Új Dunántúl, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-25 / 243. szám

fHág, ptóUtátjoí cgyetüttetelc ! A M AGYA R KO M M U N I S T A P Á R T : D-É L Q U NA NT ULI LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Ara 40 iilSér PÉCS, 1947 OKTOBER 25. SZOMBAT A bolgár kuftúrkütdottség Pécsre látogat — Az Anyag- és Ár- hivatal vissz atari i a Pécs Szén- kiutalását — Felakasztotta gyermekét egy bestiális anya SZTÁLIN: A Kominform nem jelent kísérletet az Internaclonálé újjáélesztésére Magyarország kilépeti külpolitikai elszigeteltségéből A legkeményebb harcot követelte a gazdasági élet hiénáival szemben a MKP vezérszónoka a fesh talmazási vilában Londonból jelenti a MTI: A londoni rádió jelenti német adáséban: Zi Iliac us brit munkáspárti képviselő, aki nemrég érkezett ▼issza keleteurópai körútjáról, egy londoni sajtóügynökség elótt nyi­latkozott Sztálinnak, a Komin- formmal kapcsolatosan tett kije­lentéseiről. Zilliacus elmondta, hogy Sztá- finnal hosszasan beszélgetett a Kominform megalakításáról és Sztálin ennek folyamén többek között a következőket mondta: A Kominform nem jelent kísér­letet a kommunista Internatio­nale újjáélesztésére. Az Internationale teljesítette a maga hivatását. Ma más a helyzet, tekintettel arra, hogy a különböző államok kommu­nista pártjainak megerősödése következtében központi vezető­ség már nem szükséges. Sztálin ezután kifejtette, hogy a kilenc kommunistapárt belgrá­di tájékoztató irodája nem vál­toztat a Szovjetúnió eddigi kül­politikáján. Ennek irányvonala: politikai és gazdasági kapcsolatok kifejlesztése valamennyi országgal, elsősorban Nagybritanniával és az Egyesült Államokkal, Ha azonban ezek az államok nem kívánják politikai és gazdasági kapcsolataikat a Szov­jetunióval megerősíteni, akkor a Szovjetunió meg tud majd lenni az 5 együttműködésük nél­kül is mindaddig, amíg valamennyi nem­zet együttműködésének szükséges­ségét világszerte mindenütt el nem ismerik. Amerika nem hallandó bűnténynek minősíteni a háborús; propagandát Visinszkij hatalmas beszédben indokolta meg a szovjetjavaslatot Moszkvából jelenti a MTI: A moszkvai rádió newyorki tu-l döedtója beszámolt arról, hogy szerdán nagy napja volt az Egye. sült Nemzetek közgyűlésének: a politikai bizottság megkezdte a háborús propagan­da és uszítók elleni szovjet ja­vaslat vitáját. Az államok egész sorában, külö­nösen az Egyesült Államokban, Görögországban és Törökország­ban folyó háborús propaganda és uszítás kérdése vitathatatlanul az Egyesült Nemzetek mostani ülés­szakának legidőszerűbb kérdése és közponi helyet foglal el a közgyű­lés anyagában. A szovjet javaslat, mint ismeretes, arról szól, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete ítélje el az államok egész sorának különösen az Egyesült Államok­nak, Török- és Görögországnak vezető köreiben folyó bűnös há­borús propagandát, az Egyesült Nemzetek minősítse az ilyen pro­pagandát ama kötelezettségek meg­aértésének, amelyet az Egyesült Nemzetek tagjai a szervezet alap- «zabályaiban magukra vállaltak. Hívja fel a tagállamokat, hogy • háborús propagandát bűntény­nek minősítsék és tegyenek intézkedéseket ennek megakadályozására és végül az UNO mondja ki, hogy a lehető leggyorsabban életbe kell léptet­ni az Egyesült Nemzetek tava­lyi közgyűlésén a fegyverkezés csökkentésére és az atomfegy­ver megtiltására hozott határoza­tokat E* a szovjet indítvány megfelel minden béíoeszereitő nép érdekei­nek és megvalósítása súlyos csa­pás volna a háborús uszitékra. Amerika népe és Amerika politikusa1 a javaslatról