Új Dunántúl, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-19 / 238. szám

tu DUNÁNTÚL i&4? OKTÖBES a Spanyol brigádokba és görög légiókba loborozzák a magyar ifjúságot as osstrák ós nómot baraüvárosok nyilas vezérei E&y légiós levente megrázó vallomása az atrikai Franco dandárokról NémetorS/in október hó. A Frankfurt am Mainból München felé induló hajnali személyvonat egyik *»úfolt fül­kéjéiben találkoztam néhány héttel ezelőtt egy alföldi ma­gyar fiúval. A kalauz le akarta szállítani a vonatról, mert uem volt jegye és pénze sem a meg­tiltásához. Amikor beszélni kezdtek, hallottam, hogy magyar ós tört német nyelven próbálta megmagyarázni, hogy nincs egy fillér je seau, és hogy miért nincs, és nagyon szeretne már haza­kerülni. A kalauznak kifizettem « jegyet és beszélgetni kezdtem a fiúval. A történet kezdete a szokványos levente kiszállítás, a lázfr élet, a nélkülözés, kopla­lás és a nyilai vezérek jólismert históriáiról szólt. A beszélgetés akkor vett drámai fordulatot, amikor megkérdeztem a fiútól: most honnan jön? — Spanyol Marokkóból. — fe­lelte. de olyan letargikusan, mintha azt mondta volna, a ha­lálból. S a beszélgetés során döb­benetes kép tárult elém. meg­rázó história és tragikus sors, amelyben sok száz fiatal ma­gyar levente, diák, vagy mim- kárfiú sínylődik idegenben, ki­szakítva a hazai földből, idegen érdekekért. A müncheni toborzás A müncheni és vidékén lévő táborokban a múlt év tavaszán kezdte meg egy „Légiónista Bi­-Akik yelünk ♦ éreznek... A pécsbányatelepi bányász szerencsétlenséggel kapcsolatban a MESzHART xözponti üzemi bizottságához kaptuk az alabbi sorokat, melyet szószerint köz­lünk : „Mély megrendüléssel állunk újból a dolgozók mártírjainak holttetemeinél, akik elestek a munka frontján. Ez a bányaszsors. — amely megköveteli minden időben uz. újjáépítés harcos katonáitól a legsúlyosabb áldozatot: a halált. Fogadják a visszamaradt öz­vegyek és árvák az. egész válla­lat vezetőségének és alkalmazot­tainak őszinte, szívből jövő rész­vét nyilvánítását Biztos hipszük, hrgv ez a súlyos csapás az otta­ni bányáiz'áisrd’om -erőMfej- # téaét nem rétiét ette meg. mert minden magyar közös célja az, hogy teljes eie'éhol , áron le­gyen. hogv ói boldogabb Ma- gvarorizág épüljön fe a romok helyén. Jó szerencsét! Fi HAKONfEKTIö KERESKE­DELMI ÉS IPARI R. T. Im hoff Imre s. k. Rózsa s. k. A fenti cég vezetőinek és al­kalmazottainak őszinte, velünk érző sorai biztosítás szántunkra a jövőre. Biztatás, hogy a demo­kráciában az első és legnehezebb áldozatot vállaló bányász mel.ett 'ott állnak a többi J dolgozók, akik a magyar proletariátus fel­emelkedéséért vívott küzdel­münkben egy boldog flemokru- tikus Magyarország felépítésében velünk éreznek. Mi bányászok hálás .köszönettel ves-zük a fenti cég velünk érző sorait és őszin­te bányász becsülettel kijelent­jük, hogy az újjáépítésben és a magyar demokrácia felépítésé­ben még a halál sem riaszt visz­MML Jó szerencsét! „MESzHART“ i IS^ODÜ Üzemi Bizottság. •zottság*1 a magyarok toborzását. A Bizottság élén nyilas tisztek álltak, többek között egv Fehér- váry László nevű árpádsávos százados. A legkülönfélébb ígér- elések ürügye alatt csalták ki előlük az aláírásokat, amelyek­kel egy előttünk akikor még meg nem nevezett légiónista alakulat katonái lettünk. Harmincadma- ammal vittek el egy éjszaka ennünket Münchenből a francia határra, és Franciaországon ke­resztül csempésztek át bennün­ket Spanyolországba. Egv dél- spanyol kikötőben állomásoz­tunk három hétig, majd repülő­gépen vittek át bennünket Spa­nyol-Mar okik óba. A sivatagban egy óriási táborba kerültünk, ahol már sok magyarral, román­nal, lengyellel és főként renge­teg német katonával találkoz­tunk. Ott tudtuk csak meg. hogy sjmnyoJ légióba kerlilliinH. amelynek valami „felszabadító nemzetközi brigád’1 elnevezés* volt. Pontosan egy évet töltöttem el a sivatagban, ezalatt állandó ki­képzés és gvakorlatozás volt az filotünk. A táborban egy Külön magyar hadosztály volt, amelynek a parancsnoka egy német vezér­kari tiszt volt, névszeri nt Al­fréd Erichson. Ezt hireszteUk az ol/honról —« Mit tudtak ott a? otthoni állapotokról ? — Elrettentő históriákat hal­lottunk, a tábornak újságja i* volt. amely spanyol, német, an­gol, román, lengvel és magyar nyelven íródott. Az ú j-ágban ál­landó híreket kaptánk hazulról, forradalomról, véres kommunista terrorról olvastunk Azt írták, hogy a magyar ifjúságot Szibériába hurcolta11 és odahaza helyet­tünk orosz és ázsiai bolsevis. fákat telepítettek. — Ismerősök voltak a tábor­ban ? — Igen. Több budapesti és al­földi, me.g sok erdélyi fiúval ta­lálkoztam. A malária sokat el­vitt közülünk, de nem vettük észre, mert hétről-hétre ú jabb csoportok érkeztek. Legutóbb az ausztriai Klágenfurt melletti an­gol lágerből érkezett hozzánk néhány budapesti fiú. Görögországban már ált a harc l — Ot olvastuk, hogv a nagy leszámolás elkezdődött Görög- országbaip áll a harc és ránk is rövidesen sor kerül. ..Európa vár bennünket“ — ez volt az újsá­ron a címszó minden számban. A tábori ujságunk’írta, hogv Görögországban . két ning\ a*- brigád harcol és egy adatom­mal tőlünk is vittek el önként jelentkezőket. Azt beszélték, hogv amerikai hadihajón ha. józtnk át a tengeren. — Három hónapja szögöm. Ketten indultunk haza. sikerült bejutni Algírba, ahonnan egy olasz tebergőzösöu eveztünk át. A MNDSz feadéluíáBjí? A Magyar Nők Demokratikus Szövetségé folyó hó 19-én, va­sárnap dé'után 6 órai kezdettel családi-ieadélutúnt rendez mely­re minden tagot és vendéget sze­retettel vár. Azóta Olaszországban. Francia- országban és Németországban bolyongtam. Nem mertem haza­jönni. mert sehol nem hallottam semmi jót hazulról, itt Mün­chenben került egv magyar új­ság a kezembe, amiben először olvastam jó híreket Magyaror­szágról. S nem bírtam tovább. Valami «»migrációs fiija... — Istenem, cagk már egyszer otthon lehetnék. Nem tudja sen­ki elképzelni, mit szenvedtünk három év óta. A katonai ki­képzés kegyetlenül szigorú, azt mondjó)k; csak így lehel felsza haditanunk Európái. Az élelme­zés borzasztó és csak az jelentett örömet, ha amerikai vöröske­resztes csomagot kaptunk. Igaz, hogy negyedévenként egyszer, tigv őrmester mesélte, aki hosz- szabb időt töltött a francia ide­genlégióban, hogy az élet ott sem nehezebb. — Münchenben majdnem el­fogtak, — fejezi be — valami ■migrációs liga (ez az Emigrált Magyarok Republikánus Ligája lehet. A szerk.) vezeti most a to­borzást, és amikor megtudták, hogy megszöktem, le akartak tartóztatni, c>ak u véletlenen mii lőtt, hogy 'Lkerült elmenekül nőm. így mondta el a históriát szó­ról-szóra Horváth Ádám, 21 éves debreceni születésű bihari fiú. Bujdosó Gyula. AZ EGYIK. | A rendőrség kihágást osztályán vagyunk, A szobában már ezré- ovi állottak a rendőrbíró elé az ítéletre várók. Énekig csak top- rongyos és elhmzott emberek ke­rültek ide. A módosabbak rendre .elkenték" az ilyen „apró" ügye­ket. Nem is olyan nagyon régen tört rn.ea a lég és került először ebbe » szobába „úri" ember. Mert bizony ők is szép számmal .ki- hágnak." I rendőr egy szolid elegén- : iánál öltözött nőt vezet be. Olyat, amilyent tucatjánál látha­tunk naplóban, mindenfelé a vá­rosban, délelőtt bevásárlási kör­úton, délután a kártyaasztalnál, este a zenés lokálokban. szónál akárhol, csak éppen u munkahe­lyeken és itt nem Mert ivszen ő ó. n fedhetetlen úriasszony. Or Kuruc/. Sándor rendőr. százados megnyitja a tárgyalást es felveszi az előállítón A. no ács Terez személyi adatait- Negyven éves, de „mentségére" szolgál­jon: kevesebbnek látszik. A nád; munkakerülés és titkos kéjelgés. Kovács Teréz időt kapott arra, hogy elhagyja a várost, de nem élt ezzel az alkalommal, még­pedig saját állítása szerint azért, mert valami kulcsot nein-, tudott Sötétben hidegben tanú! három iskola diáksága Sürgősen fee hell fejezni a here»kedmlmi iskola építkezéséi Mária utca 4. Pécs város kereskedelmi leány­1 kólájának, leánypolgá ríjanak és általános iskolájának közös, épülete. „Mindig igazat mondi“" — hir­deti egy kis fekete tábla a ka­pu alatt Eszerint fogunk most cselekedni. A három iskola persze nincs a legrózsásabb helyzetben. A leg­rosszabb sora a kereskedelmi is­kolának van. A tanterem kevés és a növen­dékek felváltva járnak i'Jtolá. ba. Az alsó két osztály délelőtt, a felső kettő délután. A tanári kar tehát állandó „szolgálatban" van. A tantermek legtöbb ablakán csütörtökig nem volt üveg. Ekkor a város kiutalt fél láda üveget és megkezdték a beiivegezcst. Néhány héten belül az iskola va­lamennyi ablakát rendbehozzák. Két osztál v berendezésiének ki­vételével a padok régi, évek óta nem használt bútordarabok, az ülések többnél kiesték. Az ajtó­kon nincs zár. A kályháik kicsik, a uagy termet előreláthatólag nem tudják majd átfűteni. A termek „éghajlatéra“ jellemző, hogy már most nyakig gombolt ka­bátban ülnek a tanárok éó ta­nítványok. Villanykörtét csak nemrég kap­tak, egy-egy teremben most í* csak kettő van, pedig a délutáni előadások 6-7 óráig tartan«!'- Az általános iskola egyik tan­terme egészen sötét. A villanyt most szerelik. A kereskedelmi iskolának ez a helyzete teljesen egészségtelen. Minden reményük a felépülendő új iskolában van. Sürgősen be kell fejezni az áj kereskedelmi iskola éipítéAét, hogy a tanítás mielőbb kények me« tiszta, világos, fűthető tan­termekben folyjék. Amikor a rendőr gyorsabb, mint a károsult Érdekes módon került meg Mar.! tin László MÁV lakatos „Csőd«“ gyártmányú kerékpárja. Martin azt esti órákban a MÁV szálloda' egyik világos