Új Dunántúl, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)
1947-09-12 / 206. szám
2 OJ DUNANTOl 1047 SZEPTEMBER Ű Vasárnap közöljük re JI vény ver senyünk feltételeit és nyeremény listáját löv gondot kodnak, akiket minden áremeikedé s és áráetünés elsősorban érint: A dologtalan feketézők és spekulánsok felett ítélkezzenek a dolgozók „Árdrágítás ás lánckereskedelem leküzdésére dolgozókból álló bíróság létesítését követeljük, amery 14 nap alatt kötele« ítéletet hozni.“ (A MKP kormányprogramjából.) A lenti követelés — úgy érezzük, — minden magyar dolgozót megelégedéssel töl :het el. Egy nép a végső vereség előtt már elvesztett háborúval, rommá lett országgal és aknásított termő- földdel a háta mögött,, csak rengeteg mimika és önmegtartóztatás áTán érheti el az igazi gazdasági jólétet. Rengeteg munka és nélkülözés várt a magyar népre és a magyar dolgozóik becsületére szolgáljon: nem riadt vissza fáradságtól és bizony még éhezéstől sem. Aratott, épített és még újat is alkotott, de mégi6 minduntalan azt kellett tapasztalnia, hogy saját sorsára nézve semmi, vagy csak kevés javulást eredményez fáradsága. A gyárakból kiözönlő anyag elei timedeeett és vagy borsos.áron tért viasza vagy sokszor pern is titokzatos keáek külföldre csempészték. Hasonló sorsra jutottak a mezőgazdasági termények is. örült körforgást kellett megjár. niok a termelvcnyeknek, míg a fogyasztóhoz eljuthattak. fta ebiben a gazdasági káoszban, mely később őrjöngő inflációvá torzult, igen sokan gondtalan, doníbézoló életet éltek1, — mun- kátknul, míg a dolgozóknak, — a szó szoros értelmien, _ be- tevő falatjuk sem volt. Pártunk már akkor követelte, hogy „Halál a feketézőkre.“ l>c a poros aktáktól berozsdásodott, bürokratikus igazságszolgáltatás kereke, ostkorogva lyukat őrölt. A nagyrészt „oaztálybíróság“ legjobb esetben is enyhe büntetéssel marasztalta el az üzérkedőket, akik sokszor kapcsolataik révén még közel is álltak, ha mással nem, sima boüoacsattogtatással az ítélkező fórumhoz. Ezt akartuk és akarjuk megszüntetni; Azok ítélkezzenek a dologtalan feketézők és spekulánsok felett, akiket minden áremelkedés és áruéi tűnés elsősorban >rint: a dolgozók. Biztosak vagyunk abban, hogy egy pár példát mutató ítélet elvenné gazdasági bűnözőink kedvé; egvszer s mindenkort« a további ,',köz- deti szerepléstől“ és működésük színtéréül sürgősen más országot választanának. Senki sem sírna utánuk. Joguk van hozz * ^ mit mondanak a >1KF kormányprogram iának eh hoz a pontjához maguk a dolgo zók? pécsi Dr. Kocsis Mihály, a törvényszék elnöke: — A bűncselekmény valóságos, társadalmi jelenség és kihatásaiban a társadalom szeles rétegeit érinti. Az úgynevezett gazdasági bűncselekmények elsődlegesen érintik a társadalom gazdaság; rendjét, támadják és gyengéik :i gazdasági célkitűzéseket és a legszorosabb kapcsolatban vannak a társadalom gazdasági rétegező- désével. Ezt úgy is kifejezhetjük, hogy a gazdasági bűncselekmények dk őrétől a társadalom széles rétegeit közvetlenül megtámadják. Már ebből a megállapításból következik, hogy akiknek a rovására ezeket a bűncselekményeket elkövetik, azoknak joguk van, hogy fokozottabban szólhassanak hozzá az ilyen ügyek mikénti eldöntéséhez. Ezenfelül a gazdasági bűncselekmények ezernyi ágazatának tény. megállapítása és reális megítélése javára szolgál, ha olyanok is résztvesznek az ügy elbírálásában akik a társadalom legszélesebb rétegeit képviselik. Az a véleményeim, hogy a dolgozó réteg szóhozjuttatása a gazdasági bűnök m. gtorlásánál elvi. leg helyes. Gyakorlatilag pedig fontos, hogy talpraesett, élénkeszfí bölcs élettapasztala tű, amellett fennálló ítéletképességü dolgo- zókból állítódjék össze az illetékes szerv. Eleget szenvedtünk miattuk V j d a Géza gyári segédmunkás: — Az én véleményem a dologban az, hogy sohasem lehet jobb megoldást találni, minthogy tényleg a dolgozók ítéljék el a feketézőket, mert mi igazán eleget szenvedtünk miattuk. Magam is teljesen lerongyolódtam, pedig nem igaz, hogy nincs ruha, csak éppen nem győztük megfizetni az árát. A feleségem nek nyárára haza kellett menni a falujába dolgozni, mert még kettőnkre sem győztem keresni, olyan magasaik az arák. — Igen, egész biztos vagyok benne, hogyha megkapják megérdemelt büntetésüket az árdrágítók, mindjárt olcsóbb [esz minden. Igen őrülünk, hogy minket is „megkérdeznek“ bakonyai amennyi pénz elkelne manapság. — Ha tényleg igára, ahogy mondják és Kántor Istvánné paraszt asszony: — Nem érték én ahhoz; hogy kik csinálják a drágaságot, de azt tudom, hogy nekünk sem könnyű, ha akarunk valamit vásárolni, mert neun győzünk annyit a piacra horani, min; A legszigorúbb ítéleteket! minket js „megkérdeznek“, hogy mit érdemel az, aki megkeseríti a szegényemhez életét, akkor annak csak igen örülünk. Somos selő: ■> Jenő városi tisztvi— Nékem is két gyermekem van és nem kell külön ecsetelnem, milyen gonddal jár az, hogy a fizetésemből úgy, aheffiy kijöjjünk. A minden cikknél megmutatkozó drágaság az ember jgénycit a legminimálisabbra csökkenti. Épp ezért a legteljesebb i mértékben csak helyeselni tudom I azt. hogy végre erélyes kézzel | nyúlnak az illetékesek ehfcera a kérdéshez, mely minden dolgozó emberre egyformán nehezedik. A magam részéiről szeretném, ha ez a bíróság olyan szigorú ítéleteket hozna, hogy azok végérvényesen megállítsák a drágulás folyamatát. Olcsóbb áron, kisebb haszonnal, — de mindenkinek! Szőke Péter kiskereskedő: — Igen örülök, hogy erről a kérdésről komolyan beszélhetek, mert minket, kereskedőket a múltban sok érdemtelen' támadás ért. És ezeknek a támadásoknak még ma is ki vagyunk téve, bár közülünk tényleg csak kevesen adtak okot erre. Anyagilag mi is, szinte kifosztva kerültünk ki az inflációból és valósággal újra kellett kezdeni a munkát és ma is —* sajnos — még nem sok eredményét látjuk annak, hogy komolyan dolgozunk. Azt hiszem minden kereskedő nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy mindannyian szeretnénk már végre olcsóbb áron é« kisebb haszonnal, de mindenkinek eladni. Mégcsak azt mondom, hogyha akadnak köztünk olya. nők, akik visszaélnek a gazdasági nehézséggel, akkor azokat is kíméletlenül meg kell büntetni, A hogy szinte egy gondolatmenet vezette őket, amikor a feketézői és spekuláció kíméletlen letörését követelték. így gondolkodnak dolgozó társaik is. A Magyar Kommunista Párt a dolgozó nép pártja és ismeri a nép panaszait é# kívánságait, ezért vette fel kormányprogramjába a dolgozókból álló bíróság létesítését. Sorozatos kudarcok Montecarloban i ^. ^(j^vfdezenek a társadalom Ú>gkUiunbo»ő‘>b rétegeiből valók es feltételezzük, hogy nem is ismerik egymáat. Me'ls látható A montecarlói Európa-bajnok. ságok során a műugrásban Hid- vági a harmadik helyen végzett, 100 méteres férfi gyorsúszásban 3. Szatmári 59.6 másodperccel. A magyar vizilabdaválogatott nagy meglepet ésre kikapott a svédektől 5:3 arányhan. A magyar vízilabdacsapat évtizedek óta veretlennek bizonyult. MTK—SLAVIA 7:2 (5:1) Ragyogó küzdelemben nyert a magyar csapat. A Magyar Kommunista Páti Központi Vezetőségének ülése Tegnap tartotta a MKP Központi Vezetősége nagy érdeklődéssel várt ülését. Ennek a nagyjelentőségű ülésnek lefolyásáról és határozatairól alábbi jelentésünk stzámol be, A jelentés természetesen nem teljes részletességgel, hanem csak főbb vonalaiban ismerteti a KV ülését. választások utáni politikai helyzetről és a párt feladatairól Rákosi Mátyás elvtárs tartott beszámolót. A Központi Vezetőség melegen üdvözli a Párt minden szervezetét, funkcionáriusát és tagját, akiknek odaadó, lelkes munkája eredményezte pártunk választási győzelmiét. Üdvözli a Kommunista Párt több, mint 1,100 ezer választóját és biztosítja őket, hogy a Párt, amelyet szavazatukkal támogattak, méltónak fog bizonyulni a megnyilvánult bizalomra. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a Magyar Kommunista Párt változatlanul a munkásság és parasztság szövetségének politikáját vallja s ennek szellemében támogatja a dolgozó parasztság jogos követeléseit A Központi Vezetőség felhívja minden őszinte demokrata figyelmét arra, hogy a demokratikus erők kétségtelen választási sikere mellett a választáson a jobboldali reakciós pártok jelentékeny tömegeket tudtak magúk mögé állítani. Ezért továbbra is egyik legfontosabb feladat marad a reakció által félrevezetett dolgozó tömegek felvilágosítása és megnyerése, hogy a népe Benes reakciót el lehessen szigetelni és szét '•ehessen zúzni. A nyíltan fellépő reakciót erősítik a demokratikus pártokban jelentkező jobbo-öö® törekvések, amelyek a ^runt°T ság és a demokratikus erők «T »égének megbontására irányún»*; A törekvések célja a választwj* nyilvánvaló eredményének mártásával meghiúsítani, legalább elodázni a demokrácia kormány létrejöttét. A jo*”,0rju elemeknek ez az aknamun**£ máris komoly kárt okozott^^ országnak. A MKP el_ von ö*" rá, hogy ezekkel a törekvése**^ szembeszáll. A Központi Veeotőség hogy a MKP csald# őszinte mokmtákkal hajlandó korú* zati koalíciót alkotni én ne®.,múlandó a kormányban egym“^ ködni koalíción mezben fejj"Aj, valójában jobboldali Az ország érdekei a Az OTSZág cruexei » * ”*,=' műt1' ségi Front kormányának, á Tu, ka kormányának gyors meg*.Tp tását követelik meg. A r kész minden erejével előmo* tanó ennek * kormánynak alakulását. Ha azonban a nép többségének választás# nére, e demokratikus fenntartása mellett szavazó mint hárommillió magyar tópolgár akarata ellenére kormánynak megalakítás* tő munka komoly kárát« elhúzódnék, a MKP énért * lősséget a koalíció ellen * mokratikus táborban jobboldalra hárítja. TOM MIX „ A PARKMOZIBA"1 Hatalmas tüntetés az USA ellen Columbia népe megvéd* függetlenségét Parisból jelenti a MTI: Bogotában, Columbia fővárosában tömege« tüntetések voltak az amerikai Egyesült Államok ellen. A tüntetők behatolták az amerikai követség és a konzulátus épü. letébe is. Szidalmazták #* rikaikat és hangoztatták, bogT ^ Columbia népe meg Jogi* deal függetlenségét külföldi pénzügyi befolyó» Kairóból jelenti a MTI: Kairóban az arabok heves tüntetést rendeztek amiatt hogy a biztonsági tanács nem parancsol a ki a brit csapatokat Egyiptomból. A tömeg megkísérelte felgyújtani a kairói brit konzulátusi. UgyanKairóban is,., akkor a Szuezi-csat omáft ^ « Leseep® francia mérnök s*0** tüntetők szétrombolták. TOM MIX A PARKMOZIBAN' ű Hadilogolyszolgáljj*{ A Hadiíogolyíogadó Bizottság közleményt A Magyar Hadifogoly Híradó Hárik Margit Babarc, Ju«ö jelenti: Nagypal, Jakab László - fr Az alábbi hadiíoglyok 10-én in- Kurcz Margit Lányosok. h-UW go dúltak el FoksánibóL valószínűleg réz Nagypal, Müiler Kat'"1Vlaj*< etomhnlnn órlrOTTiolr Tlok-« — ____l„~ ji ••___________o . xt . _____ .. »T«,r/tll 1 -íí? szombat on érkeznek Debrecenbe, Bászler Erzsébet Babarc, Blum Mária Babarc, Brajda János Pécs, Csirke Sándor Pécs, Dóci Mihály Dunaszekcsö, Erdorfimaul Katalin Kiskassa, Erujelmayer Henrik Pogány, Garda István Villány, Ga- vora Zoltán Felsómindszent, Grácz Anna, Góbit Katalin, Gébet Anna, Coszman Borbála Nagypal, Hágen. dorn Mária Kiskassa, Hambuch Teréz Bikái, Hász Paula Kiskassa,1 dősimecske, Neumann Maid'd Rumszauer Maria Nyomja, Miklós Mohács, Tigelmarm lin Mágocs, Tompok Regi113 gs- pal, Tiszti Anna Kátoly, Tre gina Babarc. TOM MIX . A PARK MOZIBA^’
