Új Dunántúl, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)
1947-09-21 / 214. szám
6 ÜJ DUNÁNTÚL 194* SZEPTSMBES 21 „Boszorkány boszorkánykonyhájában Szív, lelkesedés és szaktudás forr össze a pécsi Nemzeti Színház színpadán a kapunyitás előtti utolsó próbákon A -rosszemlékű, majd később az rendűén megfelelő színészgenerá- perc múlva újból felharsan a pa. ,,örökletes terheltségekkel' nehe- j ciók kerülhessenek ki a keze rancs: zen birkózó szinászezon után is-, alól. Rajongónak és józannak is — Rendiben van. Mehetünk to mét kapunyitásra készül a Pécsi Nemzeti Színház. A magyar színikultúrát katasztrófáidban fenyegető veszedelem, amelynek „nagy jelenetei" sze. műnk előtt játszódtak le, arra indította az illetékes tényezőket, hogy újjá kell szervezni, új, erős alapokra fektetve, új utakra kell indítani a magyar színmüvészetet. Kétségtelenül bebizonyosodott, hogy gyökeres átszervezésre van szükség olyan megoldásokra, melyekkel a Pécsi Nemzeti Színház nevéhez híven és feladatához méltóan életképessé válik 6 nemcsak a gazdasági érdekeket biztosíthatja, hanem a művészi szín. vonal elérésére, a művészi színvonal biztosítására is garanciát tud nyújtani. Ha visszagondolunk az előző időkre, pontosan tudjuk, milyen feladatok várnak, milyen feladatokat kell elvégeznie az összes művészeti és kultúrtényezők, valamint a város bizalmából a színház élére állított igazgatónak dr. Sz ék e 1 y Györgynek. A színházai nem „játszani“ hell Ninos nehezebb és sokoldalúbb mesterség, mint a színigazgatóé. Értenie kell az átszervezéshez, a dramaturgiához, a rendezéshez s mindezek mellett kitűnő pedagógusnak is kell lennie, hogy az új művészi céloknak mindenben eleőkell lennie egyszerre, őriznie kell.vábbl a hagyományokat és lelkesednie' És tovább kell a, reformokért, klasszicitással és modernséggel. És mindenekelőtt tudnia kell, hogy a színház nem csupán „színház ”. A színház hivatása a szó legnemesebb értelmében művészien, ízléssel, Irodalommal történő szórakoztatás mellett: nevelés, a dolgozók legszélesebb rétegeinek a mai kor megkövetelte kultúrszinvonal elérésére való segítése, felemelése. Tudnia kell, hogy a színházban, a ma színházában olyan darabokat kell játszania, — akár könnyű akár nehéz műfaj — hogy az minden körülmények között művészi maradjon és Ízlésre, a művészi megbecsülélfolyik a darab, belev-rázsölva lelkünket egy rendkívül érdekes világ rendkívül érdekes illúziójába, S ahogy kifelé lopakodom, az a határozott meggyőződésem, hogy a pécsi közönséget a csütörtöki bemutatón nagy meglepetés fogja érni. Még pedig azért, mert sokkal többet fog kapni, mint amire legmerészebb elképzeléseiben Is számított. Büszkén nézek a kőművesek malteros kanalával szépülő színházfalakra s arra gondolok, hogy azok, ott, bent: színészek, rende. zök, művészeti és műszaki személyzet ugyanazt csinálják: építenek, szépítenek. És me« láttam érték felismerésére, sere és szeretetére neveljen. | a munkájukat, tudom, hogy Pécs, Úgy érezzük: Székely Györgyinek is lesz végre színháza! dr. tudja ezt a leckét. Elgondold-j sai, törekvései minid azt bizonyítják, hogy ilyen színházat fog nyújtani. Előadásra szánt darabjait úgy válogatta össze, hogy műsora választékos és változatos, — stílussal, gonddal kidolgozott művészi produkciókat Ígér. „Bo s-zorkány", „ördöglovas'', „Tíz kicsi egér", „Bál a Savoyban", „Revizor", „Iglói diákok" a legközelebb sorra kerülő darabok. Modern írók és „klasszikusok", magyarok és külföldiek, dráma és zenés vígjáték ... mind-mind jelzőlámpái annak a nagyvonalú el. gondolásnak, amellyel mintaszín- házzá fejlődése útjára a Pécsi Nemzeti Színház csütörtökön este elindul. Bóky Júlia dr. Báthory Anna imprimében, Bethlen Gábor ingujjban A színházi színészibe járó oldalfalát hatalmas állványok, létrák fogják át. Hull a vakolat, — a kőművesek kanaláról csöpög a friss malter. Nem hiába áll itt minden átszervezés alatt, — gondolom magamban, ahogy az alkalmas pillanatot lesem, hogy „habarcs" nélkül jussak be a „kiskapun". Még az öreg falakról is leráncigálják a rongyokat, tiszta köntöst kapnak azok is. Hadd sugározzák az üde, friss levegőt, amely az induló színiszezont jellemzi, — még a falak, az épület maga is. Emeletek., lépceőfc labirintusán át a nézőtérre igyekszem. LábújJ- hegyea, lassan óvakodom befelé, ahol éppen a premier-darab „szín. pad-próbája" folyik. A színpad egészen kopár. Hevenyében összehordott falak, — az ajtók helyén csupán tátongó rések, hiányzanak a világítási effektusok, nincs díszlet, nincsenek korszerű kosztümök, mindenki a saját ruhájában játszik még, ...És mégis. Egy pillanat alatt elfelejtem, nogy „nyers" próbán vagyok. Megfog, hatalmába ejt a történelmi levegő minden édes mérge, bódulata. A robbanásig feszülő drámai erő torkomra fojtja a szót, elakad a lélekzetem. Éppen Móricz Lili (Báthory Anna), Bessenyei Ferenc (Bethlen Gábor) ée Turl-Turgonyi András (A férj) nagy jelenete folyik. Nincs egy felesleges szó, gesz- tua, mozdulat, mosoly. Nem „próbálnak", — élik a szerepüket. »* Mehetünk továbbiu — a siker felé A szerelemért kolduló férj éppen Móricz Lili előtt térdel, csúszik a földön. Haja csapzottan lóg a homlokába, kétségbeesett fájdalmában öklével veri a földet, hangja rekedt a belső indulattól. — Szeretlek! Hites urad vagyok! Jogom van hozzád! Ne küldj e! magadtól! — Soha! — csattant az Ítélet a szépségében és tisztaságában mérhetetlenül feléje magasodó „feleség" szájából. — Akarod-e ezt a fém» — teszi fel a sorsdöntő kérdést egy lágyziengésű férfihang, a fejedelemé. aki a dráma, a cselekmény középpontjában áll a babonára hajlamos, tiszta asszony mellett. — Gyűlölöm! — kapja fel kosímogatóvá lágyuljon a hangja, mikoT szerelme, a fejedelem segítségét kéri. Szerelem, szerelem, szerelem —• erről zeng Bessenyei és Móricz Lili hangija, erről .beszélnek a szemeik. Csókok, ölelések láza izzik minden szavukban és mozdulatukban. Férfi és nő egymásért való küzdelme a történelmi miliőben. Csupa harc — és béke. Csupa emésztő kín — és gyötrelem. Gsupa beteljesí- tetlen — és beteljesült tgéret. moran a fejét Móricz Lili, hogy, — Függöny! —- hangzik a ren- eszinényi tökéletességű átmenettel dozői utasítás. Aztán néhány „DOLLY“ habzóbor a leglinomabb borokból kistül, ízlelje meg ön isi Orosz tanfolyamok az egyetemen Az egyetem Orosz Intézete a most kezdődő egyetemi tanévben nyelvi és orosz irodalmi tanfolyamokat hirdet. E tanfolyamokra egyetemen kívülálló érdeklődők is beiratkozhatnak. A beiratkozás vendéghallgató minőség, ben az egyetem rektori hivatalában történhetik. A beiratkozás é® a tanfolyamok látogatása díjtalan. Az egyes tanfolyamok a következők: 1. Leíró orosz nyelv; an. 2. Orosz fonetika és nyelvészeti gyakorlatok, 3. Orosz népi költészet. 4. Bevezetés a XIX. századbeli orosz irodalom történetébe. A tanfolyamok előadója de Loviaguin Sándor tanár, az egyetemi Orosz Intézet igazgatója. — További tájékoztatást az érdeklődőknek készséggel nyújt az Orosz Intézet Igazgatósága. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJEK TÁRCSÁZNI A 29-4? TELEFONSZAMOTt , Nemcsak jó munkásokat, tudásban is 9 9 dí gazdagabb bányászokat akarunk Bányász-tanoncishoíáha. nyit a szakszervezet minden bányatelepen A társadalmi és történelmi | éves, illetve a 17——18 éves o**®^ fejlődés mindig több és több ér- sek lesznek. szakképzettséget kíván Az oktatás nemcsak a g*í1ctelmet, „ — .. meg a történelemben szereplő ismereti tantárgyakra szorftko*”j' osztályoktól. Az a társadalmi ősz. j hanem közismereti és társadat0®?' tály pedig, amely figyelmen kívül tudományi előadások is 1®8Z0?l hagyja ezt, mint a fejlődés el-j — A tanonciskola légiont«*0“ engedhetetlen velejáróját, vissza-1 célkitűzése— mondotta Va ia. fejlődik, elértéktelenedik, végül j elvtárs, — a szakismeretek *eJ pedig mint társadalmi osztály' lesztésén kívül a nevelés, megszűnik. i Ennek a meghamisfthatatlan igazságnak szellemében dolgozik a bányász szakszervezet, amely az elkövetkezendő időkben szak- képzettebb bányászok tömegét akarja a hároméves terv végrehajtása, a dolgozók Magyarorszá. gának megteremtése szolgálatba állítani. Vajda József bányásztltkár ezzel kapcsolatosan elmondja hogy a hároméves knltúrterv keretében tanonciskolákat nyitnak meg az összes bányatelepen. A tanonctókolák hallgatói 15—18 év közötti ifjak lesznek, akik a gyakorlati kiképzésen kívül heti 4 órás elméleti oktatásban is részesülnek. A tanonciskola előreláthatólag már október elsején megnyílik és június 1-iig tart. A tananciskala első osztályába a 15 —16 éves takarítónők, valamint a napszinten dolgozó ifjak tartoznak. A második és harmadik év- főlyam hallgatói pedig a 16—17 Nemcsak jó munkásokat, h*o«® tudásban gazdagabb bánya**0" kát akarunk. Az iskola megszervezése folyamatban van. Minden b telepen összeírták már az i**® t ra kötelezett bányászifjakat nevelők, az előadók kivéta**t is megtörtént már. . -a, — Még az iparügyi W***5*^, rium hozzájárulását várjuk fejezte be nyilatkozatát elvtárs — és akkor semmi dálya nem lem annak, hogy ^ tóber 1-én meginduljanak * nonciekolák. Svájci órák, 14 karátos arany gyű*® tüggők, lánc (tbBálintnál, Színházzá Ssoll* ;t-3jben ér**' Hadi fogoly szolgál aj A Hadifogolyfogadó Bizottság közlemény*^ Pécsre érkezett hadifoglyok név. sora. 16-An: Demeter Géza Püspöklak, Tóth Lajos Harkámyfürdő, Cseteiki Lajos Budapest, Pulfer János Villány, Homan Mátyás Villány, Rednisaeh Mihály Magyar- boly, Zivicsár Lajos Kassa. 19-én: Engelsbach Ferenc Pécs, Balogh Anitái Pécs, Kovács József Pécs, Deák-utca, Lakatos Géza Pécs, Nagyvárad-«., Badhera János Vajszló, Kovács József Pécs, Pacsírta-u. 13., Sors Komád Pécs, Fiume-u. 35., Boda Imre Mária ji. Virovecz Ferenc Bolhó, Bord» ^ nos Korospabaj, Söhäffer Németbóly, Cselinára Ilié®, ,Jó háos, Bayer Károly Liptód, János Póostvárad, Dani -jnU' Pécs, Szigeti-út 145., Berta Beremend, Bosnyák Zsivkó J?,#), szentmárt on, Varga György yzut Horváth József Szőkéd, Imre Klstóttfalu, Knatofil Mátty, Kormos István Bauer József Romonya, Hrab? -pó Pál Villánykövesd, Csillag Mohács, Szájcsán Márton gyüd, Pál Ferenc Drávapalkonya, Karácsonyi János Mohács, Fáber Gyula Pécs, Mohácsd-út 75., János Mohács, Züna István ÉOÓ GYÁR Ha elmentél az ablakok alatt. Boldogan dobbant mindig a szived, S szerettél volna ieJuJJonganl: „Aldassál munka! Itt mind a hived!" Váfl vállhoz feszült, néha nóta szólt, Nem volt divat az egymásba-marás, De volt baráti igaz szeretet, / Újjáépítő nagy-nagy akarás. Ez volt a gyár, a százhúsz-harminc embert Foglalkoztató SOPIANA gyér, Hol a felszabadulás perce óta A sok kis kerék szüntelenül jár. Azaz, hogy... járt csak, — mert egy üt*)"' Lehetett vagy úgy négy óra után, Felröppent a kéményre a magas- Tarajú, szörnyű vörös tfizkakas, S átsuhant a munkapadok felett A jaj: „Tűz! Tűz! Oltani emberek!" Egy pillanatna jeges dermedés Döbbentett, aztán — meglódult a kéz, Dobogni kezdett szézfelé a láb. Es zuhogott a vf/sugár-nyaláb; Fojtó a füst, megolvasztó a hő, Robajlón dől az. elégett tető, Száll a korom, a veríték csorog, Hiába minden, — már vfz se csobog, Nincs elég nyomás a vízvezetékben, Tehetetlen a üecskemlő a kézben... . ...„Hát akkor... mentjük, amit csak lehet! Leszerelni a forró gépeket!" Ez most á, jelszó, s forog a csavar, Három helyett is küszködik a kar, Emilt ajtókat, ablakot emelnek, Ott oxigén-palackokat cipelnek, Hogy ne legyen legalább robbanás, — De Jaj, nagy úr ia tűz, az olvadás Száz helyen Is habzsolja a vasat. Alig van itt-ott, ami ép marad, — S mire a nap a hegy mögé bukik, A munkás-szembe lassan könny kúszik így történt — És most százegynéhány e03 Nem teszi kezét a kalapácsnyélre, S red őkbefutó gond-megölt homlokkal Némán kérdezi: „mi lesz majd a télre? Honnan kerül a betevő falat? Vájjon bemelegszik-e a szoba? Hogyan lesz a gyereknek klscipö? Akad-e néhány mázsa tüzelő? Testvéreim I Ti, ma is dolgozó Kemény műnkába-fáradt magyaroki Elétek állok most és úgy könyörgök: Ha pár fiúért is, de csak adjatok! Értelmlségi-munk ás-paxasrt-hármas Ne csak máskor, most, itt is fogjatok össze, — lássátok magatok helyükben, És ha pár fillért is, de adjatok! Mirajtunk soha nem segíthet senki Ha nem segítünk egymáson magunk, Most kell a kezet bátran kézbe tenni’ Testvérek! Hiszen magyarok vagyd En Jól tudom, hogy nein hiába kérek’ És lesz új gyár, jönnek Aj hajnalok, fis muzsikálnak újra majd a gépék • ■ • i»k' Testvérek! Köszönöm, hogy adtatok’ Rozsnyói
