Új Dunántúl, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-19 / 263. szám

2 ü J DU NA NTD L 1947 NOVEMBER 1* Egy munkására ó ipari arca Peyer Károly: a pécsi bányászok gyilkosa az egykori megfizetett tőkésbérenc és sztrájktörő ma fasiszta kém Hajdú Gyula etvtárs igazságügyi államtitkár Ar országgyűlés mentelmi bizottsága még e hét folyamán dönt Peyer Károly kiadatásáról, aki a népügyészség leirata szerint ala­posan gyanúsítható a nemrégiben leleplezett kémszervezetben való részvétellel. A Szociáldemokrata Pártból kilépett munkásáruló több alkalommal részt vett a kémszervezet megbeszélésein, külföldi ha. talmak megbfzottaival tárgyalt, akik Peyer. tanácsára javasolták megbízóiknak az emigráció« jobboldali kormány megalakítását a nyugatos csendőrök, a fasiszta és horthysta csapatok felfegyverezé- sét a magyar “demokrácia megdöntésére. A pécsvidéfcl bányászoknak ez nem csak egyszerű rendőrségi hír, sokkal több annál. Beigazolódott, az, amit már évtizedekkel ezelőtt megállapították róla: Peyer Károly közönséges árulói Ajkkor a mun­kásmozgalmat, ma a demokráciát árulta el. E sorok frója künn él a bánya­telepen. Peyer tevékenységét — miután még akikor fiatal volt — kortársaival együtt csak hallomás­ból ismeri. A történet apáról fiúra száll. A megvetés éppen úgy él ma a fiatal bányászgcnerációban, min- az öregekben. * — Fiam — mogdotta egyszer egy öreg nyugdíjas bányász — egy fiatal cserjét lehet egyenes fává növeszteni, de egy ven hajlott fa inkább eltörik minthogy kiegye­nesedjék. Peyer megmarad- annak, aki volt: munkásárulónak. F,z a párbeszéd a felszabadulás után történt, amikor Peyer ismét fel­tűnt a politikai életben. Az öreg bányász, a munkásmozgalom régi harcosa nem tévedett. Az elhaj­lott, a meggörbölt fát már nem tudta egyenesbe hozni még a meg­változott politikai és társada'mi hc’yzet sem. Peyer Károly a huszas évek ele­jén tevékenységét azzal kezdte, hogy a harcos bányáazoeövetaéget fel* őszi Pa és olyan szervezetet ho­zott létre, amely nem tudott megbirkózni a hányakapitaisták egyre erősödő nyomásával szem­ben. De nemcsak a szakszervezet meg­gyengítésével járu’t hozzá « bá- nyászság kiazolgál-atásához, hanem nyíltan leplezetlenül a tőkések zsoldjáha szegődött. 1034 ben a fokozódó kizsákmányolás miatt éhségsztrájkba kezdtek a bányá­szok. A sztrájk már majdnem gyŐ- . zedelmeakcdett. a bányászok 119 órát töltöttek lenn a bánva mélyén, mikor Peyer Károly fel­száll- az aknára é« a munkj felvételére szólította fel a bá­nyamunkásokat. V-u ison srrő! beszélt, hogy a pccshányaiak már dolgoznak, míg a pécsbányatelepi bányászoknak azt mondta: nem érdemes már •ovább folyatni a sztrájkot, mert Vasason ét másutt már abbahagy­ták. Eredménye: « munkások — miután nem győződhettek meg Peyer gyalázatos hazugsáeslró' — felvették a munkát, abban a tu­datban, hogy az éhségsztrájk .i szé‘húzás miatt hiábavalónak bi­zonyít’:. Osk később lőttek rá, hogy fVrrr becsapta őket. Ugyancsak ké­rőbb tudták meg azt is, hogy Peyer a sztrájk után hétemele­tes villát építtetett magának Pestkörayékén. A 34-es sztrájk két képe még mindig élénken emlékezo-chen él h si"-r»k írójának V/ első .irrn tor Peytr ki'épett tt ákna é'.ő't Vor- ilbó’ és elvonul* * eáendőr- kérdön á’t«' visszaszorított tömeg i 6tr, mtkóiban kégyeaén bióééii- :*tt fejével. Akkor még sankt «cm tudta, hogy árulás készül é« « «író asszonyok és gyermekek úgy néztek rá, mint aki a győzelmei jött- tud iáni a bányászokkal. A másik káp nem volt tíjNh Imn.pélyea. de innál mc gr e Üdí­tőbb. Egy bányái« Nztop be hoa zánk, A csendőrök üldözték, mert kiszökött a „táron“ hogy a töb­bieknek élelmet vigyen. Arca az éhségtől beesett vol>[ és miután a veszély elmúlt szinte rávetette magát az elé rakott ételre. Utána elment, hogy küldetésének eleget tegyen. Úgy érzem soha nem fe­lejtem el arcát. 1937-ben ismét sztrájkolt a pécavldékl bányászság. Peyer — mintegy varázsszóra megjelent az aknák körül, de akkor már nem hittek neki, * Kijelentette, hogy a sztrájko: el­itéli, nem azonosítja magát vele. A munká-ság elindult a város fe­lé, de sohasem ért he. Mecsek- szabolcs clőt- csendőrök álltak sorfalat hogy megakadályozzák a bányászok Pécsre vonulását. — Sortűz dördült: három halott és több sebesült bányász rogyott össze az út mellett. Az a csendörség lőtt a felvonuló bányászságra, amelynek közébe Peyer ma ismét fegyvert akar ad­ni ugyanazzal a céllal min: akkor: véri»i.'fojtani a munkásmozgalmat. Horváth József elvtárssal beszél, getek erről a kérdésről. Régi mun­kásmozgalmi ember, régi bányász. Egyike azoknak, akiket Peyer baloldali magatartásuk miatt ki­zárt a szakszervezetből. — Nem csodálkozom azon, hogy Peyer rész vett a kémszervezet­ben, mert aki ismerte múltbeli te­vékenységét nem csodálkozhat ezen. Szeretném, ha minél előbb letárgyalnák ügyét és Ítéletet hoz­nának. ítéletet, amelyet három évtize­den kérész1 ül a pécsi bányász­ság elárulásával és kiszolgáltatá savai elkövetett... Csordos Jenő. A hivatalos lap keddi száma! közli. hogy a köztársasági elnök] Kiss László belügyminisz erimni, Hajdú Gyula és Röth Pál ipar­ügyi, Szobek András közellátási. Cseh Szombathv László népjóléti és Vas-Vitteg Miklós földművelés­ügyi minisztériumi politikai állam­titkároka tisztségük alól felmen­tette, Faragó György, belügyi, Kemény Gvörgy és Antos István pénzügyi, koszér Nándor és Jó- csik Lajos kereskedelemügyi, Ta­kács Ferenc és Donájh Ferene földművelésügyi, t Julin Jenő ig**-^ ságügyi, Alex its Imre és Kováé* Máté vallás- és közoktatásügyi mi­nisztériumi politikai áHamtitkáro- kat tisztségükben megerősítve, Papp Andort, Zala megye volt főispánját a pénzügyminisztérium­ba, Szobek Andrást a földműve­lésügyi minisztériumba, Hajdú Gyulát az igazságügyminisztériura- ba politikai államtitkárokká kine­Meddig tűrjük még?! A demokrácia ellen uszít a 82.717-es sz. nyilastestvér Dr. Boros István távozása 1945 év elején, mint az ideig­lenes Nemzeti Kormány képvise­lője került dr. Boros István Pécs Baranya főispáni székébe. Elsősor­ban neki köszönhető, hogy itt Ba­ranyában a harcok elmúltával helyreállot* a rend és a közigaz­gatás, ’ a termelés és a kulturális élet terén gyökeresen megválto­zott a helyzet. Mint közellátási kormánybiztos könyörtelenül har­colt a feketézők ellen. Mint a tu­domány embere ő kezdeményezte a Horthyék által megszunte'ett bölcsészeti kar felállítását Pécsett. Szívügyének tekintette a pécsi r-er- mészetrajzi múzeum felállítását 'S, amely a közel jövőiben nyílik meg. Rajk László elvtárs levelében amelyben értesíti felmrn ésérgl, meleg köszönetét mond dr. Boros István elvtársinak azért a buzgó tevékenységért, amelyet főispán, sátra alatt kifejtett. Pécs közönsége biztos abban, hogy dr Boros István elvtár» új, fontos megbízatásában továbbra ;s azzal a lelkesedéssel dolgozik, amely eddigi tevékenységét jelle­mezte. Leszállították » Gazda­hitelek kamatlábát A Gazdasági Fő anáes legutóbbi ülésén fontos intézkedést határo­zott e! a mezőgazdasági termelés és a gazdák helyzetének előmoz­dítása érdekébe«. Leszállító:ta a mezőgazdasági célhitelek beruhá­zási kamatlábát az eddigi 9 százalékról 7 és fé! százalék r í. A siklósi „úri társaság" kedvenc találkozóhelye a siklósi Pelikán vendéglő. Jó hely nagyon: proli­nak, demokratának, rendőrnek nincs pénze mcgfiizeini drága árait, nyugodtan lehet ott szidni a de­mokráciát. Annál is inkább, mert a tulajdonos még talán túltesz vendé -cin ebben a tekintetben 82.717 rzsszámmal a Nyilaske* reszté- Párt vezető tagja volt. — Nyilas múltjához ma sem hűtlen. Közte és főpincére közöti nem is olyan régen az alábbi beszél­getés zajlott le: Főptncér: Franciaországban é* Amerikában felakasztottak egy­két kommunista vezetőt, Némethy testvér: Itt i» »or ke­rül rájuk. Úgysem tart már soká ezeknek a működései És végül azt kérdezzük: hogyan kapott iialmérési engedélyt egy nyilaskeresztes vezető? Dr. Székely György előadása A Batsányi Társaság beeil» so­rozatában kedden délután dr. Székely György, a pécsi Nem­zeti Színház igazgatója adott elő. A Városháza közgyűlési termét zsúfolásig megtöltötte az érdek­lődő közönség. Acs előadó ’ rövi­den vázolta a modem színpad és színpadkép fejlődését. Ismer­tette az angol Gordon Craig, a német Max Reinhard és az orosz Stanislavskij nagyjelentőségű re-í formtörekvéseit. A jövő kedden' dr. Baicsa András ad elő Swift f lva'hiat it’.un regényéről, a Gulli­vertől. 4» Anyag í* Arhiva*af «robotéira — a v7ti ok mn"habözö*9épe b’Ztosítia az iskolák tüzelőellátását Ipartestületi hírei Cipésziparosok ügyeimébe! Az I—II. osztályba sorozott cipó«/. iparosok részére utalvonv kapható folyó hó 2őón, kedden déli t órái*! berázólao A Pée»1 Kereskedelmi é* Ipar. kamara közli, hogv december hó 9- és 10-én mestervizsgákat tart. Ízt megelőzően november hó 21 -én délután 4 órakor a Pécsi Ipartes- tület mPstervltsgáré előkészítő ipart, közigazgatási és gazdasági ismereti tanfolyamét Indít. Jelent­kezni lehn naponta 8—2-Ifl az Tpartestülat jiHrytfll hivatalában A fehérnemű koniekciósók utal j ványaikat az Ipartestület Jegyzőt i hivatalában sürgősen vegyék At.' Moszkva, Leningrad, Tíflisz E három szovjet metropolis és még sok máé város és szovjet köztársaság kultúrálj» és ga/dnsa gl életéről számol be dr. Boros István csütörtökön, 20-dn a Mun­kás Kaszinóben (volt Nemzeti Ka­szinó) 6 órokoT tartandó vetített, képekkel illusztrál- előadásában. Üti élményei a Szovjetunió mai életét, Icgfriscbb impressziókban, annak legújabb eseményeit tükrö­zik viss/a. Belépődíj nincs. néven kifosztotta a panz ót Fóng I nő Gulyks Tibor budapesti lakost, aki iTóg* pet és ágyneműket tulajdonított el panziójából. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy * magát Gtulvás Tibornak nevezett egyént Buduhegyi Ferencnek hívják. a budapesti Tcx.us gyapjúfonój&’ár alkalmazottja. A gyárban ellopta j mumkatársAs.ik Gulyás Tibornak ( pénztárcáját és uiz d igtizo.ványai-1 sa| végigSlélh iuiOskodin az ors/a fil’d . Hia megszólal az óra végét jelző, csengő az iskolában, nagy az | öröm De nem öröm, ha 10 perc­cel vagy negyedórával előbb *6­lal meg, mint kellene. Nem öröm, mert azt jelen-ti, hogy még nin­csen béke, nem lehet rendesen törülni, nincs tüzelő, A pécsi tankerületben is elő­fordultak 30 p.rces órák, de * főigazgatóság intézkedésére be­szüntették ezeket. „Meg kell szok­ni az embereknek — mondta dr. F e k e ’ e Miklós h. főigazgató —, hogv már elmúllak a rendki- vüli idők. Nincs semmi okunk rú hogy háborúsdit játszunk.” Annál kevésbé nincs mer: hi­szen a tüzelőcilátás is úgy, ahogy biztosítva van, Igaiz, hogy a szük­sége« 24 vagon tüzelő helyet; az Anyag- és Arhivatal csak 12 va­gont utalt ki a péosi általános iskoláknak. de ezzel szemben megalakultak az iskolák mellett a Szülői Munkaközösségek, ame­lyek számos felajánlást tettek » tüzelő részleges beszerzésére. A szülői ház és az Iskola közti szorosabb kapcsolat s gyermek érdekeit szolgálja, örömmel fo­gadja a Szülői Munkaközösségek megalakulását, tehát a nevelő ép­pen úgy, mint az édesanya és az édesapa. Áf Internálják az őszi szántás-vetési munkák szabotálóit 4 parlag ttzanna* hérbeadják Szabó Árpád földművelésügyi miniszter szigorúhangú körrende- lc*ct adott ki. amelyben a «sahhar» és a nemzet közössége ellen irányuló bűncselekménynek, szabotázsnak minősíti azt a ma‘ gatartást, ha valaki önhibájából nem tesz eleget őazi szántási és vetési kötelezettségének. A hot^ -.ágoknak » legfőbb feladatuk az. hogy biztosítsák az Őszi szántási és vetési munkát. Erre hívják fel éíT ha kell, kényszerítsék 1« a ge Iákat. Hu vilumely gazda ha­nyagul végzi vagy szabotálja a vetési munkát, ellene internálás! ja­vaslatot kell tenni, A parlnpon maradó földek hasznosítását bér­beadással vagy házi kezelésbe vétellel kell biztosítani. NAPTAR Kiosztják a Vörös­kereszt adományokat A VöriVkereszth * érkezét’ kb1 földi swete-tadománv leltározási a Rét utcai tan on cink okiban Perc jeződótt. A klosz át előrelátható­híg egy hét múlva megkezdődik. Hídavatás Vasárnap adták át o forgalom­nak a budapesti Marglthidat. Busz ke ívek feszülnek a szürkearfnü folyó felett. Három éve, még h (-/elhullott vasgerendák « fol\ó fenekén vádolták a fasiszta pusz­títókat. most újt életre kovácsolva hirdetik a felszabadult ország te­remtő akaratát. A hidavotás ünnepén a pécsi dolgozók i« üdvözletüket küldték n hid alkotóinak: a névtelen híd­építő munkásaknak, önkéntes miitikáf vállaló haza ért hadifog- l> oknak és Gerő ehtámnak « hidverő” miniszternek. örhe be vették a herébpúrto'vait A komlói Schiller félé vendég­lőben Pf If L'i/vef ellopta Ver- nánszky Gyula kerékpárját. A ke- rékpárt aztán eladta Simon An’íl mánfai Iákosnak 4*10 forintért és rbegigerte, hogv s kerékpárig t- zoivánvt másrip inétdctiffdl. Slnv-n ] i/ igazolványt a/nnhan nem kao* j ts mefi év k;d<-ru!t. bő-:» ; kérék- pár löpájbó •Tjftrisro^t pft’fe« a rendórsíg őr zrtbe vette BUDAPEST: Hétfőn Piszke köz­I «égben egy személyvonat kis kló««.- I .Vi lila« ko/iil ,„y helvs/lncn SÄta-*­IH rD.\PEST: Keddeu délután bu- dapestre érkezett Wilhelm Hcv 12Ín^L ^ “• Mngyaro«*ltjrt újon­ISlb&S!*^*1 ,WíTil

Next

/
Oldalképek
Tartalom