Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

4 OtJN AN-Tüt 1948 JANÜÄS ! úr, Boros Isfván s Sértheti-e a itiajomrokonság az ember „mélíósií^ál44 ? Foglalt óztunk már lapunkban azzal a támadással, amelyet Mind&zcnfy József hercegprímás és bizonyos egyházi körök In­dítottak a tudomány ellen, hasonlóan a középkori ' inkvizi torokhoz, vagy a hitleri könyvégetőkhöz, kétségbevonva és támadva a bioló­gia és a természettudományok tanítását az ember származásá­ról. Azóta már felvonultak az egész országban a tudomány képviselői, a legnevesebb egyetemi tanárok és tudósok és visz- "•Mntaitották a tudomány ellenes álláspontot. Ennek kapcsán szükségesnek tartjuk, hogy a jelenleg nagyjelentőségű Indomá- ii.vos mnnkát folytató dr. Boros István el\ társ- a neves tanár hosszabb tanulmányából közöljük az alábbi részleteket: Azon vádak között, melyekkel a darwinizmust: az élűvilág sokféle­ségének, a növény és állatfajok változatos formagazdagságának, il­letve azok keletkezésének tudomá­nyos magyarázatát . mindemképpen, diszkreditálni igyekeznek, nagy sze­repet játszott mindenkor az a vád is, — természetesen az ember szár­mazásának kérdésével kapcsolat­ban, — hogy sérti az ember méltó­ságát, felsőbbségét, rangját. Ismerve iít az érzékenységet, melyet a faji er társadalmi előítéletekkel telített ember származása tekintetében is antisit, érzelmeket indulatokat . karnak felkorbácsolni és mozgó­sítani a fejlődéstörténettel szem­ben. Pedig minden épei mi iá ember előtt világos, hogy amint a Föld fo- r05, attól függetlenül, hogy az let- szik-e valakinek, vagy sem, úgy a ' közelebbi és távolabbi rokonság ■ kérdésében sem az igények és egyé- i ni kívánalmak s vágyak határoz- I zák meg kinek-kinek tényleges le- t származását. Senkinek nincs bele- J szólása abba. hogy ki legyen a pa- loája, meg a mamája, s valóban el- lképesztó badarság lenne mégcsak i feltételezni is, hogy a családfa el­ágazásai bárkinek a családjában is I generációk bosszú sorozatában min- I dig csak, legendás hősökhöz, szen- 1 tek rokonságához, művészekhez és * gondolkodók sógorságához vezes- 1 sen. Ezt a ködbevesző mithoszt ácsaik azok képzelik valóságnak, «akik romantikus hajlandóságaik < mellett primitív előítéletekkel van- I nak telítve, a legelemibb biológiai i ismereteket is nélkülözik s akik < egy alapjaiban hazúg és hamis tör- 1 ténelemszemléleti beállítottság «szemszögéből tekintenek a világba, t Akik fel sem vetik a kérdést, mi- i Ivének lehettek őseink, teszem 300 5 generációval, tehát 10.000 évvel ez- 1 előtt a régebbi kökorszakban, vagy <3.000 nemzedékkel korábban, tehát 1 100.000 évvel ezelőtt még mélyen ■ bent a jégkorszakban. Vagy amenv­* nyiben felvetik, az ««történelem minden tárgyi bizonyítékával szem­' ben azt gondol ják, bogy azok ugyanolyan emberek voltak, mint * mi vagyunk 6 csak mese az, hogy tőlünk megjelenésükben és maga­! 'adúsukban annyira különböző kulfurátlan ősemberek lettek vol­na, hogy ne illeszkedhetnének be­le nemesvonású és büszke őseink galériájába. Ezt bármekkora kép­telenség. csak azok állítják és hi­szik és akarják elhitetni, akik min­den nyilvánvalósága mellett sem akarják tudomásulvenni, hogy szervezetünk specifikusan emberi sajátságaihoz, felépítésünkben és é:etmüködésein,kben egyaránt mennyi tisztára állati vonás tapad Az a feltevés, mintha az. ember­nek a szervezetileg és szellemileg s 1 a csőn y abbr end ű vei, t ökölét leneb - bel, vagy fejletlenebbel, az állati­val való hasonlósága, illetve ro­konsága. az ember magasahbrendú- ségét és u. n. méltóságát csökkent­hetné, nevetséges és ostoba. Mint lenne az, ha Newtonnak, Koper- nikusnak, vagy Michel Angelonak eniié* mi kisebb értékűnek minő­sítenénk csak azért, mert nem fő­úri családból származtak, Petőfi Sándor nagyságát elhomályosítaná az, hogy papája nem volt titkos udvari tanácsos és X. Pius pápa a keresztény világ számára a' grófi "".saladból való XIII. Leóval szem­ben azért lenne kevéssé tiszteletre­méltó, mert egyszerű parasztszülők gyermeke volt. Nyilvánvaló hogy úgy az egyik, mint a másik esetben, nem a szár­mazás, a szülők előkelősége vagy nemessége határozza meg a kiváló­ságot, hanem egyéniségüknek bizo­nyos sajátságai, melyek őket fel­emelték. Munkásságuk, mely leg- kevésbbé a születésük körül kifej­tett fáradozásokban nyilvánult meg, tette őket kimagaslókká és veszi körül egyéniségüket megérdemel­ten a nagyság nimbuszával. Rend­szerint annál nagyobb elismerést és tiszteletet kiváltó mértékben, mi­nél alacsonyabbrendü a származás. És ez a helyzet az ember szár­mazásának kérdésében is. Abból, hogy a tudományos kutatások ál­tal kiderített bizonyítékok egész sora szerint a magasabbrendű am­lősökkel közös tőből ered, — nem a bőgőmajominal, vagy a pávián­nal, hanem az emberszabású maj­mokkal, ezeknek egy ma már ki­halt csoportján keresztül közeleb­bi, de nagyon régi oldalági rokon­ságba került, — nem értelmi vagy etikai lealacsonyítása, magasabb- rendűségének lekicsinylése követ­kezik, hanem csupán eredetének az általános- természettörvények hatá­lya alá tartozó és az élőlények fej­lődéstörténetének keretébe illesz­kedő biológiai ténye. Az a világszemlélet, melyet Dar­win emelkedett felfogásával telje­sen megegyezőleg többek között azt is vallja, hogy a legalacsonyabb- rendü szervezet is sokkal maga­sabb valami, semhogy szégyenkez­ni kellene velük való esetleges szár­mazási kapcsolataink miatt. Még kevésbbé kell ellene harcolni, mert az nem j majomrokonság elleni küzdelmet, hanem, az ember felsza­badításáért a .legnemesebb és leg­magasabb etikai intíkékőkból > fo­lyó harc oldalba!ámadását jelen­tené. 52 baranyai fainban már megkezdődjek a Szabad Föld téli estéi Jegyzők, papok, tanítók vesznek részt a mozgalomban Egv esztendővé! ezelőtt indult meg a Szabad Föld Téli Esték mozgalom, melynek az a célja, hogy parasztságunk a hosszú, do- logtalan téli estéket önmaga to- . leképzésre használja fel. Az elgondolás helyességét egy tél eredménye igazolja már. a Szabad Föld Téli Esték elő­adásai nyomán jobb gazdák, szélesebb látókörű és képzettebb emberek lettek a földdel dol­gozó parasztok. Az előadások ezen a télen is megindultok, eddig ötvenkét bara­nyai faluban tartottak előadást. Hat szentlőrinci, kilenc siklósi, tizenhárom mohácsi, öt villányi, négy hegyháti, három pécsváradi és tizenkét járási községben nem. oltják el este hatkor a lámpát, ha­nem öregek, fiatalok, férfiak és nők. tanulni kezdenek, hogy be­hozzák azt a mulasztást, amit a huszonötéves elnyomás okozott. Szórakozás kultúrműsor közben felvilágosító előadásokat tarta­nak Mátyás királyról, a magyar népdalokról és népköltészetről, a két világháború tanulságai­ról, a magyaT demokrácia ed­digi eredményeiről, Móricz Zsigmondról. Szakmai téren a szövetkezetek, kérdéseivel, gyümölcsfatermesztés és gyüm-ölcsfavécMem, konyha­kerti termelés problémáival foglal­iCOZIldJc A Szabad Föld Téli Esték elő­adói maguk a parasztemberek, de belekapcsolódik a munkába a falu intelligenciája is. Így például Regényén, Gyódon, Pellérden, Nagyárpádon a tanító, Sombe­rekén a pap, Kővágószőllősöu és számtalan más helyen a jegy­zők is tartanak előadásokat, résztvesznek az esték megszarve­A hároméves terv a mezőgazdaságért zésében. Sok helyen a Szabad Föld téli esték adták meg az első al­kalmat, hogy a falu értelmisége és gazdatársada’ma egymás ratal ál jón. A legtöbb helyen az előadást hosszantartó vita, szavalatok és énekszámok követik. Tanul és szórakozik a Szabad Föld Téli Estéin a parasztság. Öt­venkét baranyai és szerte az or­szágban száz és ezer másik falu­ban nem oltják ei többé este hat­kor a lámpát. Könyvet, papirt, ce­ruzát vesznek elő, tanulnak a fiatalok és öregek, férfiak és asz- szonyok: építik az új, művelt ma­gyar falut. 240 holdon 10.000 mázsa várható hozamú öntözéses rizsüttelvényeket létesítenek Baranyában Virágos, Mocska és Beremend határában. A terv szerint permetezéssel és elárasztással jutnának a megfelelő vízmennyiséghez. Az Állami Kultúrmérhöki Hivatal már dolgo­zik az öntözéses rizstermelés ter­vén és minden remény megvan arra, hogy már a jövő évben ko­moly eredményeket érnek el ezen a téren is. A 240 kát. hold várható átlag­hozama 10.000 métemiázsa rizs, mennyiség lényegesen az ország rizsellátásán. Szemüveget c*ak az &DENÍ rogériában OTBA receptre is Uj autóbuszjárat Pécs— Berkesd—Pécsvárad kö­zött közlekedik naponta, vasár- és ünnepnap kivételével Indu. Pécsről reggel ó.30-kor; Indul Pécsről délután 14.30-kor; Indul Pécsváradról vissza reg ge! 7.30-kor; tódul Pécsváradról vissza délután 17 órakor. KARIKAGYŰRŰT l ÓRÁT! ÉKSZERT! F u t ászt óI irgalmasok-utca o Ma uj híradó müso? a FARK moziban! 1. Magyar híradó. 2 Francia híradó, Betlehemi kiráávok. K.ARÁDY KATALIN, * MAFIRT viliághíradó, 5. Jenisszej folyó völgye , 6 Tudomány és technika. Minden délelőtt fél tl-tól TIehjár: f.— és 1.50 m V TÖKMAGOT maga-, áron veszek: fyltrax ír m * JL Pécs ■ciszlo Szabadság u. 28. sz. — Telefon: 12—47 Veszünk 1 drb. használ* Íróasztalt, to­vábbá 10 négyzetméter plüss* Ajánlatok és plüssmintá'k Első i*rcsi Bőrgyár III. címre küldendők. ICL mii UívÁti az új esztendőben első napjához. Kíváncsian lessük: hogy a lavórba öntött olom mi­lyen alakba dermed meg. Min­denki megfoghatta a malac farkát és kihúzhat egy óvatlan pillanat­ban eg-y szálat a kéményseprő seprűjéből. Ilyenkor ki-ki — eltérően a többj napoktól, — minden jót kí­ván embertársának. Nézzük meg, ki hogyan képzeli el a boldog évet. * A VOLT FÖLDBIRTOKOS. Azt várja az új esztendőtől, hogy az újgazdák ónként felisme­rik a földreform jogszerűségét vegye vissza birtokát. A volt cse­lédek .méltóságos úrnak szólítják és ismét képviselő lehet a parla­mentben. AZ ÖSSZEESKÜVŐ. Remél:, hogy amerikai ->a ráfit még ebben az évben ejtőernyős hadsereget küldenek Magyaros,: mj a és egy icipici atombombát. A kapui kitárulnak ás a hóhér sze­retettel öleli keblére. A FEKETÉZŐ. Zsíros komo.y üzleteket remél. Bízik abban, hogy a nylon harisnya és a fahéj ára emelkedik. Elvárja, hogy a. mun­kásbíróságok feioszlanak és a gazdasági rendőrség tagjait inter­nálják. A BANKIGAZGATÓ. O már semmit sem remél. Az ÚTONÁLLÓ. Azt kívánja, hogy ebben az esztendőben min­denki teli zsebekkel mászkáljon éjfél után az országúton. A PANAMISTA. Reméli, hogy szolgálatainak elismeréseképpen egv útlevelet kap Svájcba. A ha- tármentí vizsgálatnál megszám­lálják a pénzét és ha kevésnek találják;, az állam költségére kül­dik nyaralni. AZ ALKOHOLISTA. Várja, hogy börtönök j ebben az évben a parlament meg- * szavazza a vízfogyasztás tilalmát. Dévénynél elrekesztik a Dunát és csak tiszta bor folyik majd az összes folyókban és a vízvezeté­kekben. A KOLDUS. 1948-ban csak jó­ságos emberek lesznek. Marékkai öntik a pénzt a sapkájába és ő is vásárolhat 10 forintos kenvérjegvet. AZ ADÓHIVATALI FŐNŐK. Nem lesz többé senki hátralékban A háztulajdonos-ok, az iparosok és kereskedők minden felszólítás nél­kül. fizetik ki adójukat. AZ UTCASEPRŐ; Senki -em szemetel az utcán legfeljebb fö­lösleges pénzüket dobálják e az emberek. VÉGÜL e sorok írója kívánja, hogy mindenkinek annyi jöve­delme legyen, mint amennyit más­nak kíván, hogy elkerülje a téglát amely a fejére készül esni, hogy minden társbérlő kölcsö­nös megnemtámadási és ö ok- barátsági szerződést kössön, hogy egy esztendő múlva jól­lakva a sok jótói, egy kis rosszat is kívánjon embertársainak, (Káván) Richter József ymm Rádiók Ko-fiulli LajoS'út 31, sz. TELE F O N: 25—41. nagy választékban Hanglemezek, Gyermekkocsik, Sportcikkek. Sítalpak. Ródlik, stb.. stb, Legújabb típusú Boldog újévet kívánunk minden kedves vevőnknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom