Új Dunántúl, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)
1947-10-07 / 227. szám
Vitá$ fiuUeMUfai tQycsüttekck! új Dunántúl „A kommunista partokra különleges feladat hárul. Saját kezükbe kell ven* niök nemzeti függetlenségük és országaik szuverénitásának védelmét/' A M A G Y A R KOMM U NISTA PÁRT 0ÉLOUNÁNTULI L A PDA IV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 OKTOBER 7 KEDD Kommunista Pártok értekezlete Összeegyeztetik tevékenységüket az amerikai imperializmus és szövetségesei ellen, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és szuverénitás védelmére Szeptember végén tájékoztató tanácskozás vak Lengyelországban a következő pártok részvételével: Jugoszlávia, Kommunista Pártjától Kordelj E. és Gillas M. «Ívtársak, a Bolgár Munkás (Kommunista) Párttól Cserven - kov V. és Poptomov V. elvtársak, Románia Kcwmnuniste Pártjától Dej G. és Pauker A. elvtársak, a Magyar Kommunista Párttól Parkas M. ét .Révai J. elvtársak. a Lengyel Munkáspárttól Gomulka V. és Mine» G. elv-társak, « Szov- jetónió Kommunista (bolsevik) Pártjától Zedanov A. és Malenkov G. elwtiraak, a Francia Kommunista Párttól Duclos J. és Fa. jón E. elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártjától Szlanszki R. és Bastovtanszky S. elvtársak, Olaszország Kommunista Pártjától Loogó L. és Reale E. elv- tárnak. Közlemény néhány Kommunista Párt képviselőinek tájékoztató értekezletéről Az értekezlet résztvevői meghallgatták az értekezleten képviselt pártok központi vezetőségeinek tevékenységéről szóló tájékoztató jelentéseket: a Jugoszláv Kommunista Párt részéről Kar- delj és Gillas M. elvtársét, a Bolgár Munkás- (Kommunista) Párt részéről Cservenkov V. elvtársét, Románia Kommunista Pártja részéről Dej G. elvtársét, a Magyar Kommunista Párt részéről Révai .1. elvtársét, a Lengyel Munkáspárt részéről Gomulka V. elvtársét, a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja részéről Malenkov G. elvtársét, a Francia Kommunista Párt részéről Duclos J. elvtársét, Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről Szlanszki R. elvtársét és Olaszország Kommunista Pártja részéről Longo L. elvtársét. Miután eszmecserét Folytattak e közlések felett, az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy meg. I tárgyalják a nemzetközi helyzetet és az értekezleten képviselt kommunista pártok tapasztalatainak kölcsönös kicserélését és tevékenységük koordinációját. A nemzetközi helyzet előadója Zsdanov elvtárs lett. Az értekezlet résztvevői megvitatták a beszámolót, teljesen összeegyeztették a jelenlegi nemzetközi helyűdre és az abból folyó feladatokra vonatkozó nézeteiket és egyhangúan nyilatkozatot fogadtak ei a nemzetközi helyzetről. A kommunista pártok tapasztalatainak kicseréléséről és tevékenységük koordinálásáról Go- mulka elvtirs tett jelentést. Tekintettel azokra a hátrányos jelenségekre. amelyeket az értekezleten képviselt pártok közötti kapcsolat hiány* Idéz elő és figyelembe véve a tapasztalatok kölcsönös kk* «élésének szükségességét, az értekezlet Tájékoztató Iroda létesítését határozta el A Tájékoztató Iroda a fentem- lített pártok • Központi Vezetőségeinek képviselőiből fog állani A Tájékoztató Iroda feladatai közé tartozik a tapasztalatok kicserélésének megszervezése * pártok között és szükség esetén tevékenységük koordinálása a kölcsönös megegyezés alapján. Elhatározták, hogy a Tájékoztató Iroda sej tóorgánumot fog kiadni. A Tájékoztató Iroda és sajtóorgánuma szerkesztőségének székhelyéül Reigrádot jelöltöt ki. Nyilatkozat a nemzetközi helyzetről Elfogadta Jugoszlávia Kommunista Pártia, a Bolgár Munkás (Kommunista) Párt, Románia Kommunista Pártja, o Mofiyur Kommunista Párt, a Lengyel Munkáspárt, a Szov etánió Kommunista (bolsevik) Pártja, a Francia Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Partfa és © o szór szag Kommunista Pártja képviselőinek értekezlete Jugoszlávia Kommunista Pártja, a Bolgár Munkás (Kommunista) Párt, Románia Kommunista Párt. .ja, a Magyar Kommunista Párt, a Lengyel Munkáspárt. a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja. a Francia Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja és Olaszország Kommunista Pártja képviselői a nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere után a következő nyilatkozatban egyeztek meg. A nemzetközi helyzetben a második világháború eredményeképpen és a háború utáni időszakban lényeges változások mentek végbe. Ezeäcct a változásokat u világ- politika színterén működő főerők új elhelyezkedése, a második világháború győztes államai közötti viszony megváltozása és átcsoportosulásuk jellemzi. Amíg folyt a háború, a Németország és Japán elleni háborúban szövetséges államok együtt haladtak és egy tábort alkottak. A szövetségesek táborában azonban már « háború atari. mind a háború céljai, mind pedig a világháború utáni berendezkedés feladatainak meghatározása tekintetében élté. rés volt. A Szovjetúni és a demokratikus országok a háború főcéljának Európában a demoknati- kt* rrnd helyreállítását és meg- **ilárdítáaát, a fasizmus felszámolását és a Németország részéről fenyegető új agresszió lehetőségé kmtették. Az Egyesült Államok és' vele egyetértésben Anglia. más célt tűzött, maga elé a háborúban: a világpiaci versenytársaktól (Németország. Japán) való megszabadulást cs saját uralkodó helyzete biztosítását. Ez az eltérés a háborús célok és a háború utáni berendezkedés feladatainak meg. határozásában a háború utáni időszakban kezdett elmélyülni. Két ellentétes politika alakult ki: az egyik oldalon a Szovjetúnió és a demokratikus országok politikája, mely az imperializmus aláásására és a demokrácia megszilárdítására irányul, a másik oldalon az Egyesült Alkun ok és Anglia politikája, mely az imperializmus megerősítésére" és a demokrácia megfojtására irányul. Minthogy a Szovjetunió és az új demokrácia országai a világuralomért való harc imperialista terveinek és a demokratikus mozgalom szétzúzásának aka dályává \ áitak. hadjáratot hirdettek meg a Szovjetúnió és az új demokrácia országa: ellen, ami az Egyesült Államokban és Angliában a legbwzgóbb imperialista politikusok új háborúval való fenyegetésekké s alátámasztanak. Ilyroódon két tábor alakult ki: az imperialista és demokráciacl- lenes tábor, melynek főcélja az amerikai impcrializmsu világuralmának meg: ereimtése és a demokrácia szétzúzása az az impe rialjsjadlenes, demokratikus, tábor, nak felszámolása. A két ellentétes tábor — az imperialista és az imperialistaeile- nes — harca a kapitalizmus általános válságánk további kiéleződése, a kapitalizmus crőihek gyengülése, a szocializmus és a demokrácia erőinek gyarapodása kö. zeperit megy végbe. Ezért az imperialista tábor és annak vezető ereje, az Egyesült Államok, különösen támadó aktivitást fejt ki. Ez oiz aktivitás egyidejűleg bontakozik ki minden irányban — katonai és stratégiai intézkedések, a gazdasági terjeszkedés és az ideológiai harc irányában. A Truman—Marshall-terv csupán alkatrésze, európai fejezete a nemzetközi terjeszkedés ál;a!á- nos politikájának, amelyet az Egyesült Államok a világ minden táján folytat. Az amerikai imperializmusnak azt a tervét, hogy Európái; gazdaságilag és politikailag leigázza, kiegészítik ,1 Kína, Indonézia, Dél-Amerika államainak gazdasági és politikai leigázását célzó tervei. A tegnapi agresz. szorokat, — Németország és Japán kapitalista mágnásait, — Amerika új szerepre készíti clő, arra, hogy m Egyesül,; Államok imperialista politikájának eszkö. zévé váljanak Európában és Ázsiában. Felette változatos az imperialista tábor taktikai eszközeinek fegv- vejmára^ Egyaránt «dkalm-azza az tés legkülönfélébb módjait, kihasz. nálja a beiső ellenté'eket. a széthúzást saját pozícióinak megerősítésére és mindezt a politikában járatlan emberek becsapására és megtévesztésére szám liberális, pacifista álarc mögé rejti Az imperialisták taktikai eszközeinek fegyvertárában különleges szerepet tölt be a jobboldali szó. cialisták áruló politikájának fel- használása, akiknek típusa Fran. ciaorazágbao Blum, Angliában Attic és Bevin, Németországban Schumacher, Ausztriában Renner és Scharf, Olaszországban Sara- gat stb. Ezek az imperialista politika rabló lényegét a demokrácia cs a szocialista frazeológia álarca mögé igyekeznek rejteni, de a valóságban mindenben az imperialisták hűséges szekértőiéi, akik bomlást visznek « munkásság soraiba, megmérgezik öntudatát. Nem véletlen, hogy m angol imperializmus külpolitikája Bevin személyé, ben a legkövetkezetesebb és leg- bnzgóbb képviselőjére akadt. Ily viszonyok között az imperia. listeelknes, demokratikus tábornak tömörülnie kell egybehangol: akcióprogramot kell kidolgoznia ki kell dolgoznia saját taktikáját, az imperialista tábor főerői, az amerikai imperializmus ellen, annak angol és francia szövetségesei ellen, a jobboldali szocialisták ellen, mindenekelőt- Angliában/ Franciaországban. mokratikus. imperiaüstaellehes erői la they essék minden erejüket. A jobboldali szocialisták ennek az ügynek árulói Az új demokrácia ama országainak kivételével óból a kommunisták és szociálistik blokkja mis demokratikus, haladó pártokkal együtt az ai apját képezi az ónéig ellenállasának, éz'imperialista tervekkel szemben, * szocialisták a legtöbb más országban és elsősorban a francia szocialisták és az angol labouristák — Ramadier, Blum, Attlee és Bevin — szolgál*tkészsé. gükkel • és szolgálatkészségükke! megkönnyítik «z amerikai tőke számára céljai elérését, zsarolásokra gerjesztenek benne étvágyat és saját országadtat az Egyesült Államoktól való szolgai függőség ú jára taszítják. Ebből következik, hogy * kommunista pártokra különleges feladat bárul. Saját kezükbe kel! veimiök nemzeti függetlenségük és országaik szuverénitásának védőmét. Ha a kommunista pártok szilárdan fogják megállan-; helyüket, ha nem hagyják magukat megijeszteni és szédíteni, ha fé fiasan fognak őrt állani a demo. krácia, országaik nemzeti szuveré nitása, szabadsága és függetlensége védelmében, ha képesek 'e-t nek országaik gazda*ígi és poüti kai leigázására irányúié kísérte tek ellen folytatót-. harcukban mindazoknak iz_ erőknek c ére
