Új Dunántúl, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)

1947-09-30 / 221. szám

trj DUNANTŰE 1947 SZEPTEMBER » „Teteme itt pihen, szelleme azonban élni fog minden dolgozó lelkében“ Ünnepélyes hereiek közi helyezték örök nyugalomra díszsírhelyén dr. Doktor Sándor hamvait Pécs dolgozóinak és haladó szellemű polgárainak szépszámú tömege kísérte utolsó útjára ve- •ároap délelőtt dr. Doktor Sán­dor, a tragikus körülmények kö­zött elhunyt nagy tanító ós anyák ne gment 6 jenek Keszthelyről haza nozott hamvait. A katafaikot a városi, nemzeti és vörös lobogóik­kal díszített ravatalozó épület «lőtt állították fel. A koporsót, amelyet elborítottak a késő nyár virágai, a pártok és hatóságok, az elhunyt hozzátartozói és egykori harcostársai vették körül. Az egyházi gyászszertartást N y á r y Pál református esperes végezte. Magasröptű beszéde- mondott a szolgáló szere tétről' arról a nagy emberi erényről, •mely dr. Doktor Sándor egész életét és tevékenységét jellemezte. A váró» nevében dr. Tamás György h. polgármester búcsúz­tatta a nagy halottat. Kiemelte jellemének tőtulajdonságát, amely abban teljesedett ki, hogy töre­kednünk kell a betegségek meg­előzésére, mert minden bajra az a legjobb gyógyszer. Segtleni kell az embereken, — vallotta — és elsősorban azokon, akik rászorul nak a segítésre: a szegényeken. Ebből az elgondolásból jött létre a Bábaképző Intézet 1«, ameiy messze megelőzte korát, mint ahogy megelőzte korát maga az ember, dr. Doktor Sándor is. Amikor hazaárulás és felségsértés vádja miatt elítélték és a birósá- gon megkérdezték, megbánta-e áradt tett, ezt válaszolta:-Mindig jót akartam és jót tel tem." Tevékeny élete példaképül szol­gál s azt a munkát, ameiyet S kezdett, valóra fogjuk váltani. „Az értelmiség helye a parasztok és munkások soraiban van*4 llku Pál elvtár», a MKP névé ben búcsúzott a nagy halottól. Öetét követendő példaképül 41- litva, főként a tudós lelki arcát világította meg, aki nem válasz­totta a kényelme» „elefántcsont tornyot”, hanem felismerve helyét a szabadsá­gért és boldogabb jövendőért küzdő dolgozók sorában, vál­lalta az ezek sorsával járó küz­delmet és megpróbáltatást. S amlkoT az elnyomás sötét erői erősebbnek bizonyultak, mint a haladásé, nem könyörgött ke­gyelemért Tudta, hogy példája erősít és harcra tüzel. Nem érhette meg, hogy részt­vegyen annak a Magyarországnak a felépítésében, amelyért ő egy életet áldozott. Példája és élete azonban arra tanít, hogy a haladó értelmiség helye a dolgozó munkások és parasztok soraiban van. Azt bizonyítja, hogy akik oda áll­nak, jó helyre állnak, nem felej­tik el őket és megadják halála után is azt a tisztességet nekik, amelyet megérdemelnek. Az, aki a paraszt és munkás mellé áll, ha el is bukik, eljön az ideje, amikor megkapja az elégtételt. Teteme itt pihen majd a pécsi temetőben, szelleme azonban élni fog az egész dolgozó társa­dalom lelkében. Mert a munkásosztály hálás azok iránt, akik életüket adják érte. Fogadalmat teszünk azonban arra. hogy több mártírt a magyar mun­kásság nem áldoz, mert olyan po­litikai helyzetet teremtünk, amely iobcfetlenné teszi, hogy a szabad- ásgért küzdők meghurcoltatásban részesüljenek „Dr. Doktor Sándor álma megvalósult* A Szodáldemokrata Párt nevé­ben Herr József elvtárs, a Nem­zeti Bizottság nevében pedig di. Kazár Andor mondtak búcsú­beszédet. Ezután a bonvédzanekar gyászindulójának hangjai mellett a díszsírhelyre vitték a kopoisót, ahol N y á r y Pál esperes rövid imája után dir. G y e t v a i János, íz amerikai Magyar Jövö szer­kesztője, mint az elhunyt egyik küzdőtársa, az amerikai magyarok nevében búcsúzott dr. Doktor Sán­dortól. — A legméJységesebb tiszte­let zászlaját hajtom meg az előf­ej halott előtt. aki élén állót4, zászótartója volt annak az évszá­zados küzdelemnek, amelyet Dó zsa kezdett, ’Rákóczii kunira! foly­attak. Kossuth és Petőfi igyekez­tek diadalra vinni, amelyet azon ban a nemzetközi és belső erők levertek. Hol föld alatt, hói föld felett folyt a harc s ennek a sza­badságharcnak egyik vezéralakja volt dr. Doktor Sándor. A szabadságharcosok nagy álma. így dr. Doktor Sándor álma Is valóra vált. Magyarország szabad földjén, a magyarság legraé’.ységesebb tisz­teletadása mellett helyezhetjük hamvait örök pihenőre. Azzal 3 megnyugvással tesszük ezt, hogy munkáját továbbfolytatjuk. To­vábbfolytatják Pécs bányászat, acélmunkásai és haladó érteim! sége. — azért, hogy ez i felsza­baduló» végleges legyen, hogy soha ne kelljen többet egyetlen magyarnak sem emigrációba kény szerülni. A dr. Doktor Sándor pártja, a MKP tartja a zászlót, amelyet kiverhettek az 6 kezéből, de nem verhetik ki a felszaba dúlt nép kezéből. A mi feladatunk hogy ezt végre is hajtsuk. Dr. S i v ó Jenő a Doktor Sán­dor egykori klinikájának orvosa Ember János, az elhunyt emig rán6táxsa, M i s c h 1 Józseíné Dók. tor Sándor volt bábanövendéke é« S z ü c s Józsefné, az MNDSz el­nöke,, búcsúztatták még dr. Dok- f.OT Sándort, és emlékeztek meg nagy erényeiről, tettek fogadalmat arra, hogy az ő példáját követve építik tovább a magyar életet. A koporsót az ősi református zsoltár, „Az Urnák irgalmát őrök­ké éneklem” hangjai mellett en­gedték le a sírba és hántolták el, majd a Honvédzenekar Himnuszé val befejeződött a gyászszertartás. RÖVID, de érdekes Au úi döntőben A pécsbányatelepieh nyertéh meg a munkás hulturv*>rsenyt „Munkiskuitúna vagy giccs“. _ 7 a latt a cím alatt tiltakoztunk a ■>bb, mint két hónappal ezelőtt :za j'.oíf kultúrversenyben hozcct öntés miatt, amikor i* a zsűri t elsőséget .1 kertvárosi ku'túr- soportnak -élte. A péc.abányatelepiek 'a döntést zonnal noMjWlebbezték, amit a diri elfogadott és &jabb döntőre tasitotta a riválisokat. A versenyt tegnapelőtt délután taTottik meg a pécsbányateiepi kul-úrház nagytermében, zsúfolt nézőtér előtt. Az előadás sokkal jobb volt mint Pécsett. Mind a kot kultúresoport őrösén fe’ké- szin- erre^ a találkozóra. A köze! barom órás műsor után meghoz­ták a döntést. A pécsbányateiepi kuütúrcsoport győzött és ezzel megérdemelten első lett a mun- káskultúrgárdák között. BARTÓK ÉS KODÁLY BEMUTATÓ ZÜRICHBEN A zürichi városi színház októ­ber 4-én, szombaton este mutat­ják be Bartók Béla „A kéksza­kállú herceg vára“ cimű operáját és Kodálv Zoltán .Székelyfonó“- ját. SZVIRIDOV ALTÁBORNAGY ELBÚCSÚZOTT V, P. Szviridov altábornagy, a magyarországi Sz. E. B. elnökének helyettese A. P. Kondratov tábor­nok és I. K. Gruber kapitány kíséretébe® hétfőn délben búcsú kihallgatáson jelentek meg Tildy Zoltán köztársaság i elnöknél, majd 1 órakor buosulátogatáson Dinnyés Lajos miniszterelnöknél. A REAKCIÓNÁL NINCS NOT Az athéni törvényszék az 1944. évi deoemfeeri felkelés 13 részt­vevőjét halálra, 5 résztvevője1 pe­dig börtönbüntetésre ítélte. AZ EGYIKET MAR ELÍTÉLTÉK Ugyancsak a Tempó Hírlap­íród« feljelentésére a debreceni törvényszék Sőtér tanácsa most tárgyalta Eresei Dénes 28 éves pécsbányateiepi lakos bűnügyét. Nevezett a Tempó Hirtapirodá- tól kapott bizományi újságokkal nem számolt el, 280 forintot sa­ját céljaira eltulajdonított .majd utána Romániába akart szökni, de a határrendőrség lefogta. A bíróság a bizonyítási eljárás u'án megállapította bűnösségét és jog­erősen 3 hónapi fogházra ítélte- Eresei az Ítéletben megnyugodó1!. A MÁSIKÁT CSAK A KÖZEL­JÖVŐBEN Ezév januárjában a Tempó Hír- lapiroda feljelentést tett Zimmer Ignác hossKÚhetényi volt újság­árus ollen, aki a hiriapidodá 2300 forinttal megkárosította és azután megszökött. Nevezettnek sikerült a mai napig a rendőrség elől bujkálni, mig végre az ak­kor kibocsátott körözőlevél alap­ján a budapesti rendőrség letar­tóztatta. Ügyének tárgyalására rövidesen sor kerül. MEZTELENÜL FÜRÖDTEK A budapesti városligeti tóban 1 az utóbbi időben rendszeresen fürödtek egyesek meztelenül. A 1 rendőrség mo3t két nudista nőt előállított. Kihaligatásuk alkalmá­val mindkettőről kiderüli, hogy körözött csavargónők. Dombay Margit elvtársnő nyerte a centennáris diákpályázat egyik díját Még az elmúlt iskolai évben Tildy Zoltán köztársasági elnök középiskolás pályázatot hirdetett: „Hogyan készülhet középiskolás ifjúságunk a legméltóbban a sza­badságharc centennáriumának megünneplésére?" címmel. Dr. Or- tutay Gyula kultuszminiszter most értesítette Dombay Margit I. éves orvostanhallgató elvtár­sunkat, hogy a pályázat egyik forintos diját megnyerte. DomW Margit a pályázat idején ®rA „ Erzsébet leánygimnázium Vili. tanulója volt és pályázatában le­dolgozta, hogyan készíthetnének ‘ diáklányok rohammunkával kánytoan melegvízfűtése* toriné1 kertet. Intézményesen kell gondos' kodni a rossz útra tévedtt leányok megmentéséről A múltban egész népvándorlás jelleget öltött a falusi sokgyerme­kes családok leányainak város­ba költözése. Ezek a fiatal ég ezért többnyire a város fonákságaivá] szemben tapasztalatlan leányok, szabad prédaként voltak kiszolgáltatva a a szegénység minden vámszedő- jének- Ezer lehetőség szolgált megró® tásúkna é« kihasználá­sukra, de egyetlen biztos támasz­ra, vagy önzentlen védelmezőre nem számíthattak. Néhány évvel ezelőtt létesüli Pécsett egy intézmény, amely cé­lul tűzte maga elé, hogy segítő kezet nyújt a városba érkező, munkái kereső fiatal leányoknak. Ez az intézmény szerény keretek közt ikezdett munkába, a háborús események azonban megaikaszitot- ték további fejlődésében. Ellátogattunk az Eötvös.utoai otthonba és annak feliigyelőnőjé- tőj, K r i s z t Annától felvilágosí­tásokat kiapunk az intézmény munkájáról. — Jelenleg csökkent a bentla­kók létszáma, — mondja — de volt idő, mikor az apró ház min­den talpalatnyi helyét elfoglal­ták a be.szállásoltak. Elbeszélgettünk az ott lakó lá­nyokkal és az elmondottak alap­ján még jobban __ el őttünk a kérdés fontossága-. . Egy kiragadott példával nyitjuk, milyen nagy * szükség lenne a családi kötelékből kw? kadt fiatal leányok intézanéúr* védelmére. . ,41_k Egy fiatal szőke lány ül T |j szemben. Többnek néz ka, “"w. éves. Még csecsemő koribs® adták szülét a menheJybe, ben nem tudták volna eliátnJ annyival sem, amennyire 1 éves kislánynak/ szüksége 1. menhe.ly kiadta egy kétaJMjL,. kozású asszonynak, aki ségből éppen a leány *JJnJeg5í- szomszédságában lakott. Az s , szony úgy, ahogv nevel» leányt, de a nevetés lény«?p :nJ irányult, hogy a gyeinket jobban elhidegftee szűlettő nagymértékbe® sikerüli is- A nevelőszülő az alatt visszaadta a teányt, nában azonban újra magán«',,sl. te, hihetőleg azzal a c, hogy hasznot hajt belőle. A őrség azonban tudomást sZf(\e\ó róla, hogy a lánv nem helyen van és tgv került intézetbe. Itt a lehetőségck -^crinl..J^V nltették azoktól, akik ■rU gükben elronthatnák. Ne a menhetyneh szűtienek, hanem maguknak Az intézet falai közt minden árnyalata megfordult a magáno­sán élő nőnek. Jelenleg nem is az átnevelésem van a hangsúly, ha­nem inkább átmeneti szállást biz­tosít azoknak, akiket aztán a szakszervezet elhelyez. Felismerve a kérdés fontossá­gát. meg kell állapítanunk: ige® nagy szükség volna és komoly feladat várna egv olyan intéz­ményre, amelyik szakértők veze­tésével és a modern lélekkutatás eredményeinek felhasználásával foglalkozna a roaszűtna tévedt lá­nyok átnevelésévd. Hosszú útja van a züllésnek a csavargástól a bűnözésig, azonban nincs az útnaik olyan fázisa, ahol még ne lehetne megállítani a bű­nözővé válás folyamatát A létesítendő intizü^PScr* megfelelő épületben kell kapnia és . y a bentlakókat nem rabké* nem dolgozó emberkém * ^ t mert az átnevelés igazi munka adja, melyet ott nek. ,i( 0 A legtöbb eseiben « rV'Jtu,re * élet tanítja még méljffi gyökerét vesztett lényo** ' Ez az a kérdés, melv «* & nem lehet és nem szál»“ legyintéssel elmenni, vn*ir< csak arról van szó, hogyjjjjjp eltévelyedetinket visszaverj a dolgozók 4-c----J-v—vtkfl. ­ar ról i*. hogy ők már és ne a menhelynék *rü gyermekeiket. HIIKISI!« II NI INI EM-©NINI A „HARMINCADIK“ PAPOT . ÖLT HORTHY MIATT A Wiener Kurír jelentése sze-! rint az amerikai katonai rendőr­ség letartóztatta Kerccsendi Kiss j Márton írót és filmrendezőt,; az „Első“ és a „Harmincadik“ j szerzőjét m*Tt korcsmái vereke­dés közben bicskával megölte Be. lényi Gáspár eperjesi római ka­tolikus lelkészt .A verokedés oka az volt hogy az eperjesi pap vé­delmébe vette Horthyt, mig Ke­rccsendi Kiss Szálasit magasztal­ta. CSENDÉLET HAIFABAN A londoni rádió jelenti: Va­sárnapról hétfőre virradó éjszaka a haifai rendőrkapi.ányság épüle­tében bomba robbant. A robba nás következtében tie em­ber meghalt köztük több brit rendőr és katona. Sokan megse­besültek. ELKÉSZÜLT A SAAR14'^ alkotmanytervez*­<usf­Vasárnap elkészült * ^\f dék »Ik* train y tervezete, nek értelmében ez a font0*..^ vidék önálló demokratikus lesz, gazdaságilag azonban ^tii* ciaországtó! függ. Négy0 (erví' nagyjában elfogadta ezt d zetet. rSl ELNAPOLTAK A ÁRDRÁGÍTÓ üGYE^1 , Tegnap délelőtt pécsi törvényszék llB40rt vá^/i Klein Manó árdrágító*’" mohácsi kereskedő ügyé*1 Uele\, lőtt tagadta a vádbel' .1 a|lí*í mónyt. A törvényszék *ljLnflC, ta Selmiidt Károly c® . . Károly kereskedőket, n‘‘ gih*’:" értőket. Az ügyész tani'* -pe** gutását kérte. A bíró delte és a tárgyalóid **°

Next

/
Oldalképek
Tartalom