Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-10 / 181. szám

n.T DÜNANTÜC im Atxsuszrm *« Egy példa a »olt közül Ahol csak a fényképek mosolyognak ««* Egyszerű történet a munka rokkantáról, aki szeretne visszatért?' az alkotó életbe Nines rendjén, hogy míg a munkásoknak, parasztok­nak, tisztviselőknek legfel­C ‘ "í a mindennapos szűkös yenre telik, addig régi és uj milliomosok dnsjakoa- • nak az Set javaiban. A de­mokrácia jogokat adott, de társadalmi igazságot még nem tett (A MKP választási kiált­ványából.) Takács Katalin 15 éves, Ma­yer Ferenc asztalossegcd 26 éves vök, amikor ezelőtt tizen­egy érvel házasságot kötötted. Fiatalok voltaik és hitték az életben, pedig még egy kanaluk se nagyon rótt. És az élet «népen indult. Igaz, hogy érékig (kellett kuporgatni, amíg összegyűlt négy azaz pengő és kéz alatt bátort tudtak ven­ni, de ez nem számított. Az szá­mított. hogy Tolt miből kupor­gni®! Az számított, hogy tellett cipőre, ruhára, nekik is, meg a kislánynak iá. Akkoriban sok já - téka i* volt Terikének. De ez az idő elmnllott. S Ma már, fut visszanéz­nek, hogy hol kezdődött a bot, nem is nagyon ind­ián. Valószínűiig akkor, amikor a Rendőrségi Palota asz­talosmunkáit végezte Mayer. Le­tel szaladgált az épületben ét megfázott. Évről évre rosszabbo­dott. gyengült az állapota. Ezelőtt ki és fél évvel aztán megint meg­hűlt valahol erősen és az orvos megállapította a tüdőbajt. A betegsége azóta sem tűnt el. Ott fészkel Mayer Ferenc aszta- lotsegéd testében, kiszívja erejét, elveszi a mankóké pestégéi. Az or­vos megtiltotta, hogy dolgozzék. De ba nem dolgozik, miiből éljenek? Miből _____ egyénék, ruházkodianak, la kjanak? Ki tud felelni ezekre a (kérdésekre? Az, OTI havonta 50 forint rok­kantsági járulékot fizet. Nagy) pénz annak, aki adja, mert sok­nak kell adni, de nagyon kevés annak, ajki kapja. Mert sokfelé kell fizetni ... Labér, villany, kenyér... Persze, hogy nem elég, tudja ezt mindenki. Az asszony dolgozni (kezdett. Mosni járt, meg csomagokat hord. Fáj a háta. szár a melle, míg mossa, dörzsöli a mások szenmyesét. cipeli a mások cso­magjait. Ha mosni megy, napon­ta 10 forintot Ikap, ha rip ekéd ni, naponta 6-5 forintot. De mosni csak keveset hívják, heti 20-50 forintnál nem keres többet. lehet azt csinálni, mert nincs liszt a rántáshoz. Gyümölcshöz, paprikához úgy jutnak, hogy a fiatalasszony az ál­lomásról a piacra hordja a falu­siak csomagjait és kezébe nyom­nak belőle. Ruhát, cipőt évek óta nem vettek. Még az a jó, hogy tudnak vigyázni a holmira. Hordják a régit, ameddig lehet. De most már na­gyon sürgős lenne cipő az asz- szonynák meg a ‘kisleánynak. Az UNRRA csomagokból ne­kik alig jutott. Egy pár félcipő - más semmi. De jobban fájt ennél, hogy olyanok viszont kap­tak, akiknek nem volt rá szük­ségük, akik másnap már elad­ták. ok nem kérnek segélyt, ha nem lennének ráutalva. Most sem segélyt kér. nek, hanem munkát. A fér­fi már kezdi jobban érez­ni magát, ágy érzi, kőny- nyebb munkát jól el tudna végez­ni. A malikor a Bőrgyárban volt, fel is jegyezték a nevét. Az asz- szony is gyárba szeretne jutni. Nem fél a munkától: hozzászokott Mayer Ferenc a munka rokkant- ja. Az asszonyt is ez törte meg. Régi, három-négy éves fényképe­ket mutat, boldog, teltarcú, vidá­man mosolygó emberek. Ma sová­nyak, sápadtak, gondterheltek. Tudjak mind, hogy nem marad­hat így. De nem hetek, hónapok múlva kell megváltozni, hanem azonnal. , , A Magyar Kommunista Párt zászlójára írta az értök való harcot mint ahogy minden el. esettért vállalja a küzdelmet Az 6 sorsuk, az ő életük is azon múlik, hogyan dönt au­gusztus harmincegyedikén _ a magyar nép. Ha a Kommunis­ta Párt a nép bizalmából na­gyobb hatalmat kap tervei véghezvitelére, nagyobb ered­ményeket tud majd kiharcolni n népnek. Sz. E. ff Color Is White“ Szí István ünnepén Az egyház megáldja a háreméves tervet építők szerszámait 2 3 Ebből bizony nem telik fényűző életre. Pici, vizes, homályos lakás a Virág- utca 13. sz. házban, ami! orvosi rendeletre mér fel kellett volna cseréint egészségesebbel. Reggelt: kenyér meg paprika, dél­ben: krtmpllpnprtkás, vacsora, ami megmarad. De már krumpli is csak másfél kifónyi van, ha el­fogy, krumpli paprikás sem lesz. ' liszt ráncé. Hiúira kér a beteg fér­fi néha paradicsomlevest, — akár­milyen olcsó n paradicsom, nem Ä termés Selatarfíás&nsk vé­geztével hagyománya a magyar falunak ünnepet ülni. Ez magya­rázza meg azt a lázas készülő­dést, amit az egész országban ta­pasztalhatunk a parasztság köré­ben Szt. Istvánnak minden köz­ségben való megünneplésére.- Ebben a hónapban indult a hároméves terv, amelynek egyik legfontosabb célja: a dolgozók életszínvonalának emelése. Dol­gozó parasztságunk részére ez gépeket, beruházási kölcsönöket, olcsó, nemesített vetőmagot, ház­építés lehetőségét, jobb ruhát, tanulási lehetőséget, egyszóval emberibb életet jelent. A na­gyobb jövedelem megváltoztatja majd a falu arcát: több vidámság, több derű köl­tözik majd a faluba, és a falu népe szép lassan megtanul örülni a* életnek. Ennek a szép életnek a biztos tudatában készüljünk augusztus 20-ának a megünneplésére. „Áldassék meg a kapa és * ktasea Szt. István ünnepén így rendelkezett az elmúlt héten a püspöki konferencia is. Ez a mondat nagy lépést jelent * ma gyár katolikus papság életében Jelenti, hogy a papság és az egyház színién a hároméves terv mellé áll és Isten áldását kéri a magyar nép országépftő munkájára Minden becsületes magyar ember megelégedve vesz tudomást az egyház eme közeledéséről, mert a felszabadulás óta ez aiz első eset, íitnikoT az egyház is részt kér a magyar - demokrácia mun kijéből és buzdítja, bátorítja, áldásával erősíti mélyen váltásos népünk millióit. Mi kommunisták eddig is vál­tig hangoztattuk, hogy az egyháznak és a demokráciá­nak meg kell férnie egymás mellett. Nagy elégtétellel vesszük tudo­másul a püspöki konferencia di­cséretes határozatát abban a hi- szemben, hogy az cgyhfe nem áll meg a megkezdett úton és tovább közeledik a magyar demokráciá­hoz. Ennek a reménynek és a szebb életnek a reményében ünnepel jük az augusztus 20-át. Töltsük meg tartalommal ezt a napot, ne ágy, mint a feudális világ urai. A kommunista száz­ezrek. akik az orseágépftó emlé­két és új országunk építésének kezdetét üneptik, akár mis párt. beli magyarok, tisztelettel: veszik tudomásul a papság áldását és megfogadják, hogy hazánkat szabad és boldog nép virágzó or szágává teszik. AKARJA, hogy látása tökéletes legyen? Szemüveget SZABÓ látszeréaztól vegyen! Orvosi receptre is legolcsóbban F • re n c i • k-u I e a 36 ezém­Ugy tadtak, hogy m amerikai., az úgynevezett „nyugati" demo­krácia a háborút nem holmi impe­rialista célokért, hanem az emberi­ség boldogságát egyedül biztosí­tani fadó demokratikus világrend­ért folytatta. Nyíltan hangoztatták, hogy el kell pusztítani azokat a totális rendszereket, amelyek kö­zépkori barbárságba akarják siily- lyesztem az egész világot s meg akarták fosztani az emberiséget mindattól, ami humanitást, egyen­lőségen alapuló jogrendet és igaz­ságot jelent. Világgá kiáltották, hogy el kell pusztítani azokat, akik elvetők az ,JEmber" legna­gyobb kincsét, a szabadságát s fa­siszta módszerekkel, faji megkülön­böztetés alapján akartak felépíteni egy áj világot. Egyszóval, a demo­krácia széni nevében Amerika be­leavatkozott a háborúba, hogy harcoljon azok ellen, akik egyedül akartak parancsolni népek és nem zetek felett s rabszolgákká akartak tenni száz és százmilliókat. Ez eddig rendben is lenne, ha a gyakorlat nem cáfolna rá < a szépen hangzó elméletre. Mert eltekintve a dollárkölcsönök poli­tikájától. amelyek nyilvánvaló cél­ját ma már csak azok nem lát­ják, akik nem is hajlandók azt meglátni, voltmi egészen furcsa I és szokatlan dologra lettünk fi gyelmesek, mely szerint a nagyon demokratikus sót, „legeslegtnkábh demokratikus' US A. hun számon tartják m embereket, „oeztédror rákr­A napokban kezembe került egy amerikai házasságlevél, amelynek személyi ad at nyilvánít Ősi rovatában főbbek között ilyesmire kíváncsiak, ilyen kérdéseket teamek fel az amerikai hatóságok a házasodni, vagy férjhez menni akaróknak: „Színei“ És a szőbardorgó házas- ságfevél kőteleeségszeröen tanúsko­dik arról, hegy az Siető ,/ehér." Mert a nagyon demokratikus Ame­rikában igen lényegen körülmény még ma is, hogy valakinek milyen fajszine van. Hiszen egéeten más jogok és kötelességek Illetik meg azt, aki abban a szerencsés hely­zetben van, hogy fehér szülőktől származik, mint az, aki mondjuk sárgának, vagy éppen feketének született. Mi történik tehát? Semmi más, mint az, hogy az embert jogok el­szánt védelmezőt, az egyenlő el­bánás elve mellett síkra szállók hazájában az „örökkévaló“ demo­Szokatlan égi jelenség Firenze felett Rómából jelentik: _ A római rádió Jelentése szerint Firenze lakossága e péntekre vir­radó éjjel különleges hatalmas fényt árasztó égi jelenségre lett figyelmes. Az égboltozaton jjyor- ean áthaladó sugárzó test keVea- fehér fényt árasztott és sok mé­ter hosszú fényes uszályt húzott maga után. A római jelentés sre riot Dél-Franciaországban és a* olasz Riviérán te észlelték a szo­katlan jelenséget. Tűzhelyek FfUEDRICHTOL Bajcsy 7-siUnszky-u, 12. Csak egv röpke mozdulatról van szó, egy némán tűnő tollvonásról, mely döntő lesz, hogy kezed épít-e, vagy' magadnak bitóiét ácsol. Igazak itt, ez induló sorok, nyissanak hát emlékzárakat, feledés fátylát tépjék a múltról, hogy ne legyen a Valón, — lakat. Dózsa parasztja, célnál késett el a végső, győztes mark o 1 ássál. Kossuth honvédé egy lépést vételi onnan, hol a Szabadság szárnyal. A szuronyok kört tereli szavazók válogathatnak, — oly hiáha, — cifra, dölyfős nevek, rossz sorában, hisz mind terhet rótt e hazára. Magadról ítélkezel Irta : Szántó Tibor Béla Ma, máskép van ez, mert még szabadon választhatsz hídrobbantó gazok, fogságba üldöző hitvány gyávák, romboló, bitang hazátlanok és a lengő, vörös zászlók alatt hittel hazátépitök közölt, Fiad, férje-:! apád hozzuk haza. Kék ég mosolyog zászlónk {ölfitt. Békét, rendet hozunk, — biztonságot, a háborús romok helyére: boldog népet és majd mindenkinek telik nagyobb karéj kenyérre. Vadásztak ránk, börtönökbe zártak, de míg egy könyvünk, egy' emberünk marad, — mert ml magunk vagyunk a Nép, ai új harcra mindig eljövünk. » » Most a vértelen vészben harcolunk dús kalászok, a föld vad mélye, sötét asztalok és fakó gyárak rabjáért, — hogy Üj Világ érje. Csak egy röpke mozdulatról van szó, egy némán tűnő tollvonásról, mely döntő lesz, hogy kezed épít-e, vagy magadnak bitófát ácsol. krácia, a nagy Példa „kiesd' le­tér a púid anno*, köteles átjárói * kicsit" elkezdi .Jajkülönböztetni', osztályoztál' az embereket olyan alapon, mint ahogyan azt a fa­siszta őrület fénykorában a náci tébolyultak tettén. Hirdették é* hirdetik nta is az emberi jogok vé. delmét, ugyanakkor a legelképesz- több módon és formában maguk is készek lábbal tiporni a szabadsá­got, megcsúfolni a legszentebb em­beri eszményeket. A tetszetős jel­szavakkal, kidobott elméletekkel szemben, amelyeknek az a célját hogy a .jiyugati demokrácia" /<f- rószalagjára kerüljenek országok és nemzetek, a véd óság az. hogy Amerikában ma, a Tranwn „dik­tatúra" idején, n „nagy demokrá­ciában“ tatán még inkább, mint bármikor, — gyár- 4s föld, izom i* agy egyet tehet csapán: enged el' metkedni a legfőbb parancsnak, fenntartani azt a rendszert, ame­lyik megerősíti a nagykapitaltslák pozícióit. Nem fontos az, hogy ** a rendszer társadalmi és fajt meg­különböztetés alapján milliókat és milliókat fart rabszolgaságban, hiszen csupán ezen az alapon lehet hajtani a rabszolgákat a profit' nyereségek minél nagyobb és vé­nél mértéktelenebb fokozására, Nem hiába hangoztatja WaRoe* és a köréj* csoportosultak, hogy a most pégéiért háború óriási vál­tozásokat hozott és * változások súlya alatt Amerikában is at*i kell hozni azokat ar inézkedét*' J két, amelyek tegnap még forredm- ! minknek számíthattak agyon, m* * azonban azoknak a során, a ked» dús törvényszerűsége következté­ben rendszereket és embereket kél kicserélni. Nem lehet ma már kit' séges, hogy amire as egészsége*> fiatal demokráciák régen rájött**, arra az amerikaiak józanabb " reálisabb politikusai rá ne döbben­tek volna. Wallace ét társai b*- látták, hogyha valóban demokraták akarnak fenni, nekik te le kejj vonatuk a következtetést azokból a tanulságokból, amelyeket az ere­jét ezer eszközzel és a legfantasz­tikusabb módszerekkel sokszoroz* ellenség, a fasizmus nyújtót. . Itt nálunk, Magyarországon, reakciósaink mindenáron azt ÜV*“ kéznek magyarázni és beleszugg*' ráírd a tömegekbe, hogy az <*m*" rtkai a nyugati demokrácia" n*n.* olyan ám, mini a többi. S ez óla" a többi alatt természetesen a .k*' lett', a Szovjetunió demokráciá­ját értik. Magyarázatukból félreérthet*^ lenül az is kiderül, hogy egyed» az amerikai demokrácia Őrködik i szabadság felett, hiszen azért síkra Görögországban Is, hogy megvédje azt. És ha ’sikerül nenterd nekik az európai népf* .szabadságát", megvalósul a f°ídl paradicsom: a nagy, az örök, • mindenható Demokrácia. Oh, »" dott, jobbfelöli optimizmus! TénT leg enytre vakon az emberek * világ sodrával szemben, vaÉf ilyen elszántan kábítják maguk*17 Egyet azonban nem sejtenek elmélet hirdetői, hárkf és bárh» nyilatkoznak. Hogy ma már e}" enyésző kivételle! mindenki IMijk hogy Amerika régi emberei, a világot jelentik. És hogy az a rtf világ nem is olyan fényes, derű” 'van árnyék nélküli, olyan <if. só.;(os. És hogy ma már az érni’7 rek milliói mindenütt derűsebb' Igazságosabb, jobb életet akarn"*i Fs nem vehetik rossz néven **b° a világon etektől a jagforztott*, felvilágosult milliók lói, ka áj »*' tűk megszervezését új embere*7* szeretnék rábízni. Hogy me&túK jenek végre az emberi egymást* elválasztó társadalmi és faji ,llC% különböztet esek, hogy a mólja*0, le végre az annyi keserűség11’ megaláztatást és nyugtalanság*'1 tömegtüntetésekre okot szolgálj mesterséges válaszfalak, antely* mind az emberi igazadét alansag7 felépített élet- és államrendsz* betegségeiből nőttek ki. „Color if white" ,,. nem árt, k* eltűnődünk egy kicsit ezen a daton. És nem árt, ha idéz fa mindazoknak, akik „áhítattal" Pe] szélnek az amerikai demokráciára s titokban, meg nyíltan az ő ,-sí ' hódságukért" könyörögnek. BÉKy JULIA DE

Next

/
Oldalképek
Tartalom