Új Dunántúl, 1948. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1948-03-27 / 71. szám

egy i tora etem fíáito< Határtalan lelkesedéssel fogadta ?écs a munkásigazgatókat Meghalt a véres családi háborúság áldozata Kidolgozták Baranyamegy* villamosítási tervét A M A TT Ä d K0 M M U N 1 ! . ' . ... \ 1 TA PÁST ö É L 0 U í FA N TÚLI i A P3 A V. ÉVFOIYAM, 71. SZÁM Ara S0 fillér PÉCS, 104« MÁRCIUS 27 SZÓMBA 1 Politikai földcsuszamlás az USfl-ban Egyre hatalmasabb tábor fordul szembe Ttuman szovjetellenes • imperialista poüiiháiával Wallace harmadik parijának s a Szovjetunióval való együttműködés gondolatának sikere állandóan nő *z Egyesült Államokban. A külön­böző demokrata pártok sorozato­san megbélyegzik Truman válságokat felidéző, és háborúra spekuláló politikáját. Pepper, a közismert szenátor, aki eddig Trumant támogatta, kijelen­tette, hogy ezt a szerepet tovább ('em vállalja. Newyork és Philadelphia államok demokrata párti szervezetei Tru­man jelölése ellen döntöttek. Kaliforniában valóságos politikai földcsuszamlás ment végbe, amely hatalmas mértékben megerősítette a harmadik párt táborát. Ickes volt ■belügyminiszter, Roosevelt volt fegyvertársa a Newyork Posfban megállapítja. Truman mesterségesen gyártja a válságokat, hogy megrendült helyzetét a választási hadjárat­ban megerősítse. Taylor demokraíapárti szenátor az amerikai—szovjet barátság elmélyí­tésére alakult szervezet gyűlésén kijelentette, hogy Truman háborús politikája ka­tasztrófába viszi az Egyesült Ál­lamokat, az amerikai dolgozók milliói nem háborút, hanem békét és a Szov­jetunióval szoros együttműködést kívánják. Mit az olasz munhäseH sziriia U abb zavargótok Milanóban Ötnapos szünet után Torino ki­vételével, ahol a munkássztrájk to­vább tart, péntekre ismét megje­lentek a napilapok. A sztrájk a nyomdászok követeléseinek teljesí­tésével ért véget. A lapok meg­jelenésének szünete alatt a válasz­tási plakátháború szokatlanul nagy mértékben kiélésedéit. Több rágal­mazást per indult egyes falragaszok miatt, amelyek más pártállású kép­viselőket befcsfnérélíek: MilauoÖSri újabb összetűzések történtek a Dómtéren a munkáspárti és szélső­jobboldali csoportok között. Az összetűzések során megsérül: Rág­hatta* kommunista képviselő is. .Monza városában a jobboldali szocialista mozgalom gyűlése után verekedés tört ki. A verekedés­nek két veszélyesen sebesüld ál­dozata van. — Bolognában I.ongo egy kommunista népgyűlésen kül­politikai kérdésekről beszéli. Nem vagyunk hajlandók Trieszíér! had­ba vonulni a népi demokráciák eb len — mondottá I.ongo. Választások Csehszlovákiában Csehszlovákiában az ál alános választásokat május 23-ára tűz*ék j ki. Erre az Időre elkészül az új csehszlovák alkotmány, amit a megválasztandó nemzetgyűlés elé terjesztenek. Külön lis'án indul a kommuirs'a szociaVlomokra.a. a cseh szocialista párt és a néppárl. Szlovákiában a szlovák kommu­nista part a nemzeti megújhodás pir.jp és a szabadság párt lép fel. Félmillió sztrájkoló Japánban Amerikai beavatkozás a Földközi tengeren . Háromszázezer japán közalkal­mazott pénteken beszüntette a mun­kát. Ha a tárgyalások nem vezet-’ nek eredményre. 2Q0 ezer munkás csatlakozik hozzájuk. A távbeszélő; táviró és postaszolgálat ebben az esetben teljesen megbénult Miközben egy 28.000 tonnás re- Pülőgéphordózó hajó 13 más ame- r kai - hadihajóval együtt a Föld­közi-tenger vizeit járja, római amerikai körök közölték, hogy Trieszt visszacsatolása Olaszor­szághoz Faár azért is szükséges, hogv' ezt a város; is bekapcsol­ják *<u Egyesült Államok földközi- teng® hadászati biztonsági rend­szerébe. Az Egyesült Ál,amo.v földközi-tengeri légi és tengeri támaszpontjainak hálózata magá­ban foglalja a török. és görög partvidéket. Indiát. Francia Észak- afrikét a Baleári-szigeteket, Spa­nyol Marokkó tengerpartját, va­lamin a spanyol és portugál te­rületen lévő támaszpontokat, to­vábbá a dél-franciaországi Marseil­le és Toulon kikötőjét. Az ame­rikaiak ezenkívül valósággal bir­tokba vet‘ék Gibraltár' is, ahova az. amerikai földközi-tengeri hajó- had cirkáló körtújáró! rendszere­sen