Új Dunántúl, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-19 / 238. szám

ÜJ DüNANTŰL m* orröm * EGY CIKK ÉS MÁS SEMMI Irta: RÉVÉSZ GY. ISTVÁN A New-York Herald Tribune nem kommunista lap. Sőt! Még azzal sem lehet megvádolni, hogy baloldali érzelmű lenne. Viszont ' ez az újság, amely milliós példányszámban és külön londoni és párisi kiadásban jelenik meg, igen komoly súlyt képvisel a nem­zetközi politikában. Egyike azoknak a lapoknak, amelyeknek gaz­dája nagy amerikai újságtröszt, szellemi irányitója pedig a Wall Street A New-York Herald Tribune nem kommunista lap és ezért feltétlenül igényt tarthat arra, hogy a nem kommunisták, az antikonununisták, az Amerika-imádók, tehát 4 tájékozatlanoktól a jobbfelé kacsintgatókon át a nyílt fasisztákig, mindenki hitelt ad­jon szavának. Nos, ez a hatalmas amerikai sajtóorgánum, a közel­múltban külpolitikai cikksorozatot adott közre, amelyben Ameriká­nak a Délkelet-európai államok iránt követett politikáját ismer, teli és indokolja. Az alábbiakban lehetőleg szó­ról-saóra ismertettük egyik ilyen cikkének tartalmát, mert azt hisz- szük, hogy mindenki, aki újságot olvasni tud, megérti belőle ezt a poliikát, írna, a cikk első mon­data: ,,Kelet-Európábán az amerikai külpolitika errs Irányul, hogy megakadályozzák a Szovjetunió uralmát politikai és gazdasági ügyekben." Már ez a mondat sok mindent elárul Amerika délkoleteurópai politikájú illetően és MEGFELELŐ BEVEZETŐJE az ezután következőknek. Mert ez a mondat az olvasni tudó szá­mára nem jelent kevesebbet, mint annak beismerését, hogy az USA-t akár Magyarországról, Csehszlová­kiáról, Lengyelországról, Jugo­szláviáról, Romániáról, Bulgáriá­ról, Olaszországról, Görögország­ról vagy Törökországról legyen is szó. mindezen államok között csak egyetlen állam érde­kel, és az a Szovjetunió. És az érdeklődés irányát is pontosan megjelöli ez a cikk: Uncle Sam eleve ellenségesen szembehelyezkedik minden szov. jet kezdeményezéssel, akár helyes az a keedeményezés. akár nem. De hiszen felesleges ezt a monda, tot tovább fejtegetni, a továbbiak még világosabbá teszik majd a helyzetet A New-York Herald Tribune cikkének második mon­data fgy hangzik: ,.Ennek végrehajtására külön, höző eszközöket használ: az egyik az, hogy buzdítja a nem- kommunista elemet, a másik az, hogy nem ad hitelt olyan kor­mányoknak, amelyek kommu­nista ellenőrzésűek. vagy annak látszanak." Ebben az egy mondatban Vét olyan tényt ismer be a Wall Street lapja, «mit ml kommunis­ták RÉGEN FELISMERTÜNK é? nyíltan hangoztattunk, de a magyar nép előtt gondosan Igye­keznek eikődősitent, Az egyik ilyen beismerés, hogy Amerika minden nem kommunista elemet támogat. Értsük meg jól: MIN­DEN nem kommunista elemet! Tehát nemcsak azokat, akik a de­mokrácia módszertanában követ­nek más utakat, mint a kommu­nisták, hanem mindenkit, aki más utat követ, mint a kommunisták. Beismerése annak, hogy Ameriká­nak mindegy, szociálfasiszta Ra- madierról, )ogfolytonosságos Nagy Ferencről, munkásnyúzó Sulyokról vagy nyíltan fasiszta hitleristáról van-e szó, a fontos csak, hogy akit támogatásban részesít, az ne legyen kommunista, de a lehető­ség szerint minél szélsőségesebb antikommunista legyen Hogy miért? Ne vágjunk elébe a New- York .Herald Tribunenak, a ké­sőbbiekben megmagyarázza ő ma­ga. Inkább nézzük a fenti idézet második önleleplezését, amely az amerikai hitelek feltételeit szabja meg. Ez a félmondat torkára for­rasztja a szót mindazoknak, akik eddig kételkedni próbáltak abban, hogy az amerikai hitelek politi- * ‘ A Wall StreeUst nem az Érdekű. hogy hitelre, segítségre szorul-e valamely háborúsújtotta állam, ha­nem az, hogy kormányuk kommu­nista ellenőrzés alatt van-e, vagy legalábbis „annak látszik". Azt már tapasztaltuk, hogy Amerika szemében minden kormány kom­munista ellenőrzés alatt állónak látszik, ha nem hajlandó feltétel nélkül kiszolgálni az amerikai ér­dekeket, hanem saját népének ér­dekeivel is törődik, A cikk kővetkező részében — ezt hosszadalmassága miatt nem idézzük szószerint, arról panasz­kodik a New-York Herald Tri­bune, hogy a kongresszus nem ad elegendő pénzt az amerikai kül­ügyminisztérium óéi jainak végre­hajtására és ezért még a diplo­máciai szo’gálat is nehézségekkel küzd. így például: „ Chapin budapesti amerikai kő vet a magyar külügyminisz­tériumból értesült először, hogy ,az amerikai külügyminisztérium az .Amerika hangja” rádió- programján keresztül felhasz­nálja Nagy Ferencet és ezt is csak a leadás után tudta meg a budapesti amerikai követség Az „Amerika hangja" az USA külügyminisztériumának ellen­őrzése alatt áll. Egy disszidens, összeesküvéssel, hazaárulással vá­dolt egyén szerepeltetése ebben a müsorszámban az amerikai kül ügyminisztérium részéről nyílt EU.ENSEGF.S CSEIFKMÉNY az uralmon lévő magyar politikai rendszerrel szemben. Ennek ódiu- ma alól mentesíteni kell a buda­pesti követet és ezért a New-York Herald Tribune ilyen gyermek­meséket akar elhitetni a világgal. A fenti mondat ugyanis egyenes beszédre fordítva azt mondja, hogy Amerika magyarországi kö­vete nem ismerj Amerika magyar, országi politikáját Ez további kommentárt úgy hisszük, nem igé nyék Nézzük inkább tovább a cikk politikai jelentős mondatait: „Azt tapasztaltuk, hogy azok a keleteurópat kormányok, ame­lyekben erő* kommunista be­folyás van, békés gazdasági for. radalmat folytatnak és bevallott céljuk a nemzetgazdaság szo­cializálta és országuk iparosí­tás a.” Ebben az egy mondatban az amerikai külpolitika annyi ön­leleplezése hemzseg az olvasni tudó ember szeme előtt, hogy va­lamennyit részletezni itt nincs is helyünk. Csak röviden akarunk rámutatni arra, hogy ez a mon­dat elismeri ezekben az orszá­gokban a kommunisták megerősö­dését és elismeri, hogy ez az erő­södés BÉKÉS FEJLŐDÉST von maga utáu. Kifogásolja vi­szont, hogy ennek a békés fejlő­désnek az útja a nemzetgazda­ság szocializálása felé vezet, és nem a trösztösödést, a kizsákmá­nyolás fokozását biztosítja. A leg­súlyosabb bűne pedig ezeknek- nek az államoknak, hogy orszá­guk iparosítását tűzték ki céljuk­nak, Ma már mindenki tudja, hogy egy ország iparosítása, a gazda- «á®i függetlenség l^foMtoMbb előfeltétele és minden gyarma­tosítást törekvés halálos ítélete. Ez fáj hát az amerikai külpoliti­kának, Az fáj, hogy a kommunista befolyás a délkeleteurópai álla­mokban útját állja annak, hogy a túliparosodott Amerika gyarrna- faivá tehesse ezeket az országo- kát, ezért támogat minden nem- : kommunista elemet. Ugyanakkor ' ^ * ­a cikk beismeri, hogy: * C- v *—­~ * “-sgüssKts/r «* * * ,A> újjáépítési tervek elé azonban nehézségeket gördít a külföldi befektetések és a tér hiánya... az amerikaiak pedig! *ág, fokozódó nyomor nem őket, _ .- — — _ t _ — ______ r _ _____ _ : X. í*«Íj, a —■ a! Ar A_ ne m akarnak segíteni a kelet­európai országokon.. Nagyon jól tudják tehát az óceánon túl, hogy külföldi segít ség bizony Jól jönne, de nyíltan bevallják, hogy NEM AKARNAK • segíteni. De hát akkor miért ne­vezik segélynek a Truman köl­csönöket. miért akarják a hiszé­kenyek előtt a Marshall terve-’ hanem éppen a saját túltermelésé­ben és szociális igazságtalanságá­ban fulladozó Amerikát fenyegeti, fis végül szabadjon még egy roon da tot idézni, amely mintegy az összes eddigieknek konklúziója: „Mindent összevéve a kelet­európat amerikai politika pár. huzamosan halad a % USA ég a Szovjetunió közötti általános v| s/ony alakulásával." Tehát még ez a lelgázó, nyo mint Európa megsegítésének 'érvét >^Tb»dóntö/ gyarmaté POUjb beállítani? Ha viszont ezeket az Kai fl,, *ÍW° 0M!,IJl?' ' elveket és terveket és kőlctóno- sem rc"unk vau VVa.hmglon­két és segélyeket — amiket in­kább ígérnek, mint adnak — nem a segítési szándék folyósítja, ak­kor nyilván annak a szándéknak kell mögötte lenni, amelynek va­lóra váltásét az iparosítás meg­akadályozza: az európai államok­nak Amerika gyarmatává való süllyesztése. De most egy olyan mondat következik, amely már szinte döbbenetes öntoeisimeróst tartalmaz: „A Truman doktrína és a Marshall terv az amerikai kül­kereskedelmi politikában a hangsúlyt a világ újjáépítésében való együttműködésről áttette az Oroszország és társai elleni gazdasági aktusra." Az angolszász sajtó „kommu­nista hadüzenetről" rlkoltozott a varsói értekezlet kapcsán. Cáfol­hatatlan tény, hogy úgy a Tru­man doktrína, mint a Marshall terv hosszú hónapokkal a varsói értekezlet előtt született meg és íme, a New-York Herald Tribune nyíltan beismeri, hogy ez a doktrína és terv nem az együtt­működés, hanem a ellenségeske­dés szellemében született meg. Vájjon KI ÜZENT HADAT? Akt „ellenséges aktusokra" he­lyezte a hangsúlyt, vagy aki « már folyamatba tett ellenségeske­désnek üzent hadat? Azt hisszük ez a fentiek után egyetlen éperzü eidber előtt sem lehet kétséges. Mint, ahogy nem lehet kétséges, mit jelent a New-York Herald Tribune cikkének kővetkező mon­data: „Az amerikai politika az, hogy várják: Kcleteurópában válság tör ki a termelés elégtelensége következtében." Amerika tehát európai válságra az európai népek nyomorára spekulál. Ezzel a beismeréssel nem csak önmaga, de CSATLÓSAI FELETT IS Ítéletet mond ez a politika. Amc rika a nép nyomorára spekulál és vele együtt saját népül: nyomorára sipekulá.nak mindazok, akik ezt az amerikai politikát saját haza- jókban szolgálják Magyarán mond - va a New York Hera.'d Tribune Ítélete ez: a keleteurópai államod­ban amerikai érdekeket szolgáló zsoldosok hazaárulók és né pellen ségok, hiszen politikai működésűit, válság kirobbantását és a n.,;P­nek ezzeljáró elnyomorodását szolgálja. A szerencse az., hogy ezekben a délkeleteurópai álla­mokban teljes ütemben folyik a dolgozók életszínvonalának emelé­sét célzó tervgaxdálkortáu és vél ban, hanem közönséges, és jelen­téktelen parasztnak tekintenek a „nagyok" sakk játékában, amit odatologatnak, akkor és ÚGY ÜTNEK KI, amikor a Szovjetuniót megmattolni hasztalanul igyekvő Wall Street- nek tetszik. Az amerikai politika mérhetetlen éji felháborító ciniz­musát jellemzi, hogy ezt a mon­datot az Egyesült Államok egyik legnagyobb súlyú lapjában leír. hattáik. Ez a mondat arcunkba csapja a teljes igazságot: még túl liberálisnak hittük az amerikai politikát, amikor azt véltük, hogy csak gyarmatosítani akar ben­nünket. Nemi Nem kuliknak, ha. nem közönséges rabszolgáknak akar Amerika, olyannak, akit ad­hat és. vehet, ahogy kedve, helye- mint egy cikk és ma» semmi. C^erven^ov:-se « ■«* Jtea­« - V sebben erszénye azt megköveteli. Íme egy dkk, amely az el­nökválasztások előtt arra lett vol. na hivatott, hogy Amerika népét meggyőzze 9 Truman—Marshall politika egyedit! üdvös voltáról. Nem hisszük, hogy e* a cikk Amerika demokratikus dolgozói közt elérte volna a kívánt célt, de bizonyosak vagyunk abban, hogy alkalmas volt an-a, hogy még azokat is, AKIK EDDIG KfiTEUCEDTEK a varsói értekezlet megállapításai - pák Igazságaiban, meggyőzze azok helytálló voltáról. .Mert im«, * New-York Herald Tribune tá­masztja alá a megállapítást: „A Truman—Marshall terv alkat­része, európai fejezete « nemzet­közt terjeszkedés általános politi­kájának. amelyet az Egyesült Ál­lamok a világ minden táján foly­tat" fi* Európa minden dolgozója tisztán láthatja, hogy ez ellen a rabszolgapolitika ellen nincs máa orvosság, mint amit a varsói re­cept Ír elő: „Az imperialista ag­resszió terveinek meghiúsításához arra van szükség, hogy Európa összes demokratikus Imperialista- ellenes erői Isthavessók minden erejüket" így aztán a New-York Herald Tribune által leleplezett amerikai elgondolás valóban nem lesz máa, Nem lehet szó semlegességről ez Imperialista támadás ellem küzdelemben Sz,ó fiából jelenti a* AFP: Gservenkov, a bolgár kommu­nista párt főtitkára, Franciaország­ból való elutazása előtt kijelentet­te: Nem tpdnán hazafinak tekin­teni azt, aki most bolgár semle­gességről beszélne. Számunkra nem lehet «ró sem­miféle semlegességről a bókéért és az imperialista támadás ellen való küzdelemben. fileíre-halélre « Szovjetúnlóho« kapcsolódtunk, mert 4 Szovjet, unió nélkül elvesztünk volna, mint független és szabad nemzet Tel­jes azonosság van a szovjet poli­tika és 9 bolgár nép életbevágó érdekei között A Szovjet-faló el­lenifelei 4 mi halálos ellenségeink is. Szimfonikus zenekar alakítására hívja fel Pécs dolgozóit a Munkás KuHurszö vétség Azon mulasztások körül, me- iyelíot a/ elmúlt rendszer a dol­gozói. kulturális emelése terén elkövetett, legkiemelkedőbbek a dolgozóik zenei kiképzése terén történtek. — A zeneé rtö ember feltétlenül rrmgasabbrendö embert is jelent és éppen ezért Buda­pest«! már idölien gondoskodás történt arra vouafckog ílag, hogy nagyvállalatok d ijgczoj zene­karokat alakítsanak, 5 ezáltal a tömegek zenei kiképzése ait gm. dúlhasson. — Áttekint e« azon ragyogó eredő ié-r< ókét. mm vek e/ep a téren nvutatkogtss, s Mun­kás KuUúrszQyets.'g elintáfyzía, hogy felhívást int íz zárói hang­szert játszó dolgor.ó’hvt: »egye­nek r«zt egy sziinfoi kus zeack’ii létrehozásában, — Minim zen«- értó és aeneAedvdlő előtt teljesen (elealegea menwfceni Ml, hogy milyen ha lakna« kultúr/ küldetést van hivatva betölt egy szellemi é* fizikai dolgoz: bői. párttagságra való tok in nélkül alakult zenekar. _ Ez va tva van raindenélőtt megivm tetni a dolgozók széles rétegei a mindenki számára olérhctő 1 nemesebb élvezetet: értéke« ze művek hallgatását és megl'-mc sét. — A Munkás Knltúrszöv ség felkéri a 1 oszt venni óhajtól hogy a Munkás Ks.sz'uó Wfl lében (1. emaletj {ftlfékhö«t i szíveskedjenek jelentkezm. hehmÍhkai össztánc A N ÖFGYLFT BF N I jáNBr

Next

/
Oldalképek
Tartalom