ablaka alatt hagyta a kerékpárt, de műre visszament érte, az már eltűnt. Elkeseredet­ten sietett a vasú állomáson szol­gálatot teljesítő rendőrhöz, hogy elmondja a tényállást, de mire a feljelentés: megtette volna. a rendőr közölte is. hogy a kerék­párt megtalálták és beszállították a rendőrségre. A nyomozás fo­lyamán m-gállapították, hogy a kerékpár Kővári Antal MÁV vo­nás fékező vitte el, saját állítása ««érint ezért, mert meg akarta Marcin Lászlót tréfálni ÚJABB KIRAKATBETÖRÉS PÉCSETT Szombatra virradó éjszaka Bu­da László Irányi Dániel téri üzleté­nek kirakatát borító falemezt is­meretlen tettesek felfeszítették é# a kirakatba kitett cipót elvitték. Hét äs« iztm — kié átadni valakinek. Kezdetnek méltatlankodva kije­lentette: KépzeljekI Kivittek a bőrklinikára vizsgálatra! Rövidesen kiderül az is. hogy volt már büntetve, mégpedig szimpla lopásért, hat énnel ezelőtt három hónapra. A bíró mzrst a tömik kihallga­táséi kezdi meg. A tárgyúás nemcsak formailag, hanem tartal­milag is az iaazságkeresé.s jegyé­ben folyt le. Végezetül a vádlott állandó tagadása ellenére is a kö­vetkezők bontakoztak ki. Napjá­ban néha még hói férfi is felke­reste a vádlottat. Itt. ennél, a résznél jóidéig nevek kóvályog­tak levegőben, majd foglalkozási ágak, így egy malmos is, aki sa­ját bevallása szerint nemrégen szabadult, holmi fekete őrlésért Majd utána számok és összegek következtek, olyan összegek, amennyiért egy munka Siló napok­ig. esetire hetekig robotol. Érdekes volt még az „ármegál­lapítás" is, metlyel a hölgy dolgo­zott. Nála kettős árrendszer volt bevezetve. Nem tudjuk biztosan, de gondoljuk: aligazgatónak szólt az egyik, egész az. igazgatóig be z&rólag, _ ha'van forintban. A másik igazgatótól vezérigazgatóig kétszáz, forintban- volt meghatá­rozva. A tárgyalás végén meg egy fel­merülő körülmény vizsgálatát rendelte el u rendőrség és addig is ii vádlottat szabadlábra helyez­tek. * Reggel nyolckor hirdették ki az (téletet, /•> napi elzárást, de a vádlott távollétében, mert úgy látszik . Kovács Teréz jobbnak lát­ta a szigorú pécsi rendőrség vizei­ről elhajózni. 1 A MÁSIK* 47 47 forintot vesz kézhez Heten­ként l'arga Sándor né szapp-mgyá- rí munkásnő. Ő is 40 éves. Na­gyobbik fia most érettségizik majd a kereskedelmiben, pedig bizony nemigen futja a költséges iskolára 4 férje is keres, de csak egy pár hete, mert azelőtt lóidé­ig betegeskedett, — Naponta rendszerint csak 8 órát dolgozom. Nem megy telje* üzemmel a gitár, de máskor vál­óra U van. Évekkel ezelőtt, ami­kor még a kisebb fiam. a világon sem volt. mindig as* szerettem volna, ha valahogy délelőtt haza­kerülhettem volna 1- 2 órára és otthon gyorsan kitakaríthattam, megfőzhettem volna De ez már rég volt. a7Ay t megszoktam, — este takarítok és mindig ebire megfőzök, fiát bizony éjfél is be­letetik amire elvégzi k. Megtudtam meg. hogy már majdnem együtt nan H pénz a ki- schl* fiút Mik télire, cipőre. Azután, szinte szégyenkezve. — elárulja: magának is szerelne venni egy flanelruhát 4S órai munkáért, 47 forintot knp hetenként KÜzkódih és j*» vannak, de mindannyian erez­zük; mégis a gazdagabb Sj. T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom