Új Dunántúl, 1948. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1948-02-18 / 39. szám
p*4ÍM*iúi eg^JúttcUk ! Mi az igazság a kémest fasiszta uszító ügyében? A marhapanama vádlottat a munkásbíróság előtt Megkezdődött Pécsett a svábok összeírása A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLOUNÁNTUll LAPJA V. ÉVFOL YAM, 39. SZÁM Ära 69 fillér PÉCS, 1948 FEBRUAR 1« SZERB A így nem mehet további Irta: Ilku Pál Néhány hét választ csak el a *zociáldemokrala párt 36. kon. íbesszusától, amely — a jelek ezt mutatják — felszámolja a munkásosztály esküdt ellenségének, a '.harmadik utasoknak" a politikáját. Hosszú és nehéz küzdelem előzte meg ezt a most kialakult helyzetet és sokkal előrébb len- hénk a demokrácia sok lényeges kérdésében, ha testvérpárunk vedtől erélyesebben álltak volna étién a nyugati imperializmus zsold- jába szegődött jobboldali szociáldemokraták támadásának, vagy ha következetesebben, keményebben hitték volna a haTcot, amikor '"égre elszánták magukat a köz- delemre. Sokkal előrébb lennénk ha közvetlenül a választások után hem kellett volna drága heteket Pazarolni a feldühödött jobboldali bűnszövetkezet, a politikai szélhámosok, a peyerista munkásáni- *ők, a panamisták, kéjnek'és hűi földi spiclik rohamának visszavetésére. Néha bizony úgy látszott, hogy ez a bűnszövetkezet a szó ftáldcnnokata párt vezetésében visszaszorítja a becsületes bal oldalt Sok időbe tellett, amfg ágy megfordult a helyzet, hogy a jobboldal szervezői nemcsak védekezésre szorultak, hanem felcsaplak maguk Is „baloldalinak". Sok időbe tellett, amíg Jancsira, a hírhedt peyerista memorandum aláírója, megátkozta a jobboldalt, hogy ezzel mentse a sajái bőrét. Itt persze nent arról van szó, hogy mennyire ie.be! hinni a idegiért jobboldaliak átkozódásának és fogadkozásának. Mi nem bir Szünk nekik és másokat is óvunk attól, hogy ezeknek higgyenek. hkm a beijedt jobboldaliak kétszínű politikáját akarjuk boncolgatni, — csak azért idéztük őket. hogy rámutassunk: ma már a jobb- oldat sem tartja „okosnak” és ha “gy tetszik „taktikusnak” a harmadik utasok ment égetését. — \ .harmadik utas politika elítélésé hen — kifelé persze — nincs különbség jobb- és baloldal között. Az idők változásának jele ez. Annál megdöbbentőbb az a nyilatkozat, amelyet Tolnai József adott a Dunántúli Népszava vasárnapi száméban. Ez a nyilatko- /at nemcsak sok, eddig nem tisztázott kérdésre adja meg a feledtet olyan kérdésekre, amelyek * Pécsi munkásmozgalom megerő- sődését, erejének koncentrálását akadályozták, hanem végre — *0nyi „bizonytalankodás" után azt *s tisztázza, hogy hol is áll ebben a küzdelemben Tolnai József, a baranyai szociáldemokraták veze- ’äje, pártja központi vezetőségé ndk tagja. Nos, hol áll? Tolnai maga felelt. Hol állhat *'• aki 1947 februárjának közepén, ? harmadik utasok politikája tel- !es és tökéletes lele.plezésének 'öején nyiltan a védebnébe veszi R?eket a munkásámlókat és ezi IHandj,1 róluk: „Talán még a jó- szándékot sem tagadom meg azokig. akik a magyar munkásosz- PYt féltik a történelem vihara - Pk Ezek a „semlegesek", akiket *íörkelet(j szóval „harmadik uta- ^dkoaV* neveznek.” Megdöbbentő az a merészség, ahogv Tolnai meg- hamisítja a tényekei, hogy nvü- au a védelmére siethessen a de "»okráei« árulóinak, a külföldi bu Pdriajij,^,,^ ügynökeinek. ^Mindenki tudja, hogy a harma- Utasok politikája Franciaorsagi dik ''tágban a munkásosztály nvili el zulását jelcnlelie, rabszolga tör vények hozatalát, az árak emel kedéséi, az életnívó csökkenéséi ugyanakkor a sztrájkjog megnyirbálását. És mindezt az amerikai tőke érdekében, legújabban a harmadik utas politika egyenesen Francóhoz vezeteti. Nem csoda, a harmadik utasok —- a kommunisták esküdt ellenségei elöbb-utóbb nyíltan is cimboráim kényszerül nek a~ véreskezíí fasiszta diktátor ■rak Ez a harmadik utas politika képe Franciaországban. És nálunk? Nálunk falán mást szeretnének á harmadik utasok? Nem! A barma dík utasok nálunk is a konvmuuis. ták ellenségei, nálunk is a népi demokrácia ellenségei és — igenis — a nyugati tőkései: kiszolgálói A mi harmadik utasaink és * franctáK között annyi a 'különb ség, hogy itt. nem tehetik azt, amit szeretnének, hogy ilt nem ők irányítják az ország ügyeit, haj nem a kommunisták és őszinte demokraták együtt. Éltől a söpredéktől nem tagadja meg Tolnai József a „jószándékot". Persze, hogy nem tagadhatja meg az elismerést azoktól, akiknek védelmére nyíltan kiáll. Csakhogy ez a kiállás sok mindent liszfáz. Nem lehet jószándékol tulajdonítani a harmadik utasoknak és ugyanakkor a népi demokrácia őszinte híve nem lenni. Senki sem lehet a harmadik -út védelmezője és baloldali egyszerre. Aki jó szándékot tulajdonit a népi deuio kiácia ellenségeinek, az maga Is az ellenség táborában van. Aki a tények teljes meghamisításával azt állítja, hogy a harmadik uta sok a történelem viharától féltik a magyar munkásosztályt, az közvetve azt is állítja, hogy a kommunisták, baloldali szociáldemokraták viszont, akik ma a műn kásoszlályt vezetik, válságba so dorják a dogozók«!. Ez nyílt, leplezetlen rágalom, ez félreérthetel len jobboldali, reakció-, támadás. Megdöbbentő ez, mert Tolnai Jó /séfről van szó. — megdöbbentő, de nem meglepő. A harmadik utasokat védelmező ezt a szerepét csak úgy teljesítheti jól, ha rágalmazza. támadja a néni demokráciát. Tolnai József ezt tette. Megmondjuk őszintén, hogy Tolnai Józsefnek ez nyílt kiállása a népi deinokrária ellenségei mellett nem ért váratlanul bennün kel. A" pécsi és baranyai ázociál- demekrata .mozgalmat az jellemezte, hogy Tolnai József elnyomta a baloldal szervezkedését, de ugyanakkor lehetővé tette a jobboldal aknamunkáját. Kellenek bizony!- ... .. tókok? Tolnai József nem enged °ero cMc,rív te meg, hogy a Dunántúli Népszava leközölje a budapesti végre- hajtóbizottság jobboldal ellenes memorandumát. De a jobboldal melletti nyilatkozatot leközöltétle (E téren nem lehetett nehéz dolga egy olyan szerkesztőséggel, amelynek egyik tagja, Ruzsits Endre a vasárnapi interjú közben, nyilván Kelemenre és a többi félreállí- tott jobboldalira gondolva ezt ír ja: „ ... de a munkástömegek megdöbbenve hallják olyan vezető sze mélyek visszavonulását vagy félte- állitását is, akik régi szocialista múltjuk bizonyságával mégse: nevezhetők ki osztályáruló vagy a munkásmozgalom ellen véteti gonosztevőknek.”) Tolnai József volt, aki a megyei VB választás előtt letütalta a jobboldal elleni harcot, pártfegyelmet emlegetve Tolnai volt az, aki a városi és a meggyei VB be, r ellenőrző bizottságba jobboldaliakat, a Magyar Folynak a moszkvai tanácskozások R Ákost Mátyás és Molnár Erik Molotovnát A moszkvai rádió kedd délelőtti sajtószemléjén lejelentette, bogy szovjet, sajtó kiemelkedő helyen számol be elnök Tildy Zoltán kőztársa- és a magyar kormány küldöttség Moszkvába érkezéséről. A lapok részletesen közük a kiévi pályaudvaron végbement fogadtatás részleteit, Tildy elnök és Diny- nyés miniszterelnök. beszédét Beszámolnak a lapok, arról is, hogy Molotov külügyminiszter hétfőn megbeszélést folytatott Rákosi Mátyás mimsztexelnöidie'yettessc; és Molnár Erik külügyminiszterre' A magyar közlekedés meghaladja a békeszinvonalat Gerő elvtárs nagy beszéde az országgyűlésen Az országgyűlés keddi ülését Ki óraköT nyitotta meg Nagy Imre elnök. Napirenden 8 közlekedési tárca költségvetésének tárgyalására kerül; sor. Góc sí Jenő elv- tás előadó ismertette a ' tárca költségvetésének részleteit, kihangsúlyozva, hogy a magyar köz.lekedésügy dolgo zói lelkes példájukkal pétda- adóan jártak elöl az ország új jáépítésében. Keleti Péter (DN) felszölaása után Piros László elvtárs méltatta a közlekedésügyi tárca eddigi eredményeit a költségre'est elfogadta. Zelei István (Kisgazdapátf) minden dolgozó magyar figyelmét föl - hívta, hogy a közlekedés újjáépítésében segítségére legyen a koa- ciós Uoanwautnak, , Gviírkovics Ferenc (SzDP) rámutatott arra. a magyar közlekedésttgy miiyen szörnyű helyzetben volt a felszabadulás után. Az a munka améTvet a köz’ekoa \ vasúti híd és a szegedi új Tisza, híd. A I.ánchfd előmunkálatai megindultak. A minlcgy 70 millió forintos beruházási összegből utak építésé vei a munkanélküliséget enyhít jük — fejezte be Gerő elvtárs, s jelenlevők nagy tetszésnyilváni tása mellett, beszédét- Barankovies István föszólalá&a után a népjóléti tárca költségvetésének tárgyalására került sor. Jóboru Magda elv !árs, Bede Ferenc '(DN) és Weil Emil elvtárs hozzásaólásai után az ülés háromnegyed hat órakor ért véget. ■ \z imoeriairsták tervei elten tiltakozik a prágai hármasértekezlet Modzeievszki lengyel, Szimics jugoszláv és Masaryk csehszlovák külügyminiszter, valamint a há. rom kormányküldöttség tagjai je leni étében- kedden délelőtt ,10 óra után Prágában,'megnyílt a külügyminiszteri b ;i rm asért ekezle f. Az illés délután órakor kezdődött és szerdán folytatja a tanácskozást. Benes elnök szerdán délelőtt fogadja a lengyel és a jugoszláv külügyminisztert. Az értekezlettel kapcsolatban dementis csehszlovák külügvi ál- ) ______________ la mtitkár a prágai rádióban tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia, Csehszlovákia és Lengyelország, a náci Németország támadásának bárom áldozata, szót kért a német békeszerződést elő készítő értekezleteken, de eddig nem. hallgatták meg őketA prágai Rude Prayo ráerata1 arra. hogy Nyugat-Németország az imperialista tervek részesévé vált. Ez ellen kéziét. tiltakozik az érié • ki désügyi minisztérium végzett húrom esztendőben, csodá’a'os. javaslatot maga és pártja nevében elfogadta. Hegy esi János fNNP) és Vértesi István (Balogh-párt) elís méréssel adóztak a minisztérium munkájának, majd Gerő Ernő elv. társ közlekedésügyi miniszter emelkedett, szólásra: beszéde, elején isame.rtette a közlekedés terén elért eddigi eredményeket, majd adatokkal '.ámasz'ot.ta alá a vasú -munkáját. Az őszi csúcsforgalom 10-12 százalékkal felemelte az 1938. év ugyanazon Időszakának forgalmátAz államvasutak' nyári progtam- jában szerepel az a terv, hogy a dolgozókat százezres számban szállítják majd a 'Balaton ' mellé. Biztosítani fogjuk — folytatta az összes fővonalakon a napi két pár gyorsvonatot és a két pár személyvonatot. Postai szolgálatunk számos áqa lúi.baiad'a a békeévek' forgalmát annak elenére, hogy berendezéseink távolról séta o) van ok. mint a békeidőben voltak. A posta évenként 18 millió forinttal járult hozzá az államháztartás bevételéhez és a hároméves terV beruházásait is jórészt saját bevételeiből fedezi. Még a nyár végére eil- és /.ül a -Margit -híd, az év végére a déli A román nemzetgyűlés ünnepélyesen ratifikálta a magyar-román szerződési . A román nemzetgyűlés kedden ban- megjelent Gyóngyoaá fefvfcÁ. .«• ünnepélyes ülésén ratifikálta, a Magyar Köztársaság bukaresti ügy - Budapesten megkötött román—j-ma- vivője, ^íafíanadze, a Szovjetunió gyár barátság:, együttműködési és nagykövete, « bolgár kövej, a kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A román parlament homlokzatán román és magyar lobogók lengtek', a parlamentben pc- d'g a külföldi diplomaták számára fenntartóit páholyt piros-fehér zöld drapériákkal díszítették. A kormány páholyában minden hely foglalt volt. A diplomata páholy,Csehszlovák nagykövetség iífcyvi v&je, az argentin és olasz követ A képviselők lelkes tapsa között Pauker Anna külügyminiszter lépett az emelvényre és be'erjesz tette jóváhagyás céljából a román, magyar kölcsönös segélynyújtás egyezményt, amelyet a parlatncnf egyhangúlag elfogadott. Angol'amerikai ellentétek a íalklandi incidens hátterében G< Vid cin chi ái'ainangol rádió jelentése c.nok szerint — partra szállt Greenwich- szigetén. A sziget <i déli bettland, -izigetek csoportjához tartozik, amelyeknek angol birtoklását a -ehil’.ei kormány vitássá teszi, a Deception szigetekre pedig az argentin kormány emelt igényt .Argentína ezenkívül a Falkland szigetcsoportot és a Gamma-szigete: is visszaköveteli Angliától. Az egész terület hirtok.á-án^ angol kormány fenntartja igényét és a hágai nemzetközi bíróság elé kívánta utalni az ügyet,, azt azon ban a két kormány elutasította. Az a merit: a i imperialisták újablf területre vetették ki csápjukat. Ezúttal taktikából nem maga az USA, hanem két viazülusállama Argentina és ChiUe lépett akcióba az amerikai stratégia számára fontos szigetek megszerzésére. MOSZKVA. A moszkvai rádió bécsi jelentése szerint az osztrák parlament elé törvényjavaslatot nyújtottak be amely 41000 nácit rk.ötkegyelemben részed*. Kozz őség volt tagját, ismert fasisztát választatott be. Meglepő talán ez? Nem! Aki szívósan védte a Jobboldalt, az most nyíltan kiállt a harmadik utasok védelmére. Tolnai József elért „fejlődésének” végső állomásához. Csakhogy ez a helyzet botmüp - j demokrácia álcázott «Jlansógaifc Ä kel arra kényszerít, hogy most1 dolgod nem in ehetnek a Jövőt««* már a - valódi, taktikázástól és úgy, ahogy eddig mentek. A haj* „meglepetéseklóT1 mentes mun kásegység védelmében elsrigelei- jük a harmadik utasok pécsi híveit és védeljnezőti, mint a népi mariik utasoknak, de ások védet mezőinek is, nincs helyük az új feladatok döfi álló uépi drrmo, kráciában.
