Új Dunántúl, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-07 / 253. szám

ÜJ DüNANTÜL 1947 NOVEMBER 7 JOGOSAN LEHETÜNK BÜSZKÉK ÉS JOGOSAN MONDHATJUK BOLDOGNAK MAGUNKAT, MERT A FÖLDKEREK­SÉG EGYIK SARKÁBAN NEKÜNK SIKERÜLT ELŐSZÖR MEGDÖNTENI A KAPITALIZMUST, AZT A VADÁLLATOT, AMELY VÉRBEBORITOTTA A FÖLDET, ÉHSÉGBE ÉS ELVADULTSÁGBA V'TTE AZ EMBERISÉGET ÉS AMELY ELKERÜLHETETLE­NÜL ÉS RÖVIDESEN ELPUSZTUL. — BÁRMILY SZÖRNYEN ALL ATI AS AK IS HALÁL ELŐTTI DÜHÖNGÉSEI. LENIN A vetőmagelosztás körüli visszaélésekkel, a burgonya fogyasztással és számos jelentős kérdéssel logialkozott a Nemzeti Bizottság A Pécs-Baranyai Nemzeti Bizott­ság csütörtöki ülésén számos je­lentős ügyet tárgyaltak. Elsőnek Kéri Rezső elvtárs a vetőmag kiosztása körüli vissza­élésekkel foglalkozott. A Földhiva­tal és a Gazdasági Felügyelőség együttesen intézkedik a kiosztásra kerülő vetőmagról. A vetőmag részére biztosított gabonamennyi­ség, ha szűkösen is, de elegendő. A vetőmag kiosztást ismeretlen ok­ból az Alsódunántúli Szövetkezet bonyolítja le. A MOSzK 80 forintért szedi a gabonát és tovább adja a szövet­kezetnek 86 forintért A kisgaz­da szövetkezet anélkül bogy tisztítaná és csávázlataié a ga­bonát, 110 forintért adja el a gazdáknak. Kéri elvtárs két kirívó esetet mon­dott el a vetőmag körüli vissza­élések bizonyítására: Belvárdgyulán a MOSzK a be­szolgáltatott gabonát 80 forintért vette át a község gazdáitól és né­hány hét múlva ugyanazt a gabo­nát, szintén tisztítás és csávázás nélkül 30 forintal drágábban adta vissza a vetőmagot igénylőknek. A pécsváradi malom 204 kilo­gram búzát adott vetőmag céljairá. Á búzából a megrostálás után csak 98 kilogram maradt meg. Kéri elvtárs felvetette, miért nem a MOSzK osztja szét a vető­magot és erélyes hangon követel­te: tegyenek gyors intézkedéseket a vetőmaggal való visszaélés elke­rülésére. Hegedűs Gyula gazdasági fel­ügyelő ismertette a vetőmag el­osztási rendszerét, majd Gothar Lajos a MOSzK megyei igazgató­ja kijelentette: a vetőmag elosz­tást nem vállalta, mert a „bevá­sárlóinak nincsen tisztitó berende­zésük". Ezért kellett egy szerve­zetet keresni, amelyik elvállalja a tisztítást. Kéri elvtár« kérésére kijelentette Gothar igazgató, hogy más szer­vezetet nem szólított fel a vető­mag elosztás elvégzésére, mert. szerinte nem is jelentkeztek volna. A Nemzeti Bizottság végül is elfogadta Hegedűs gazdasági fel­ügyelő javaslatát, hogy a vetőmag elosztást a járási gazdasági fel­ügyelők személyes ellenőrzése me,lett bonyolítsák le. (Megjegyezzük: A volt főispán tudomásunk szerint az Alsódunán­túli Kisgazda Szövetkezet vezér- igazgatója lett így tehát érthető, miéit végzi a megyei vetőmagelosz­tást dr. Kertész Endre szövetke­zete.) Ezután a burgonya kivetéssel kapcsolatos panaszokkal foglalko­zott Kéri Rezső elvtárs. Mint ismeretes a közellátási kor­mánybiztos 77 vagon burgonya beszolgáltatását rendelte el Bara­nyában. A kivetést nem az egyes járások termési eredménye alap ján állapították meg, hanem a ve tésterület nagysága szerint. Most sok helyem kénytelenek a gazdák burgonyát vásárolni, hogy hogy elegeit tegyenek a beszol­gáltatás! kötelezettségnek. Or. Kertész Endte főispán, köü- ellátási kouhánybittós élismerte Kéri elvtáis állításainak igazát, de azt a megállapítást kockáítatt« meg, hogy az MKP szónoka a kérdés csupán politikai okokból vetette fel. Dr. Kottát János helyettes köz­ellátási kormánybiztos felszólalá­sa után a Nemzeti Bizottság tudo­másul vette, hogy a burgonya­beszolgáltatás körüli panaszokat tüzetesen felülvizsgálják. Boda Géza a megyei Földhivatal munkájáról számolt be. Ezután a Földhivatal által nem fizetett mezőgazdasági munkbérek kérdését vetette fel Kéri elvárs. Számos községben ugyanis az ara­tási munka alatt történt a kitele­pítés. A kitelepített svábok birtokán dolgozó munkások közül sokan nem tudták megkapni járandó­ságaikat, miután a leltározás után az állam birtokába került a föld termése. Miután azonban csak az Országos szervekhez terjeszti fel a mezőgaz­dasági munkások kérelmét. Egyes traktortulajdonosok sza- botáiása vetődött fel ezután. Kéri elvtárs két jegyzőkönyvet olvasott fel, amely a magyarbólyi és kő- vágószölősi helyzetről számol be. Mindkét községben vontatottan halad a mezőgazdasági munka a traktortulajdonosok szahotálásu miatt. Tavaly ilyenkor 290 traktor dol­gozott a földeken, ma csupán 20 százaléka dolgozik. A Nemzeti Bizottság erélyesen követeli a szabotáló traktortulaj­donosok megbüntetését. Végül az újabb mentesítő bizott­ságok felállítására vonatkozó ren­delettel foglalkozott a Nemzeti Bizottság és elhatározta, bogy a Földhivatal és a minisztertanács múltban tapasztalt visszaélések együttes döntése segíthet, a Nem- miatt, kéri a kormányt: a mente- zeti Bizottság ebben a kérdésben sítő bizottságok tagjait a megyei úgy határozott, hogy az illetékes Nemzeti Bizottság jelölje ki. II I# Igazságot teszünk a nép neveken K két jelöltek a presi dobozok a spekulánsok bíróinak A Szovjetunió 30 éves fennállásának ünnepségei Pécsett 12 órakor Pécs thj. város díszközgyűlése, a Városháza köz­gyűlési termében. Délután 3 órakor a szovjet hősök emlékművének megkoszorú­zása. ünnepi beszédet mond: Tolnai József polgármester, Pécs vá­ros és dr. ITidvégj Tivadar a MSz'tT nevében. Este K8 órai kezdettel díszelőadás a Pécsi Nemzeti Színházban, a Nemzeti Bizottság és MSzMT rendezésében. MŰSOR: 1. Magyar és szovjet himnusz. 2. Dr. Tamás György h. polgármester ünnepi beszéde. 3. J. B. Priesley: „Az Ismeretlen város.” A pécsi dolgozók üzemekben, hivatalokban, a lentieken kivid félórás ünnepséggel emlékeznek meg a nagy szocialista forradalom és a Szovjetunió megszületésének jelentőségéről. Közellátási veszélyeztető vétséget állapított wzg az íizsorabíréssg a Hamerli'Cégnél \z íté’eti 400 for nt pénzbüntetés az iizle'veze Snek Tegnap délelőtt tárgyalta a tör-} Dékány András rendőrnyomozó vényazek uzsoratanácsi Jurányi hadnagy elmondó la a razzia le* Mint tegnapi számunkban már jelentettük, a legnagyobb három pécsi üzem már beküldte a mun­kásbíróságiba kijelölt dolgozók névsorát. Eszerint a MESzHART PÉCSBÁNYATELEPRÖL: Gerst János, Kirchner András, Szabadics János, Méhn József, Ga- rai Gáspár, Tallér Ferenc, Majo­rosi Gyula, Spirik József, Prohász- ka József, id. Stier József, Poz- nlcs Jenő, Péter József, Pintér AZ ELSŐ PÉCSI BŐRGYÁR a következő elvtársakat jelölte: Tátrai Péter, Szétesik Imréné, Mó­ricz Zsigmond, Kiss József, Ko­vács Gyula és Palotai Ottó. A ZSOLNAY-GYARBÓL mint már jeleztük: Nagy Pá Lajosnak, a Hamerli KFT üzlet­vezetőjének és Szabó Józsefnek, a I Ííimerli KFT segédjének ügyét. Mint anakidején az ,Uj Dunántúl részletesen megírta a Hamerli vaskereskedésben nem szolgál ati ki kályhacsövet, ami pedig a tél elején a legke­folyását. A segéd és az üzletve­zető azt mondták, hogy nim* áru, de a raktárban min­den fajtájú, minőségű és nagy­ságú káiyhacsoveket talál ak. Ifj Hamerli József, a Hamer,i KFT ügyvezetője szerint a rak­ÄSTAS SVS: Mm** •<»«*■ őri razzia azonban a r -felárban.I r? «olg-.. t, hanem az uzletb ■n a padláson és az udvarba nagy ek-d«™ kerul° k4'yh4k tartozék, mennyiségű kályhacsövet talált. Jurányi Lajos azzal védekezett, hogy nem megfelelő nagyságú kályhaosövek vol ak a raktárbán, az udvarban lévő áru pedig ebéd­Bágyi Frigyes, Matakovics János,; szünetben érkezett meg az állo- Gról József, Kovács Schmidt Jó- másról, erről neki tudomása nem zseí és Jäger Mihály elvtársakat jelölték. Alkalmunk volt beszélgetni a mcs jen«, ™ " «„ATaíh pécsaljhegyi villamost elep munkás­Jozsef, Pintér Ferenc, Horváth , víiBTn(invíifc Lajos, Matlách György és Márton József elvtársakat. A VASASI SZAKSZER VEZETŐ Voltál József, Vérüké István, iendval József, Kopa Lajos, Szűcs József, Gyenis József, Nőé János, Bocz János, és Radó István elv­társakat. MECSEKSZABOLCSRÖL: Komcsár József, Bánó József, Csaukar Adolf, Várad! Ferenc, Markvart Károly, Kasza József, Cstcsók János, Samú Gyula, Gadó János, Petemen György,' Obert Mihály, Mór Ferenc, Kántor Já­nos, Szabó István és Csatlós Jó­zsef elvtársakat. A SOMOGYBANYATELEPI SZAK­SZERVEZETTŐL: Nagy Jenő. Bózsa István, Varga József, Szlavek Antal, Szilágyi Jó­zsef és Haska József elvtársakat. A PÉCSÜJHEGYI VILLAMOSMÜ- VEKTÖL! Szár Nándor, Kamper Ignác. Tóth József. Illés Gáspár, séebé- nyj Pétét. Steig János, Molnár György és Horváth íerénc elvté/­sakat jelölték munkásbírákul a dolgozók bíróságiba. bírósági jelöltjeivel. Véleményük egyöntetűen: igazságot szolgáltatunk a gazda­sági élet hiénáinak, olyan súly- lyal, mint azt a mai gazdasági nehézségek és a demokrácia ér­deke megkívánja. Kíméletlenek leszünk, de igazságosak. A munkásokból álló bíróság te­vékenysége elé nagy várakozással tekint a magyar nép. Indokolt is ez az érdeklődés. A nehéz gazda­sági helyzet és a növekvő drága­ság sürgette ennek a bírói testü­letnek a felállítását, Feladatuk kí­méletlen megnem alkuvó harcot folytatni a spekulánsok, az árdrá­gítók, a dolgozók verejtékének vámszedői ellen. volt. Szabó József segéd elmondotta, hogy körülbelül öt napja nem szolgáltak ki a razzia elölt kálybaceöveket. Bröst! József segéd rendőri val­lomásában elmondottal, hogy határozott utasítást kaptak: kálybacsövet ne adjanak el. A főtárgyaláson etzt a vallomásé’ visszavont« és azt állította, hogy szóbeli utasítás: nem kaptak, de Járányi viselkedéséből arra követ­keztettek, hogy nem lehet kályha csövet kiszolgálni. Kricz Mihály cégvezető szerint „az a baj, hogy e füstcsövek ára oly alacsony, hogy a kész füstcsö majdnem olcsóbb mint a lemez, ezért A gyárak nem szállítanak“. A raktárban lévő áru szerinte nem megfelelő nagyságú volt. volt. Csordos Jenő, az Uj Dunántúl munkatársa, aki résztvet; a raz­zián, Dohányéval hasonló vallo­mást. tett. Szántó pedig elmondot­ta, hogy a raktárban talált kályhacsövek megfelelő nagyságúak voltak, amit bizonyít, hogy a razziát követő napon az áru oagyrészét már eladták Udvardi János főkönyvelő, t Hamerli KFT üzemi bizottságának elnöke tett lényegtelen vallomást, maid a vád és védbeszédekre ke­rült sor. Az uzsorabiró bűnösnek mon­dotta ki Járányi Lajost közel­látást veszélyeztető vétségben és ezért 400 forint pnzbünte- tésre Ítélte, Szabó Józsefet a vád és következ­ményei nló! felmentette. Az Ítéletek nem jogerősek. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZAMOT! JR Sz®v?efuitsó öléves terveinek sikere A sztálini öléves tervnek átala-; A forrudalomelőtti Oroszország- kították Üzbégisztánt. Virágzó ban a lakosság egészségvédelme rendkívül alacsony színvonalon ál­lott. 1013-ban az egész országban • 9.800 orvos volt. A városokban szovjet köztárssággá vált ez a volt cári gyarmat, melyben tucat­jával vannak hatalmas natty üze- mek. Az új ötéves terv első évében üzembe állt az Üzbegisztán! fém- _ _ . _ gyár A köztémaeignak mfwt sa-i hbyze- a nemzetiségi tórükukén. iát acélja, hengereit vasa, Uóeze-j Itt 130 ezer. sőt 150 ttéf emberre tu, és kőolaja van. 1 íütött így orvos. A szövjefbiííiom éveiben a helyzet gyökeresen megváltozóit. ]914ben 130 ezer orvos volt « A ,, Szovjetunióban, Tehát í.300 etil- • ,« » . varosokban; bőrre Jutott esy orvos \ kórházi tSSSS eAW4*m!BS^lá^ S/ima-^ — V*. ~ egy orvos. Még rosszabbul |,]’t a jutó*: szemben az 1913 óvj Í7j.700-zal. Aiz új ötéves terv végére a kór- b4*i,,‘gyik számi Ofiy’^rre fog emelkedni. Az iO-JÓ évi $50 ezer- rél szefaben. A MI FORRADALMUNK AZ EGYETLEN, AMELY NEMCSAK SZÉTTÖRTE A KAPITALIZMUS BILINCSEIT ÉS tv « BADSÁGOT ADOTT A NÉPNEK, DE KÉPES VOLT A NÉP SZÁMÁRA MEGTEREMTENI A JÓMÓDÜ ÉLET ANYAGI FFT TÉ TELEIT IS. EBBEN REJLIK FORRADALMUNK EREJE ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGE. SZTALI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom