Új Dunántúl, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-27 / 270. szám

tittg. egyesútictcíc l ÚJ DUNÁNTÚL Munkásbíróság elé fttinak a íerményspekulánsok Hazatérő hadifoglyok nérsora Négy évi iegyházra Hétiék a konyhakéses gyilkost A MAGYAR KDMMUNISTA PÁRT D Él DUNÁNTÚLI L A P 3 A ,tV. ÉVFOLYAM, M. SZÁM Aro 40 fillér 1947 NOVEMBER » CSTOTORTOK Hol van itt a józan ész...? fi. p.) „A fAun óraink meg mo- w*| <IMi iára a gondolatra, Mat most Franciaországban 16 r- *4»ik". bt a BMtdalot Vedres József eivtdn, a Dunántúli Nép- «an telelő* »aerkeejrtöja irta le. ▼énynek is. Azok a/ónban, akik tapsolni Méretnének, akiknek „mu szói" tapsolni, azok Biumnak tap. sóinak. Mi azonban tudjuk, hogy ez a taps kinek szól. Csak az együgyüek hiszik, hogy ez a vi­Igaza la Tan annyiban, hogy meg rágnyelv nem érihetö. A magyar ken álla ni agy pillanatra azoknak1 dolgozók megértik ajánlko/.ásukat ‘ Jelentkezésüket ki eoérilk és számon laTtják, **• Számon tartják az imperia­lizmus álcázott ügynökeit is ép­pen úgy, mint « nyilt megbízót- takat és az a véleményünk, hogy mintán elintéztük a nyugati im­perialisták magyarországi legális gócát, leleplezzük, elszigeteljük' az álszenteskedök, a megtévesz­tik, a más eszközökkel ugyanarra a célra törekvők maroknyi hadát Is. Aki Leon Blnmot nem vélet lenül, hanem kitartóan, folyama tosan védelmébe veszi, az az ame­rikai imperializmus mellett áll ki, hiszen nem leket ebben a munkás árulóban „a szocialistát" védeni. Mondja csak meg nekünk valaki, hogy mit tett Leon Blum a szo­cializmusért? Semmit. De egészen más a felelet, ha azt kérdezzük hogy mit tett az amerikai impe rlallzmusért: lényeknek a vizsgálatára, amelyek ma Frandaoracághan le­játszódnak. D« azért a józan ész •• álljon meg, ellenkezőleg, jé M ésszel próbáljak megvizsgálni az eseményeket. Mert csak azok akarhatják beszennyezni a francia dolgozók becsületét Pécs városá­ban, akik vagy nem tndjék mi Mrtént, vagy nem akarják tudni, fis csak némileg menti ókét az, ős arra hivatkoznak, hogy megál­dott a Józan eszük. V\e nézzük caak komolyabb vé- v gér SÍ a dolgot Vedres elv- tár« a lehető leggorombábh hang­nemben megpróbálja Pécsről el­hitetni a világgal, hogy a francia kormánynak jobbra csírázásáért a francia kommunista párt a felelős. Magyarul és egyszerűen, a Iran eta kommunisták — szerinte — árulók. Ebból viszont a* követke- *ft. hogy Blum és társai ,« nagy tóke áa a külföldi imperializmus kiszolgálói „bölcs szocialisták” a munkásosztály érdekelnek, a fran da függetlenség hósletkü védett Mezói. 1 ói tudjuk, hogy nem ok néi * kill tapsol valaki Magyaror- « kommnnKtaeJlenes Blum A Gardasági Főtanács tonlos határozatai a költségvetésről, a racionalizálásról és a dolgozók karácsonyi segélyéről A (Jay.dasági Főtanács szerdai tak a hadigondozási járulékok havi I ipar racionalizálása tétén új lépés ülésén letárgyalt* az 1947—48. év; ’ összegének felét kapják meg. az áltatni érdekeltségű Energia költségvetést, amelynek alapclveit l&punllr tegnapi számában ismer­tettük. A tfF határozat» értelmében a dolgozók karaCionvj segélvét min­den gyermek után, «ki u.án csalá- Az özvegyek ugyancsak 30 forin­Karácsonyj segély, kapnak a? ] OTl, MAB1 öregségi és baleseti1 járulékosok is mintegy 30 fo- rintot. di pótlék jár, 10 forinttal egészítik lei. A háztartási alkalmazottak fizeté­sük 25 százalékát, a hadigondozot­tot, a gyermekek pedig 20. forin­tot. Ugyanezt a segélyt kapják a mezőgazdasági biztosítottak is. Az állami vállalatok irodai szervezetét racionalizálják. Az ’ tőkbe®. Réarvény társaság A OF. elrendelte valamennyi nyomtatvány revízió­ját A GF efcatárorta, hogy december 1-tól kezdve az állam a közalkalmazottak közmunka- váltságát magára sállaljs. hasonlóan a koMektiv Trtonkált«­hogy hajlandóak visz­®«Jit csak elintézi a francia műn •*z*m"nnj “ kormányba, ha a kor. kisos/t ily támogatásává! a maga "^y olyan pobtiká/t un. amely Perét az osztályérnlókkal és kill- m^ßffJcl * dolgozó nép érdekci- töldi ügynökökkel. Nem kell, hogy ét,az függetlenségének. Pécsről segítsünk neki. De ahhoz I'<K)n. f,,1u®*k azonban nem a kom- k|*mi8 van szavunk, hogy tisztáz mu"?‘Akk*1 szövetkeztek, hanem *uk a kérdést, hová tartoznak, * .. r"r* toptbvő de gaullis­I eon Blumék zárták ki a kor- . mányból az amerikai nagy' kapitalisták parancsán» a legna gyobb francia pártot, a kommu­nista pártot, mert az a sztrájkoló munkások m fielt foglalt állást.1 főtitkárhelyettese, Budapesten tar- A kommunisták újra és újra ki-l,o;l n«eyjrientősegu beszédében •»ok, akik a munkásosztály érde­kűinek árulóit nyíltan védelmezni •»érik. Ahhoz fogunk van, hogy végre igenis megmondjuk a vé­leményünket erről az arcátlan ^Jtógcngszterizmusról, amely «gytk-másik vidéki „történetíró" kalózkodása révén kezd a magyar PublicJs/líkáhan jelentkezni. Igen­is, beszélni kell arról, ha egyik helyen nyíltan megírják, hogy „a saoclálderaokratáknak most a reak dóval la össze ken lógni a ma- Jy*r kommnnistdk ellen", a másik helyen pedig leárulózzák a kom- ■nmlstákat B eszélni ken róla, mórt ez a jelenség nem elszigetelt, Iákkal és most együtt ülnek kormányban René Miycrrel, N Rotschild család ügynökével, Jules' Mochhai, az amerikai vasúttársa­ságok megbízottjával és több más féJfaaTsziával. Most mór csak az egyugvüek előtt nem világos hogy Leon Blumék a szaci lista pártban az amerikaiak megbizalá-áhól egv feladatot- teljesítenek: visszaszorí- tani, elszigetelni a francia mun­kásosztály egy nagy pártját, hogy az imperialisták zavartalanul vég rehajthassák terveiket. Befejezésül még néhány szót az . árulásról. A Franci i Kommu­nista Pártot a „márt'rok párt iá nuk“ nevezik, mert rengeteg vért Nem tehet megakadályozni a két munkáspárt egyesülését Ahol a szociáldemokrata pártok szembefordulnak a fejlődéssel a lemorzsolódás állapotába kerülnek — mondotta Farkas Mihály elvtárs Farka* Mihály e'v’árs, a MK.P megek özöníenének be. fejlődéssel akár nyugat, vagv Senki, legkevésbbé mi. magyar hf^et vagy dólkeáétenrópaj or- kommunisták akarjuk, hogy szagokKm kényszer alatt jöjjön léire a két munkáspárt egyesülése, «/.ónban szándékait Szaksai:s ésj leleplez f, .< Szül' jobboldalát, .m-.eív u Vá'-.v-i/fásKík után támadást ott a tamorseolódáa állapotába kerülnék. —,---------,— --------- , Mj nem .szeretnénk, h* nálunk i in tézett a kommunista part eden.f_ mon<jott- Farkas eivtáre és jm- ily«« somra jutna a SrDP. M :g ,, . , , . , , vasolt«, hogy erről a kérdésről kell értenie minden wociáltetánált, .Marosan elvtársik, v* «mint a hn - SJWhad, ny+k vitát rendezzenek. Hi bogy az egysége« munkáspárt ki- o.duili s/ociá demokraták megírni- Szélig civtárs azt mondj« ,hogv alakítása történelmi szükségszerű­Szélig Imre elvtans úgy veti fel a munkásegység kérdését. do te Farkas Mihály ,-Oipm akarunk és nem fogunk lü t zionálni“, ez azt jelenti: örökre tnon-jfepn akarja tartani a munkásosz- mintlia , tály kettészakadását. nnm vátatten. ^ *,dow£ ríifcta S3 kü voh olyan .zortäde^laata akt dfclembeTV AkVor tudták T kom­sár ^n.“ ;.tavi2,"*Ä1 ^tkmi s,z owzá? • l-Oon Rim« Űrt Perm- Károlyról "tPP „f*6* k mr|ft nem f«d­nakr llnlerrel szemben tudták, Biom Járt. Peyer Károlyról van szó erről a megszökött, be 9Y«korlott árnlóróL • magyar há- nTiszok gyilkosáról, a szttáiktö- rők nagymesteréről. Peyer Károly I* konunwnlstaellenes, mint Leon Biom. O !• Icon Bluimnal szemben nem tud jók? Azzal n Hiúmmal szemben nem tudnák, akivel már akkor sem értettek egyet, amikor elúrul­-•««. w ta felajánlotta szolgála- *• • spanyol szabadságliarcoi és tall * nyugati imperialistáknak'^ elősegítette nemcsak « spa- *« nem retteatt viasza a hazaáru- n>o1’ hanem e nemei óei olasz fa- lókkal vaIA kAzfts allenkormány «l*nius Tne^croó- dését »T1 A fran- ^•Ikotisának qondoUtótól, mint ej« kcraimun^uk kezdettől fcxfva •hogy Blum is szövetségre lépett, torodén vondhan példaadóan dol- « francia fasizmus vezérével a goztak es harcoltak a nép érde- ^ommunlstáh ellen a körségi vá- beiért, -- viszont Leon Blum s«m '•sziánok Idején. Persze, nálunk ma kerdle a/ árulást Ezért mond­om lehat nvflhtn Pevemek tap- bik mi, hogy Leon Blum magvar- vűnt. mert ehhez lenne egy kis omza®^ biráUi nem barátai, ha. A nemzetközi munkánmozg lom tapasztalatai azonban azt tanít­ják, hogy ott, ahol a szociál­demokraták szembefordulnak a Tavii a munkásságon kívül a de nem ellenségei a dolgozóknak a *okr«rJ« »Maiméról azóló tőr-1 munkáso*» ály felszabadításának. Klvógesték fány», a «.doni hóhért*' Arakor vÓ5*reb*ijtnttál a Szociáldemokrata Párt szíves­séget (enne a Kommunista Párt- n<k, ha együttműködik vele. mintha ez cgvüt működésre csak az MKP-nak volna szüksége. lAzt hiszem, hogy a kérdésnek Íven felvetése alapjában téves. — Ekxstfíir is az együtlmüködés ne,n szívós,cg, hanem köíc.esség. A munkásosztály, a magyar de­mokrácia lé érdeke teszi mind­két munkáspártnak, fgy a SzDP- nak is parancsoló, n kötelessé­gévé a szoros együttműködési. Ls ha volaki ennek ellenére ft két munkáspárt harci egységének meg­erősítését fettételekbe* köri. & «kár alkarja, akár nem, gyöngíti a munkásegysé-get. Aki azt akarja, hogy a Kommunist« Bárt mond­jon le azokról az előnyökről, me­lyek az ország eäsö pártját meg­illetik és amelyet munkájával ví­vott kt, «!> lényegében a magyar( ^demokráciát akarj« gyengitenn , Fark«« elvtáxs ezután cmiékez-j tetett « mentelmi bizottság ütésé­re. amelyen Pever Karoly vádiratából kide­rült. hogy cgy külföldi imperia­lista hatalom ügynökei kette akarták szAítani « S*DP-ot, hogy éket verjenek a munkás­pártok közé. felborítsák a koali- cgót é* megváltoztassák a ma­gvar -*^mnkráei-» Móiázony irt. Az nagvor» enw,K»jrv, .—w^üSTi"' «.»»cuDsegeK kfepv a harcot a nemzetkor reakcióvá., uv és hogy d sztrájk megszűnő- s/embm, «* uremokb«^ megsrun- ben van. Ennek éppen ellenkezője seg, termeszeteaen ez elten lehet harcolni, a két munkáspárt egyesülése felé meg­indított folyamatot lehet fékez­ni és akadályozni, de nem lehet elkerülni — fejezte be beszédét Farkas elv­társ. Hazaérkezett a kormányküldöttség Dinnye« I/ajos miniszterelnök vezérén* alatt álló Innnánykül- döttség, 3 napi bukaresti tartózkodás után szerdán délután vissza­érkezett Budapestre. A kormánydelegációt a nyugati pályaudvaron ünnepélyesen fogadták. Dinnyés Lajos miniszterelnököt Gerő Emi üdvözölte a kormány nevében. Meggyőződésünk az hogy a kor­mánydelegációnak ez uz útja amely a belgrádi utat követte újabb és rendkívül komoly lépés Magyarország demokratikus szomszédai közötti békés együttműködés és «nemzeti függetlenségünk megóvá­sára irányuló törekvéseink keresz-tülvitelében — mondotta Sztrájkellenes torvényt készítenek a francia „szocialisták“ Mirőt tárgyalnak a ka ügyminhztermk T A francia szakszervezetek az új kormány megalakulásakor kihallgatást kértek -Scliuntann- töl, mert híre járt annak, a „szocialista" munkaügyi mi­niszter máris olyan törvényja­vaslaton dolgozik, amely korlá­tozni iogja a sztrájkjogot. Mintán a lrártlisrv,íji elnök el , , , . . »«ál. Jánv Gusztáv volt ve- h^J ^ kegyelmi kérvónwt a r«nv sírok an. ítete-rt tctfnéP »»«gr. 4,1 i^r, mvgyar b ps nérvek a veraehgéadt, nőne • j«* meló*. « magyar demokrácia polt- tika;l«2 és <jazdnsAgFng megero­«ödbv'tnr■ A* efiyiégfcs műnkás­nárt-iU h«taimas p.,rUmk:vü i tő .m.4r c,ak "éh«ny vonat közlekedett ors/áglnm, szer­dán kihirdették a, általános vasulas-s’/tráikot. Teljes a sztrájk a bányáaaoknái a a trngcroszelniél, a rakodómunká­soknál ós a párískörnvéfeii va»a- sokjiál. Folyik a postások sztrájk­ja is és a lev-eleket már négy «“P' ja nem hordják ki. A kuliig vm: rri«*terek lőne mi koaierenciáje kerfvozó hangntaa- ban kezdődött Ayv*»* hama-o- san megmuta ttcoaott hogy ívm tókéletea amerikai—•«S»- — francia ggvségéront *0 azemben a SrovjeiuTovX E«tek el­fogadták a ** * javaslatát, hogy' VA*Í. hogyan hajtották ^“ ^emetor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom