Új Dunántúl, 1948. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1948-02-29 / 49. szám

', t Wf Üdvözöljük a HKP III. nagypécsi pértkonferenciájat | A MAGYAR KG MM UN IS TA P ÁRI r D É L D U N Áll T U LI L A P 3 A | ^_ÉVF^^AMr 4«. SZÁM Ara 60 üllór PÉCS. 1948 FEBSüAS 29 VASÁXNAP Pécs a boldogulás utján i Irta: Or. Béhy Júlia j A Magyar Kommunista Párt **!• nagypécsi pártkonferenciájá- mai tanácskozásai nem vétet. !*oül állnak az. érdeklődés hom- ™terében. A város dolgozói a* j ®últ hónaitok és esztendők alatt *ostnertékf hogy a kommunisták “UnkaaBága egyre nagyobb mér­őkben járul hozzá > árosunk gaz- ,*^8> éa kulturális életének fcl- •fndHesehez és politikai konezoli. “adójához. A pártértekezlet ta- «sk ozása mérleget von egy esz- ’*ndő munkájáról, amely gazdiig °U eredményekben. A pécsi dől. Sorók resztvettek és nem egy kiskockáé burkolattal is el kell látni, hogy ellenálljanak eső után a zubogó, hegyipat okszerű viz­áradatnak. A betorkoló közutakat a Gyárvároshoz hasonlóan ki kell építeni betonozott gyalog­járóval « meg kell oldani a riajcsy-Zsilinszky úti és a« Alsó­malom utca végén a vasúti alul- járó építését. Itt bonyolódik le ugyanis a Pécsre jövő jármüvek forgalmának legjelentékenyebb része. De modern színvonalra kell hozni a vasúti pályaudvart is. ^tbee el öl jártak azokban a bar. mert »“* állapotában egyáltalán ÍJJ^bau, amelyek az összeesküvés ne*n »Ikalmas a Pec« jelentősége- ^«aésében, a fasizmus legá-1"^ bi,rc> varos normális forgalma- * fedezékének, 8 Pfaiffer és Su-!"^ lebonyolítására sem, nem Ni Párt és legutóbb az imperial- > be“*flv1« a^rol a feladat^rót, ügynökeinek, a jobboldali g"*1**4** Pect ?vo|abb! *>vf?Je7 «feialdemokratákuak a fciszámo. kCn* » Magyar kommunista Part ‘^ábo* vezetett Az Üzemek a várospolitikai programij, megjelöl, ,m“Pka frontján állták meg a he- , aíapyan varosunké a ly,riret. — az egész ország ismeri J*alkan fele irányuló nemz >z.i kereskedelem gócpontjává temetne kifejleszteni.- hősies pécsi bányászok nevét. c jelemtős eredmények születtek * várospolitika terén is. SÍJP’ özegészségiigyi téren legsú . **" lyosabb probléma volt, P«cs egyetlen a* orsjmgban hogy g Vliros orvo6ai csaknem ki. ame|v ’ V®!*** Tjr?^íl kozott' j vétel nélkül a belső területen lak- VcgTf def,c,Hel zarí ■ n.ak és így a külvárosokban nine­tsCS’ de JeJentek«,y összegben orvos. \ probléma megoldása fele varos a gyarvárps IÄ feL A ,hQ^tar-. kommunista javaslatra tetf első ^ lépés, hogy ^ «8‘5M -°nnf' -a tcdezc-f órvoslnkás 5 többle 'kezelj a?oni ygvetéK Csehszlovákia visszautasította a nyugati országok jegyzékét ,, GoKwntd bejelentette a nagyüzemek államosítását Anglia, Amerika és Franciaor- z.ág jegyzéke: intéztek Csebsr, o- vákiához, amelyben fi!‘akoznék az országban történ: belpolitikai for­dulat ellen .Az erre adott cseh­szlovák válasz kétoégbevonja azt a jogot, hogy más állatnak beavatkozzanak Csehszlovákia belügyeibe és va­lótlannak minősíti azt az állí­tást, hogy a válságot mestersé­gesen idézték e]ő A prágai rádió jelenti, hogy dr. Husik, a szlovák megbízottak tes­tületéinek (helyt szlovák kormány) elnöke Got Inaid elé erje;ztete a kiegészített megbízottak testü­letének listáját. . Ezek közül nyolc kommunista, kettő demokrata párti, egy sro- eiáldcmokrata, egv szakszerve­zeti. egy szabadságpárti és egy felszabadító mozgalom fsgjs. Dertjca, a volt csehszlovák nem- zetiszotíalísta 'gazsigügyminiszteT, öngyilkosságot kísérelt meg. Gottwald miniszterelnök szom­baton délelőtt beszédet mondott, amelyben rámutatott arra, hogy a most leleplezett és felszámolt ős®, szeesküvés azoknak a népellenes elemek­nek összeesküvése volt, «kik *u­n akid éjén HHler prédájává f*t. fék a* országot. Ennek * reakciónak még a gyö­kereit is ki ke® ártani Beéri te' jes mértékben támogatják ar. üze­mi bizottságok éa szakszervezetek követelését a • aagjlír rrstrdrlr is ta ^ ót. vennél több alkalmazottat fog. (alkottató nagytőkés vállalatok államosítására. A kormányválságot riszt*. a-fcot- mányoa oeanokmtflcm és oarla- menti módszerekiksí győztük le. — hangoztatta Gottwald, — és a mostan1 kormány a eép szél« tő. meg erre támaszkodik. A szovjet szakszervezetek nyilatkozata megbétyegzi a Marshall tervet A szovjet sajtó feltűnő forrná- i Szakszervezeti Világszövetség vég- ban közi; a szovjet szakszerve-! rehajtó szerve a közeljövőben örujzeM-n llt,tobhlef tehát Hal. » ,rK*­vzk ellenére, hogv fűkhez viszoT hobjrcforTn 6arin , -ífnsn már a tavasszal megkezdő- az 1938-as be- dik, ugyancsak a hároméves tervi ser, k’.eme. k. hogy a nyilatkozat lyitva kiesett a keretében Erre hi.Josrths.tntliin.il mindenekelőtt megcáfolja azo-af czyk, Nagy Ferenc és Dimitrov. Az utóbbi minap azt mondta az amerilvaellenes bizottság előtt, a ez viszonyítva kiesett a keretében Frrc halaszthatatlanul mindenekelőtt megcáfolja azokat Szovjetunió amerikaiakat képez ki-V.U 42?° azért van szükség, ‘hogv a a. Büködön terjesztett szovjetéi­°',d, mu7T, «cvegőt ne csak a belvárosi gve- ones raga-makat. hogy a Szovjet­«CL»? Z Ah0,C’ rekek élvezzék, hanem n külvároA ún;o szék szervezeti szövetsége r<* ^ Jövedelme. A vu- dolgozók gyermekei is fclfrWüje-. me9 ak?’Ja h.T>/r­Wekets»_kieseseket musf koz. neU és e-észséKef nyerjenek töle.leSves ^^ok^szakszervezetei tar MJ**eket __ rés,h 1 “^in 'fD'ekszik lesaiább ^od <'T1 Pótolni s ennek a gazdái. *Vó köszönhető, hogy a fo­fi'it .u Svetés előirányzata sze- Hy-J”Pen az évben 360.(1 f'íir* folyik majd be a város arra, hogy étvágyefr a konnfeLyt­Ezek az urak. — Írja a laip — nem pverfék bevárni a fertőiüeínítésl el­járást: hazájukban, hanem idejöt­tek beavatkoznak Amerika bel- ügyeibe. Nérnélvik még amerikai áll aiapolgársiágot is cap közöllEt. Azt his-ak uviívá», Hogy ez mosí kiképzés számukra arra, ex Időre, amikor reményük Kiérirtó az ame­rikai katonák vissz&segítik öke* az otthoni poriéi ókba. miután előbb erőszakkal felborították a népi kormányokat. Ideije lenne ezeket a patkányokat kidobni to­nen. Az amerikai txadícié: meiuv fórgektők rntn^ Maczek, ^Nikolaj- déket nyújtani az üldőzötteiknek, nem azoknak azonban, akii eüeo- ségei a demokráciának éa akik csak visszaélnek a vend égjoggal. \ Xewvork Daily Worker írja, hogy az ország hemzseg az olyan gyaljanak a Marshall-tervről. A A z egészségügy; szolgálat nagy] szovjet szakszervezeti szövetség hiánya, hogy Pécsnek nin. mindenkor azt a felfogást vallotta, csenek köz,kórházai. Az egyetemi hogy minden egyes szaVszerveze - klinikák, elsősorban a tanítási cél ncA nemcsak joga van. hanem lö­szein előtt tartásával vesznek fe! hetősógef is kell kapnia minden- z- l -’ a betegeket, pedig nemű kérdés, tehat a Marshal.­és látják e „ ___„___„ f___„ kó rházakra szükség Mi a bősz- lerv /zabad megvitatására is. A s^abb i<Ieig gyógyuló és járványos szovjet szakszervezeti szövetség az évben 360.000 tiszfa ^tarfeAbt Tpcjiee lendülettel folyik Pécs s#1„„ K,eig ............... w '« • és íparí é,eíp betegek gyógykezeltetése in!a{t. n':T,di(I jogosnak tartotta haneUculisegről alig lebet! Ezért van különös leien tősége va.amelyülam gazdaság; «ok a? l,zem! hizottsá-1 ebből a szempontból is annak,- 9.« «s W<«-t "y'-tj-son egy másik ""inhJv 3 tC,r1T1 {Ó1 dolgoznak s' hogy az OT1 tüdőszanatóriuniot orszagnac. Az nven gazdasaga se­mUttkA'elb.H»á<úsf nem) építtet a Mecseken, a nie Ívnek épí. éviinek azonban a szovjet «Je •>«|J k * Mho,swn- de azon tás! munkálatai már a tavasszal szervvel, szövegei, véleménye i kW.iT*-'’ * baromé vés terv megkezdődnek. j Tnnt) „üf“ *!zfh,e f^tíb b Tnunkatempója követ- Mindeznkhől láfb^ió h«,ru PZ«:loll*n felté.cU tartali l!k »hol csak alkalom nví­H ' lelve leieket eszközölje­í'fikt.i1, , n5ía a 'áros is komolv Ve, foglalkoztatott és ft>gla!- ?lvra., azoknak s munkálatoknak .Mindezekből látható, hogv Pécs .. - S­vúrosa , fcLvzabaduhW óta ‘ h.fal- 0 más lepeseket te t clor* ? demo.i ^é;ynyu]tó áUj kratikus varnstpilodes u*|iin. Pécs ^ M-. toall-t dolgozói, elsősorban bányászaink,; - .... kik dz országban elsőként adták , i-bmá • ""™". <iniel.vck a város! k; a ietszót; ..két és fél év alatt „al p . tervéixl^ kapcsolafo- j megvnhVsitani a hároméves ter- ib és iV jfVai^' kertváros. Szí. vet!“, fel tudják mérni mindazon |f'0nr|- U< ai .ölvaros fontosabb ! eredményeknek a jelentőségét, ?°*ták ln .. niindeniitt rendbe- i amelyeket úgy politikai. mint AGtp a. Járdákat, több utcát j gazdasági téren ni a már felmut-U- •n a Janí-^ • t? “afornahálózat- hatunk. Lí.°e lz>f7J,Ch:^,ep a Koksz- Pécs szabad és egészséges fej- h'>Zvilá'rj/- ' öhonalaf ellátták lődésénck kedvező előfeltételeit .'•k L,Ä6,a.b bogy a munkások, j már biztosította A nccs; dolgo- il 9iár ,iC.'en sötétben járniok. * zók. hányák cs üzemek hősei. va- v *f a]l,', ' c'Zefj. vygy befejezés Ismint a haladó értelmiség közön munkákon kivüj terme-1 öss/.cfogána » Magyar kommuuista <k ir‘,nv,i utakat íicm’l ra,'amelyeket számára az eddigi yciő csatornákkal, h^ncm eredmények nyitottak meg. iád semmiféle irtalmazma, amely részesülő állam j gazdaságát és politikáját a se- államnak. rends.!i alá, érv semmiképpen nem felel meg ezeknek a köveid menyeknek és teljesen más célo­kat szolgál: az. amerikai monopó­lium kezébe adja a r.vugateurápa; államok iparát, pénzügyeit és kül­kereskedelmét ós ezen túlmenően katonai és politikai tömbbé akarja összekovácsolni a nyugateurópai államokat a keleteurópai államok ellen. így tehát nem csodálatos, hogy az európai államok szakszer­vezeteinek egész sora eilenzi a Marshall-tervet. A szovjet szak- S7P„-veZ0ti szövetség rrniggv'őz.ó- dése szerint a Marshaü-terv olyan kérdéseket foggal magában ame­lyek megoldása minden, állam és minden szakszervezet- független és szuverén megítélésért tartorit Ezért _ a szovjet szakszervezeti Szövetség hozzájárul ahhoz, a ZitISacM éles támadása Marshall és Bőin ellen ZiKiacus munkáspárti képviselő pénteki beszédében foglalkozott a. csehszlovákiai eseményekkel is. Kifejtette, hogy a keleteurópai •népek fejlődése a legvilágosabb válasz Churchill ós Bevin anti" kommunista és szovjetellenes kiro­banásaixa. A továbbiakibajt a b:jt külpolitikát bit ált* ás szoros ba­rátságot követelt » Szorrjetóntii- val. A brit munkáspárt — mon­dotta — igyekezzék jó baráti vi­szonyt fonatait am • keieteurópai m unkáspáx tokkel. Halálbüntetés is kiszabható Kelemen Gyulára Bán Antal is felefos a visszaélésekért A Nitrooéniia bűnper tárgyulá lábra, mart a* etofi- és másoörep, vinak Harmadik napján Kelemen dű vádlott Kelemenre vonatkozó államti kár k'ha’lö«fásakor közié. I terhelő vallomását nagyrészt visz- kényen elmondja, hogy Bán Arte! .szavanna. Gj-armati Bstván nójv- svájci tartózkodásakor találkozott ügyész eflesKrie « «oabadlábna- n hazaáruló Makay .Miklóssal aki helyezést, mert — moudotta — a árián tájékoztatta « minisztert j vád hűtlenség vádja, amelyért H"- sweicj üzleti' lehetőségeikről. Szabó lálbüníetés is kiszabbató. Seüoe; Koméi tóha Ugatásakor Bánra] (után Oltj tanácMtoük kihirdett« kapcsolatban elmondjja, hogy «ja népbiróiság döntését, amely sz^t- voit ipa rügy; mdnir/.ter tudott a I rint « s-isitfcdllábnajiieiiyezéai kéré- Xitrocmcmia üzemben uralkodó sét e utasütjia alhapotukro!, Bán mint „nem fon j É rután Gyöngyösi István. * tos dolgot“ kezelte az ügy et. | V/rrochem.a helyettef. tga*gató:> Szomhatoo a védői' tették fe' negyedrendű vádlott kihaűlgatísáj kérdéseket « vádlott Kekemen keni': sor Gj-óngyösi lrijolentette. Gyulának. Vészi .Mátyás védő ezt hogy bűnösnek érzi magát, mert követően kérte Hogv védencé: vé'l.cs gondatlanságból elkövefe Ke cinen Gyulát helyezze szabad azt. amit a vád-ma- terhére ró.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom