Új Dunántúl, 1948. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1948-02-01 / 26. szám
=» ÜJ DUNANTÜL IMS FBBSUÄB 1 ?áy szüléiéit mctí az első magyar Köztársaság Ezernj/oIcszáznegyoennyolc Szíl- --szter éjszakája pan. Havas :sö csapkodja a Szolnoki vasúti ■ Alomas sovány-hosszú épületét, nelyet kietlen messzeségben ve ttek oda a város végére, hogy legölje a sártenger egyetlen föltött szigetét. váróterem azaz tulajdon kép egy hosszú, keskeny szoba -yatrán van világítva s keserves benyomást keltett a benne gyü- rkoö urak s asszonyságok különböző csoportjával, — írja báró iósika Miklós. Mindenen s min i cukin zavar s tanácstalanság tükröződött. Mindenki feszült várakozásban volt, mert a különvo- nat, mely Szolnokig, a vasút végállomásáig lett volna indulandó, sehogy sem akart elöállani. A gyülekezők azt sugdosták, hogy • vasút vezetői mind schroarzgel- rrk s készakarva késleltetik az indulást, hogy Windischrátz herceg, ki az osztrák hadakkal néhány óra alatt megszállhatja Pes- tel, itt elfoghassa az egész társa, sagot. Az akadályoknak s vesztcglés- nck úgylátszik, nincsen vége, bár tuár az éjfél közelegett s az oszt. rák hadak minden percben itt teremhetnek, hiszen Schwechat óta vereség s visszavonulás egymást érik. Egy reszkető úr érkezik s ennyit mond: mindnyájunkat itt fognak elfogni s a sarokba mutat, hol Kossuth a kormány feje áil egy csoport közepén, a fele. sége mellett, ‘ Bent a városban megkondulnak a harangok, Éjfél. Most az ajtó nyílik s teástálcán néhány puncspoharat hoznak. Kossuth álba iszik, szájához emeli poharát, hangja úgy szól, mintha a búcsúzó év harangjának zúgását folytatná. Felköszöriti a Szabad Ma. gyár Hazát. Sok szem lesz köny. nyes. A vonat nem akar indulni * a gyanús halasztás tűrhetetlenné fokozza az idegek feszültségét. „Mindenkin zavar, tanácstalanság látszott, — jegyzi fel báró Jósika Miklós, a regényíró, csak Kossuth volt nyugodt, néha szinte derűs a kedve. Szép vonásai, arcának nyugodt, megértő kifejezése soha. sem terjesztettek több tiszteletet a nagyobb bizalmat, mint abban, a szörnyű órában Megállni most már nem lehet s a visszavonulás a pestiekre nézve mindinkább meneküléssé változik, l szolnoki híd felé özönlött minden, elképzelhetetlen keveredésben s rendetlenségben. Nyolc tel. jes napon át, piert ennyi időbe lellett, &mig elértük Debrecent, az utakat mindenütt végeérhetetlen karavánok léptél el. Kossuth szakadatlanul dolgozott, sürgönyöket menesztett, parancsokat osztott s leveleket irt, — minent oly lelki nyugalommal, ami bámulatot keltett. A nép, ez a pompás, dáliás, környékbeli nép, a puszta fiai, a maguk féloldalra vetett hosszú gubályukban, oda- sereglctt a Honvédelmi Bizottság kezleteh Kossuth tudatja a jelenlévőkkel, hogy az oszrák császár feloszlatta az 1848-iki, november 15-én Kremsierbe összehívott rfia- gyar országgyűlést s 1849 március _ 4-én kiadta az oktroyalt alkot- clnöke elé. Kossuth Lajos körükbe mányi. Erre Kossuth indítványt lépett. Beszélt, szavai egyszerűek tett a Habsburg-Lotharingiai ház voltak s oly elevenek, mint a nép,', trónfosztására s bejelentette, hogy melyhez szólott. A föld népe mindenütt a szívét hozta el * nyomán lelkesedés kelt, amiről fogalmat alkotni nem lehet. Mikor az éjfél eljött s a holdvilág ezüstös fénye elöntötte a pusztát, minden zene zendült az éjszakába s ezer és ezer torokból hangzott szerte a diadalmas kiáltás: Éljen Kossuth! Éljen Kossuth! Wirigischgrütz herceg az osztrák haddal eközben elfoglalta Pestet, a fővárost. A magyar főhadsereg már a Tiszáig vonult vissza. Az ország kétharmada fel van adva, 1849. március 4-én az új császár, l. Ferencz József Olmützben kiadja oktrojált alkotmányát, mellyel Magyarország történelmi alkotmányát megszán- teti s hazánkat beolvasztja az ausztriai összbirodalomba. A magyar hadsereg azonban egyik diadalt a másik után aratja. Kossuth Lajos április 4-ikén így szól Cegléd, Körös és Kecske- j rnét népéhez: „Az igazságos Isten és hadseregünk vitézsége meghagyta érnünk, elmondhatni: ütött a számadás óráját Április ,13-án reggel értesültek a Debrecenbe összegyűlt képviselők arról, hogy Kossuth visszaér- kőzett a táborból. Egy titkos érteaz elhatározást közölni fogja a Házzal. Ennek az elhatározásnak a hírére annyi nép tódult az ülésterembe, hogy alig lehetett mozogni. mire az elnök, Almássy Pál áttette az illést a nagytemplomba. A debreceni nagytemplom díszítés nélküli fala között zajlott le a magyar függetlenségi harc legimpozánsabb jelenete. Mikor Kossuth a nemzet századokig tartott szenvedéseiről, elnyomatásairól, áldozatairól beszélt s előterjesztve indítványát, e szavakkal fejezte be beszédét: „s ha ■ úgy látandják, hogy ezen indít-\ ványok jók. tegyék le önök ma,1 Uraim, Magyarország jövendő szabadságának, boldogságának alapjait!“ — a tömeg szűnni nem akaró lelkesedése cs éljenzése közben elfogadta a ház az indítványt s Kossuth Lajost egyhangúlag kormányzóelnöknek az I. magyar Köztársaság fejének kiáltották ki. Arany jegygyűrűk, svájci karórák egyéb aranyékszerek, iavftások KRIMKER és SANTA Jókai-tér ? szám. Irvs Irta: PETŐFI SÁNDOR Respublica, szabadság gyermeke S szabadság anyja világ Jótevője, Ki bujdosol, mint a Rákócziak, Köszöntelek a távolból előre! Most hódolok, midőn még messze vagy, Midőn még rémes, átkozott neved van, Midőn még, a ki megfeszíteni Kész tégedet, azt becsülik legjobban. Most hódolok, most üdvözöllek én, Hisz akkor úgy Is hódolód elég lesz, Ha a magasból ellenidre majd A véres porba diadallal néyesz. Mert győzni fogsz dicső respublica, Bár vessen ég cs föld eledbe gátoj, Miként egy új de szent Napóleon elfoglalod majd a kerek világot. Jerlek ki hozzam, s ott kiáltsatok Síromnál éljent a respublikára, Meghallom én azt, s akkoT béke száll Ez üldözött, e fájó szív porára. A falu jegyzője a népszíndarabok vadászka lapos, őröli nadrága« Hgnréja, az által dróton rángatott báb volt, aki lélek nélkül volt kénytelen végezni feladatát és a sok megkötöttség közbeo elsikkadt a dől' gozó nép szolgálata. Nemcsak a kormány és « tekintetes vármegye uralkodott rajta, hanem a nagygazdák befolyása alatt álló képviselőtestület, a gyakran korlátolt és néhány basaparaszt érdekeit tekintő és az adóemeléstől való félelmében minden újítástól ti" tózó elöljáróság is. Nem volt könnyű a jegyző sorsa és nem csoda, hogy ebben a légkörben legtöbbjük elszürkült, feladta * jobbért való hiábavaló harcot, a legtöbb esetben pedig a nép szolgálata helyett, csupán az urak kegyeiért hajlongott Ma ez a világ már a múlté, azonban a régi rendszer sok bürokratikus megkötöttsége még mindig megmaradt. A jegyzőknek 158 felettes hatóságuk volt, ezek közül 100 rendbirságolásl joggal rendelkezett, előmenetele lehetetlenné volt téve. Úgy kellett táncolnia, ahogy * főszolgabíró fütyült, aki őt jelölte vagy visszahívhatta, de nem szállhatott szembe a virilistákkal sem, akik leszavazhatták a képviselőtestületben. Ennek a helyzetnek kíván véget vetni az a mozgalom, amelyet a jegyzők abban az Irányban Indítottak, hogy állami státusba helyezzék őket. Ez nemcsak függőségeiktől szabadi- tana meg őket és előmenetelüket biztosítaná, hanem érvényre juttatná a választott bíró megfelelő szelephez juttatásával a községi autonómiát is. A tehetséges jegyzőnek nem kell ezentúl megöregednie egy eldugott faluban, mert nyitva van előtte a közigazgatás minden poziciója egészen a minisztériumig. A jegyzők mozgalma annál is inkább számíthat sikerre, mivel megindított harcukban Rajk László belügyminiszter és aKommunista Párt teljes támogatására számíthatnak. Lófoga'ás a pécsi közüzemekben ahol egyre modernebb berendezéssel látják el a közszolgáltatásokat A mérőikész ülőkék pontosan mutatják a fogyasztást Az idegszá- Ink a vilamosvezetékek, Az ér- dékesség kiedvócrt mqgemlíthel- jiik, hogy a magasfeszültségű légvezetékek hossza 41 kilométer, a kábelok hossza ÍV, a kisfeszültségű légvezetékek hossza 166 kilométer a kábeleiké pedig 10 kilométer. A közvilágítási légvezetékek hossz« 123 kilometer, a kábeleké mindössze 4 kilométer összesen tehát Pécs városát 371 kilométer hosszú vezeték hálózza be. A szomszéd teremben halálfejes figyelmeztetés; Vigyázat nagyfeszültségű áramI — Az utcákat 1100 darab fél- éjjeles és 1334 egész éjjele® villanykörte világítja. — folytatja a tájékoztatót Tillai elvtárs. — A közéi 80 ezer lakosú város átlag egy hónapban 632.000 kilowat áramot fogyaszt, A városi gázművek a Kokszművektől kapja a gázt, amely színes homokkal teli tisztítókon keresztül jóit az udvarban álló gáztartályokba. — A gázvezetékek hossza a város területén összesen 63 kilométer hosszúságú — mondja az aligazgató elvtárs, — Pécs közönsége egy hónapban átlag 117.000 köbméter gázt fogyaszt, Megnézzük a kovácsműhelyt, a lakat« é* asztalosműhclyekct is. Megtudjuk, hogy Pécs város közüzemeinél a vig- műoekncl dolgozókkal együtt többmint 500 alkalmazott doh gozik. A közüzemek munkásból lett igazgatója mindent elkövet, hogV biztosítani lehessen a dolgozó* dietszín vonalé oak az emelését. —ó—m Belépünk a széles terembe. Kétoldalit az egymást követő kapcsolótáblákon kartonokra írt szövetek: Belváros, Gyárváros, Budai- Külváros. ... Kísérőnk Tillai József elv társ: a Közüzemek aligazgatója széles kézmozdulattal magyarázza: — Ezeken a transzformátorokon keresztül szolgáltatják a villamosáramot Pécs különböző városrészeibe Ez a helyiség a város idegküz pontja. __. . ... Ki t meg nem térít szép, szelíd szemed, Hol a szeretet olfárlángja csillog, Majd megtéríti azt szilaj kezed, Melyben halálos vésznek kardja villog. Te léssz a győző, a diadal-ív Ha elkészül, a te számodra lészen, Akár a virágos tarka pázsiton, Akár a vérnek vörös tengerében! & Szeretném tudni, ott leszek-e én A győzedelmi fényes ünnepélyen? Vagy akkorára már tán elvisz az Enyészet s ott lenn tart a sfrba' mélyen — Ha meg nem érném e nagy ünnepel, Barátim, emlékezzetek meg rólam ... Republicans vagyok s az leszek A föld alatt is ott a koporsóban) ’A téli nap simogató melege ki- r<aU bennünket a ház elé, de a bokáig érő sár nem enged tovább. .-( bánatok. a foltozott birkabekecsek szétnyílnak, a lábak nem vernek ütemet a töredezett járdán, tavasz van a télben. Néha előkerül a borosüoeg, aztán szájról- szájrjól jár. „Ejha“, ,.e má igön" -- szólal meg valaki közülünk — epeit most emelve le szájáról a fiaskót. Aztán beszédtéma is -:kad: a fpgy, amely eddig hál isten elkerülte a határt, a kenyér, adag, a beszolgáltatás meg hasonlók. — Lassan behúzódunk a házba, hogy ott folytassuk az inast meg a beszélgetést. De itt sincs soká maradásunk mert nagy zajjal, táncos botokat csörgetve jönnek. „Farsangolók" — mondja Sándor bátyám. Aztán már lépnek is be, felcico- mázott öltözetben és monoton hangon kezdik énekelni az ősrégi, még Ázsiából hozott farsangi köszöntőt-. Hipp-lwpp farsang, Hoppó farsang! Itt ölték az ártányt, Nem adják a máját, Csak a szalonnáját. Adjon az Ur.Isten Ennek a gazdának Sok kis ökröt, Négy kis béröst Aranyekét a földjébe, Arany őst őrt a kezébe, Haj regö — rajtul Ezt is mögengedte Az a nagy Ur-Isten. Agyúszájú tarisznya Vágyakozik tikmonyra, Ebbe nyárba nem vöt benne, Majd talán lösz a farsangba Hipp-lwpp farsang, Lőnngö farsang, Isten álgya mög kigyelmetöket! Itt is adnak, amit adnak A jámbor házánál. Aki nem ád szalonnát, Kiverem az ablakát. Kelj föl asszony, kelj föl! Csald mög az uradat, Ne sajnáld möginecceni Darab szalonnádat! ' A másodmagával megjelent, koldusnak öltözött farsangolói fején csúcsos, csupalyuk sapkával, rongyos szürderékori kócinadzag- gal és lánccal átkötött rongyos kabátban olyan nevetséges figurának hat, Iwgy valamennyien nevetni kezdünk. Az énekhez hozzáfűzött cselekmény, mozdulat és szokás éppen olyan fontosak, mint maga a dal és dallam. Lábukon cafatot bocskorrnl a Júpphopp“ éneklésnél mindkét farsangoló lábbal a levegőbe ugrik. Bot zökken, lánc csőrrcn. A gazdaasszony sem tud ellenállni ennyi csábításnak. Szaporodik a nyárson a szalonna, a kolbász, a mindig több bortól egyre mulatságosabb, egyre vígkedé- lyübb lesz a regölésiik, Aztán elköszönnek. » kutya kajkot utánuk a kezük ügy ében lévő bot ezt is elintézi. Mire a fa. lu végére érnek, már nem fér semmi a nyársra, a rissZ-rossz tarisznya is dagad az oldalakon. Lassan ürülnek a poharak, emelkedik a jókedély, valakinek a javaslatára mi is fölkerekedünk: gyerünk u bíróhoz. Nem elsők vagyunk itt: már megelőztek bennünket, de azért mi is teli hangon, szívből látunk az énekléshez; Vince gazda kelj föil Száll az Isten a házadra. Sereg angyalával, Vetőit asztalával. Teli-poharával. A hangulat itt még ernelkedet“ tebb, nótába kezdünk. A nyári es őszi munkában elfáradt parasztemberek megfeledkezve minden bajról cs nehézségről, küzdele"1’ ről és verejtékről, — most Csíy farsangolnak. Lassan dél lesz, ki- ki hazaszéled. ,.S' amint mi ,s’ Sándor bátyámmal, megbirkózó* a bokáig érő sárral hazafele tunk ,,a város farsangja J11' eszembe a „Tempicó“-jénai, i°' vacskájúval és smingjével. Ar,a gondolok, hogy a népi kultúra, * parasztság évszázados énezredf szokásai mennyivel szíoből-jör>0. mennyinél őszintébbek, menni/1“, oel magyarnbbak, mennyiv* emberiebbek .,. Fülöp Ján«•