vissz,tér. Szabályozták a vállalatvezető jogkörét Kivégeztek három nácit Drezdában három halálos ' ítélet a 1 hajtottak végre olyan pácikon. .aki­ket még az elmúlt nyáron ítéltek halálra az emberiség ellen elköve­tett bűnökért. Az egyik kivégzett Niischc tanár volt, akii 19-17 júniu­sában bűnrészesnek mondottak ki mintegy 81)00 ember meggyilkolá­sában. A-ö000 ember a háború alatt szászországi kórházakban és elme* gyógy idézetekben mo. gmérgezték. — Vele együtt kivégezték Erhard ápolót is. aki- segített 'Nitschc kí­sérteiéiben. A harmadik kivégzett Schmidt, a b.uohcnvaldi és daehapi tábor őre volt. A vállalatok^ tulajdonosai ésj Igazgatóságának agjai .köt« csők a vállalatveze őnek minden te.vi- fágosiíás megadni, a vú-.dldt kön'v- Ve;t, iratait rendelkezésére bocsá­tani. A vállalat ingatlanait terhelő kölcsönt csak az iparügyi minisz­ter jóváhagyásával vehet. fel. Ugyancsak a miniszter jóváhagyá­sa szükséges a válla.a* bérbeadá­sához, vagy hosszabb tartamú szól- gálati szerződés megkötéséhez. \ vállalatvezető nem jogosul; a vál­lalat elid-egení.ősére. A*vállalatvezető a céget egyen,- leg jegyzi olymódon, hogy a cég hevében saját írja alá. A cégbíró­ság bejegyzi a V áll a. átvezet g-c «gyérti cőgjcg/aési jogosul! ságá’. A rendelet s/erin. öt évig __ ter­jedhető fogházzal büntetendő^ a Táflaia*. tulajdonosa ba a -fialom él’.enére a vállaló: vagy annak Vag\ ona lelő; 'ováóbn s' intézke­dik. Ugyancsak ö- évig terjedhető fogházzal büntetendő, ha a válla­latvezető rendelkezése aló: bármit elvon. A ma reggel megjelent másik rendelet szerint két nap alatt be­jelentést tartoznak enni az • ipar- ügyi miniszternek mindazok az ipari véllaia ok, amelyeknél az al­kalmazottak létszáma 1946 augusz­tus elseje u.án bármikor elé,le a száz fő'. A rendelet értelmében az üzemi bízol ság elnökét»,külön intézkedés nélkül vállalatvezetőnek kell te­kinteni. ha a miniszter nem rendel ki külön vállalatvezetőt. öt évig terjedhető fogházzal büntetendő a vállalat felelős ve­zetője és üzemi bizottságának el­nöke. ha bejelentési kötelezettsé­gének nem tesz. eleget, vagy pedig nem a valóságnak megle.e.ő ada- 'oks ‘jelent oe> Trajkov a bolgár­szovjet szerződéstől A bolgár—szovjet barátsági és kölcsönös segély nyújtási egyez­mény aláírásával kapcsolatban Georgi Trajkov miniszterelnöki: e- lyet'es és a bolgár földtmíves- szövetség főtitkára többek kö­zöt. a következőket mondta; Ez.'a szerződés a bolgár tör'éne- levn Ir.grágyögóbb napját nyitja meg. Ez az egyezmény gazdasá­gunk újjárende7ésének napjaiban szilárd biztosítékot nyújt nekünk, hogy idősebb szláv testvérünk tői teljes gazdasági segítséget kap­junk. majd gazdaságunk ‘ovább- fcjl esetésére. Ugyanekkor azon­ban nem kell fékünk attól, hogy ezt a segítséget szabadságunk, gazdasági fügot'.enségünk és jö­vőnk feladásává! ke ; fizetnünk. Szakosíts Árpád levele a Szocimfotmhoz Az oppurfinisták sem állíthatják meg az imperializmus bukását, a demokrácia és szocializmus győzelmét A Szociáldemokrata Párt vezető­sége március 25-én táviratban ér­tesítette a londoni tájékoztató iro­dát, a Szocinformot arról, hogy megszakítja vele kapcsolatát. Most a Szociáldemokrata Párt. vezetősé­ge nevében Szakasits Árpád, a párt főtitkára, a következő levelet in­tézte a londoni irodához: Igazoljuk mácius hó 22-én kelt táviratunkat, amelyben ’ közöltük' Önökkel, hogy pártvezetőségünk egyhangú határozata értelmében megszakítjuk eddigi kapcsolatain­kat az önök irodájával. Elhatá­rozásunk részletes indokolását a következőkben közöljük: A nemzetközi munkásmozgalom­nak nincs egyetlen pártja sem, amely oly sokai szenvedett volna az ellenforradalomtól, a fasiszta ül­döztetésül, mint a mi pártunk. — Éppen ezért nekünk van a legtöbb okunk rá, hogy elszántan védekez­zünk a mull visszalérésének vesze­delme ellen és a mi kötelességünk, hogy a dolgozó tömegeinket ne az ellenforradalom karjaiba, fiahgm a felszabadulás útjára vezessük. Ezen az úton csak előre akarunk halad­ni, mert minden megállás vissza­esést jelentene és átláthatatlan ve­szedelmeket idézne fel., 1915 nya­rán minden európai szociaüsla re­ménykedve fordult a választásban győzd es brit munkáspárt felé. A fasizmus és a második világháború megpróbáltatásai után azt várták, hogy az angol munkáspárt győzel­mét a béke megszilárdítására, a nemzetközi imperializmus elleni harcra és a ‘-zocialista Szovjetunió­val együttműködve a haladás, a demokrácia és a szabadság szolgá­latára fogja felhasználni. Az azóta eltelt 30 hónap bebizonyította, hogy a brit minkáspárf és az ő politi- Vtájái kővető francia, holland, ősz - rák stb. szociáldemokrata pártok minden olyan kérdésben, ahol im­perialista hódítás vagy az igazi de­mokrácia között kellett választani, a demokrácia ellen foglaltak állást még akkor is, ha ezzel a nyilt fa­siszta diktatúrát segítették uralom­ra. önök a magyar munkásosztály akaratára hivatkozva bíráltak és támadtak bennünket. A magya* munkás jól emlékszik arra, hogy önök gondolkozás nélkül segítet­ték és támogatták a hazaáruló Nagy Ferenc megmentésére indult amerikai akciót és arra is emlék­szik» hogy milyen magatartást ta­núsítottak akkor, amikor Magyar- ország UNO-tagságáról kellett dön­teni. Azt sem felejti el, hogy mi­lyen úton segítették és támogat-V ták Peyer Károly árulót még pe­dig a munkásosztály és az egész nemzetet egyformán eláruló politi­káját. önöket nemzetközi tevé­kenységükben a Szovjetunió és a másik munkáspárt, a kommunista párt ellen irányuló gyűlölet vezeti. A brit munkáspárt vezetői nyíl­tan megmondták nekünk, hogy az ellenséget nem az ellenforradalmi veszélyben, hanem a kommunista párt politikájában látják. A szo­cializmus útjáról nem mi tértünk le. hanem önök. Nem mi, hanem Önök lettek eszközei tudatosan vagy öntudatlanul az antidemokratikus nagytőkés imperializmusnak és ilyen eszközzé akarták tenni a nem- „„ zetközi együttműködés szervét K A történelem fejlődése az önöké­vel szemben a mi politikánkat fog­ja igazolni. Az opportunisták és megalkuvók semmilyen erőfeszítés­sel sem állíthatják meg azt a fo­lyamatot. amely a nemzetközi mun­kásosztály erőinek egyesítése, a háborúra uszító imperializmus tel- . jes bukása, de a szabadság és a demokrácia, a szocializmus győzel­me felé mutat. Gromiko szoviet detesfá us visszautasította a kis népek belfigyeíbe való angol-amerikai beavatkozást Gromiko szovjet megbízott a biz- tonsági tanácsban beszédet mon­dott és határozol'an ellenezte a csehszlovák ügyre vonatkozó chi­lei javaslat napirendre tűzését. Tamutaloü arra. hogy ma mát nyilvánvalóvá lettek azok a ter­vek, amelyeket az USA és anglia forralnak Csehszlovákia leigázásá­ra, abban a hibás feltevésben, hogv sikerül Csehszlovákiát . a Marshall-tervbe bevonni. A cseh­szlovák nép azonban nem volt hajlandó járomba haj-ani fejé*. A Gottwald kormány a nép akaratá­tól vezetve oldotta meg a kor­mányválságot. A elviéi .javaslat­nak a Szovjetunió terhére terjesz­tett rágalmai és hazugságai — foly­tatta Gromiko — sajátságos tör­vényszerűséget mulatnak.. Mindig akkor válnak leghangosabbá, ami­kor az USA és kisebb partnere;, mint Nagytbritannia, éppen a leg­durvább formájában alkalmazzák vagy készülnek alkalmazni meg­szokott beavatkozási módszereiket, Az angol—amerikai politika szer­nem csatlakozóit ehhez a politi­kához és ebben egyet ért vele sok európai állam, köztük Csehszlo­vákia is. A chilei javaslat csupán kért okozott az Egyesült Nemze­tek szervezetének, amelynek az volna a célja, hogy az államok s'/.Uverérú t.ását és függetlenségét megőrizve és nem pedig az, hogy egyik állam a másikat leigázza. A valóban felülivzsgálásra szoruló kérdéseket nem tárgyalja az UNO. A chilei javasla'tal és a körülötte keletkezett javaslattal kapcsolato­san világosan felismerhető a há­borús uszrtök keze, azonban csa­lódnak, ha azt hiszik, hogy sike­reik a világ közvéleményét téve­désbe ejtik. — Gromiko ezután leleplezte a chRei javaslatban elő forduló és Nagyferitannia által ,á- mogatot: hamisítás*. STOCKHOLM: Helsinkiből jelen- tik, hogy a finn kormány és az országgyűlés külügyi bizottsága husvétkor is a fövárosbart marad, hogv szükség esetén rendkívüli iNtLUIU UtOÍ, C erejének növelése. A Szovjetunió illést tar-so

Next

/
Oldalképek
Tartalom