A szovjet indítványt Visinszkij nagy beszéddel indokolta meg. Felhívta az egé*z világ, köztük az Egyesült Államok figyelmét arra, hogy szükséges harcolni a min­den béfceszerető népet felháborító féktelen háborús propaganda és uszítás ellen. Bebizonyította, hogy a szovjet javaslat beterjesztése óta az amerikai háborús uszítok káros tevékenysége nemcsak, hegy nem szűnt meg, hanem még foko­zódott. Megsemmisítő bírálatnak vetette alá azokat a kísérleteket, amelyek során a szólásszabadságra hivatkozva igyekeznek védelmükbe venni a háborús uszítókat. Visinszkij érvelése mély hatást tett a hallgatóságra. Austin rágalmazással felelt Vi­sinszkij érveire. Ami azonban az amerikai népre való utalását illeti — fejezte be a moszkvai rádió tu­dósítja — az a sok levél és tá­virat, amelyet a szovjet küldött­ség ezekben a napokban az Egye­sült ÁlIaUíol. nindftn részéből kap, bizonyítja, hogy Amerika népe kiismeri magát, jól tudja, miről van szó a szov­jet javaslatban. Austin meg akarta védeni a há­borús uszítókat és a szégyenletes ügy kedvéért elferdítette és el akarta homályosítani Visinszkij felszólalásának értelmét. Ez azon­ban hiábahaló volt. Az egyszerű ember, akinek drága a béke, tud­ja, hoj keresse a háborús uszító­kat és kikben lássa védelmezőit. Angliában csökkentették az élefmiszerfeisdagot Arz amerikaiak által „megsegí­tett“ országok között előkelő he­lyen áll Nagybritanniű, amely na­pok óta mindjobban belebonyoló­dik a gazdasági válságba. Cripps nemzetgazdasági miniszter bejelen­tette, hogy újból csökkenteni kell a már arhúgy is rendkívül alacsony élelmiszer fejadagot. A súlyos gazdasági helyzetben az angol lap mind nagyobb várako­zással tekint kelet felé, ahonnan jóval előnyösebb feltételekkel kap­hatna létfontosságú élelmiszert és nyersanyagokat, mint az amerikai nagytőkésekről. Ennek ellenére a hivatalos kormánykörök még azt is meg szeretnék tiltani, hogy a munkáspárt í«a!szárnyának képvi­selői Keleteurópába utazzanak. Teiges vallásszabadságot és őszinte békevágyat tapasztaltak az angol képviselők egész Keieteuróoában Parisból jelenti az MTI: Mint a Daily Worker írja: nyolc angol munkáspárti képviselő kö­zös nyila.kozatot adott ki Lon­donban legutóbb Keleteurópában tett látogatásuk során szerzett ta­pasztala aikról. Az angol képviselők összefog­lalóan a következő megállapftások- ra jutottak: Veriz delmes és rossz, hiszemű ostobaságnak tartunk minden állítást, hogy vasfüggöny van Keleteurópában. Azt tapasz toltuk hogy teljes vallásszabadság van mind­egyik országban, amelyet meg látogattunk. Mind a négy keleteurópai ország, ban azt tapasztaltuk, hogy a leg­határozottabban kívánják az Ang­liával való kereskedelmi kapcsola­tok kibövi eset. Sehol sem találtuk semmi jelét annak, hogy a négy kelcteurópai ország bármelyikének támadó szándékai vannak. Meggyőződésünk — fejezték be az angol képviselők nyilatkozatu­kat, — bogy ma az egyik leg­fontosabb probléma az, hogy Ke­let- és Nyugatcurópa között jó megértés jöjjön létre, Az országgyűlés tegnapi ülésén folytatták a felhatalmazási tör­vényjavaslat. vitáját. Ennek során Kállai Gyula elvárs, a MKP vezér­szónoka kihangsúlyozta, hogy pár­tunk a rendeleti úton való kor­mányzást csak a mai rendkívüli viszonyokra való tekintettel tartja megengedhetőnek. Sürgette, hogy a gazdasági élet hiénái a spekulánsok és feketé­zők ellen a legkeményebben lépjünk fel. Külpolitikai kérdésekről szólva kihangsúlyozta a kormányküldött­ség belgrádi útjának fontosságát. A Jugoszláviával kötendő barát­sági szerződés azt jelenti, hogy Magyarország kilép eddigi kül­politikai elszigeteltségéből és a haladó demokráciák táborában foglal helyet A kommunista pártok varsói ér­tekezletén való részvétel és a Ju­goszláviával megkötendő egyez­mény elismerése annak a hősies harcnak, amelyet a demokratikus erők a hazai és amerikai imperia­lizmus gyarmatosító politikája el­len folytatnak. Meg kell szilárdítani a demo­kratikus erők együttműködését és arra kell törekedni, hogy a koalíció megbonthatatlan harci egység legyen a nép ellenségeivel szemben. Szükség van erre a harc­ra, mert a reakció a parlament falai kö­zött is támadásra indul a demo­kratikus erők ellen. Utána a Pfelffer-párt részéről Acsay László, a kisgazdapárt ré­széről pedig Pártay Tivadar mond­ta el hozzászólását. Acsay a ja­vaslatot nem fogadta el, Pártay maga és pártja nevében elfogadta. Az országgyűlés október 28-án ül össze ismét, hogy folytassa a felhatalmazási javaslat vitáját. Az államtitkárok számát 35-ben, a főispánokét 28 ban állapította meg a pártkőzi értekezlet Budapestről jelenti a MTI; A négy koalíciós párt október 24-én, pénteken délelőtt párt- , közi értekezletet tartott Az értekezlet megállapodott az ország­gyűlés elé terjeszendő felhatalmazási törvényjavaslat kérdéseiben, valamint az államtitkárok télszámában, csökkentésében és a töispá­nj állások betöltésében. A pártközi értekezleten megegyezése értelmében az államtit­kári állások számát 51-ről 35-re csökkentik olyanképpen, hogy a Kommunista Párt 11, a Kisgazda é Szociáldemokrata Párt 8—8, a Nemzeti Paxasztpárt pedig 5 államtitkári helyet tölt be és a há­rom pártonkívüli államtitkár a helyén marad. Az értekezlet a főis­pánok számát 28-ban állapította meg és betöltésükre nézve a kö­vetkező arányt állapította meg: Kommunista Párt 10, Kisgazdapárt és Szociáldemokrata Párt 7—7, Nemzeti Parasztpárt 4. A pártközi értekezlet megber 28-án, kedden folytatják. A francia választási együttműködés kommunisták és szocialisták kozott Csak Ramadier és kabinetije folytatja f,csődpoliiiháját“ Pénteken reggel a Francia Szocialista Párt, arra utasította tagjait, hogy mindenütt, ahol a munkáspártok választási egység­frontja gátat vetett a fasizmus térnyerésének, a szocialistáknak az első menet­ben több szavazatot kapott munkáspárti jelöltekre kell sza. vazni. Ez az új taktika, amelyet a Fran­cia Kommunista Párt mindig aján­lott és amelyet a Szociáldemokra­ta Pár: vezetősége most a tagság nyomására végre készen áll meg. fogadni. Ennek 3 taktikának a kö­vetkezetes alkalmazása vasárnap döntő mértékben befolyásolhat­ja a választások végeredményét. Ramadier új kormányának csúcs miniszterét Jules Mochcnak hív­ják, négy tárca tartozik hozzá: nerrnzctgazdaság-ügy. közmunka, közlekedés és újjáépítés. A Szo­cialista Párthoz tartozó Jules Moche az előző kormányban köz­lekedésügyi miniszter volt. Nevéhez fűződik a francia ál­lamvasutak újjáépítésének le. állitáfu és a szénbehozatal csök­kentése. Jules Moche politikájának egy oélja van: növelni a francia állam­vasutak deficitjét és ezzel előkészíteni azt hogy a francia vasúthálózat az amerikai tőke. nevezetesen a Harrimann által támogatott vasúttársaságok keze közé kerüljön. Egyébként Jules Moche a napok­ban érkezett haza Washingtonból, Az új kormány megalakításával Ramadier még korán sem oldotta meg a helyzetet. Aiz október 28-ra összehívott parlamenti ülésszakon komoly összecsapások várhatók és nem lehetetlen, hogy a szociá­lis a képviselők nagy része 1* s ze m b eh e 1 y c zik edi k Ra ma die rrej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom