Új Dunántúl, 1947. december (4. évfolyam, 274-298. szám)

1947-12-25 / 295. szám

ÜJ DUNÁNTÚL 1947 DfiCBMBS Ä A mecsekatji város áz irodalmi élei élvonalában A dunántúli, de különösképpen a pécsi írók gyakorta szeret­nek hivatkozni arra, hogy a sajátos dunántúli táj hangulatával i iszáu írásaik különböznek az ország más vidékén élő írók és köl­tők alkotásaitól. Ebben a megkülönböztetésben van egy Jóadag lokálpatriotizmus. Vitatható, vájjon lehet-e tájegységek szerint csoportosítani az Irodalmi megnyilatkozásokat, az mindenesetre tény: a pécsi írókat tágabb értelemben az a cél kovácsolja egybe, hogy egy sajátos, a táj hangulatát is kifejező irodalmat ápoljanak a legdunántúlibb városban: Pécsett. A magyar leül túróiét régi átkos sajátossága a oentraliizáció. A vi­déki kultúrközpontak kialakítá­sún legnagyobb sikerrel eddig a pécsi írók és művészek fáradoz­tak. l,ehet és kell Budapesten kívül komoly irodalmi, művésze­ti, egyszóval szei emi életei te­remteni a vidéki városokban is. Az. írószövetség közelmúltban lezajlott közgyűlésén számos pé­csi író is résztvett. Itt derült ki, hogy a magyar ÍTÓk részére nyúj­tóit támogatásból « vidéki írók alig részesültek, tízért kérnél^ több segítséget a pécsi írók a ma­gvar --/oilemi életet irányító fó­rumoktól. A kultuszkormányzat *eg\e lehetővé, hogy a decentra- i/ácint, amely előfeltétele az or- az.ác szellemi megnjhodásának, :;if ■ !!• ízesítsék ösztöndíjban a , vidéki írókat is, külföldi tanul­mány útra küldjék el a tehetséges műn Fővárosi művészeket is. * Ezelőtt hét évvel! indították el a „Sorsunka I“ a pécsi íróik fo­lyóiratát a Hamis Pannonius Tár­saság irányításával A felszaba­dulás után megszűnt a Janus Pannonius Társaság és a folyóira- toi átmenetileg a Dunántúli írók Munkaközössége istápolta. Nem telt el néhány hónap, megalakult a Batsánvi János Irodalmi Tár­saság, amely jelentős szervezeté­vé vélt a pécsi íróiknak Kezünkben van a Sorsunk fel­szabadulás utáni első szúrna In­nen idézzük a következőket; „Amidőn nemzetimk saját kezé­be veszi sorsunk irányítását, mi is saját kezünkbe vesszük a Du­nántúl eddigi irodaihm folyóira­tát a SORSÜNK-at, amely fenn- áitása során, ha fé-kező erőkkel is de mindig ebben a legigazibb magyar irányban dolgozott. A szépirodalmi és művészeti cik­keken kívül a felszabadult de­mokratikus korszellemhez híven, bő teret kívánunk juttatni a tár­sadalomtudománynak, amolv ma­gában foglalja szoeiál politikán­kat, a magyar dolgozó társada­lom. a munkásság és parasziság leg fontosa bb sorskérd éseit. A pécsi írók tehát felismerve a fclszahadiülás nagy jelentőségét nem késlekedve, alig néhány ki-' lométerre a ‘hadszíntértől megin-ÍT dítottáik a vérkeringést a város '1 irod dmi és művészeti életélien. kötet és három regény van mö­götte. Kct újabb verseskötete: Kepék és Lucaszék címmel várja a kiadást. Az. emberiesség költő­je, ideáljai Berzsenyi és Vörös­marty. Kö'li ész etében a dunántú­li levegő árad. K o p á i! y i György a fiatalok közé tartozik. Eddig két kötete jelent meg. A közelmúltban meg­jelent „Panaszoló és dicsekedő“ című verseskötete fejlődésének új szakaszát jelenti. Költészetét a kuinnszos hang jellemzi, (ösztönös költő, akinek számos versében a közösségi érzés domborodik ki. Hamarosan újabb verses kötettel szeretne kilépni az olvasók elé. A n (Írás Endrének néhány hónappal ezelőtt jelent meg az első verseskötete Üveghang cím­mel. \ csiszolt formák költője. Spirituális témái melleit verseiből megrajzolódik a humanisztikusán gondolkozó ember. V á ra d i Károly szocialista költő. Most tavasszal jelenik meg első. gyűjteményes verseskötete „őszi beszélgetés” címmel a Bat­sányi Társa‘ág kiadásában A lét nagy kérdései logilalkoz látják. Kedveli a tradicionális formá­kat. Lovász Pál szintén az idő­sebbek közé tartozik. Két ver­seskötete jóién t mer. Szereti a miniatűr formákat. Meghitt han­gulat költészetének sajátossága. A legfiatalabb közül meg kell em­lítenünk Kiss Ivánt. Verseskö­tete, inég nem Jelent meg, nyug­talan, Mganyszei-fi egyéniség erős rilmusérzékkel. Kar cos Ottó költészetét a lágy színek jellem­zik. Vasvári László fiatal köl­tő meleg érzésekkel, pannon ízek­ké!, mély szomorúsággal telt írá­sai sokra biztatnak. A róépszámú költőkkel eilen - Iétben csupán ogv no veil a íróval: Hunyarl y Józseffel rendelke­zik ;i Batsányi Társaság. A fiatal novellistának most jelent meg egy kötete „Szerencsétiien embe­rek“ címmel. A fiatalok közül a legtöbbet ígérő próza író. Excent­rikus egyéniség, érdeklődésében realista, stílusában romantikus “Nz élet árnyoldalait rajzolja meg. Kritikusok Ívni és műfordítók­ban som kell szűköSködnie a SORSUNK-nak. Ott van elsősor­ban Fábián István a Batsánvi Társaság főtitkára. A klasszikus nxngvnr irodalom hagyomáiivai átszőve a XX, század szemléleté­vel jellemzik finom tollú írásait. Bajcsa András műfordító és kritikust a széleskörű képzettség jellemzi, amellvel az irodalom, a képzőművészei és a zene területen egyforma biztonsággal mozog. Nagyigényű kritikus. Jelenleg nyugati és keleti költők fordítá­sán munkálkodik A n g y a 1 Endre irodalomtörténész, és kri­tikus. A keletenrópai népek iro­dalma, a modern regény és líra foglalkoztatják. Rajnai I,ászló a fiatalok közül való. Intellektu­ális nyugtalanság jellemzi. 1 ib- ráló, mohó érdeklődéssel fordul az irodalmi éíiet jelenségei felé. Nem lenne teljes n névsor ha nem említenénk meg Vörös Mártont, aki jeleni«" 1^48-r«>l ír nagyobb munkát. /Isiké Gyu­lát, a számos kitűnő paraszttárgyú novella íróját G a 1 s a i Pong- rácot. a fiatal novellistát és K ő Kálmánt, akinek a közelmúltban játszották a pécsi Nemzeti Szín­házban szocialista •témájú színda­rabját. Felvázoltuk a pécsi irodalmi élet néhány problémáját és is­mertettük a pécsi írókat. Vége­zetül egv-kél szót kell szólnunk arról, hogy n felszabadult nép mit kíván íróitól. Nem vélet­lenül idéztünk a megű jhódott Sorsunk első számából. Itt nem arról van szó, hogy a napi-politi­kában vegyenek részt az írók. Csupán egyetlen egyet kívánunk: még szorosabb kapcsolatot a nép­pel. Enélkiil csak elszigetelt, né­hány ember Igénvét kielégítő szel­lemi életet 1-het teremteni. Ha azt akarják a péi i írók. hogy a fentebb idézett cikk eleven való­sággá váljék, a dolgozó magyar néppel kell együtt kell indulniuk a jövő felé. Katkó István. R szabadművelődés a mérlegen Vépköwy» tárak «rrrtpzéiével, sasai»*«'’ egyetemekkel, irodalmi és müvésaeta előadásokkal készülődnek a cente; A demokrácia egyik fiatal in­tézménye. Pécs város Szabadmű­velődési hivatala ez év Karácso­nyán ünnepli működésének má­sodik esztendeiét. A háborít után a régi iskolánkívüH népművelés intézménye teljes égé-zében ösz- ■zeomlott, s a demokratikus át­alakulás után a társadalom elin­dította a inuga „szabad" művelő­dését, amely már többé nem fe­lülről irányított volt, hanem a nép igénveit és szükségleteit elé­gítette ki. Egy gv alatt a szabadművelődé­si hivatal odáig jutott, hogy a ikultúrízervek már nem „állami konkurrenciát“ láttak benne, ha­nem azt a támogató, irányító és összefogó erőt, amely nélkül kul­turális munka nehezen képzelhe­tő el városunkban. \ demokrácia egyik legértéke­sebb sikere a szabadiskolák fel­állítása, ezekben a felnőttek kor­szerű műveltségbeli hiányaikat pótolhatják ée elmélyíthetik. \ Munkáslicenin, n Női Sza- bndlieeiun e.s a Képzőmii'észP li Szaliadlireum a második évébe lépett nz idén. A Munkásliceum középfokú ^za- badiskola. amely a Munlká« Kul- tú.rszövetség közreműködő-ével azoknak a dolgozóknak nyílt meg, akik az önhibájukon kí­vül elmulasztott iskolai ismere­tesket pótolni akarják. A Női Szabadliceum szintén félévig tar­tó középfokú szabadiskola, ennek tantervé olyan ismereteket tar­talmaz, melyeket minden művelt minek tudnia kell. A Képzőmű­vészeti Szabadliceum a Képző- mű részed« Szabad szervezeténél« ni ű vészpedu gógusai közreműkö­désével nyílt meg és célja ko­moly műértők és műpártolók ne- i elése-. A kultúr vezetőképzés kérdését az. országban elsőnek a pécsi Szabadművelődési Ifivatal va­lósította meg a Pécsi Kultúr- vezetőképző Akadémia kereté­ben. E közép- és felsőfokú szabad- iskolánkat betetőzi a januárban meginduló Szabadegyetem, mely a Tudományegyetemünk tanárai­Hatáwmentén A pécsi irodákon vezető egyé­nisége V á r k on v i Nándor. Még az első világháborúban vesz­tette él hallását és ez a/ emberek­kel való - mindennapi érintkezés g Lobija: az «örök csend magába- iiu'jy őrlővé tette és az irodai mi n úotúsok «érzékeny megérzőjévé. Számos könyve és tanulmánya ti te ismertté a nevét. Az ismer- tebb könyvei; Az újabb magyar j- in..: dóm' tört'net. Magyar Dunán-! ttíl. az Iiás története és Szíriát«: o zlopai, auT'lv a közeljövőben 1 ! j< i‘niK meg in, len, ö a Buts nőké. a Sorsun Kiváló egyéniisé; kihő v ített főm invi Társaság, el- j| k főszerkesztője jf gr fogja eg' be aj! p si írókat, lankadatlan harrostiL a kultúrális decentralizációnak. (5 A pécsi költőik k<: C sorb i (íyőzőt Bibik. Edii' három te irlent meg. Iro« sag a elismerési ni B m!ingáit n díjat, hímző a fanyar k Kelő, iriélvbezái’t kolej' Rómában tartózkod .1 i;us Pannonius verseim dr fsán dolgozik. B ú r «I o s i N i moth Ján tő n pécsi írók idő-ebb k sosorDan keiül ei e lite- j í verses köte- i ’ Imi uini.nkés-jz ni‘„kapta a j s Jrásaiiá jel-1 £ UHirság Elme-! t cgvióiiség. le- ’f ah, r,. b köl­1> illír/ tartozik SVomibotheáfvi születésű és írásainak egy részét ott jelentette meg. 'Három verses ­Csend és nz alkony szövi n fájni, í'íínik a fény n sás közül ... lorgászbofom a víztükörében lupíaságánnk úgy örül, Mint lázas szívem nádzizegésnek Ponty, ha suhan a nád mögül. í lók hazámnak drága határán... Túl az a part már más világ. De lám. csak minekünk embereknek Mert ott is játszanak kis vidrák. Nem kapkod ott sem ponty c«m,: *’->■ S az álmos ott is hálni vágy. Csónak suhan a tükör-felhőkön, ITiillámcsipkét von hátmögötf. Csónak ínéhéljen két szerb legén,\ " Egyik hangosan rám köszönt... Hindiim rebben madár a nádból. Szó most az úr. meghal a csönd Vízpára felett dörög a beszéd, Nagyszil esen, határnyelven: Többet beszél két kezünk a nyel Mi­ki kéne Ián a szívem lennem«. Hadd lássa meg a két Tito legény Igaz barátság van bennem. Percbe sem telik, kiköt a csónak. Rejtett mélyén két csoda-ponty ' lünk a poriunk párnás fövényén- Mint bárom játszi, nagy poronty... Szó szaiad vízről, Imiről, hazánkról S aki nein barát, mind bolond. ■gon ■ Ladik Ilkából kőkulacs köszönt, Lelke tavaly még szilva volt, Máfzsáknm mélyén lakik egy pin' Pécsett tavaly is öreg bort *dtak ebből inni, ha kértem: K Dráva rég volt ily vidám holt. Elszittuk összes egymás-dohányát. Mondtunk titkos horgászhelyet. Magyarul, szerbül halk duruzsolva Fajtánk édes nétaszelet. — Meséld el otthon, fogtad-e ponty of — ölembe dobta s nevetett. Botlottunk százszor csónak-keresve, Tréfálkozott a május éj... 1 lorgászbotomat sehol nem leltem. Elnyelte tán n sötét mély Felhő amely a vízre telepszik? Végre a hold kidugta v íg képét S dallá lett bennünk a szenved" Nevetett a Hold es lekiáltott: Héj! Ti oft lent a Drávaparlon! Un egyszer fegyvert dobnak közélek Szóljatok: szomszéd itt n markom. •I a kulacsom, itt a kenyerem! s ni'in lesten többé véres nikopy .. 1 'rtsetek szót. miként fi itt hárman. , éVr név: hát nótahangon ... VÁRADY KÁROLY II náriam! 6 vre nai vezetésével a tudományok mai eredményét fogja népszerű előadásban Kmertetui hallgatói­nak. Tanfolyamaink közül a kar­vezetői tan-folyamot említjük el­sőnek, amely a minisztérium in­tencióit megelőzve szeptember hónapban indnit meg és a meg­szaporodott niun.-a.s- ér dóig' zó­énekkar raegindBiása miatt a. karín ester hiányt enykíteai tö­rekszik. A magyar népzenei tanfolyam a zenekonz,er vatori um tanárai­nak közreműködésével 10 hóna. pou at tart. 1 Említésre méltó még a honvéd számvívő tiszthelyettesek részé­re megindított fogalmazási és irodalmi tanfolyam, valamíut a tűzoltóság részére szervezett köz­művelődési tanfolyam. A Szabad- művelődés még az ügyéesség el­itéit foglyai részére is » demo-.,, kráciára átnevelő előadásokat rendezett. _ . Az általános iskolák igazgatói- az. iskolásgyermekek szülei részé­re pedagógiai tárgyú „Szülők is­kolája“ rímen tervezett előadás- -orozatokat rendeznek sejúf is­koláikban. Az iparostanoneisko- lában hivatalunk táLmogatásával ^Iparos szelők és mesterek kul- túrestjei“ néven fermészetimIo- mány’i e|«>adássorozat indul, melv a téli időszakban tart. A Pedagógus Szakszervezet közre­működésével a „Szülők Parla­mentjét" szándékozzuk összehív­ni. Elvünk az, hogv amíg a Pécs környéken az egyes telepek és beljebb az egyes nagyobb gyárak és üzemek alkotnak mü- ve.lődésí közponüVkat, addig a város belső területén az egyes iskoláknak kell a műveltséget magukból küugározniok, A háború előtt működött 6b részben elavult 8 népkönyvtárat összevonunk 3 nagyobb é; való­ban működő népkönyvtárba a város 3 nagy külvárosába. A tervezett váudorkönyvtárakat a környéken fogjuk űtnalkindítnni. A Batsányi Társaság az. iroda!- mi nevelésen <űl a vidfk szel­lemi «irrentrnli/árióját megva­lósítani törekszik. Tagjaival állandó liireális elő­adássorozatokat tartunk, a város­házán reprezentatív előadók tol­mácsolásában. Az írókkal ván- doriilésekct tervezünk a bánya­vidéken, a képzőművészekkel ve- 1 ítettképev előadásokat és vén- dortárlatokat rendezüm-k, hogy a művészi ízlés neesaik a belváros, hanem a perifériák otthona ihn is bevonuljon. \ támogatást élvező egyesületek közül a külföldi kul­túrát terjesztő társaságokat kell kiemelnem a Magyar-Jugoszláv. Magyar- Szovjet és a Magyar-Angol Társaságokat. A Pécsi Zenekedvelők Egyesü­letével karöltve hangversenyeket részesítünk támogatásban. Az énékmfivé'-zet fellendítő-e céljá­ból „Pécsi 1 nekes Esték" címen előadásokat «zen «‘z.tiink. Programrnunkban ‘■zem előtt tartjuk azt a nagyjelentőségű eseménvi. hogv a most következő év .1 4S-ns rrnleiinni-iiiin jegy éhen fog eltelni. Ezzel knpe-olatban tárgyú és mngyar-á'-'i méreti elő elásso- ro/atokat indítunk, irodalmi pá­lyázatot 'hirdetünk, nz ifjúsági szabadsághangverseiivt 6- i 4S- U' kiállítást támogatjuk és a 4H- ns knltórversenyi Pécsett nieg- r'Tide/zük. Bizonvosan ri'inélem. hogy a szabadművelődési műnk iközös^cg támogatá«8Mil fontiv. nemzetne- velő és míj'Hödé&i munkánk a jövő «sztemhkbrn i- v íródunk kulturális íejlőclivét fogja ered­ményezni, f»r. Szántó Károly Pécs thj. város «zsbsd- műveb'dési felügyelője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom