Új Dunántúl, 1948. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1948-03-21 / 66. szám

"Mi MAB CRTS » ÜJ DÜNÄNTOE S! A nép katonái... Készülnek a béke védelmére — tanulnak és dnígoznak a népért küzdő hadsereg most bevonult lelkes újoncai A márciusi napfény beburkoljál a régi Stockház viharvert vaska-1 Púját. Ma már nem Stockház: Nagy •fenő laktanya, itt képezik a 2. ön- a“ó őrszázad újoncait. A kaput fiatal honvéd őrzi, fe­gyelmezett és szigorú. Csak úgy a""ged be, ha egy bajtárs elkísér jtuzsonyi nevelőtiszthez, aki büsz­kén hallgatja a panaszomat: — izeket az újoncokat azért hívtuk “e. mert sok az elhagyott, üres aatonai épület, laktanya, repülőtér. Ezeket kell őrizni. Idegeneket nem *?abad beengedni és nagyon örü- ?*?> bogy az alig két hete bevonult “ioncok már ilven fegyelmezet­tek. A nevelőtiszti szoba tele köny­vekkel, színes ceruzákkal, papírral ”astagh Károly szakaszvezető ép- Pen az április 10-1 ünnepélyes es­kütételre tervezi a meghívót. Minek a katonának festék? r"em elég, ha fegyverrel, karddal "Anni tudnak? — Először is nem karddal bán- na'<, hanem a legkorszerűbb (egy­kekkel, a legmodernebb kikép- zósben részesülnek. Másodszor ez jSyáltalán nem elég, hiszen a ka­tonaság a férfi igazi iskolája. So- kan az újoncok közül itt szerzik P’og a legelemibb ismereteket is. ■ A falon plakát: Honvéd! Aszá- m évek teszik nehezebbé hábo- tPsűjtolta életünket. Kíméld a dol­gok áldozatos munkájából vásá- 0't felszerelést. Ne zúgolódj a ?enézségek miatt, — népi demo- kfáciánk erősödésével a honvédség ®nyagi helyzete is meg fog ja- ’ülni. p" Régi piakát ez, — mosolyog ^uzsonyi Jenő alhadnagy, — azóta ?ar be is teljesedett, amit Ígért. V^lékszem, 1946-ban határvadá- Poknál voltam és egy 25 tagú őrs- két pár bakancsa volt. Most v""nden honvédnek külön bakancsa .? ruhája van gyakorlatra, külön k'menőre. l Megnéztem a raktárt, amit Dom- a" József honvéd őriz (civilben Unakereskedésben segéd) és sze- ven"-szám elállt a fejlődés láttán: a,ionatúj ünneplők, nyári ruhák, i P^ák, kötött kesztyűk, béleli folyók. őrbundák, sátorlapok, ^»•'Tisisakok, lepedők, fehérne- gyönyörű, új utászcsizmák "■ Hát az élelmezés? Nagyon megjavult. Hetenként v.Sz°r is hús van, — mondja Dé- , Vi Sándor. — Igaz, hogy mosf i-.^gási tilalom miatt „csak" há- h^zor, de tojással kipótoljuk a Joszlka János GH főnök el- eo, ja- bogy az élelmezési pénz fk-' év alatt több mint kétszeresé r<,neinelkedett. Pénteken Nyuli Fe- ,l9ic >,főszakács”, Kepli Ferenc j/pakács” és Németh Lajos „se- if, Szakács” hamisgulyást, borsó- ll‘’ ‘ és tojásrántottát — 150 — főztek ebédre. — A fc,-«» úgy szeretik a főztjüket, l^jjX szerdán valósággal megro- d6r' ,h" a vacsorát. Az egyik kon- ^ki is borult a „rohamban”. {^ Szerelik az újoncok a katona­r9r)o Miazhogy! — kiált Szabó Fe- jö*( Királyegyházáról.* — En félve Sj9jert", mert az apám sok rosz- aifij . mesélt az újoncéletről, de !w ideérlem, rögtön ' láttam, Vr| ma az rnár megváltozott, kji... közben demokrácia lett és a l|ály,Va' nem lehet kitolni. — A k(f |Udvaron egy szakaszvezető és l0nvéd fogadott minket, itthon lii^Mett ágyak vártak! — teszi fe,,* Schantli Albert. — Ilyen k^.yezetben, ahol ennyi gondos- vesz körül bennünket, kőny- \l ""’egszokni a katonai fcgyel- S r\ magyarázza Knapp Ká- 9eir"kó László elmeséli, hogy b>!| r'gen hosszú hónapokig nem ! ka/2.3*53^ az újoncnak elhagyni >m?'arnyát, ők már a második í'Hr ®'mehettek a kerületi futball- ^It f.sre- ~ Tisztjeink, altiszt- ’ tiszteseink a lehető legjob­ban ellátnak minket, — állapítja meg Felvári János. — Míg ide nem jöttem, azt sem tudtam ki a köztársasági elnök, — vallja Cso- na József berhidaí újonc, — de itt sokat tanulunk. Az első szakasz elméleti kikép­zésen van. — Szükség - van-e a demokra­tikus pártok még szorosabb együtt­működésére? — kérdezi a parancs­nok. — S ha Igen, miért? Szabó Tibor, Bicske: Mert egy­ségesebb lenne az irányítás. Kósa Béla, Szentdienes: Jobban megvédenék a dolgozók érdekeit. Gergye Sándor, Pápa: Nem len­ne széthúzás és viszály. Rozs István, Ják: Ha egyet aka­runk, többet elérhetünk! Erdélyi Balázs, Baracs: Csak an­nak lenne szava, aki a nép érde­keit nézi éi nem a maga pozíció­ját. Nem adjak oda függetlenségünket A szakaszparancsnok új kérdési tesz fel: — Célszerű lenne-e a háború? Kórusban zúg a válasz: Neeeem! — Miért nem? Csokonya Dezső, Denesháza: Mert megint a nép inná meg a levét. György Mihály, Kisjakabfalva: Dolgozni, építeni akarunk, nem háborúskodni. Bodó Béla, Pécs: Az imperialis­ták piacot keresnek Európában, de mi nem adjuk oda a független­ségünket! Az elméleti rész után gyakorlat következik, nótázva, vidáman — Hej, szép élet a katonaélet! Nem egy leszerelő katona válik meg sírva kemény ágyától, egyenruhá­jától. De nagyon sokan jelent­keznek továbbszolgálónak. Weisz- mann Tibor szakaszvezetö pl., aki 16 éves korában, három évvel ezelőtt önként jelentkezett katoná­nak, most adta be kérvényét a Kossuth Akadémiára. — Kiképző szeretnék lenni, hogy amit megtanultam, továbbadhassam az újoncoknak. Most már mi le­hetünk tisztek, mert a hadsereg valóban a nép ereje lett. Mi, akik itt vagyunk, munkások és parasz­tok fiai vagyunk, mi védjük meg a parasztok és munkások szabad országát. Szilágyi Edit Megkezdődik a tagosítás A nadrágsztjparcelláh megszűntetésével nagymértékben emelik a földek hozamát Hazánkban a kisbirtok elaprózó­dása az 1848-as jobbágy felszaba­dításkor kezdődött. A jobbágytel­keket már akkor nem egy darab­ban (tag) jelölték ki, hanem 6—9 —12 parcellában, hogy mindenki­nek jusson, a jobb és rosszabb földekből is. Az így kiosztott kis­birtok az elmúlt 100 év alatt az öröklések, adás-vételek, házasodá- sok révén mind több parcellává osztódott és állott elő az a hely­zet, hogy pl. 51 holdas birtok 253 darabból áll s a hasonló példák ezrét lehetne felsorolni. Az 1945-ös földosztással ez az elaprózódás még fokozódott, úgy, hogy jelenleg mintegy 3—4 millió holdon elengedhetetlen a tagosítás. A hazai telekkönyvek, térképek és földadó-kataszterekben 25 millió helyrajzi számot kezeltek 1933-ban, ami az 1945-ös földreformmal je­lentősen megnövekedett. Ha a szükséges tagosításra irányuló munkákat végrehajtják, ez a szám 5—6 millióra csökken, ami munka­erő megtakarítást jelent és az át­tekinthetőséget megkönnyíti. A költségek 80 százalékát az állam viseli Tudja nagyon jól minden gazda, mennyi munkaidő veszik el úgy emberi, mint állati munkában, ami­kor az egyik kis parcellán befejezi a munkái napközben, a mire átér a falu rrrasik határiban lévő kis parcellára, már beesteledik. — A parcellák szétszórtsága akadályozza a tehenek gazdaságos igázását is. A vékony — nadrágszíjj — par­cellákon a gépek használata kor­látozott, a vetőmag, műtrágya sok­szor a szomszéd parcellára hull át, az ellenőrzés lehetősége is nagyon nehéz. Nem is szólva arról, hogy a határviták, elszántások nagyon gyakoriak. A sok út és mesgye nagy területet elvesz és a gyomo- sodás egyik főokozója. A tagosítás alatt számos közérdekű kérdés oldható meg könnyen, kisajátítás nélkül, mint pl. falufejlesztésre, házhelyekre terület kijelölése, vá­sártér, sporttér, faiskola céljára terület biztosítása, közös legelő lé­tesítése, belvíz levezető csatornák, árkok részére terület kijelölése, stb. A hároméves terv keretében ta­gosításra 26 millió forint irányoz- tatott elő. Ebből az összegből mintegy 220.000 hold terület tago­sítása hajtható végre. A tagosítás tehát megindul s a hároméves terv keretében végrehajtott tago­sítás után évente 300.000 q gabo­naértéknek megfelelő terniéstöbb- let várhaló. A tagosítást a földművelésügyi miniszter rendeli el az egyes köz­ségekre. A földek értékelését a gazdák bevonásával alakult becslő bizott­ság végzi. Uj úthálózatot létesíte­nék, az egyesített újbirtokok el­helyezési sorrendjét a gazdák ma­guk állapítják meg. A becslés, új tagok elhelyezése és kijelölése után panasznak van helye a fel­sőbb bíróságokhoz. A tagosítási eljárás alatt elv az, hogy aki jobb minőségű földet kap, mint amilyen az övé volt, annak arányosan kevesebb terüle­tet, aki rosszabbat kap mint volt, arányosan nagyobb területet osz­tanak ki. Az új tagbirtokok hatá­rát beton kövekkel jelölik meg. A tagosítási eljárás l—2—3 évig tart. A tagosítás átlag 100 évre szóló birtokrendezés. A mostani terv-tagosítások költ­sége csak 20 százalékkal terheli 3 gazdát, 80 százalékot az állam fizet. Az eljárás lerövidített és az esetleges panaszok gyorsan or­vosolhatók. Dr. Soós Gábor — A magánalkalmazoittak bá­nyászalosztálya 21-én d. e. 10 óra­kor a meosekszabolcsi szakszer­vezeti székházban taggyűlést tart — A magánalkalmazottak 23-án 6 órakor sajtóankétot és sajtóbi­zottsági ülést tartanaik. A Magyar Mérnökök és Tech­nikusok Szabad Szakszervezete pécsbaranyai csoportja !. hó 21- én, vasárnap d. e. 10 órai kezdet­tel elnökválasztó taggyűlést ren­dez a MÁV pécsj üzletvezetősége épületének I. emeleti tanácster­mében. A kartársak pontos megje­lenését kéri a vezetőség. A lakatosiparosok lemez- és anyagutalványaifcat folyó hó 31-ig átvehetik Magyar Ferenc (Feren- ciek-utca 4. sz.) lakatosmestemél. A Pécsi Ipartestület közli tag­jaival, hogy a hivatalos idő a fe­lek részére megváltozott és ezután délelőtt 9 órától délután 13 óráig tart Megindult a munkaverseny .„»"«'Ül.,»,,, KEHL EK, SZALADJUNK BAHÄTOM — NEKÜNK MÄH NEM SOK Fü TEHEM AZ ORSZÁGBAN. Nagyarányú razziát rendeznek €3 rejtett lisztkészletek felkutatására A héten országos közellátási ér­tekezletet tartottak Budapesten, amelyen a fejadagdézsmával és egyéb jelentős közellátási problé­mával foglalkoztak. Az értekezle­ten Szobek alvtárs elnökölt. Az értekezleten résztvett Gyetvai János elvtárs főispán és Petőházi elvtárs a közellátási felügyelőség vezető­je. A fejadagdézsma beszolgálta­tásának megjavítása után szóba- került többek között Pécs közellá­tási helyzete is. Az értekezlet résztvevői csodál­kozással hallották, hogy a nyolc­vanezer lakosú városban 78 ezer az ellátatlanok száma. Valamennyi közellátási szakember kételkedve vette ezt az adatot, mi­után lehetetlenségnek látszik, hogy az önellátók száma ilyen kevés le­gyen. Nyilvánvaló, hogy , nagyarányú visszaélésről van szó. Számosán akadnak olyanok, akik­nek kenyertisztfejadagja már biz­tosítva van és mégis Igényt tar­tottak a kenyér és Hsztjegyre. Az sincs kizárva, hogy a jegyek kiadása körül történt nagyfokú ha­nyagság. A dolgozók érdeke, hogy alapos vizsgálatot indítsanak ebben az ügyben. Nem lehet az, hogy amíg a parasztságtól kérjük gabonafe­leslegének beszolgáltatását és ta­karékosságot követelünk tőlük, ad­dig Pécsett egyesek a kenyérjegy körül bűnös manipulációt folytat­nak. Értesülésünk szerint a közeüátás vezetői általános razziát rendeznek a lisztkészlet felkutatásira. Munkájáról és terveiről beszél Baranya női szociális felügyelője Koller Jánosné az új szociálpolitikáról A napokban tette le a fogadal­mat Koller Jánosné elvtárs, Pécs és Baranya új szociális felügye­lője. Kollemé elvtárs nevét már jól ismerik a baranyai dolgozók. Mint a Magyar Kommunista Párt megyed nőtitkára számos cseleke­detével bizonyította, hogy jól is­meri a szegények és elesettek problémáit. Mint ipari munkás, éveken át személyesen tapasztalta az elmúlt rendszer szociálpolitiká­ját, amely tényleges segítséget sohasem jelentett az elesetteknek. Kollerné elvtárs előtt nem Isme­retlen terület a szociálpolitika, mint megyei nőszervező sokat foglalkozott a napközi otthonok, óvodák és hadigondozottak meg­segítésének kérdésével. — Célomnak tekintem — mond­ja első nyilatkozatában az újon­nan kinevezett szociális felügyelő —, hogy itt, Baranya megyében a hároméves terv szociálpolitikai ré­széit megvalósítsam a társadalmi szervek támogatásával. Vallom azt, hogy a mai szociálpolitikának gyökeresen különböznie kell áré- gl „szociálpolitikai” tevékenység, tői, amellyel tulajdonképpen a dolgozók elkeseredését akarták le­vezetni azok, akik a munkások verejtékéből gazdagodtak megi — Elsősorban a gyermekvédel­met tartom fontos feladatnak. Ezen a téren számos tennivaló áll előt­tünk. Itt van az óvódák számának növelése és korszerűsítése. Most május elsejétől a nyári napközi otthonok megszervezése és ellátá­suk biztosítása. — Külön komoly probléma a hadigondozottak megsegítése. Ezen a téren I« minden erőmmel a ha­dirokkantak, volt hadifoglyok és főképpen a hadiárvák sorsának jobbátételén igyekszem dolgozni — fejezi be nyilatkozatát a me­gye új szociális felügyelője, aki­nek munkája elé bizalommal te­kint az egész megye dolgozó népe. Március 14-től KÉRJE MINDENÜTT KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ JuMkuini Pannónia Sörfőző rt. Pécsett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom