Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)
1947-08-20 / 188. szám
4 ÜJ DUNANTÜl 1947 AUGUSZTUS ZS 3gcs« éoí főműnkön ok triók Ja&osz’áyiébóh Arra a pártra szavazzatok, amely a legkövetkezetesebben harcol a dolgozók jólétéért A szomszédos Jugoszláviából, »okát, ezreseket lehet eldorbé-1 kerülne. Ezek alapján már fogal- nto népi köztársaságából érkezet^ zolpi, de feketézői, harácsolni, i ott alkothatnak a mai Jugoszlá íz alább közölt levél. Abból azl nép zsebéből milliókat kilopni I viáról. országból, ahol a feketézőket nemcsak papíron ítélik el, hárem tényleg®«« kötelet raknak a nyakukba, vagy 10—15 évi kényszermunkára fogják, ahol az ■írszágépltök nem kénytelenek drága Idejüket elfecsérelni a régi erűi demokratikus álarcot öltött, j különböző újsüttetü „demokrata un" pártokban megbújó hívei dien folytatott harcban, egysze- űen azért, mert a jugoszláv népiek a fasizmus elleni többéves háborúja elsöpörte ezeket. Ezért most teljes lendülettel 'olyhat az építő munka, ami vt- igszerte elismerést kelt, s amiöl ez a levél is tanúskodik, amit. elenleg Jugoszláviában dolgozó ■magyar munkások — köztük há- om pécsi — intéz lapunk «a keresztül a magyar népbe*. „Magyar dolgozók I Ml magyar építőmunkisok, kittet a magyar reakció hazánk és aaládunk elhagyására kényszeri, tett akkor, amikor hazánk fővárosa ée több vidéki város romokban hever éa így nincs a magyar dolgozóknak tisztességes lakások, •ina kérünk benneteket, hogy az írszággyülés! választások alkalmával gondoljátok meg Jól, hogy melyik pártra adjátok le szavazataitokat ... Azt akarta a reakció, hogy oda. haza tovább együk a munkanélküliség szűkös kenyerét és ugyanakkor arra is számított, hogy mint nélkülöző s rongyoskodó munkátok, a magyar demokrácia ellen fordulunk. De mi kijöttünk ide Jugoszláviába és ezen elhatározásunkat nem bántuk meg, mart itt tanultuk meg, hogy ml is az Igazi népi i’euokrácia és milyen eszközökkel lehet megvalósítani. Az ötéves terv, amely most indult meg, atár előreveti a munkás jólétet, tít minden munkás Jól élhet, aki dolgozik, munka van elég, aki akar, Jolgozhatlk... a munkást mániájáért megbecsülik és megfizetik, keresete után embert módon élhet Éne legyen bizonyíték az, hogy hatheti ltt-tartózkodásunk után fele fizetésünket hazaküld- hettük, éltünk és íelruházkodtunk. Ezért arra kérünk benneteket, »agyar dolgozók, hogy legyen követendő példa főttetek a Jngo. szláv népi demokrácia, mely a dolgozók jobblétét biztosítja. De ezt veletek csak úgy érhetjük el, ha a közelgő országgyűlési választásokon arra a pártra szavaztok, amely Tito vezetése •ílatt Itt megvalósítja a népi de- n ikrádét és smely odahaza is a .i'gUövptkezetesebben harcol azért, uogy a demokrácia valóban a uhpfe legyen. Amely párt tervet •<dott az építésre, a munkanélkült- '? *e?*7flnt«,éséra, a dolgozók .leiének emelésére. Ez „ párt pedig a kommunista Párt. Zágrábban dolgozó Magyar Epitőmnnkások." * Következik húsz aláír*«- hat páfMi, két győri. Valaminkét pécsi: Popovtcs József és feladó: jfj. Balatonyi Dezső ugyancsak pécsi — Zágráb 1047 VITT. 10 én. ' 1947 sem lehet. Ezzel szemben minden dolgozó egyformán hozzájut minden saiükségfleti cikkhez: ott nem tűnik el egyetlen napra sem a vaj vagy a táj, sem a cukor, sem a textil és jóminőaégü és olcsó a cipő is. Beszélhetünk például egy magyar nemzetiségű kereskedősegéddel, aki havi keresetének egy tizedrészéért egy pár cipót vehet. Magyar viszonylatban a* annyi, mintha egy pár cipő itten, írd és mondd, harminc forintba A magyar népi demokráciának is van egy hároméves tervei ennek is az a célja, hogy a dolgozó nép jobblétét biztosítsa és meg' szűntesse az esténként ezreket elmulató feketézők társadalmát A jugosalávok már megvívták az 6 harcukat, a mienk most folyik. A magyar dolgozó nép osztályöntudatán múlik, hogy milyen hamar juttatjuk (fiadéira a dolgozók népi demokráciáját Nincs burgonya, de ami van az drága mert a tóvárosi spekulánsok mesterségesen felhojíjáfc az árát burgonya Nv Nem szállott lel a páva e vármegyeházára, ha a külsőségeket nézzük. Sokon vannak olyanok, kik a külsőségekből vonnak le következtetéseket a belső szellem lelő). 1914. Megöltek egy magyar faló főherceget és esrt a nyakán« ráncigáit ürügyet használták fel, hogy halálba küldjék a magyar apák és üúk millióit. Mikor már az anyáknak szerte a világoa fogytán voltak a halálba küldendő fiaik, hangossá vált a békés* való vágyakozás szava. De a csökönyös és a más bőrére erélyes miniszterelnök, Tisza István nem engedett Es tovább Indultak a veszendő emberekkel a már led sem lobogózott marbavagónok, • front felé. Aztán a háború végétért. Az elkeseredett emberek haragja * gőgösen visszavonuló miniszterelnök leié fordult M előkelő Her- mina-ntl villájában várakozott arra, hogy mikor kapcsolódhat gint a* ország saját szájíze szerinti h-ányitásábs. Bgy leszerelt katona azonban megölte. A fehér-terror idején százakat hurcollak meg és politikai sztno- zetet akartak adni egy sokat szenvedett ember bosszújának, tnetf csak egyszerű rendőri ügy volt Tisza István, a gőgös és megközelíthetetlen törtető nemzeti fér dalommá vált a hazug ierditések nyomán. Bűnéről senki nem he- szélt, mert a halottak némák és az élők hamar lelejtenek. Aki P*” dig nem tadott felejteni, annak torkára forrasztották az emlékezést. De ma, a pécsi vármegyeháza díszterméhez vezető folyosón » többi feudális nagyér között még most Is ott dfszUk Tisza Istvá* portréja. Követeljük: azonnal intézkedjenek, hogy odavaló és arra érd** mes ember festménye foglalja el ezt a helyet. Ha a vánnegy*" házán tájékozatlanok lennének az Ilyenek felöl, akkor kérdezzék meg az Iskolásgyerekeket, kik voltak nemzetünk nagyjai. De ha a vármegye nem tadná nélkülözni Tisza Istvánt, akkor festessenek arcképe hátteréül te-metői fa kereszteket, feketernháti síró özvegyeket árvákat és rokkantakat. Még ma Is vannak sofca»< kik ehhez az utólagos alakításhoz modellt áthatnak. így írnak a teljes megelégedés hangján a Jugoszláviában dolgozó magyar munkások} de így beszélnek a lent élő magyarok is, akik. kel e sorok írójának januárban párruipos lenttartózkodása alatt alkalma volt beszélni. A háború és náci terrorsújtotta Jugoszláviába» szigorúan őrködnek a rend felett. Nincsenek luxuslokálok, eszpresszók, ahol esténként száza„KJ kotta kai, aranyat léi" Valahogy így vagyunk a burgonyával is. Mert burgonyát is csak a reggeli óráikba» Telhet a fogyasztó a pécsi piacon. 10 óra felé már csak az árjelző táblácskáik mutatják, hogy burgonya volt, míg az üres asztalok arról tesznek tanulságot, hogy már elfogyott. Először rendszerint a Községi Ételmlszerüzem burgonyája fogy el — mivel itt árusítják legolcsóbban —, aztán rövidesen sor kerül a többi elárusító burgonyájára is. Az emberek hosszú sorokban várakoznak, de legtöbbjük mégts üres kosárral megy haza. Ja kérem — mondják ilyenkor a burgonyások — gyenge a felhozatal Mit is tehetne mást a fogyasztó, minthogy másnap ismét sorban áll abban a reményben, hogy talán ma sikerül burgonyát kapnia. Szombaton a Községi Élelmiszer- üzem mindössze 30 mázsa burgonyát tudott csak piacra hozni, ami pillanatok alatt elfogyott. A nagy kereslet ellenére is 50 fillérért mérték a burgonyát. így érthető, hogy a közönség először a Községi Élelmiszer burgonyáját vásárolta fel. De sajnos csak a aor elején Jövőknek jutott az olcsó burgonyából. Röviddel a Községi Élelmiszer- üzem üzletzárása után új burgonya-mennyiség jelent meg, tegné- szetesen magasabb áron. Nyitrai terménykereskedő jelent meg ezúttal a színen. A kiskereskedőknek adta el a burgonyát, akik 74—76 filléres áron továbbították a fogyasztókhoz. Az különbözet súlyosan a kisember zsebébe vág, de a burgonya (gy is gyorsan elfogy. Kedden jómét kimentünk a piacra. Ugyanaz a kép fogadott bennünket, mint szombaton. Hosszú sorok vártak burgonyára. A felhozatal isimét qyenge volt, a do! gőzök közül igen kevés jutott burgonyához ma is. Vájjon mi ennek az oka? Felkerestük a Községi Élelmi- szerüzemet. Kérdésünkre azt a fel. világositást kaptuk, hogy nagyon nehéz a burgonya beszerzése. A beszerzési csoport sokszor napokig járja a falvakat egy-egry kis tétel burgonyáért. A nehézség ab ból ered, hogy a budapesti nagykereskedők ugyancsak járják Baranya falvai! és a Községi Élelmiszer- üzem részéről megfizethetetlen árat Ígérnek a burgonyáért. Raktáron nincs burgonyájuk, mint a többi éJelmiszemagykeres- kedőfcnék, mert a felvásárolt burgonyát azonnal viszik ki a piacra. nehézségbe ütközött « beszerzése — mondja a Nyitral nagykereskedés cégvezetője — de most már sikerült e hétre nagyobb tételt beszerezni. Az árak itt lényegesebben magasabbak, mint a Községi Él almi- saerüzem burgonyaára Viszont- eladóknak. 70 fillérért, fogyasztóknak 80 fillérért adják a burgonya kilogramját. * Burgonya tehát igenis von. Éppen csak az árét kell magodul) Már akinek telik rá. Nyit rat ék és a tőlük vásároló kiskereskedők alighanem szíveseb ben adnák olcsóbban — Így reméljük I —, ha ők is olcsóbban Jutnának hozzá. Ha nem kellene a burgonya spekulánsokra ráígérni De kell! Ezért nincs burgonya és ami van, ezért drága. Mert a spekuláns oknak semmi sem drága, e A Községi ßtelmlsxe.rüzem a pécsi dolgozók érdekében keményen állja a versenyt. De lehetetlen egyetlen vállalkozásra hárítani az egész hadjáratot. Erélyes intézkedést várónk a burgonya fronton a drágftók elleni Molnár Erik elvtárs a múlt bűneinek áldozataiért A háború rohkantfai és özvegyei megélhetésének biztosítására átképző tanfolyamokat indítanak A hoaaspferó hadifoglyoknak t gazdasági éJethe való kedvező elhelyezkedésé«« Molnár Erik «áriám, népjóléti miniszter a Szakszervezeti Tanáccsal karöltve, a háború végétől azámitott 5 éven belül, 50 ezer hadirokkant ipari éa mezőgazdasági átképzését tűzte ki célul. A terv jdtentőoóge szinte felbecsülhetett«*, mert azt tűzte ki maiga elé, — éa lehetővé is team, — hogy a háború rokkant ja i továbbra ia biztosi rtia-asák megélhetésüket. Az árképzéseik, révén a naigy szafarmmkásfeiAn von lehet enyhít ervi A népjóléti minisztérium illetékes ügyosztály*, eddig 500 hadirokkantait helyező t ni, részben az állami üzemeknél, részben magAnváE!e.T«tokr*áil. Az elhelyezett hadár rikkantok legnagyobb A legszemérmetlenebb és legostobább provokáció Kik kobozzák eí a vámnál a fejet? Felháborító és minden Józant Feleslege? észt meghazudtoló aljas provoké- J hogy dóról szereztünk tudomást. Teg-| nap a Vámoknál bizonyos egyének kihantjsúlyommA, meg állították a városba tejet hozó termelőket és miután magukat kommunista párUgaro! ’ tanyai ,-igazolták", elkobozták a termelőktől a tejet. Pártunk a közelmúltban ered. menyes harcával az ország minden dolgozójának javára diadalra jut- tatta a pécsi dolgozók tejcsatáját. Elértük azt, hogy a fogyasztók számára nem emelkedett a tej és tejtermékek ára, ugyanakkor a termelők magasabb áTat kapnak a tejért. Állandó követelésünk a tejelosztás monopóliumának megszüntetése, hogy a termelők közvetlenül juttathassák a dolgozók asztalára a tejet. A kommunisták harca, amelyet a városi és falusi dolgozók érdekében egyaránt vív meg, elismerést és megbecsülést eredményezett. Most reakciós provokátorok osto- ba és esztelen módszerekkel akar I ják ellenünk fordítani éppen azoA múlt héten ugyan nagy kát, akiknek érdekében küzdünk. akii er* az aljas provokációt véghez vitték, nem kommunisták ée nem jogosultak a Kommunista Párt tagsági könyvének viselésére. Ellenük tuaga a Kommunist; Párt tette m-eg a fel jelentést a rendőrség er. Ezúton is felhívjuk a tejtermelő gazdák figyelmét, hogy senkinek semmiféle párügqzolvá,anyai nincs joga tejet elkobozni tőlük. Aki ilyesmit megkísérel, azt haladéktalanul adják át e raudersógnék. része már le is vtasgázott " m^íjlaipta • segédlevelet. A népjóléti minisztérium 4 szakmatanulás idejére is bízta" sít fizetésé a rokkantaknak. A tanfolyamok keretében mo*' gépésszé, ré dióm üszerésrzé, zögazdasági gépkezelővé, vagy **" pénz, szabó, kikatos, kádár fonó-szövő mesterségre tárulják ** * hiadirokká»fiákat Ezzel * t*®" dclettel párhuzamosan a hadiözvegyeket is HH'gélheté4* lehetőséghez juttatják. Az ösavegyek részér« női ipari taofolyamot indított a **’1 jóléti minkztórium. A tan folyta1 elvégzése után mes'erlevelet V*P* nők. A mezőgazdasági szakmáik-1* való átképzés különböző fSt"\ képed iskoíákban folyik. A ***£ lemj pályákra pedig a dől£°*VT iskolájában készítik elő s hun*5' rokkantakat. Pártunk, a Magyar KomtnunW8 Párt volt az első; amely a b***' térő hadifoglyok és hadúrok**^! tok kedvező eőhelyezése célján elsőrendű feladatának teki® tette, hogy a múlt bűnéért K4. pótolja őket Pártunk nenicss hazasegíti a hadifoglyokat , nemcsak üres beszéddel -•P’ molitja“ a hadirokkanta kát, hanem fofcnól-fdkna cl te heb"^ olcet mert sxt akarja,, hogy j demokráciában minden do’jí07!, akaró ember munkaalkalmat megélhetést ú> talál jóm, bogv ,, ország 9 boldog és meeelétf^® embe r ék orszógH legyen. Hadigondozottak figyelem! * a/ , j, ! f olyó hő 23-án szombatos' "í”! hiszékeny- ] előtt 10 érától délután 7 iil9.*,' „vJá ^ meg nem hadigondozottiak részére V***“* illető tagkönwéve! is vissza- -,*„<* tanunk élést követ él. , kí>*' a v „„,)■ 1 •, . ! Kóós Zoltán hadirokkant. Azok pedig i,kak azt hiszik,' ponti kiküldőt* vezetésévé1 • hogy ilyen áriatszo provokációk-j __ F -n- PJ. /, P ka! é ket tudnak vem! e paraszt-iFe^érjü^ 4 i te ság és a Magyar Kommunista jrtrv®*!’ Pált közé," a r^őr^eTT^k fogytát valapatert kénytelenek megmutatni valódi Í!-F^ pártállásra va.ó tekin ' párttagsági köayvüket. HIRDETÉS ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-SP TELEFONSZAMOT! kül minden panmsziikíkat. kér1 kel forduljanak bizalommal digundozó Qsztályíioiz, út 68. földszinti helyiségben’, Minden kérdésben irie*\-s£f fi.j világ ősi tiasűt sztilgá’uni. segítséget nyúj'unk.
