Új Dunántúl, 1948. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1948-03-21 / 66. szám

5 ÜJ DÜNANT0Í IM8 MÁRCIUS M Nem sajnáltam a munkát a fűidtől II tanácsköztársaság évfordulójára I97 termelt Kaszapovics András KossuUi-díjas úigazdo rátolyi juttatott birtokán holdanként 52 mázsa kukoricát Uraknak dolgozott, mindig más cselédje volt. Ha kiment a határ- u anny' tőidet sem tudhatott magáénak, amekkorán állt. Milyen 1 , f c;| 3 múltban egy nincstelen mezőgazdasági munkás élete, aki tastól-vakulásig dolgozott egy 80 holdas nagygazda birtokán? Ka- apovics András azonban tudta, hogy egyszer eljön az ő világa is, nikor nemcsak fejük fölött az égboltot, hanem talpuk alatt az áldott agyar földet is magukénak tudhatják a nincstelen, kisemmizett pa- ■isztok. ju. Nyolc hold zsíros baranyai föl- t kapott a földreform során Ka- apovics András, a hat elemit vég­jeit kálolyi újgazda. Most először •ezte életében, hogy van miért ni, van miért dolgoznia. Hiába jondogatták gúnyosan a nagygaz- ák meg a régi birtokosok, hogy !■ >szág és felszerelés nélkül semmire ■m megy a földeiéi, már röl szoló tanításokat, hiszen pártjá­nak is leglelkesebb harcosa a falu­ban. KATOLY KÖZSÉGBEN szájról-szájra jár a hír Kaszapo- vies elvtárs nagy kitüntetéséről. — Nétíányan irigykednek, azonban a falu többsége büszkeséggel gondol a kitünteteti bíróra, akit a szabad­ságharc századik évfordulóján a 10 ezer forintos Kossuth-díjjal jutal­mazott meg a kormány. Nem so­kat törjük a fejünket, hogy mire költsük a pénzt, — mondja Kasza- povics Andrásné, — elsősorban be­ruházzuk a gazdaságba, motoros­darálót, szecskavágót veszünk, biz­tosítjuk az idei műtrágya szük­ségletet. Jut új ruhácska a gyér mekeknek, újabb szakkönyvek fog­nak felsorakozni az uram polcán és azon leszünk* hogy további lelkes munkánkkal bebizonyítsuk, hogy méltóak voltunk a nagy kitünte­tésre. AZ ELSŐ ESZTENDŐBEN j| dozatos munkával dús termést ' lőtt az új bírtok. Nézzük a szá- Inokat. 1945-ben, a felszabadulás ■ 'án volt idő, hogy alig jutott egy I itct kenyérre a családnak, nem ■ •olt felszerelés, az istálló üres olt, egy-ket apró jószág kapargált ak az udvarban. Ma Kaszapovi- dóknak egy pár szép lovuk, egy , henük, egy üszőjük és egy nö- -endék bikájuk van. Csóválták a •jüket az öreg parasztok, amikor ■tszámra, hónapszámra HAJNALTÓL NAPESTIG pint látták az újgazdát a földeken. - Bolond dolog ennyi munkát al­ázni a földre, amely úgyis meg- ■>zza a magáéi! Kaszapovics And- is azonban csak mosolygott a hi- lleneken. Olyan mélyen szán­ttá a földet, amennyire csak az ke bírta, kukorica alá ősszel több nint negyedméternyire, a kapáso­dat három-négyszer megkapálta és \*m sajnálta a pénzt A MOTRAGYARA Sem. Gondosan megboronálta, meg- ■cngerelte a földet. Egyre nőtt a .ckintélye a faluban. 1946-ban bí­róvá választották. Amilyen gondos azda volt a földjén, olyan gond­ul viselte a község sorsát szívén, iondoskodett, hogy idejében meg­jöjjön a vetőmag, hogy tavasszal lunkaidőben dolgozzanak a foga­tok, hogy legyen kenyere az ellá­tatlanoknak. HA PANASZUK VOLT i gazdáknak, bátran, bizalommal fordulhattak hozzá. Közben azon­ban nem feledkezett meg a földjé- öl sem. A tavalyi aszályos gaz­dasági esztendőben nyolc katasztrá- :s hóid juttatott és négy kataszt- ális hold haszonbérleti földjén érte I a legkiválóbb eredményt. Hol­danként 16 mázsa búzája, 18 mázsa itavaszi árpája és 52 mázsa gyö- :yörü csövű kukoricája termett. KASZAPOVICS ANDRAS nemcsak a termelésben az első. — jEsle, ha hazatér a békés családi •őrbe, ahol a mosolygószemű, hét- eves Annuska és a kis Katica cárja, megbeszéli az aznap történ­teket. aztán leül a könyvek mellé |-:s szinte falja a mezőgazdasági j rak tudományokat, de olvassa, ta- i ulgatja a Kommunista Párt ki- ■ - dvánvait, a társadalom lörténeté­i ijAnluwk lak tárunkról »zállltható kézi­munkát ZCFIR GYÄPjUFONÄLÄT kulömbözö izmekben. Rendelésével forduljon KISTARCSAI ^ESÜSFOMÓGYAR Rt. Üzemét Bérlő Ktt. közp- irodájá­hoz Budapest, V,Szt. I»tván-tér 12 Te’eoon 129-656, 126-297 Wgl—lllHIW ■■lllll «miUJKOBM 1 mezőgazdasági verseny feltételei Baranyavármegye közigazgatási és állami hivatalai, a gazdaérdek­képviseletek mezőgazdasági terme­lési és munkaversenyt rendeznek. A verseny ágazatai a következők: Udvar, gazd. épület, állattenyésztés, tejtermelés, trágyakezelés, silóhasz­nálat. Növénytermelés, talajműve­lés, vetésforgó, növényápoTás, mag­termelés. Rét és legelőgazdálkodás. Konyha- virágkert, kereskedelmi kertészet, gyógynövények. Gyü­mölcstermelés, faápolás, csemete­kert. Szőlőtermesztés, borászat. — Méhészet. Selyemtenyésztés. Házi­ipar és értékesítés. Fásítás, tel­kesítés, lecsapolás. Halászat, vadá­szat. Vetőmagszaporftó gazdaságok versenye. Mezőgazdasági iskolák versenye. Mezőgazdasági munka- vállalók versenye. Mindenki tetszése szerint egy vagy több ágazatban résztvehet A verseny nevezési díja akár egy, akár több termelési ágra 7 kát hol­dig 10 forint, 25 kát. holdig 15 fo­rint, 50 kát. holdig 30 forinf, 50 holdon felül 50 forint. A gazdasági munkavállalók ne­vezési díjat nem fizetnek. A neve­zési díjakat a jutalmak szaporítá­sára és oklevelek beszerzésére fogják fordítani. A versenyben va­ló részvételre jelentkezni lehet már­cius 31-ig Városháza II. emlef 86 sz. szobájában. Érdemes volt dolgozni“ A kormány vendége volt egy robammunkás komlói bányász — Március elején kaptam mega kormány meghívását a 15-i ünnep­ségre és 13-án érkeztem Pestre — meséli Bátai Jakab komlói bányász. — A pályaudvaron szívélyesen fo­gadtak bennünket, majd az Astoria szállóba vittek, ahol budapesti tar­tózkodásom alatt laktam. Most vol­tam életemben először ilyen fényes szép szállodában. Egy angol újság­író lefényképezett bennünket, ro­hammunkásokat, s azt mondta, megírja majd lapjában, hogy Ma­gyarországon annyira becsülik a jó munkásokat, hogy a legszebb helyen szállásolják el őket és a leg­nagyobb tisztelettel bánnak velük. Bátai Jakab elvtárs közel húsz éve dolgozik lenn a föld mélyén. A felszabadulás óta élen jár a ter­melés növelésében. Február hónap­ban például 115 százalékos telje­sítményt ért el, ami nemcsak Kom­lón, hanem országos viszonylatban is jelentős eredmény. Élményeiről beszél. Arról, hogy mindenütt szeretettel és megbecsü­léssel bántak velük,a parlamentben voltak, vacsorán vettek részt, ame­lyen Rákosi elvtárs és a kormány többi tagja, a köztársasági elnök­kel egyetemben részt vett. — Nem felejtem el soha mig élek. Már ezért is érdemes volt rohammunkásnak lennem — mond­ja mosolyogva. MOSZKVA: A -moszkvai rádió jelentése szerint a kínai népfelsza- baditó hadsereg elfoglalta Shantung tartomány fővárosát. A kommunista sajtó büszkén tekinti ősének Marx lapját, a Neue Reinisohe Zeitungt (Uj Rajnai Hírlap). Ebben az újság­ban ismertette és magyaré ztla a modern munkásmozgalom két nagy szervezője és ideológusa az 1848—49-es fórradaílimi évek ese­ményeit, ennek a lapnak a cik­keiben mutatott irányt Marx ős Engels a kor következetesen de­mokratikus mozgalmainak. Élénk figyelemmel és .mély megértéssel kísérték a magyaror­szági politikai küzdelmeket és a szabadságharcot is. Hogy milyen nagyra tartották a magyar nép szerepét az európai szabadság­mozgalmakban, hogy milyen nagy reményieket fűztek a magyar forradalomhoz» azit jól múlta tjia az alábbi 1849 januárból való cikk. Amikor Olaszországban már a nyári és őszi ellenforradalom el­len állott be a visszacsapás. a magyar rónán a közvetlen a feb­ruári forradalomból fakadt moz­galom ellen fejeződik be az utolsó elnyomó harc. Az új olasz moz­galom az 1849-ilki mozgalomnak előjátéka, a magyarok elleni há­ború pedig az 1848-iki mozgalom utójáltéka. Ez az utó játék való­színűleg belenyúlik majd abba ttlOM’ is Shfds az új drámába, mely csendben készülődik. Az, utójáték épp oly hősies, amilyenek az 1848-iki forradal­mi tragédiának első gyorsan egy­másután következő jelenetei, mint Paris és Bécs bukása, jólesően hősies a június és október közötti részben lanyha, részben kicsinyes eseménynek után. A terrorizmus 1848 utolsó felvonását átnyújtot­ta |849 első felvonásába. Az 1848-iki forradalmi mozga­lomban először merészelte 1793 óta egy az ellenforradalom hul­lámaitól körülvett nemzet, a gyá­va el len forradalmárok dühével a forradalmi szenvedély, a terreur blanche-sail, a terreur rouge-t ál­lítani szembe. Hosszú idők óla először találunk igazi forradalmi jellemet, férfiút, ki népe nevében a kétségbeesés küzdelmének kez- •ivüjét fel merte venni, ki nemze­te számára Danton és Carnot egy személyben — Kossuth Lajost. A túlerő iszonyatos. Egész Ausztria, élén 16 millió fanatizált Huszonkilenc esztendővel ezelőtt irta a magyar munkásság a leg­dicsőbb lapokat a magyar történe­lembe. Először az ország fennállá­sa óta megdöntötték a magyar fe­udális földesurak és nagytőkések hatalmát, helyébe a dolgozó nép uralmát állították, A tanácsköz­társaság államosította az üzemeTet, egyre növekvő mértékben vonta be a dolgozókat az államvezetésbe, az iskolát és a kultúrát a dolgozó nép közkincsévé tette, a földet elvette a nagybirtokosoktól, olyan szociá­lis vívmányokat valósított meg, amelyeket a régi rendszer évtize­dek alatt sem tudott elérni. A ma­gyar munkásság küzdve a túlerő­vel szemben ragyogó példáját mu­tatta hazaszeretetének. — Mialatt Horthy ellenforradalmi bandái a ro­mánokat hívták be az országba és az antanthatalmakkal paktáítak a magyar nép uralmának megdönté­sére, a magyar hadsereg ott küz­dött a különböző frontokon a ma­gyar szabadságért és függetlensé­gért az imperialista elnyomókkal szemben. ! 919-ben valósult meg elsőízben a munkásosztály nagy­szerű egysége, a kommunista és szociáldemokrata párt egyesülésé­vel, azonban ez az egyesülés hely­telenül volt végrehajtva, mert nem számolták fel a jobboldali szociál­demokrácia maradványait és kom­promisszumot jelentett a megalku­vókkal. A tanácsköztársaság bu­kásának oka a nemzetközi nagy­tőke túlereje mellett az volt, hogy a földet a szociáldemokrata párt be­folyására megvalósított helytelen földbirtokpolitika nem osztotta szét a parasztok között és ezzel lazí­totta a munkásság és parasztság összefogását. A Tanácsköztársaság elbukott, de emléke örökre fenn­maradt a magyar munkásosztály számára. Az elnyomás éveiben a tanácshatalom emlékéből merítettek erőt a magyar dolgozók, ma pedig felhasználva az akkori tapasztalato­kat építjük a népi demokráciát és a szocializmust. A munkásosztály teljes egysége ma már nem a jobb­oldallal való kompromisszum alap­ján, hanem a jobboldali szociálde­mokrácia elméletének és gyakorla­tának teljes felszámolásán alapul. A földosztás megszilárdította a munkásság és parasztság szövetsé­gét és a népi demokrácia jövőjét még fokozottabban biztosítja, hogy ma nem ellenséges nacionalista or­szágok, hanem a szocializmus út­ján haladó népi demokráciák öve­zik hazánkat. A mai évfordulón szeretettel és büszkeséggel emlé­kezzünk meg a régi harcokról, amelyeknek eredményeképpen biz­tos lépésekkel megyünk előre a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó milliók végső győzelmé­nek útján. Hz áttelepített magyarság nagy találkozója Első nagy találkozójukat tartják ma a Szlovákiából áttelepített baranyai magyar újgazdák és telepesek, összejönnek, hogy megbeszél­jék panaszaikat, megvitassák a jövő feladatait cs hitet tegyenek » magvar demokrácia mellett. Szlovákiai magyar testvéreink nem Horthy Magyarországában, hanem a nép országában kaptak földet, házat, emberi megélhetést és ha vékony Is az á karéj kenyér, amit a ma­gyar demokrácia juttat számukra, érezniök kell, hogy a nép hatalmá­nak növelésével, az ország gazdasági felemelkedésével egyre jobb, egyre emberibb sors vár rájuk. Sok községben itt a Dél-Dunántúlon szinte nemzeti missziót teljesítenek. Magyarrá teszik az' elgermáno- sított, a magyarság testéből a multban kiszakított sváb községeket, amelyek az országunk elpusztítására törő volksbundistákat és vér­szomjas SS legényeket adták a náci hadigépezetnek. Magyar szó, ízes felvidéki beszéd hallatszik szerte a kis falvak utcáin, a magyar kultúra gyümölcsei érnek szerte a megyében. Sok helyen már meg­találták a helyüket az áttelepítettek, másutt még nehezen igazodnak az új környezethez, hiszen nem volt könnyű elszakadni a szülőföld­től. A mai nagy találkozójukon azt kívánjuk, hogy minél fclreértbe- tetlcnebb módon csatlakozzanak a demokráciát építők nagy táborához, hogy viruljanak gazdaságaik, gyarapodjanak erőben, kultúrában, hogy megtalálják az utat az itteni magyarokhoz, a többi újgazdához, tele­peshez, régi birtokoshoz, hogy az elveszett szülőföldért bőven kárpó­tolja őket az új, szabad Magyarország felvirágzása. Ma tartják Pécsett a Szlovákiá­ból áttelepült magyarok a dunán­túli „Áttelepültek Napját”. A rend­kívüli érdeklődésre való telontette! a MÁV három különvonatot indít Pécsre. Mohácsról, Palofabozsókról és Máza-Szászvárról. A Pécsre ér­kező áttelepítettek reggel Kossuth Lajos szobrát megkoszorúzzák, — majd ünnepséget tartanak. A Nem­szlávval, 4 millió magyar eitlen. A tömegfötkielés, a nemzeti fegyvergyártás, az utalványok kibocsájtása, a rövid úton való elbánás mindazokkal, akik a for­radalmi mozgalmat gátolják. a forradalom permancnciában, egy­szóval az 1793-iki dicsőség telj es esztendőnek minden főbb voná­sait megtaláljuk a Kossut h tói föl- fegyverzett, szervezőét és föllel­kesített Magyarországban. Ek a forradalmi szervezés, melynek különbeni bukás terhe alatt, úgy­szólván 24 Óra alatt kellett ké­szen lennie, hiányzott Becsben, különben Windisehgrütz soha oda a lábát be nem tette volna. Sze- retnők látni, bevonul-e Magyar- országba, dacára e forradalmi szervezésnek. A magyarok ügye korántsem áll olyan rosszul, mint ahogy a fizetett fekeie-súrga, lelkesedés el­hitetni szeretné, ők még nincse­nek legyőzve. Hu azonban elbuk­nak. dicsőségesen, mint az tS48- iki forradalom utolsó hősei buk­nak el és csak rövid időre. A legközelebbi háború nemcsak reakciós osztályokat és dinasztiá­kat, hanem egész reakciós népekéi fog megsemmisíteni. Es ez is ha­ladás. zeti Színházban déli 12 órakor díszelőadáson vesznek részt, ame­lyet dr. Hajdú István kormánybiz­tos nyit meg. — Ünnepi beszédet mond dr. Bóka László kultuszáüam- | titkár, majd Keresztes Mihály elv- társ földművelésügyi államtitkár szól az áttelepítettekhez. A dísz­előadás szereplői Cserfalvy Ftíz hegedűművész, Palotai Erzsi a Víg­színház tagja, Török Erzsébet ma­gyar dalénekesnő, Peéry Rezső író, Fodor János operaénekes, Horváth Ferenc a budapesti Nemzeti Szín­ház tagja, Farkas Ferenc és Hor­váth István zongoraművészek. Dél­után 3 órakor az áttelepítési kor­mánybiztosság tanácsadást tart, amelyen tisztviselői szakkérdések­ben és egyéni ügyekben a hozzá­juk fordulóknak tanáccsal szolgál" nak. Husvélra jegygyűri, nren • éltavereV Ivrérák • «JándéhtiSirjpynfc Krimker és Sáala irá*, éks-erész. látszerészeknó! Jóliti-lér 9. szám j Az Egyesült Nemzetek szerve- ! zete március 23-án, Genfben kon­ferenciát tart. Az értekezlet tárgy3 Sajtó és hírközlési szabadság. A* értekezletre Magyarországot l3' nécskozási joggal meghívták s 3 magyar kormányt küldöttség kéP" viseli a megbeszéléseken. Az UND konferenciára küldöttség szombaton délután Boldizsár Iván külügyi ál­lamtitkár vezetésével Genfbe uta­zott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom