Új Dunántúl, 1947. december (4. évfolyam, 274-298. szám)

1947-12-07 / 279. szám

Élien a népi demohrí ciáh élén járó Jugoszlávia és vezére ÜS DUNÁNTÚL 1847 DECEMBER t TITO marsall AUol a és cvz ais a ... Beszé’crefós Pakkor István pécsi építőmunkással jugoszláviai élményeiről Egy épülő zágrábi gyár előtt állva meg­kérdeztem egy bor vát munkást: kié ez * * gyár? —t Azt fc lelte: a miénk. fis ha megkérdeztem volna, hogy kié ez a« ország, kié az épülő Jugoszlávia, arra is azt felelte volna: a miénk. így kezd mesélni zágrábi és Fiume- emlékeiről Pakker István Pécs, IWiTanyavár utca 22. szám alattj ácsmester és parkettázé. Aztán megmutatja finom, boly­hos. puhaazövetfl tclikahátlát: — látja elvtárenő? 1340 dinárért vettem, forintban ez körülbelül 115 forint. Vettem több ruhá: cipőt magainnak, feleségemnek hoztam szép kis bőrbocskort, rö­vid irhabundát, kint is jól éltem és mégis annyi pénzt küldtem haza, amennyit itthon bizony össze-en nem kerestem volna. Ez azért van, mert Jugoszláviában a nép már megvívta a harcát, a gyáruk ott már nem a kapitalis­ták hanem a dolgozók tulajdona • Öt hónapig voltam kint mun­kán; Zágrábban vas és szerszám­gyárak építkezésénél dolgoztam Fiúméban meg egy torpedógyáré nál Zágrábban egyszerre hat gyá A mi csapatunkban hatan vol­tunk, ebből bárom pécsi. Az augusztusi munkaversenyben „miamik“' kitüntetést és 2000 di­nár tiszteletdíjat nyertünk. Jugo­szláviában minden hat hónapban kitüntetik a legjobb munkásokat; a kitüntetést egy kétszer akkora teremben, mint a színház, maga az építésügyi miniszter adja át. A miniszterrel én személyesen be- sabb, népibb széltean és megkértem, hogy ja- dolgozó, hűséges fiának gondtalan bátor, partizánok voltak és ez minden más néptől megkiiíönböz teti őket. * * liatvanau mentünk Pécsről ed­dig, hárman jöttünk haza. A töb­biek 15-én érkeznek. S ők is el­mondják majd, hogy Tito orszá ga, az egyre erősebb, hatalmi sabb, népibb Jugoszlávia minden miérban visszamehessek. Rémé lem, sikerül is elintézni. Szeretek ott élni, mert a nép lelkes és életet, jólétet, biztos lövőt és szabadságot ad. * Szilágyi Edit Az ái népi JuPo8Zltnvia amely vérben és vasban született rat építettünk, 3< ez az épírtce- eéb ót évig mindig fog tartani és az ötéves terv végére száz új gyár kéazül el. Együtt dolgozott a négyezer magyar a horvátokkai ugyanannyi bérünk, jogunk volt, mint nekik. Nem volt köztünk különbség, a falon Tito marsall képe mellett ott függött Rákosi és Szaksaita elvtársak képe is. Ha munka után dalolgattunk. fel­váltva énekeltünk magyar és hor- vát népdalokat. • A munkahelyünk mellett ott­hont építettek nekünk, a magya roknak és a vidékről jöttéknek, naponta háromszor kaptunk enni, reggelire kávét, délben meg este egy-rgy tál főtt Itejt. Ezért na­gyon keveset fizettünk csak 770 dinárt, a fizetésünk pedig 8800 dinár volt havonta. Az űrietekben bőségesen vásároltunk magunk nak, ami még kellett: húst, zsírt. kenveTet mindent lehet kapni jegy nélkül is. A ruhaneműt ugyan Jegyre gdják, de a dolgozók a vzaVszerve/eitő! külön kiutalást kanhattuk. Ha szüknég van rá. A dolgozók rős szervezete a szak szervezet, önkéntes tagság é- "inégü mindenki a tagja A régi Jugoszláviát a nemzeti­ségek, köztük a magyar kisebbség rabságban tartása, a szerb tőkések ás borvát földesurak népelnyomó politikája jellemezte. A lakosság nagy része Írástudatlan volt. AZ ORSZÁG VEZETŐI tervszerűen visszaiejlesztetták az ipart és nem korszerűsítették az elmaradt mezőgazdaságot. A ban­kok és iparvállalatok nagyrésze külföldi kapitalisták kezén volt. A királyság díszes keretet szolgálta­tott ennek a visszamarad* és nép elnyomó rendszernek. A szerb és borvát uralkodóosztály egymás­nak uszította a két testvérnépet, hogy az ország nyakába akaszt­hassa • Hitler rabigáját és kiszol­gáltassa az országot az idegen megszállóknak, AZ UJ JUGOSZLÁVIA vérben és vasban született meg. 1941 márciusában a nép elsöpörte Pál herceg, Cvetkovics és Macsek kormányát, de a tábornokok mu­níció és felszerelés nélkül küldték a frontra a csapatokat és terv­szerűen adták át az ország terü­letét az ellenségnek. A hazafiak a Jugoszláv Kommunista Párt fel­hívására elrejtették a fegyvereket Ős a hegyek közé menekültek, magzervezték a partizánháborút és Tito marsall vezetése alatt ki­űzték a náci rablókat, felszabadí­tották az országot, A régi állam­Falszállott a páva... Hétfőn dé'ben iktatják be ün-lnnk a régi rend hívei, akik már iu pélycs külsőségek között dr annyi bajt és gondot okoztak né­pünknek. A demokrácia nicgerő­rája a régi analfabetizmus helyé be a legmagasabb színvonalatl éri el. HARC A BÉKÉÉRT Jugoszlávia, amely saját bőrén érezte, mit jelent az imperializ­mus elnyomása, nem akar többé háborút, ezért kötött örök barát­ságot a Szovjetunióval és a szom­szédos népekkel. Jugoszlávia fel­veszi a küzdelmet Hitler örökösei, az amerikai imperialisták ellen, akik rossz szemmel nézik a népi vár alá vette, hatalom megerősödését. Ebben a harcban nincsen egyedül. Vele va­gyunk mi magyatok, okik legna- gyobbjaink tanításai szellemében megértettük hogy „magyar—oláh Gyctvui János elv társat, Pécs vá­ros és liana,nyut megye új főispán­ját. Gyclvaí elvtársat felesleges bemutatnunk — nagyszerű egyéni­ségét mindönki megismerhette, »ki paiiletes ittwrtózkodásu akit már találkozót! vele. Netm barátja » szónak, de jól ismeri a dolgozók panaszait, mindenkit meghallgat és rögtön megtalálja a legérzéke­nyebb pontokat. Tudja mi fái.« népnek és ott -egit mindig, ahol a legjobban szorít a cipő. Első in tézkedései az őszi szántás meg­gyorsítására, a város tejeL'átásá- nak b-lztositására a falun mutat­kozó só és petróleumhiány le­küzdésére megmutatták, hogyan dolgozik egy kommunista csend­ben, hangzatos szólamok nélkül a nép érdekében. Azonban ennek a főisipání beiktatásnak személyi ré. szén uílmenöcn nagy politikai je­lentősége is van. Baranya megyét az egész országban mint a haza­áruló Nagy Feruncek é« Kovács Bélák vármegyéjét ismerik és kü­lönösen a vármegyei közigazgatás sodésc a Magyar Kommunista Párt választási győzelme lehetővé tette, bogy a népellcnes erőket mindinkább vimauzoritmik és » közhivatalok élére, * népből szár mázó, a népért küzdő emberek kerüljenek. Az ódon vad vinne Cyeházán most már új értelmük kell, hogy lágyén az új magja.' igéknek. Gondoskodni kell arról, hogy végleg eltűnjön az a íizellem, amelynek jegyében huszonöt esz tcndöig és azelőtt sok-sok évszá­zadig rabságban, elnyomatásban tartották ennek a megyének a szegény-parasztságát és dolgozóit. Uj szellőmnek, új élet lüktető rit­musának kell beköltöznie a hiva­tali szobák falai közé csakúgy, mint aiz egész körtgazgatisba, tud­ja meg ennek a megyének a népe is, a magyar demokrácia azért jött hogy felszabadítsa az eddig ki­zsákmányolt milliókat, fényt, vi­lágosságot vigyen a kis falvakba, jogot, nagyobb darab kenyeret ad­bun meg jelentős szerepet játsza- ion minden magyar dolgozónak A textil anyagok zárolása A textilke-reskedök és koufek-jkat feldolgozó iparosok kötele­cionáló iparosok birtokában lévő karton, kötény céljaira, kanavisz, freskó, inlet, molinó, zeug, novi- da, ruhaflanell, teniszflanell, típus pamutárukat: az iparügyi miniszter 1947. évi december hó 1. napján íikus szellemben felelevenített jog­utóda, folyó hó 10-én szövetkeze í kongresszust tart. A szövetkezeti mozgalom hitellátása új utakon, rendszer széthullt, & hatalmat a népi TI mederben halad ezentúl. Az vette kezébe. Kiosztották a nagy eItéroen az azelőtti h birtokosak: földjeit. AHapiositották; ^áanczcjek krzsakináiiyoló bitéi- a gyárakat és bankokat Eltöröl- politikájától — hrtelju túrásait ki- - zárólag produktív célra bocsátja rendelkezésre. Hitelátásban részesülnek a föld- tnüveeezüvetkezetek, a munkás- szövetkezetek, v.lamint kisipa­rosok és újbirtokosok. Célja: az önsegély és a ízelektív hitelpolitika Az OSzH Hifelpolj, fikája jelentős lépést jelent a sző Ezeket az árukat december hó 1-től kezdődőleg csak fagyasztói jegy ellenében lehet kiszolgáltat­ni. A felsorolt áruk árát is meg­állapította újonnan a rendelet és szláv bánat" mindig csak egy'(zeug 15 Ft méterenként), bánat marad és itt a Dunavölgy-| A fent felsorolt áruknak, folyó ben közös erővel kell munkálkod-lévi december hó 1. napján fenn nunk az emberiség békéjéért. 'álló raktári készletéről zen áni­Három varmegye 200 szövetkezete vesz részt a pécsi hitelszövetkezeti kongresszuson Az Országos Szövetkezeti Hit®* I vetkezeti mozgalom és az egyéni intézet, amely az OKH é* az Or- beruházás terén ie. szágos Földhitelintézet dem okra I Har.mya, Somogy és Tóin» vár­ték a nemzetiségi elnyomást., sza badságot adtak valamennyi népnek ‘köztük magyar testvéreinknek Jugoszlávia a sztálini nemzetiségi“ politika alapján hazáját a sza bad népek országává tette A kor­mány a hazafias frontból alakult és maga köré tömörítette a nép minden demokratikus erejét, Ju­goszlávia a felszabadult népi erők segítségével csodákat művelt Csakhamar kiheverte a háború vt,n | pusztításait és az ötéves terv épí lésével országát modern ipari ól Iámmá fejleszti, amelynek kultú> megyék 200 szövetkezetei mini egy 600 kiküldöttől képviselte tik magukat a kongresszuson, Az értekezlet 10-én reggel 8 órakor zu kin e gb esze léssel kezdő­dik, majd déli 12 órakor kerül sor a vármegyeháza nagytermében a szövetkezeti kongresszusra. A három virme>gyc szövetkeze­teinek é« termelő kisemberének feszült érdeklődése előzi meg ezt a hatalmai szövetkezeti seregszem­lét, amely után mind a föld- és munkásszövetkezetek, mind pedig a produktiv munkát végző kisipa­rosok hitellel való ellátása barna rosan megindul. sek az 1947. évi december hó 1. napján fennálló állapotúak meg­felelő leltárt készíteni. A leltárnak tartalmaznia kell: 1. az áruk mennyiségét, árunemenként külön, külön, 2. a leltárban szereplő egyes árunemek értékét kiilöfl- külön régi árban, 3, a leltárban szereplő egye* árunemek értékét külön-kiilön a jelen rendeletben megjelölt fogyasztó» árakká! le­számítva, 4. cégszerű aláírást, * telephely pontos megjelölését és az üzemi bizottság, üzemi bizalmi látramozását. Külön rendelet állapítja meg azon pamut áruk árát, melyek bét« tartoznak a fenti rendelkezések hatálya alá. Amíg az új árak megállapítást nyernek, a méteráruk és nem kon fekcionáU darabáruk 60 százalék kai, a pamiitszövetből készült konfekcionált cikkek «'adási ár* egységesen 30 száaalékkai emel­hetők. Akik a novemberi forgal- miadó alá eső nyers bevételeik 6 százalékát befizetik, mentesítés' átalány címén a 160.325 sz. „lp- M. Anyag és Árhivatsl, pamutár­különbözet kezelésére letéti szám­la, Budapest“ csekkszámlára nvn- fésülnek a leltárkészítés aló! egyébként a leltárt az ipartesté- lethoz kell beadni. A fenti rendclctck megbeszélé­sére a férfiszabóipari arak osztály taggyűlést tart folyó hó 6-én( kgd- den este 6 órakor a Rákóczi úf 24. szám alatti tanácsteremben A Kereskedők Testületéhez ni«, este érkezett távirat szerint a lel­tárak benyújtási határidejét dee. 15-ig meghosszabbították, Abbáziában is jártunk egyszer átmentünk Fiúméból mcgivézni, hal is nyaraltak a mi urainkj* Hát jó gusztusuk volt. az biztos Egy Csáktornya.? mérnök hivott ben­nünket Pólóba is, de nem vö t kedvünk, mert nieselte, hogy tel­jesen kifosztották az amerikaiak, «mikor « békeszerződés értelmé­ben át kellett adni « ÍUgoJiUvok n«k U«M«dtek a házai tetejét ie úgy Hógy kötiöltel könjlkgtó« ték « gerendákat, * kötél vége egy-egy tankhoz volt erősítve, aztán a tanítókkal lehúzták pad­láson tói a háztetőket. Az ablako­kat végig kilövették. Ez az «me­rik ai „kultúra“ specialitása. Karácsonyra* órát. ékszert, ka t ik tt gyűrűt, dísztárgyat Futásztél fgalin«fok-titC8 *> — Tünemény as illatoki Kimérve ta megtalálja kedvenc kölnijét KALLÓS illatszert árban, Pécs Bajcay-Zsilinszky-út 3. (x) TITO A tribvjp elé, n noeY vöhjykat­líjnbd befolytak u mnnefosílopoK. Egyszerre tízféléi is ömlött, hul­lámzott az emberrengeteg a rel^- várvd a samac-«-szd raj evői vasút­vonal ünnepélyes ipe9nY^^s, ’ 15 amikor már szinte kicsordult a völgy százezernyi látogatójától, a százezer ember ajkán kirobbant ■ jy öröm is. A kezek tpsraverou • pV., «z‘áu a levegőbe i>nu.'ikv?dt<;k: lit fi mngjelea; a ti ibündn Gyors, Iteijjejiy leplekkel lőtt á*> megállt a nevető, integető & ® boldogságban szinte fuldokló em­berrengeteggel szemben. Mosoly­gott. Valami olyan mélységes öröm telepedett arcára, szemére, sz-ájára. Valami olyan hálás derű, Annak a valaminek tapsolt ő !#. mint akit váratlanul ér a niegfiw«- amit «.ztak* Heriniálhélalhisui 1*1­teltetés. Feszes vigyázzba. állt, szabadító harcnak ás jugoszláv jobbja tisztelgésre enjelk«det1. De feléipátósiiek never a gyatra cm- előbb keze. önkénteleuúl rezzenő- béri nyelv... Aztán félfordulat*»* e en az embi-rtengor tele nyúlt, mintha magához akarná ölelni százezernyi .testvéré'. Aztán beszélni kezdett. A szava Qlxgri volt. mint az arca, szeme: nyílt, télremagyarázhatatidn, csupa lágvság, szeretet. Majd megder. nuijt körötte injncton: óles k*i- tnénv .<'*! a hangja, arca szeme r '’i'detűf U sú ivos ritka szaggatott kézgnozdu'ata A u«p ellenwáoeüö! beszélt.,. ÍS amikor befejezte szavait, csak állt, kinyúlva, feszesen é* nézte a hullámzó, újjougó, tapsoló em­bereket. Tapsolt ő 1«, lelkesen együtt népével, nekifeledkezre. ye!v .. . Aztán féljordu, tett, «J akart menni, lé a tribún r öl... Az eurtuí; rengeteg muri már viharosan dörögte felé ja bú­csúját. Tito megállt agy plüaná'-r*- Meghatott és lágy lett az arca* s/eme, szája, Aztáp megfordult éá sietve, kemény, határozott, hosszú léptekkel sietett le a tribünről. IJtközbqe .* Jejár.jtiin kezének ’^r vi<í, tjatáiojotj in:«s«‘ve; tázott 'valami! klsételénék szaladt « lejtép, « vasút­vonal első befutott szót el vényé felé... S tisztelgett keroénT^Ú népe új nagy Művének. . (Szarajevó, 1947 november t" Gergely Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom