Új Dunántúl, 1947. december (4. évfolyam, 274-298. szám)

1947-12-14 / 285. szám

FIMa fltlrf/ f WWwrmyww ^■!•»»»•» * ÄÜr ttaSofäfdl a dolgozók rahaakeiójáí? Letartóztatták a feketéző pécsi tiszteket Módosították a luxusadó~ rendeletet M A G Y A H KOMMUNISTA PART D ÉLOUNÁNTULI L A P 3 A N. «VKM.VAM. » SZÁM Ara 40 fillér PßCS, 1947 DECEMBER 14 VASAIMAT A nemzeti összefogás tdUL-M nyugszik Migrtrondr • tchUi komá«T> ds nflw »éprétegek W ar­am « uHUhrá maggvftriVflüsre jutot­tak, hogy onmágafcat cnk mln­gand otkodó mi- kdtk munkájával, a rá—gysájim alapuló nemzeti gazdaságilag gaknkeflsn letemetat Ennek * kOvrtkezt&se « •fkmel tért ütaá » taMknikn erők ta kanatabUk, no. dtaaMkmUi, parasrtpárfiak és ktagaMik agym több «selbem •ITta indulnak a harcra A* kft. tank rt eredményeket as •agy munkájában. A hfixffa tonépése a PtaMfer-ptat M- a fartimw; fogálfo a pwrtamsrtből való el ÍMmb hidaltak harcba a koalíció pártjai a bankok AUa- —Wiaétat a psuiamsutben óe •fyStt kaUroaták «4 a ttúoágok MADftását ú. OnsÁgoi vfcwouylatban a Pftg- faSaa UtgtnUplrt — aatalvneJi; vezetőt brtétták, milyen katasz- taóláha utak ax omáaat és pártiakat kát 4a Mi évtizeddel ez- dW aapfaáódi Sxnbó István, most Máig a kaaaándó Nagy Ferenc, Myok Dnaafi ái WeMfer Zoltán átja — ae Már nem a bdL és kSHflMI reakció koaÖclA gazdapártba, hogy asm keresztül szétrobbantsák a koalkiót és hara- éxuló terveiket megvalósítsák. Hogy a Kisgazdapárt horoayai ve- setéi mennyire lebecsülik ezt a Jobboldali veszélyt, ut mi sen bizonyltja Jobban, minthogy az A) jonratn megválasztott vezetőség sorában olyan Jobboldal nevekkel találkozónk, mint Cstarják Antal, akit már egyszer kizártak a párt­ból, mint Barnát pártigazgató és tatai. Sajnálattal kell tapasztal­nánk, hogy a párton belül tovább- n is érezteti hatását a íerr VUc tarok káros szelleme, amely a pár­tot abba as irányba viszi, bogy fedőszervet nyújtson Barankovi- eséknak és a pfelífexistáknak. A kisgazdapárt megtűrt, bogy a küMnMuő községek Nemzeti Bi­zottságaiban, képviaeift testületéi­ben és elöljáróságaiban a pártból kilépőit és a választások alatt de­magóg kisgazdapárt-ellenes uszítá. len, hogy a többi koalíciós pártok Nagyárpádon kizárták a helyi Nemzett Bizottságból a kisgazda- ^ké6rt & pártnn'K győzelméért ——1— filtósbtt *“■ Magyarországon végérvényesen győzött a népi demokrácia a reakció felett Farkas Mihály elvtárs, ft. lóiitkár nagy beszéde a mecsekszabolcsi bányászzászlóavatáson Francia ás OtaiwstájBas «Bur­zsoázia áa az amerikai dollár mftliosnoaok diktatúrája van, mindkét országban politikailag és gazdaságilag •! van nyomva e munkásság .Ott tehát a jobb élet­ért a sstrájk fogpsrÁsr kell nyúlni.. De Magyaromtágon asm a Búr moa uníom, hanem népi de­mokrácia van, a hstalosn, au Ál­lam a rendőrség. « hadsereg és gazdasági nehézségek ellenére is: az ország * népe. A magyar munkásosztály rá tépett a szociális felszabadulás útjára és azon menetel elére. Ami helyes jó és szükséges Franciaországban, az nem helyes Magyarországon mert Már négy árakor megindult »x árudat a mecsekmsabofcai arak, szerveseit székház felé a bányatelep minden pontjáról, öt árára csúfolásig megtelt a gyönyörűen feldíszített nagyterem és a hall- gatóság zöme még a pértnázban volt. A zenekar hangjai mellett vonulták a meesekszabolcsi elvtársak a nagygyűlés színhelyére, mely nemzeti színű is vörös zászlók meg villanykörték sokaságától pom­pázott. Farkas Mihály elvtársat és feleségét zúgó taps, szivbőljövő éljen köszöntötte. A teremben egy gombostűt nem lehetett le­ejteni. A Himnusz hangjai után az ön- népi nagygyűlés résztvevői egy perces feláttásml tisztelegtek Tei- ninger Ferenc pénteken «f*®*' csétlcnül járt bányász emlékének, maid Vas* József RG tag elvtar- tá beszédet mondott, hogy rendgárdisták egész életükben hiven harcol­nak az avatandó zászló alatt visszahúzódni i dig a községben a Kisgazdapárti Bánó József elvtárs szavaiét* után mindössze egy szavazatot kü,poU.Hkerü!t sor Farkas Mihály elvtárs, Még jobban csodálkozunk ezen- pártunk főtitkárhelyettesének ün­nepi beszédére. Beszéde elején a Magyar Kom­munista Párt történelmi szerepét méltatta. Ez a történelmi szerep, amely a mi pártunkat a haladás és fejlődés snoí.vrjV’w! leírt, ho*»» magával, hogy tőlünk retteg leginkább a re­akció és «gyre inkább szívébe zár bennünket a nép. A belföldi reakció és a külföldi imperializmus egyaránt a mi pár­tunk roegsemmisíésére tör. Nagy Ferenc, Sül vök, Pfeiffer benniin- demokratikns kisgazdák nem he- ket íkftrtak megsemmisíteri és ők lyesKk azt. «* utat, amelyre a P^isemmisüítek meg. Vm így lesz - egyes vezetői ráléptek. ÖsztacénT' megmondjuk: ml sem helyeseljük. Sőt éppen a nemzeti egység érde-j kében a pártkőzl együttműködés biztosítására szükségesnek tartjuk, hogy Kazár Andor ügyvéd úr a íőtspáat beiktatást használta tel vármegyei törvényhatóság vissza- httai a állításának sürgetésére. Reméljük, a nemzett front építő hogy a Kisgazdapárt vezetői it«r btaonyttjik a Kisgazda-. % régi törvényhatósági tagokat fcf- póit de—okrattku« vese tőinek leg-1 vánják visszaültetni, akiknek so- rtóbbt mognvflyánnlásal, DoW 1st-) rában ott találjuk Abay Nemes vtaj, Mflhályíl Ernő és lámáinak Oszkár ügyvéd urat, a Baranko- ümattdós szellőmben elmondott! vlc*-páit képviselőjét, a Klsgazda- ünazédet, amelyekben leszögezték,' pártból kizárt Pen Viktort, Ba hegy a Kisgazdapárt « Szovjet-1 bodl Jánost, a Píellfet-párt kép- áMóval váló barátság ás a Kom-' viselőjelöltjét és még jónéhány munlsta Párttal való moros sző-! plelíferistát Ügy tudjuk hogy vétség alapján áll ás nem fog fe- becsületes, baloldali gondolkozáséi, derékéi nyújtani a jobboldali fa- stsrta elemeknek! Sajnos azonban, haranyamegyei viszonylatban nem mondhatjuk el ugyanezt a Kisgaz­dapárt veretéiről. A párt pécsi és baranvaí szer- vezetAer sokan még nőm vették észté, hogy a Mettfer-párt lelősz Irtása uitai a magyar demokrácia Összeesküvő kalandorok újra a Kls­TeiuBtaMtoewi vonnak demagógok, akik ezt másképp mondják el, de ezek u nép ellenségeinek ügynökei. Elferdítik • helyzetet, néni mond. ják meg az igazságot és sokon lépremennek, meg hagyják magú- kát téveszteni. Sokan például mind a máj na­pig nem értik meg, miért he­ly«*. ha a munkás Francia és Olaszországban sztrájkol és azt kérdik ha ott lehet, miért nem lehet Magyarországon is, A régi munkásmozgalmi emberek jól tudják, hogy « sztrájk a mun­kásosztály felszabadító harcának egyik igen fontos fegyvere. Csák politikailag ée gazdaságilag elnyo­mott munkásosztály nyúl a sztrájk fegyveréhez. Mivel pedig hogy ezen a helyzeten akár a Ki: gazdapárt itteni demokratái, akár budapesti vezetői változtassanak! hs itt a munkás a sztrájk fagy véréhez nyúl, akkor saját maga ellen harcol. Ma % magyar munWsoszf ál yua k az a feladata, hogy őrködjék * magyar népi Állam biztonsága fe­lett ta munkájával növelje ennék politikai és gazdasági erejét. Meg kell teremteni a munkásosztály egységéit A munkásság győzelmével végeiért a római sztrájk A aeakszarvezwtl vezetőség be­jelentette, hogy a végrehajtó bi- zottaág megvizsgálta ás kieiégitó- nek találta a kormány javaslatát Tudomásul vette a kormánynak aae ax ígéretét la, hogy nem in­dlt eljárást a letartóztatott sztráj­kol ók ellen. A végrehajtó bizottság a fen­tiek alapján egyhangúlag a sztrájk befejezése mellett döntött. A sztrájk élfélkor végétért. Karácsonyi szünetre ment a Ház csonyi ünnepekre való tekintettel, a Ház üléseit bizonytalan időre elnapolták. Nagyarányú textil- panamát lepleztek le Az ormárgyülé* «ombatt ülé­sén bejelentették, hogy a népfő­ügyészség Gyulai József hisgarda- és KU Perenc Balogb péJÜ képviselő meateüní fogának f«l- fügesztéeét kérte. A* országgyűlés több «tin tíeebb jelentőségű módosíti- «okkfll w *J népbírAságl javaslat valamemnly szakaszát ei- fogudta Ezután a közeDétásd miniszteri állás Iméter típus pamutárut nem jelen-i., . szágó* köwllÄtABi ^ — K be. Illetékes helyen megindultl15s' a ' ‘ ® rtartról «óló törvényjavaslatot | ^ eí járás a vezetőség ellen.. ‘ felemeJkedé tárgyalták, majd a közeieoo zár« A gazdasági rendőrség latot indított a Magyar Pamutinar jövőben 5s. A reakció és a demokrácia erői­nek csatájában megerősödött a dolgozó nép és ma már nyugodt lefkiHWnerettel elmondhatjuk, hogy Magyarországon végérvé­nyesen és vüeszuvoabiatatlano: győzött a népi demokrácia a reakció felett. A Pfeiffer párt szétverésével, a nagybankok és a nehézipar álla mosdásává!, a földreform végre­hajtásával kivette a nép « földes- urak, tőkések, bankárok kezéből a politikai és jórészt a gaz'd*8*® hatalmat is. Hazánkban megszűnőben van s kapitalizmus. A magyar memkásosetály ennek következtében már rálépett a tel­jes felszabadulás útjára és éppen ezért a magyar munkás ma már nem ügy viszonylik a* államhoz, mint akkor, amikor ez az állam még, nem az övé, hanem az uneké volt! Sokat megtévesztenek a pil­lanatnyi gazdaság} nehézségek, amelyek azért vannak, mert. egv szörnyű háfeoTÚ után vagyunk, mert három éven keresztül aszály volt és azért i», mert egy új társadalmi rendszert nem lehet nehézségek nélkül létre­hozni. Az átmenet egyik rendből a má­Ahhoz, hogy a magyar népi de-! mokráciát még jobban megerősít­sük, szükséges, hogy végre meg' teremtsük a magyar munkásosz­tály politikai é« szervezeti egysé­gét. Ezen a téren az utóbbi idő­ben bizonyos javulás mutatkozik. Szélig Imre beszéde után, amely­ben azt mondotta, hogy nem akar­nak és nem fognak fuzionálni, a Népszava, a SíDP hivatalos lapja ismertette a SzDP hiva­talos álláspontját, amelyben el­vileg állást foglalt a kát mun­káspárt egyesülése mellett Nagyon értékes kijelentések hangzottak el Marosán elvtára ré­széről, aki Tatabányán azt mon­dotta, hogy nem szocialista az, aki azt hirdeti, soha nem lehet fúzió. Ml nagy figyelemmel kísér­jük éppen ezért Szakasits és Ma­rosán elvtársak bátor harcát, amelynek ax a célja, hogy a párt­jukban visszavonhatatlanul ér­vényre juttassák a baloldali szo­cialista politikát RT központjában é& három gyár- . .vz—/«Im v< x telepén Megállapították, korjy . íSK*eMt|- }? T^ n Magyar Pamuüpar közel ffiteimó|8el?k Jovohen De Ix.J- Tv-,TTu,‘ÄT„t nmn nehézségek nem a hanyat­feicmelkedés nehéícségei. „Nincs harmadik út!“ a hermadiV S felé! eröj leteperfk « háború és re- ! akció erőit. Aki pedig indul el, az az amerikai imperiaüzmue tAbo rában kőt ki. mint Leon Blum, aki ma a „szo­cialista“ francia belügyminiszteren, Mocjheon keresztül a hősiesen har­coló munkásokba lövet De Fran­ciaországban sem győz a harmadik út, végső fokon a Francia Kommunista Párt ve­zetése alatt hCsiráén harcoló munkások, a béke áa a haladás __ó m. Ma gyarországon azonban nem fog megtörténni az, ami megtörtént F-rsncáiországbon. -Úgy keß to­vábbépítenünk * két munkáspárt együttmfikdéaéi hogy elmosódja­nak a határok köztünk és bár it- menetieg még két munkáspárt van. úgy kell cselekednünk és har­colnunk, hogy az ellenség azt éresse: lényegében már egy munkáspárt harcol és dolgozik ebben az országba«. Vigyétek a zászlót diadalra! fin hiszem azt — mondotta vé­gül Farkas elvtárs, hogy az új zászló alatt mecsekszabolcsi reiu dezőgárdísta elvtár satuk sok si­kert érnek el és munkájukra az ország minden kommunistája, mint példára tekint, Ehhez a mecsek­szabolcsi eivtársakioak sok szeren­csét kívánok. A viharos lelkesedéssel fogadott beszéd után az Intereadonálé hangjai niellett kibontották a gyö­nyörű vörös selyemzászlót, majd Farkas Mibál yné elvtárs szalagot kötött a zászlóra. _ Vigyétek elvtársak ezt a zász lót diadalról diadalra, tartsa-1 tok kJ mellette Jóban és rosszban, mert csak így tudjátok a munkás­osztály, a szocializmus győzelmét biztosítani. A zészlóanyát a mecsekszabolcsi úttörőik nevében agy megyami­há* kisleány köszöntötte, majd az etvtársnök nevében Gábor Do­monkosáé egy majolika dísztár­gyat, Boanyák Mfiiálysé pedig egy mecsekszabolcsi népviseletbe öltöztetett babát adott « Farké*- né elvtársiak. Jamricsek József RG parancsnok zárószavai után. az ünnepi nagygyűlés az Internatio­nal é hangjaival végétért. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom