Új Dunántúl, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)

1947-09-10 / 204. szám

2 ÜJ OUNA NTül 1947 SZEPTEMBER 1« Akik kifátszák « rendeletet! Hatalmas arányokat öltött Baranyában a svábszökés és a svábbuftatás Az események egy baranyai faluban történteik, az áttelepítési nyomozó csoport irodájában, ahol végre tudomást szerezhettünk sorokról a dolgokról, amelyeket eddig csupán hírből ismertünk. Amint végigmegyünk a falun sunyi tekintetek vetnek ránk bi­zalmatlan pillantásokat. Minden­ki gyanús itt, aki idegen a falu­ban, A község hasonló Baranya bármely sváblakta községéhez. — Hatalmas, palotaszerű sváb épü­letek mellett vályogból épült, újgazdák és magyarok által la­kott, diiledező vityilók. Sehol egy magyar szó. A házak előtt „kuntag -gal üdvözölnek s alig hogy elhagyjuk őket, megkezdő­dik a találgatás: vájjon ezek is a kitelepítést intézik? A korcsmá ból háromütemes keringő hallat­szik hozzánk. Táncolnak. A sombereki pap és a demokrácia A kitelepítést végző karhatalmi csoport irodájában lázas munka folyik, A csoport vezetője kész­séggel áll rendelkezésünkre, mi- _ , , . , , ,, után megtudja, mi járatban va. öt hiába is bántják, nem beszél metüj prédikálhat, németül mi­sézhet „drága volksbundos és nemzetiségű híveinek“. gyünk. Elmondja, hogy eddig Bácskáiban és Veszprémben in­téztek kitelepítést. Bácskához, de főleg Veszprémhez igen kellemet­len emlékek fűzik. Veszprém megyében például nem egyszer sortüzet adtak rájuk. Baranyában eddig kb. 230 köz­ségből telepítették ki a svábokat Hihetetlenül sok nehézséggel kel! megküzdeniük. Uton-útfélen akad­nak a kitelepítendőknek szószó­lóik. Egyes baloldali pár:ok. fő­jegyzők, tanítók és papok szemé­lyében. Iskolapadból, szószékből lazítanak, bujtogatnak a kitelepi tés ellen. A somberek! pap pél­dául közismert sváb bujtogató, aki a szószékről azt hirdeti, hogy neki az a demokrácia, ha né­magyarul egy szót sem. Azért velük, „drága híveivel“ nem haj­landó kitelepülni, hiszen _ — bo­lond is lenne, mert itt mégis csak a magyar állam tartja el. Nagy arányokat öltött a sváb szökés és svábbujiatás is, pedig a 10.515/1947. sz. korm. rendelet értelmében azok a svábok, akik elhagyják illetőségük helyét azonnal elvesztik állampolgársá­gukat és soronkívül kitelepíten­dők, 8 még a 100 kg-os sze­mélycsomagot sem vihetik ki Azok pedig akik svábokat bujtatnak, vagy szökésüket elősegilik, 5 évi fogházzal büntethetők. Ilyenformán e,gy 6 tagú család 600 kg-os csomag kivitelétől esik el. Dittrich Rezső babarci lakos „biztosítja" magát Egy szöktetéai ügyben éppen most folyik a kihallgatás A do­log ügy pattant ki, hogy a nyomozók Mohácson arra lettek figyelmesek, hogy özv. Mayerné háza előtt (Jókay utca 6.) naponta többízben is meg­rakott kocsik állnak meg, majd miután lepakoltak a kocsiról elmentek. Házkutatást tartottak a házban és ott találtaik a kitelepítésre kö­telezett Dénes (Dittrich) Re­zső babarc! lakost lányával & feleségével együtt. A padláson 100 mázsa neme« vetőmagot, az ágynemű közt pedig kézigránátokat és gyújtó, zsinórt. Ä társaságot bekísérték a pécs kapitányságra, de' fondorlatos A egy módon onnan megszöktek, lány vőlegényével együtt barátjának a pincéjében húzta meg magát. Itt újból elfogták őket, majd a kitelepítést végző nyomozóőrsre hozták. Most itt vannak. — Mondja Dittrich, — kérdez- a nyomozótiszt, — hogyan és miért szöktek meg a pécsi rend­őrségről? — Mi nem szöktünk meg, csak kisétáltunk a nagykapun, mert nagy volt a forgalom és úgy_ gon­doltuk, hogy neun veszik észre. Nagyon fél és belátja, hogy hibát követtek el, amikor elszök­tek (elszólta magát). Nagyon sze­retne ittmaradni, mert mindig a „legjobb magyar“ volt, meg „mindig emberszerető" volt. A németeket mindig utálta, habár SS tisztekkel paktált és habár német anyanyelvűnek vallotta magát. Persze őt is úgy „ugrat­ták“ be. Arra a kérdésünkre, hogy mikor és miér! magyarosított azt feleli, hogy 1945-ben azért, mert a többiek úgy gondolták, hogy jó lesz már magyarosítani, mert könnyen baj lehet. A két „Júliaszöktető", a vőle­gény, Kovács tanító és a jó- baTát, aiz ugyancsak tanító T u- rányi kedélyesen fogják fel az egész dolgot. Mosolyognak. Pedig tudják már a rejtegetők és szök- tetők sorsát. t * Ez az eset csak egy jellegzetes a sok közül, Akik idekerülnek, mind „nagyszerű magyarok“ vol­tak a múltban, mindig demokra­ták „voltak, meg most is azok.“ A németeket mindig utálták, csak éppen német nemzetiségűnek és „anyanyelvűnek“ vallották magu­kat. Most mind bizonyítani akar valamit. Egyik „Gestapó fogoly volt, több mint fél évig“, a másik „közszeretetben álló falusi bíró.“ Csak éppen a rendeleteket sza­botálja, meg bujtat is kissé. Leg­több}'’ alattomos tekintetű, meg­hunyászkodó. Vannak, akik még most is „öntudatoskodnak." Kü­lönböző egyéniségnek. Egy pont­ban azonban valamennyien meg­egyeznek: a magyargyűlöletben. ^ F. J. SZEPTEMBER 2Í-ÉN INDUL az ÜJ Dunántúl rejtvényversenye. A pályázat feltételeit és értékes díjait 14-1, vasárnapi számunkban közöljük. Dijak között szerepel többek- közt: Hatszemélyes llkörkészlet (Szőnyi Oszkár porcellán- és üveg­kereskedés, Kossuth tajos-út 14); 1 férfinadrág (Béke Bolt, Pécs, Hal-tér 1.); 1 ezüst ceruza (Blrgés ékszerüzlet, Kossuth Lajos-út 12.); 1 ezüst hamutartó (Klein Andor ékszerüzlet, Kossuth Lajos-út 30.); Füstöltsonka (Húsipari Szövetkezet Zsolnai Vllmos-utca 43—45.), stb. A pécsvidéki/szénmedence bányászai e/sők akarnak lenni a kulturális színvonal emelésében is Varga József elvtárs, a bányász-szakszervexei titkára nyilatkozik a káromévás terv keretében megoldandó aktuális feladatokról e* Igen sok esetben tapasztaltuk, hogy kulturális vonatkozású elő­adások milyen nagy érdeklődést váltanak ki a bányatelepeken. — öregek, fiatalok, asszonyok és férfiak egyformán összejönnek ilyen alkalmakkor. Jóleső érzés látni, milyen feszült érdeklődés­sel kisérik az előadást, milyen nagy a tudás iránt megnyilvánuló érdeklődés. Valamennyi szem az előadó ajkán csüng, szinte lesik minden szavát. Nincs olyan téma, ami ne érdekelné őket, nincs olyan tudományos ág, amely mel­lett közömbösen mennének el, Minden érdekli őket. Fejlődni és tudásukat gyarapítani akarják A pécsvidéki szénmedienoe bá­nyászai nemcsak a hároméves terv végrehajtásában, nemcsak a termelés fokozásában, hanem a kulturális színvonal emelésében is elsők akarnak' lenni. A bányász szaksa,ervezet belátta ennek kérdésnek fontosságát és nagy súlyt helyez a bányász-kultúra, e munkás-kultúra felemelésére. Er- ről a kérdésről beszélgetünk Vajda József elvíá-rs-sal, a bá­nyász szakszervezet titkárával. — Ezután még fokozottabb mértékben kívá­nunk azon munkálkodni, — mondja, — hogy a hároméves tervvel egyetemben emelkedjék a bányász kultúra is. Valamennyi bányatelepen van kisebb-nagyobb jólmüködő kul- túrcsoport. Vannak olyanok, akik a kultúréletet irányítani tudják, így nem lesz nehéz megoldani ezt a feladatot. ELŐADÁSSOROZATOK indulnak a közeljövőben, amelyek érintik a tudomány minden ágát. A munkásságot azonban elsősor­ban az őket legjobban érintő és számukra a legnagyobb tudo­mánnyal, a marxizmussal és t leninizimussal akarjuk megismer- tetni. De az előadássorozatokon kívül mindenegyes szakszervezeti napon lesz ismeretterjesztő adás. Ezenkívül minden bányatelepen meging®* a dolgozók szabadiskola]»’ olyan dolgozók részére. régebb} tudásukat pótolni, v*" felújítani kívánják. Ezek előadói a bányatelepek nftói és tanárai lesznek, sK készségesen elvállalják ezt • **’ adatot. , Nagy érdeklődés nyilvánul a bányatelepeken a SZONOKKÉPZÉS bánt Is. Ezért a bányász szervezet még valószínűleg eí ( őszén tanfolyamot Indít, hogy szakszervezeti üzemi bizottság pártszervezeti tagok, vagy A 800 éves Moszkva de Loviaguin Sándor, az Orosz Intézet igazgatója előadás keretében ismertette Moszkva történetét Az egyetem Orosz Intézete I sült Szovjet Köztársaságok lüktető Moszkva fennállásának 800 éves életének is Moszkva a központja jubileumáról 1947 szeptember hó • és mint ilyen, igényt tart arra, 7-én az egyetem Aulájában elő­adás keretében emlékezett meg. Ez alkalommal de Loviaguin Sándor tanár, az Orosz Intézet igazgatója szép s'ámú hallgatóság előtt ismertette Moszkva fejlődé­sének történetét a XI. századtól. Moszkva a történelem során a poli. tikéi, kulturális és gazdasági élet központja lett és az maradt Szent. Pétervárnak fővárossá fejlesztése után is. Az első világháború után (i napja inkig kifejlődött Moszkva a múlttal szemben óriási haladd? képét mutatja. Fejlődésének foka a világvárosok alkotásainak mére­tét éri el. Földalatti varrtjainak megoldása egyedülálló. Az egye hogy jelentőségének megfelelően álljon az érdeklődés színterén^ Moszkva szárazföld) város volt, most a Volga csatorna megépítésé­vel a Balti. Fehé: és Káspi ten­ger összekapcsolásával három ten­ger kikötővárosa. Ma Moszkva, az első szocialista állam fővárosa, a tudomány és művelődés legna­gyobb központjainak egyike In­nen álad Sztálin toiemtő gondo- ■ ata. Moszkva legjobb fiainak vé­rét adta a nemzetek szabadságáért, tehát olyan vár, amely az egész emberiség érdekében őrködik a népeik békéje, jogai, testvérisé­ge és művelődése felett. Az állam teljesen átveszi a vállalati fakitermeléseket Többször foglalkozott niár az Uj Dunántúl a tüzelő kérdéssel Tettük ezt a meleg nyár folya­mán is azért, mert mindnyájunk­nak élénken emlékezetében él még a háborús telek sok keserve. A dolgozók nem akarnak' töb­bet fagyoskodnl. Nem akarják dermesztő hideg időben hallgatni illetékeseik mosakodását: Azért nincs, mert ez a szerv a hibás, azért nincs, mer: az a hivatal nem gondoskodott. Ebből elég volt. Tessék még a nyár folyamán a legszélesebbkörű intézkedések­kel biztosítani tüzelőszükségletét minden ellátatlannak. Az állam) erdészet pécsi igaz­gatóságánál « következőket tud­tuk meg: Az állami erdők igazgatósága többé már nem illetékes a ki­termel: fa elosztásában, mert a kereskedelmi ?s szövetkezetügyi miniszter e teendők elvégzésévé' a magas és félelmetes Anyag- és Árhivatalt bízta meg. Kérdés, re­ménykedhetünk-e ezek után á tü zifa megjelenésében? Mert az Anyag- és Arhivatal nagy szak­értelmet mutatott ezidáig abban hogy reményeinket Sátertefoazlas- áa Történt ez pedig igen sok iparcikkel és textiláruval. Csak egyszer a tejfcérdésben sikerült az Anyag- és Athivatel hfnáros ár­tábláiból épített frontját áttör­niük a pécsi dolgozóknak. Elkergette homfokumkról a bo­rút a másik hír, melyet közöltek velünk: Az állam teljesen átveszi a vál­lalati fakitermeléseket. A GF az elmúlt napokban érte­kezletre hívta össze az ország 11 erdőigazgatóságának képviselőit ós ezen az értekezleten közölte a fenti nagyfontosságú bejelentést. Ez az új kitermelési rendszer ma még beláthatatlan előnyök­kel jár majd. Megszűnik a rablógazdálkodás« kitermelés és helyére lép a tervszerű gazdálkodás. Az állami erdészetnél egyre jobban javul a helyzet. A MALERT már el is érte, sőt túlhaladta a háború előtti ered ményeket. A hároméves terv nemcsak ra­cionalizálja a munkát, hanem megindítja a fásítást is. Helyi viszonylatban a helyzet a következő: A pécsi evdőigazgató- ság az Anyag- és Árhivatalnak bejelentette, hogy 1Ü0.00Ó ürméter fát tud rendel­kezésére bocsátani. Ha a* Anyag- és Arhivatal ezzel a mennyiséggel megelégszik, nem kíván többet, a többletként mu­tatkozó mennyiség elegendő lesz rátermettséget éreznek, feji®*** hessék szónoki képességeiké'­KÖLCSÖNKÖNYVTARAK ^ létesítését Is óéiul tűzte ki bányász szakszervezet Ezzel1 *. akarják elérni, hogy a bánV***^ hozzájuthassanak a legjobb számukra ma még megvásárolj tatlan könyvekhez és Így feji®** hessék tudásukat. , m — Támogatjuk — _ tnondo^ Vajda elvtárs, — az összes nyatelepen működő KULTURCSOPORTOKAT ^ is. Zenekarjaink, dalárdáink ^ műkedvelő csoportjaink m^r dig is részesültek ugyan «nL. támogatásban, de a fokozott ^ ka még nagyobb _ erkölcsi anyagi támogatást követel- * SPORTSZAKOSZTALYAlN** is fejleszteni kívánjuk. ^i0ÍLb bányatelep ifjúságának m°Ä. ^ adni azt a lehetőséget,^ "Jj. munka után a neki tetsző ágban edbhesse testét . Magunk részéről örülünk, ^ a bányász szakszervezet nagyfontosságú oélkitüzéseketfj löl meg és meg vagyunk ve, hogy azokat a báron1 ^ terv során meg is fogja tank arra., hogy a pécsi tüzelőin® megfelelő kínálat alakuljon k1. Áttekintve az egész kcrj5 komplexumot, sok és bony^,. körülményt kell figyelembe nL Magyarország fáiban ország. Európában csak dia és Görögország marad götte. A hiányon csak úgy *e*Lin# tünk, ha áttérünk a cél?«“ értéktermelésre. ^\, Az ipar számára müfát dolgoznunk, értéktelenebb szükségletünket pedig külf°‘ kell beszereznünk. A háború ® ot. a mennyiség felét külföldről^* tűk be és a behozatal na?- fí{ műfa volt. Most is kapunk Jugoszláviából és Romániám1' tt a hároméves terv eléri, hol!? a fa csak1 a tüzelés céljai gálja, az értékesebb ipar'.< pedig magunk állítjuk ®*J“!Ttbé« Ez nemzetgazdasági szemP0“ nagy megtakarítást jelent­__^ IN NEH-ONNAÖ ——— I ■ LONDON. Pénteken 70.000 bányász vett részt a s*'fiá­ban. Shin well, az ü/jemany tás) miniszter személyesen tárgyalni a sztrájkoló b“n* küldöttségével. INDIA északnyugati kén csütörtökön terűét hó" cok indultak. A zavargék Xj# mad»ak két vonatot A tő™ 20 katona és 40 támadó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom