Új Dunántúl, 1947. december (4. évfolyam, 274-298. szám)

1947-12-14 / 285. szám

tptf m DuírxííTüc Pr. Gytoai János midén, tói»pém &z elszámoltatás meggyorsítására szólítja fel a jegyzőket és a népi szerveket £>r. -----------­Mr a-Baracy« Ukptojt, köso&itási «ratet tetézett a k6r**t tegy* tf cteknM»^ MM- >eu. . - A kaqAfém etesámolt* *8 eddig távol nól sem hotte meg > várt eredményt, — állapítja neg * Mápéai leirat. A* elszá­moltatást a legnagyobb eréUyel »8 folytét«. Ott, «htri már be­fejeződött, ájbói meg keli indít*. 4 As eredeáeytwaég érdekében l propaganda rasfcitaeH fe fel t«Tl haeroáteL Minden Vflroéf jegysője Sfr)i «man a helyben Nemve« M­« tertnelárf Msottaá* gnt a közéé# elMjáréeágot te a pteteSr rtttWfl. Tárják fej ezen « értekedet«« M ország gabonahelyzetét te kér­jék na értekezlet résztvevőit, hogy minden erejűkkel támogas­sák az elszámoltatást Az énekes, lat napját vasárnapra határozza meg a főispán. Minden községben addig kelt folytatni s* elszámoltatást, amíg a kívánt mennyiséget begyűjtőt ték a gazdát!él, A rendelkezések szigoré megtor­lást inuk elő az elszámoltatás eredménytelensége esetéa Fzzet a megtöri óeljár ára* egyelőre sem akar élni a főispán le Kj mi «kép vem lebet « Wvént menr y>«éget biztosftent, éfot fog ««ael « jogá­val Ä leirat végén felhívja a fő­ispán a községi jegyzőket, hogy a Jqvő héttől kezdve kétnapon­ként tájékoztassák « Közellátási Felügyelőséget ti elszámottette eredményeiről. A rendelet «ulgoiú beter'éaáért fegyelmileg teszik felelőssé t Vőr­ségi és körjegyzőket. „ffUni mái cm&eiek uaggu művdifik, magunknak Látogatás a pécsi UFGSz TCzetőképEŐ tanfolyamon A anafeibae mlaiwltw- s korsrartS hadászé tói tartottek1 elő­adást fteyeacstesna# tisztarák. A falakon még ott díszeleg ,s né- Bet-magyer sorskőrösség" egy-egy megtépázott jelmondata. Áss abl*~ ;ok sokhelyütt még betörve éktelenkednek, de a gondosan egy­más meQé. zsúfolt tábori ágyékon ma baranyai parasztok tanulják 1 sokat hangoztatott Kert-Megyatország alapvető kérdéseit és is­merik meg az ország politikai problémáit. Vármegyei UFOSr tan- olyarn van fit. A vámegye 34 küüőnböiő helységéből 34 kopot- •s parasztember ée leány készül itt arra, hogy haza érve tudással * tapasztalattal fetfegyvereave folytass* a küzdelmet a parasztság «tanelfoéfet. tmt a zőMkenderzffl beszél gy mraüerriber. Az äoeskat ken- ergyár vlsszeÄ éneit je szóvá teszi: — Olya® szerződéseket írattak iá velünk, ami caak mtmkanélkfi­Bolond, aki azt mondj*, hogy jobb volt régen! Az UFOSz szer­vezet munkáját három értelmes szóval világítja meg: a parasztság kezdeményező, irányító és végre­hajtó szervének kell lennie. — Elzártak bennünket minden hivataltól, nem volt szaktudásunk és becsaphatott bennünket minden fsskáli* — eói kósh* Kovács József királyegyházai garda, — de tno*t már nem tehetek ve­lünk azt, amit akarnak. Jó is* kola volt nekünk a múlt, de még jobb ez az egyhetes UFOSz tanfolyam. De te'árt mégis cmk az * mon­dás volt a legértékesebb amit ugyancsak Kovács József mon­dott: — Rég! gazda létemre eBtatá roztam, ha visszamegyek a fa­lumba, első dolgom az lesz, hogy régi gazdutársadmmal együtt se­gítsük gazdaságilag megerősíteni ó/birtokos társainkat. (fi) Mii kapunk a karácsonyi iextiiakcióban róget Jeleni a «rámánkra. Persze * urak megint spekulálnak! — Azért gazdálkodjunk belter­jesen, hogy a gyárosok hotdnyi kendert erményelnkért e*»k egy radazóköteW «djanak, aoLszor még azt i* ráfizetéssé!!- vág közbe Ivsnovác hegyezent- lirtonj gazda. Magyar Magdolna r jpari árak magasságát pana- toija. ’Kelemen János bias« psraszt- wfeer, a paraíztáruió Nagy Fe­en« basájából való. Meg kell sremtenünk, — mondja, — az JFOSz Veretem belül az egész magyar parasztság nagy érdekvédelmi szervezetét, bsángyi Pál báránya jenői pa- »»ztifjú felszólalása után a kü-- oljtikárs terelődik a **ó, it? rs •Sv tájékozottságot árulnak el résztvevők: — Most már lát- hogy a* amerikai polgári demokrácia csak a tőkéseik demokráciáját jelenti. ^ munkások demokráciája o*4 «ak papíron van tneg, — mono- a Cégényi József németmárolu ézda. , Fisohl Lajos máriakéméndi to.d- k>zjuttatott * keserű múlt etnle- f«iről beszól: ■ Sommás voltam, urasági cse- éd voltam, nem is soroltak ^ben­őinket emberszámba. Állatok »ódjára „éltünk“. S aztán fe-* UÜtanó szemekkel mondja tovább, ">ty .------ - emberek vagynnK, . termelünk, a magunk műveljük. A feivaíaloi lap pénteki selma kormányrendeletet közöl a kará­csonyi pamutszövet akció kereté­ben pótjegyre igényjogosultak megállapításáról és a terhes anyák külön textil juttatásáról A rendelet ér:elmében a pót­jegyen négy szelvény van: két szelvény egy-egy méter zárolt tí­pus pamutáru, két szelvény pedig egy-egy Pár típus harisnya vásár­lásim jogosít. A pótjegy az or­szág területén bármelyik textiléi- adással foglalkozó szövetkezetnél áruháznál, vagy texíiikereskedőné: beváltható. A pót jegyekért dara­bonként 40 fillér térítési díjat kel] fáretnl A karácsonyi panmtszíh etake'ó keretében — a rendeletben meg­határozott munkavállalókon kivül — textilfúgyesztói jegyre igény­jogosul' minden terhes any*. — amennyiben a szülés időpontja 1947 december 15 é* 1948 március 15. közötti időben várható. — A terhes anyák —legfeljebb a szülés időpontját megelőző négy héttel — esetlege* egyéb textüjú tatáson felül 2 darab textilfogyasztói jegy­ben részesülnek. Ugyancsak a hivatalos lap pén­teki számában megjelent rendelet­tel megállapították a típusba ken csők és a konfekcionált tevtiláruk legmagasabb árát. Hafdu Gyula ehrt ár» nagysikerű előadására! nyílt meg a MKP politikai akadémiája Csütörtök eate a Munkáé Kam­ué aagvtennében zsúfolásig raef- teit haflgatéság «löt? uyiii meg a pécsi Politikai Akadétma a Ma­gyar Kommun»» Párt rendezésé­ben. Az előadás dr. Gyetvai János elvtár» megnyíló beszédével kezdődött, aki ismertette az aka­démia célját te jelentőségét. A hetenként egyszeri előadáso­kon a MKP legkiválóbb előadói foglalkoznak « különböző tárna, dalmi te politikai problémákkal. Az előadássororai a tudomány eszközeivel kívánj* érzékeltetni a közelmúlt és a Jelen küzdelmei nek lényegét. Ezután dr. H a J d ■ Gyula tar­totta meg előadását Részletesen foglalkozott a kapitalizmus belső ellentmondásaival Megállapította, hogy a marxista filozófia legelsősor- bún s kapitalista társadalom gazdasági törvényaserfiségejt f«­d? fel Beszélt a v tfelgról mént a tőké* forma eiawradhalatlao jelenségéről Végigkísért* a kaph taUsta téiuadaJoas fejlődését a vau- senykapltahimaatál az taaperlaálu« ta csoportok ktelakulásáig. Beszé­de. kővetkező részében ezután * szocialista suerveifcodte céljai» nwtatott rá. Haagrélynitf, bogy a végső oél: az oaztüyné&RII megteremtése. A szodalteta eerreukedéstől —„ riadt tőkések új formát alakítót- tok u tömegek *Beo: a fasizmust Megállapttotte Hajdú elvtárs, hogy a faslzmua sem veit képes meg- akadályozni a asodalista moz­galom kibontakozásét, csupán a kapttafizman testét hosszabbt­Előadása befejező részében a ura folyó küzdelmet értékelte ki. Beméit az amerikai imperialisták poétikájáról te a békeszerető nemzetek eaoportomdáaáról is, amely hívatva van megvédeni a világ békéjét A nagy tapssal fo­gadott. előadás dr. Gyetvai elv­ára ránósmuuhral ért véget Zenekari hangverseny A Munkeazolgéletosok Orszá­gos Antifasiszta Szövetsége Pé­csi Főcsoportja Vers Viola, s bécsi Állami Operaház és Ró­zsa Nándor, s budapesti Álla­mi Operaház művészeinek ven­dégszereplésével csütörtökön es­te tartotta meg jótékonycélú ze­nekari hangversenyét * Munkás- kaszinó nagytermében. Először Stmuss „Cigánybáró“ nyitányát udta elő a honvédze­nekar. Az előadást L 6 r á n d Márton karnagy vezényelte könnyed kézzel és minden apró részlet megértő kidomborításá- val. Nem mondhatjuk el azon­ban ugy anezt a két Puccini mű előadásával kapcsolatban, mert itt valahogy ax voK az érzésünk, hogy a. zenekar „tömörsége“ kő vetkeztébe* sokkal kevesebb vob a poezis, mint amennyinek feltétlenül lennie keflett volna. Ennek ellenére kitünően érvé­nyesült Vera Viola finoman kiművelt, tiszta fényű, Urai ki­fejezéseikben gazdag szép szop­ránja. amellyel To«ca imáját és a PiHanfőkásausioiay Csocsoszán áriáját «ekelte. Tökéletes szép­ségű lefutói elragadóan formált frázisai épp« olyan tetszést kel­lettek, mint hangjának széles terjedelme, szépsége te varázsa. Strauss „Cigánybáró“ egyvele gét Csáky Nándor kurnagj vezényelte. Caéky Nándor ruti- níroaoti karmester, akiről ol kell ismernünk, hogy etfhwérzékfcel igyekezett elmerülni Strauss «e- nexöKéswrié.nek mélységeibe, Rózsa tehetséges beritouhrta hangskálája azonban igen kis terjedehnn s ennek tudató be, hogy Ver« Viola ragyogó mű­vészete mattiét! valósággal ei- fénytelenedett, elszürkültnek tűnt fel a hangja. iMfry .ftf), <jr MÄ 8-tAl hfrjujwAl ZlRÚIISSZIHt A NÖEGYUETBm TSactühola -imái* Ml 8 Arator te S-S'k. Karácsonyi ajándékot olcsón vAsúroIhe* Schön wald ékszer üzietb en Ko-sath Lafo«-ót 36. A postatakarékpénztár kezeli ezentúl a város adó és pénzügyeit A város jjgasdaság] életébe érdekes újítást vezetnek be. Szór baton határozta el a pénzügy) szakbizottság, hogy s város adó éa háztartási pénzének kezelését ezúttal » Postatakarékpénztár Rt. végzi. Az újítás célja, hogy a város pénze is belekapcsolódjon a pénzforgalomba. Ez annyit jelent, hogy megszűnik a városi pénztár é* « befizetések legnagyobb részét csekken bonyolítják le. A Posta- takarék kirendeltséget állít fel a városházán ahol személyesen is lehet be és kifizetéseket eszközölni. Az ötvenhét magyar városból eddig húsz város vezette be szt a rendszert, amelyre az állam és a vármegye már 1924-ben tért rá. V&MMtapi e&éd Fekete Nagy József — ee áll az udvarra nyíló üveges ajtón, amin bizony átfúj a szél és be­szűrődik könnyen s hideg. Bent ez asszony éppen ebédhez :srit, a kisebbik fia, Bélus, ugrál körü­lötte. A nagyobbik az udvaron rúgja a labdát * szomszéd Bodó Ferivel Irma pedig templomba ment. Irén, az asszony, tudja, hogy e misének már vége, de &zt is tudja, hogy mise után Bálint Jóska vár rá, akivel „muszáj“ sé­tálni egy kicsit. Most kinyílik az ajtó, Bélus az érkezőhöz rohan: — Mit hoztál, Papa? — Talán várnál, míg le- j veszem s kabátomat, — dörmög i Fekete elvtárs, de azért nem ha- ‘ rogszik, odaadja a zacskó almát j a 'kisfiúnak, aki menten kivesz 1 magának egyet. *7 Ne egyél ebéd előtt Béluskai inti az anyja, de a kies; ekkor már kint van az udvaron és h bátyját szólítja ebédelni. Ant? jön is, kezetfog az apjával és meg­kérdezi hogy mi újság. Ha Irma itthon lenne, már mer­hetné Irén az aranysárga hús­levest, de m9&t még várni kell Fekete kimegy az udvarra, oda­köszön a szomszéd Bodónak, aki fát visz be a faházbói: Szabadság' Az visszamondja: Barátság! Mert Bodó szociáldemokrata. Furcsa, hogy két pártban vannak mikor pedig életük, sorsuk, munkájuk ugyanaz. Odamegy a disznóólhoz, megnézi a két gömbölyődő, pisz­kos állatot, aztán vidáman oda- kiáit Bodónak: — Te Miska, eze­ket aztán nemsokára levághatjuk már. Bodó visszadörmögi, hogy hát ideje lenne és hozzá eszi: ei- jösz a Vasút mérkőzésre? — Nem, nem megyek, az anyó­somhoz megyünk délután, _ felel Fek ete, — de est© okvetlen mondd meg az eredményt! A kapu Cí.ikorog, itt van Irma, még suttog egy kicsit Bálint Jós­kával. aztán neki köszön. Bemen­nek a konyhába, Irén megszidja Irmát a késésért, de végre ebédel­nek. Fekete e'-' társ éhes és sokat eszik a húslevesből. Rtggel fát vágott, disznóka- etetett és meg- iszőgelte Bélu*ka cipőiét. Délelőtt a szakszervezetben volt, aztán be­nézett a pártszervezetbe is, sokáig politizált az elvtáraaikkal, útköz­ben liazafeLé újságot vett. Irén most főt: marhab list tesz a tá­nyérjára, tormamártással, RéluAs kenyeret kér, Irma Antinak mesél j valamit a tanítójáról Anti gyoo süti tel, nem is nagyon figyel oda: fél kettőkor Pécséibe gyen akar 1 lenni a Dinamó—Postás mérkő­zésen. | Béluska nem eszik leveshúst rántotthúat eszik, mert az is van, hiába, aki dolgozik, az ma már jóllakhat A rintot húshoz sava­nyú uborkát eszik és krum,pligar- nirungot, Fekete elvtáTs boldogan elmosolyodik, mert eszébejut, hogy mennyit harcolt a gyárban a téli krumpli beszerzésért. Irén feláll, odateszi a dióspitét az asztal közepére és megszórj« a tetejét porcukorral — Szabadcu- kor, — mondja kérdezés nélkül, — már olcsóbb, mim a jegyes. Inn« is kész az ebéddel egy almát liarapdál és a nagymaminak cso­magol. Anti kölcsönkéri az apja sapkáját, abba® felnőítescbb és kamasz os lendülettel csapi« be ez ajtót maga mögött. Fekete elvtárs hanyatt fekszik * sezlónon és újságot ölve». Irén mosogatni kezd. Inna halkan éne­kel és ot.: kötnyeleskedik az anyja körül, törölhetni fog. Bé­luska kártyából házat épít « sa­rokban. Csend van, csak a szom­széd Kod óék tó’, ha! latszik át a t beszélgetés. Szilágy) EdR-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom