Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-03 / 2. szám

I 03 ÖUKÁ*ITCL ■MS, JANUÁJL $ Amnesztiái ad a kormány a centenárium alkalmából Dr. Hajdú Gyula élvtdrs igazságügyi államtitkár nyilatkozata Dr. Hajdú Gyük elivtirs igaz­ságügyi áíknrtitkár u készülő am- nesztiatörvényről 4 következőket mondotta: — Február l-én, a köztársaság második ívfordulója és a centená­rium elfoalmábó] amnesztiát ad a kormány. — A tervez©* szerint négy rész­ből át] a közkegyelem, Általános M'í.wfei a£á esnek mindazok, akik nem bűnözési hajlamból, ha­nem a felszabadulás utáni idők rendkívüli körülményed miatt kö­vettek el bűncselekményt. Ezek közül elsősorban azok kapnak ke­gyelmet, akik azt hitték, hogy * demokráciát védik, amikor Bűn­tettet vagy vétséget követtek el. — A második csoportba azok körülinek, «küknek büntetése ide­jétmúltnak látszik. A felszabadu­lás és a háború rendkívüli körül­ményei miatt sok bűncselekményt nem volt módjában az igazság­szolgáltatásnak kiértékelni. így üteg nagyon sokon vád ehvt ál' nak, akiknek bűm* már szinte nem is tízarait bűncselekménynek. — Amnesztia jellegű lesz az a rendelkezés is, amely azoknak sorsáról dönt, akiket az ostrom és a felszabadulás rendkívüli kö­rülményei miatt 1945 január ele­jén kiengedtek a fegyintézetekből. Ezek még nem töltötték k; bünte­tésüket. A tervezet szerint bűn­özésükbe beszámítják azt #r időt, amit szabadon töltöttek. — Még nem történt végleges döntés, hogy a politikai foglyok közű! kik részesülnék amnesztiá­ban. Annyi bizonyos, hogy c;ak enyhébb politikai bűncselekmé­nyekre -.erjed ki az amnesztia. A február lén megjelenő hivu tales lap közli az amnesztia teljes szövegét. Meg kell említenem, hogy mindazeiktői függetlenül ér­vényben marad az egyéni kegye­lemről szóló rendelkezés is. — fe­jezte he nyilatkoza át dT Hajdú Gyula elvtár* ál’arntkkár. Dr. Gyetvai János főispán beszéde nyitotta meg a centenáriumi évet a 48-as bizottság ünnepélyén A szabadságharc századik for­dulóján « pécsi Nemzed Színház zsúfolásig telt «arai előfct ren­dezte meg a 48-os Bizottság a cen­tenáriumi évet megnyii’ó ünnepsé­get. A Himnusz elhangzása után Moaomyi Jenő a IVcsbaranyaá Nemzeti lüzott*ág elnökre mélta.taa a száz év előtti események jelen tóséjjét. Hamgoatatta, hogy a do ­gozók mindig büszkén gondoltak dicső magyarok raabadságharcana. A hoiivédaeneAntr emtís Erkel: Hunyadi László nyitányát adta elő, majd Szentpál Mónika a .pé­csi Neuwert Szánba« művésznője szavalt« ei Petőfi „A XIX század költőihez e. versét. Szerem ley Gyu­la Alezredes a honvédség nevében •r/óüdt feff. SaMaii latrán polgári fekolsi taauló szavalt ezután, majd * péeai középiskolák bal lada cso­portja ttépi táncolta muta'Oíj be nagy sikerrel. Dr. Gyetvaj Járás elvtirs Pécs. Baranya főispánja ünnep: beszédé­ben rövid visszapillantást vetett a száz évvei enielő't lejátszó-- esc- tnényckr«. Rámutatott arra Hogy Kossuth, Petőfi é- Táncsics a nép érdekében folytatott bar cukk.it utat mutattak ar, egész magyar nemzet számúra. 1848 szellemé; az uralkodó ősz ti. Syok mindig meghamisították. Ma uz tóiban 4S szellemében építjük fe) hazánkat. A •©gjfüntoeafcb teendőnek a. hú roméve« terv végrehajtási; jelölte inog. Amelybe minden becsületes magyar embernek be kcű ka peso- ódnál. — A hároméves terv — mondotta többek között Gyctv&i «Ívtárs. nemcsak politika; ős par- cuság: megerősödést hoz lerne, ha. nem lehetővé teszi a dolgozók ma­gasabb életszínvonalának elérését. A centenáriumi év legfontosabb munkája szívós küzdelem « bá­romé i cs ten mielőbbi tekercs befejezéséért. Gyefvai elvtirs ezután 4 bc!p_o !,i ikai helyzetet tanért**te. majd 1 it ért a külpoli tika időszerű kérdé- i-eTe. Mogálíapítorta, hogy a srm- hzd népek táborában vagyunk. együtt küzdünk & Szovjetunióval és a az otHwédsa népi demokrá­ciákká!. Nekünk » legfontosabb célunk « béke megőrzése Beszé­de befejező részében felhívta az ifjúság figyelmét arra, bogy a 48-as ifjúság for­radalmi szellemében folytassa munkáját. Az ünnepi beszéd elhangzása után Tentiinszky Edit Petőfi: Egy gondolat bá»t engemet c, versét szavalta, majd a bonvédzenekar számai követk'iarti-k. Horváth Je nő szavalata után Herényi József záróbeszédben hangsúlyozta, hogy ez az év határkő kel hogy legyen a magyar ifjúság történetébe,ti. — Ezzel megnyílt Baranyában a cente­náriumi év, amely rzabadságbairc- ra vtaió megenilék'i zés és a nép hatalmának megerősítése jegyében fog lezajlani. Zavarok a sertésvágási engedélyek kiadása korul Misit 'smerer.es a közelmúltban kiadott kormányrendelet értelmé- hen nem lehet vágási engedély: kiadni azoknak, akik hatan lék ban vannak, aárbcíizolgáltatá-í.i kötele­zettségükkel. Ezer: rendelet ke-. resznezte a pécsi Közeálátási Fel- i iigyelőség és a henfc-*párosok j mcgáüapodását, amely szutínt ez’ év március 15-i.g törleszthetik a hemtiesiparosok zsírboszolgáiiaité- mikat. A KöaeOá-'Asi Felügyelőség vezwtöjc í’ctőhátci elvtá» felirattal fordult a. Köz-ellátás»! Hitvatallhoa, hogv járuljon hozzá 4 megállapo­dáshoz. Válewz még nem cvkezrtft, de addig js kiadják « vágási en­gedélyt a hentes'iparosokn«k Míg nemeokkal ezeíőt- a bánya- j telepük cs n falvak ifjúsága hé-, kithetedon eúkmaógekiként állottak /emberi egymással, addig ma kö­zös kultúrmunlkát fejtenek ki egyäktaaä^k bányatelepein, A falu és a bányatél epek sf jósága egy üt •; működésének legszebb példáját a vasasi ifjúság adja. Közösen rt­deznek ifjúsági napúkat ős kultúr- roűsorokai: » bánv a telep, Madisz ós a fwíu Független ifjúság.,. A korröt. akció keretében mu Cenlenármml ünnepség Szentlörincen Nagyszámú közönség előtt, ün­nepélyes koretek között nyi'ottü meg Szcntíőrinc község Nemzeti Bizottsága a centenáriumi évet — Az ÜTuvopé'y a helyi NB dfszkoz* gyűlésével kezdődőit Az ünnepé­lyes szónoklatot Klór Mihály elv­társ tartotta. Beszédében párhu­zamot vont IS48 ős a jelen köz , majd a* aktuális politika1 hely­ettest Amurt* fit». A dbwgyülé« végez, évei az fiú sági szervezetek adtak közös rpü- sorr. Kiss József tanító nagyhatá­sú szavájafa után Németh Ívván vlvtárs beszéde következett. A ■ törradalwM ssteJlmiKst idézve rámu- j tíftott árra, hogy a ma forradalmi szeílerr«. nem békebontó, liánéin eileukazőieg:. a máj fonadaimi át- f, a béke, jólét és bíztonsíg záioga, A demokrácia — mon­dót a befejezőül Németh eivtars — csak a demokratáké, mindenki aninyf-t várhat tőle. amennyi* érte tett.' _________ NE WYORk : Ncm yprk • ncrazrctkö/i pi'beszéki és táviiró- társaságának káhe!mu.n;ka*sa: c*-ü- törtökön éjiéikor sztrájkba lépte«. LONDON. Az ungui vasutak és autóbusz, társaságok csütörtökön( minden ünnepség nélkül kürtulaj- dunba mentek át. 4.50*éri adták el az államnak a 2.30-érf vásárolt szarvasmarhákat Römdeäen mtmkéutbíróság ©lé betűinek a gardákat hitsarotó spekulánsok Hírt ad‘un.1: már arról, hogy Ká­dár Ferenc, volt Horthy detektív- felügyelót. és feleségét, valamint Szelba Bélát, « Pesti Kereskedelmi Bank vezetőjét a gazdaság- rend­őrség letartóztatta, ismeretes, hogy a Jóvátétel: Hivatal a Gazdasági Főtanáccsal karöltve jóvátételre szállítandó szarvasmarhák felvá­sárlását rendelte cl, A két kot. mányzatí szerv az állat vásári ásók­kal kapcsolatban a gazdák és kü­lönösképpen az aszálysújtotta vi­dékek gazdáinak az érdekeit kí­vánta szem előtt tartani. Kádár Ferenc állatkereskedő is tudomást szerzett erről és mivel nagy le­hetőségeket látotf a felvásárlások­ká] kapcsolatban. Szelba Béla köz­benjárásával a Pesti Kereskedelmi Bank részérói 200.000 forint forgó­tőkéhez jutott. Szolba Béla, mint „jó üzletember' 20 ezer forint ré­szesedést kötött ki a maga ré­szére. A Jóvátételt Hivat*’ 4.50 5.50 forintos árat írt elő az állatok föl­vásárlásainak. limitjéül. Kádár ter­mészetesen figyelembe sem vett© „jó ürletembor" 20 ezer forin' ré- ert. Először Baranyában, majd Csa­nádi és Csongrád megyékben 2.20, 2..40 forintos tisztességtelen áron marhákat vásárolt össze. A szarvasmarhák nagy részét maga részére értékesítette vagy felesége nevére íratta át, A JH-nok és a GF-ink azt a ki­kötését, hogy 60 napos tulajdonjogi igazolást kell adniok az állatok el­adóinak, Sándor László, Márkus Ferenc és Sárpataki Sándor MOSzK tisztviselők I©pénzelésével sikerült kijátszani. Azokat a szarvae- marhák/i.t, amelyeket, itt Baranyá­ba 2.20—2.30 formte» áron vásá­rolt, a JH ée a GSF által meghatá­rozott 4.50—5.50 forintos áron ér­tékesíttetett. Ilyenformán több mint 100 százalékos tisztességte­len haszonra tett azért, sokszáz aszálykárosult Wsparasztot uzsorá- zott ki. Valamennyi „nagy-szerű üzlet­ember” ma mér a rács mögül vár­ja, hogy a pécsi murikisbiróság ítélkezzék fölötte. Az esemény happyendj e, hogy Kádáráé asszony a szülészet j klinika külön farméban, várja állítólagos „belső vérzései­nek” elállását. Megvigasztaljuk fádéin ét: a pécsi «ebészorvosi kar van annyira képzett, hogy $ man- kásbirósági tárgyalásra meggyó­gyíts« őt. OLVASSA A2 AJ) DUNÁNTÚL “FI Arcképpel látják ei az iparosokat Az ■pAriigyi min-'azter nandcletet- adott ki. cumwly szerint az ipar- űzők^ arcképes jgazoivágyt kópuak anaiaL íigazölására, hagy oivégzúk ay, ’igazolványbau feltüntetett ipar körébe tartozó munkát. Az arc­képes igazolvány * naptári év tar­tamára N7.Ő1 és" az ijieíékes ’par- testüla. állatja ki. A neadelat ík- tint is megbü 11 rétik, aki Ismé­'íelten kontárnál végxztcr ipari munkát. A tartalékföldek haszonbérmérséklése Miniszteri rendelkezés szabá­lyoz/«;» az 1946- 47. gazdasági évre ocsedeW haszonbérek cSökkentéséj. A rendelet érielméix’.ri azonban * haKzonbénnénsélkléisl csak azuiiin lehet megadni, amikor már az adó­hivatal az elemi károk mértekének megtelelően az adómérséklést is megállapííotte ólivei az adóhivatal eljárása hosszadalmaa. az Országos Föld­hivatal megengedte, hogy a pénr- üg'dgazyattaig eienú kárt megál­lapító döntése alapján is lőhet haszonbérmérséklést engedélyez»L A haszonbérmérséklést minden hériőnek külön kell írásban be­nyújtania a vármegyei gazdasági felügyeltaégiicz, minit miniszteri termeléei biztoshoz, vagy pedig az Országos Szövetkezeti Hitelintézet­hez, aszerint, hogy a bérlő kitől kapta a földet haszonbérbe. Ugyan­is meg kell jegyeznünk azt, hogy a tartalék földeknek kisebb részéit' a földalap. adta bérbe, nagyobb ná­szét pedig a termelési miniszteri biztos a gazdasági felügyelőségek út ián, A kérelemhez csatolni kell a községi elöljáróság lúíclr« bizo­nyítványát. melyben azt kell iga­zolni, hogy « hasr«nbrtvrveö te­rület te, rflutőlcg dülör« 4 pénzügy! igazgatóság hány fizúzulékos aszály vagy jégkárt álla.pil/At meg. A bérméraéklás kérdésébea első tokon a vármegyei gazdasági fel­ügyelőség, illetve a földalap által bérbeadóit terűlcfekra vonaikozó- lag az OSzH dönt. A határozat el­len 15 napon belül fellebbczóas«! lehet élni az Ország« Földhiva- tálhoz. Hasroubérmérsáklési az kaphat, akipek az claim kám 30 százalélton felül vau. X ívé tele méltánylás' érdemlő eseteikben, súlyos anyagi helyzetben lévő gazdájára 25 szá­zalékos kár esetében is engedé­lyezhető 25 százalékos hérmérsék- lés, 100 százalékos aszály éis jégkár pusztítása esetén telje, f.aszoabér- dengedést lehet kérni. Ilyen ké­relemben csak HZ országos terme­lési nűnvsaferi biztos hozhat hatá­rozatot az Országos Földhivatallá’ egyetértésben A jog erősen megái lapított ha­szoTibárniévséhléat a kiért esiiér napjától szaruit va 15 napim belül Ven az Országom Földi. Lapnak megfizetni Rendőrbírói Ítéletek A rcfcy rt'.nd.lrkftpT'ú.riyság biÍP­itŐbijrája ifi. Csebtóüh Márkó pé­4 ’akosf .-KÚsbcjcterrn kihúgás- *: és munkakerülösért 15 nap-, cim Búim pécsi lakost takásbo je- •n.&c«*j kihágásért 2 napi, Mindky tiiMly pécsi lakost tekásbcjoieu- :s-; kihágásért 2 na;p:. Kabnár La- >s csfánvoszrói anos- akásbcjc- n.tési kihágáséra 1 napé, Duka lídrás budafoki -akost iaWäiJve- ilientés káihágáséri és ntanliake-rij- •>ért 3) nap:. Ember Gyula pó- >i lakos? jakásbe jelen tó» tóhá- isért 30 oapi, Bendá) Gyula pé- >j lakost immkiskc-TÜCésár.; cs csa- argásért 40 napi, Ncosefor Mar­ly ivácV ?oik«»; bejelentési káhá- iisért 15 napi, özv. Mmrczi Lajos­áé pécsá ’fljkoeit TakiásbcjclcJités.! kdrágásér: 1.5 napy Bódfe Ferenc pécsi kikosn akásbcjekmiéai kihá' gásért 4 -mpi, Volesáűyi Ferenc mécsek al .iá latos; munkák erűié sért 15 napi, Sülé F -zsebet pécsi lakost botrányos rétwegségérf 40 napi Erdőd; Lásttaó pécsi lakost erdoj kihágásért 2 aapri, lar.dók Mária bcrth.V lakost bejelentés; kl- hágásén 10 i>a.pi, Mcsizier Gyula pécsi lakos: numkuklerii lésért 30 uapi, Baranyai János pécsi lakost n/unjkak crüléscrt 30 napi, Ragoncsa Ferenc pécsi tetőst csendháboiri- tó9ért 10 napi, Zöld Lajos pécsi la kost marokul.' tűiéiért ég erkölcs rendészeti kihágásért 30 uflpi el zárásra ítélte. Eoymásrgia'ált a bánva és a tálu fiafaháéo Az ifjúsági egység jegyében rendezik a műkedvelő előadásokat hó 28-án, vasárnap a Független Ifjúság műkedvelő előadást rende­zett, bernutatásra került • a , Ven bofcancsos és fia, Huszár“ c 3 fel­vonáson népszínmű. Az előadás elétet a F! verődje mondott be­szédet,, nwrfybem megái'api:otp*.. hogy a demokrácia fejlődése csak akkor biztosítót:, ha elszafeha- tatiajuuá lesz a mimikáé- parafa t szö- vafcség, — A nagysikerű előadást ‘tánc kővet:«. A darab rendezése Deiik László érdeme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom