Új Dunántúl, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)
1947-10-19 / 238. szám
ÜJ DüNANTŰL m* orröm * EGY CIKK ÉS MÁS SEMMI Irta: RÉVÉSZ GY. ISTVÁN A New-York Herald Tribune nem kommunista lap. Sőt! Még azzal sem lehet megvádolni, hogy baloldali érzelmű lenne. Viszont ' ez az újság, amely milliós példányszámban és külön londoni és párisi kiadásban jelenik meg, igen komoly súlyt képvisel a nemzetközi politikában. Egyike azoknak a lapoknak, amelyeknek gazdája nagy amerikai újságtröszt, szellemi irányitója pedig a Wall Street A New-York Herald Tribune nem kommunista lap és ezért feltétlenül igényt tarthat arra, hogy a nem kommunisták, az antikonununisták, az Amerika-imádók, tehát 4 tájékozatlanoktól a jobbfelé kacsintgatókon át a nyílt fasisztákig, mindenki hitelt adjon szavának. Nos, ez a hatalmas amerikai sajtóorgánum, a közelmúltban külpolitikai cikksorozatot adott közre, amelyben Amerikának a Délkelet-európai államok iránt követett politikáját ismer, teli és indokolja. Az alábbiakban lehetőleg szóról-saóra ismertettük egyik ilyen cikkének tartalmát, mert azt hisz- szük, hogy mindenki, aki újságot olvasni tud, megérti belőle ezt a poliikát, írna, a cikk első mondata: ,,Kelet-Európábán az amerikai külpolitika errs Irányul, hogy megakadályozzák a Szovjetunió uralmát politikai és gazdasági ügyekben." Már ez a mondat sok mindent elárul Amerika délkoleteurópai politikájú illetően és MEGFELELŐ BEVEZETŐJE az ezután következőknek. Mert ez a mondat az olvasni tudó számára nem jelent kevesebbet, mint annak beismerését, hogy az USA-t akár Magyarországról, Csehszlovákiáról, Lengyelországról, Jugoszláviáról, Romániáról, Bulgáriáról, Olaszországról, Görögországról vagy Törökországról legyen is szó. mindezen államok között csak egyetlen állam érdekel, és az a Szovjetunió. És az érdeklődés irányát is pontosan megjelöli ez a cikk: Uncle Sam eleve ellenségesen szembehelyezkedik minden szov. jet kezdeményezéssel, akár helyes az a keedeményezés. akár nem. De hiszen felesleges ezt a monda, tot tovább fejtegetni, a továbbiak még világosabbá teszik majd a helyzetet A New-York Herald Tribune cikkének második mondata fgy hangzik: ,.Ennek végrehajtására külön, höző eszközöket használ: az egyik az, hogy buzdítja a nem- kommunista elemet, a másik az, hogy nem ad hitelt olyan kormányoknak, amelyek kommunista ellenőrzésűek. vagy annak látszanak." Ebben az egy mondatban Vét olyan tényt ismer be a Wall Street lapja, «mit ml kommunisták RÉGEN FELISMERTÜNK é? nyíltan hangoztattunk, de a magyar nép előtt gondosan Igyekeznek eikődősitent, Az egyik ilyen beismerés, hogy Amerika minden nem kommunista elemet támogat. Értsük meg jól: MINDEN nem kommunista elemet! Tehát nemcsak azokat, akik a demokrácia módszertanában követnek más utakat, mint a kommunisták, hanem mindenkit, aki más utat követ, mint a kommunisták. Beismerése annak, hogy Amerikának mindegy, szociálfasiszta Ra- madierról, )ogfolytonosságos Nagy Ferencről, munkásnyúzó Sulyokról vagy nyíltan fasiszta hitleristáról van-e szó, a fontos csak, hogy akit támogatásban részesít, az ne legyen kommunista, de a lehetőség szerint minél szélsőségesebb antikommunista legyen Hogy miért? Ne vágjunk elébe a New- York .Herald Tribunenak, a későbbiekben megmagyarázza ő maga. Inkább nézzük a fenti idézet második önleleplezését, amely az amerikai hitelek feltételeit szabja meg. Ez a félmondat torkára forrasztja a szót mindazoknak, akik eddig kételkedni próbáltak abban, hogy az amerikai hitelek politi- * ‘ A Wall StreeUst nem az Érdekű. hogy hitelre, segítségre szorul-e valamely háborúsújtotta állam, hanem az, hogy kormányuk kommunista ellenőrzés alatt van-e, vagy legalábbis „annak látszik". Azt már tapasztaltuk, hogy Amerika szemében minden kormány kommunista ellenőrzés alatt állónak látszik, ha nem hajlandó feltétel nélkül kiszolgálni az amerikai érdekeket, hanem saját népének érdekeivel is törődik, A cikk kővetkező részében — ezt hosszadalmassága miatt nem idézzük szószerint, arról panaszkodik a New-York Herald Tribune, hogy a kongresszus nem ad elegendő pénzt az amerikai külügyminisztérium óéi jainak végrehajtására és ezért még a diplomáciai szo’gálat is nehézségekkel küzd. így például: „ Chapin budapesti amerikai kő vet a magyar külügyminisztériumból értesült először, hogy ,az amerikai külügyminisztérium az .Amerika hangja” rádió- programján keresztül felhasználja Nagy Ferencet és ezt is csak a leadás után tudta meg a budapesti amerikai követség Az „Amerika hangja" az USA külügyminisztériumának ellenőrzése alatt áll. Egy disszidens, összeesküvéssel, hazaárulással vádolt egyén szerepeltetése ebben a müsorszámban az amerikai kül ügyminisztérium részéről nyílt EU.ENSEGF.S CSEIFKMÉNY az uralmon lévő magyar politikai rendszerrel szemben. Ennek ódiu- ma alól mentesíteni kell a budapesti követet és ezért a New-York Herald Tribune ilyen gyermekmeséket akar elhitetni a világgal. A fenti mondat ugyanis egyenes beszédre fordítva azt mondja, hogy Amerika magyarországi követe nem ismerj Amerika magyar, országi politikáját Ez további kommentárt úgy hisszük, nem igé nyék Nézzük inkább tovább a cikk politikai jelentős mondatait: „Azt tapasztaltuk, hogy azok a keleteurópat kormányok, amelyekben erő* kommunista befolyás van, békés gazdasági for. radalmat folytatnak és bevallott céljuk a nemzetgazdaság szocializálta és országuk iparosítás a.” Ebben az egy mondatban az amerikai külpolitika annyi önleleplezése hemzseg az olvasni tudó ember szeme előtt, hogy valamennyit részletezni itt nincs is helyünk. Csak röviden akarunk rámutatni arra, hogy ez a mondat elismeri ezekben az országokban a kommunisták megerősödését és elismeri, hogy ez az erősödés BÉKÉS FEJLŐDÉST von maga utáu. Kifogásolja viszont, hogy ennek a békés fejlődésnek az útja a nemzetgazdaság szocializálása felé vezet, és nem a trösztösödést, a kizsákmányolás fokozását biztosítja. A legsúlyosabb bűne pedig ezeknek- nek az államoknak, hogy országuk iparosítását tűzték ki céljuknak, Ma már mindenki tudja, hogy egy ország iparosítása, a gazda- «á®i függetlenség l^foMtoMbb előfeltétele és minden gyarmatosítást törekvés halálos ítélete. Ez fáj hát az amerikai külpolitikának, Az fáj, hogy a kommunista befolyás a délkeleteurópai államokban útját állja annak, hogy a túliparosodott Amerika gyarrna- faivá tehesse ezeket az országo- kát, ezért támogat minden nem- : kommunista elemet. Ugyanakkor ' ^ * a cikk beismeri, hogy: * C- v *—~ * “-sgüssKts/r «* * * ,A> újjáépítési tervek elé azonban nehézségeket gördít a külföldi befektetések és a tér hiánya... az amerikaiak pedig! *ág, fokozódó nyomor nem őket, _ .- — — _ t _ — ______ r _ _____ _ : X. í*«Íj, a —■ a! Ar A_ ne m akarnak segíteni a keleteurópai országokon.. Nagyon jól tudják tehát az óceánon túl, hogy külföldi segít ség bizony Jól jönne, de nyíltan bevallják, hogy NEM AKARNAK • segíteni. De hát akkor miért nevezik segélynek a Truman kölcsönöket. miért akarják a hiszékenyek előtt a Marshall terve-’ hanem éppen a saját túltermelésében és szociális igazságtalanságában fulladozó Amerikát fenyegeti, fis végül szabadjon még egy roon da tot idézni, amely mintegy az összes eddigieknek konklúziója: „Mindent összevéve a keleteurópat amerikai politika pár. huzamosan halad a % USA ég a Szovjetunió közötti általános v| s/ony alakulásával." Tehát még ez a lelgázó, nyo mint Európa megsegítésének 'érvét >^Tb»dóntö/ gyarmaté POUjb beállítani? Ha viszont ezeket az Kai fl,, *ÍW° 0M!,IJl?' ' elveket és terveket és kőlctóno- sem rc"unk vau VVa.hmglonkét és segélyeket — amiket inkább ígérnek, mint adnak — nem a segítési szándék folyósítja, akkor nyilván annak a szándéknak kell mögötte lenni, amelynek valóra váltásét az iparosítás megakadályozza: az európai államoknak Amerika gyarmatává való süllyesztése. De most egy olyan mondat következik, amely már szinte döbbenetes öntoeisimeróst tartalmaz: „A Truman doktrína és a Marshall terv az amerikai külkereskedelmi politikában a hangsúlyt a világ újjáépítésében való együttműködésről áttette az Oroszország és társai elleni gazdasági aktusra." Az angolszász sajtó „kommunista hadüzenetről" rlkoltozott a varsói értekezlet kapcsán. Cáfolhatatlan tény, hogy úgy a Truman doktrína, mint a Marshall terv hosszú hónapokkal a varsói értekezlet előtt született meg és íme, a New-York Herald Tribune nyíltan beismeri, hogy ez a doktrína és terv nem az együttműködés, hanem a ellenségeskedés szellemében született meg. Vájjon KI ÜZENT HADAT? Akt „ellenséges aktusokra" helyezte a hangsúlyt, vagy aki « már folyamatba tett ellenségeskedésnek üzent hadat? Azt hisszük ez a fentiek után egyetlen éperzü eidber előtt sem lehet kétséges. Mint, ahogy nem lehet kétséges, mit jelent a New-York Herald Tribune cikkének kővetkező mondata: „Az amerikai politika az, hogy várják: Kcleteurópában válság tör ki a termelés elégtelensége következtében." Amerika tehát európai válságra az európai népek nyomorára spekulál. Ezzel a beismeréssel nem csak önmaga, de CSATLÓSAI FELETT IS Ítéletet mond ez a politika. Amc rika a nép nyomorára spekulál és vele együtt saját népül: nyomorára sipekulá.nak mindazok, akik ezt az amerikai politikát saját haza- jókban szolgálják Magyarán mond - va a New York Hera.'d Tribune Ítélete ez: a keleteurópai államodban amerikai érdekeket szolgáló zsoldosok hazaárulók és né pellen ségok, hiszen politikai működésűit, válság kirobbantását és a n.,;Pnek ezzeljáró elnyomorodását szolgálja. A szerencse az., hogy ezekben a délkeleteurópai államokban teljes ütemben folyik a dolgozók életszínvonalának emelését célzó tervgaxdálkortáu és vél ban, hanem közönséges, és jelentéktelen parasztnak tekintenek a „nagyok" sakk játékában, amit odatologatnak, akkor és ÚGY ÜTNEK KI, amikor a Szovjetuniót megmattolni hasztalanul igyekvő Wall Street- nek tetszik. Az amerikai politika mérhetetlen éji felháborító cinizmusát jellemzi, hogy ezt a mondatot az Egyesült Államok egyik legnagyobb súlyú lapjában leír. hattáik. Ez a mondat arcunkba csapja a teljes igazságot: még túl liberálisnak hittük az amerikai politikát, amikor azt véltük, hogy csak gyarmatosítani akar bennünket. Nemi Nem kuliknak, ha. nem közönséges rabszolgáknak akar Amerika, olyannak, akit adhat és. vehet, ahogy kedve, helye- mint egy cikk és ma» semmi. C^erven^ov:-se « ■«* Jtea« - V sebben erszénye azt megköveteli. Íme egy dkk, amely az elnökválasztások előtt arra lett vol. na hivatott, hogy Amerika népét meggyőzze 9 Truman—Marshall politika egyedit! üdvös voltáról. Nem hisszük, hogy e* a cikk Amerika demokratikus dolgozói közt elérte volna a kívánt célt, de bizonyosak vagyunk abban, hogy alkalmas volt an-a, hogy még azokat is, AKIK EDDIG KfiTEUCEDTEK a varsói értekezlet megállapításai - pák Igazságaiban, meggyőzze azok helytálló voltáról. .Mert im«, * New-York Herald Tribune támasztja alá a megállapítást: „A Truman—Marshall terv alkatrésze, európai fejezete « nemzetközt terjeszkedés általános politikájának. amelyet az Egyesült Államok a világ minden táján folytat" fi* Európa minden dolgozója tisztán láthatja, hogy ez ellen a rabszolgapolitika ellen nincs máa orvosság, mint amit a varsói recept Ír elő: „Az imperialista agresszió terveinek meghiúsításához arra van szükség, hogy Európa összes demokratikus Imperialista- ellenes erői Isthavessók minden erejüket" így aztán a New-York Herald Tribune által leleplezett amerikai elgondolás valóban nem lesz máa, Nem lehet szó semlegességről ez Imperialista támadás ellem küzdelemben Sz,ó fiából jelenti a* AFP: Gservenkov, a bolgár kommunista párt főtitkára, Franciaországból való elutazása előtt kijelentette: Nem tpdnán hazafinak tekinteni azt, aki most bolgár semlegességről beszélne. Számunkra nem lehet «ró semmiféle semlegességről a bókéért és az imperialista támadás ellen való küzdelemben. fileíre-halélre « Szovjetúnlóho« kapcsolódtunk, mert 4 Szovjet, unió nélkül elvesztünk volna, mint független és szabad nemzet Teljes azonosság van a szovjet politika és 9 bolgár nép életbevágó érdekei között A Szovjet-faló ellenifelei 4 mi halálos ellenségeink is. Szimfonikus zenekar alakítására hívja fel Pécs dolgozóit a Munkás KuHurszö vétség Azon mulasztások körül, me- iyelíot a/ elmúlt rendszer a dolgozói. kulturális emelése terén elkövetett, legkiemelkedőbbek a dolgozóik zenei kiképzése terén történtek. — A zeneé rtö ember feltétlenül rrmgasabbrendö embert is jelent és éppen ezért Budapest«! már idölien gondoskodás történt arra vouafckog ílag, hogy nagyvállalatok d ijgczoj zenekarokat alakítsanak, 5 ezáltal a tömegek zenei kiképzése ait gm. dúlhasson. — Áttekint e« azon ragyogó eredő ié-r< ókét. mm vek e/ep a téren nvutatkogtss, s Munkás KuUúrszQyets.'g elintáfyzía, hogy felhívást int íz zárói hangszert játszó dolgor.ó’hvt: »egyenek r«zt egy sziinfoi kus zeack’ii létrehozásában, — Minim zen«- értó és aeneAedvdlő előtt teljesen (elealegea menwfceni Ml, hogy milyen ha lakna« kultúr/ küldetést van hivatva betölt egy szellemi é* fizikai dolgoz: bői. párttagságra való tok in nélkül alakult zenekar. _ Ez va tva van raindenélőtt megivm tetni a dolgozók széles rétegei a mindenki számára olérhctő 1 nemesebb élvezetet: értéke« ze művek hallgatását és megl'-mc sét. — A Munkás Knltúrszöv ség felkéri a 1 oszt venni óhajtól hogy a Munkás Ks.sz'uó Wfl lében (1. emaletj {ftlfékhö«t i szíveskedjenek jelentkezm. hehmÍhkai össztánc A N ÖFGYLFT BF N I jáNBr
