Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)
1947-08-26 / 192. szám
3 0J DUNÄNTUE !M» AUGUSZTUS * Számítunk az értelmiségre, kisiparra, keresf edelemre Az ellenzék azt hireszteli, hogy nagytőkések rovására fog menni. a hároméves terv veszélyeztett a városi kisemberek exisztenciáját Ezzel szemben a hároméves terv végrehajtásával mi meg akarjuk sízilárdítani a kiskereskedelmet és kisipar:. A Magyar Kommunista Párt minden erejével a kiskereskedők kisiparosok vonalán ál', A mi véleményünk az. hogy a nagy, országépítő munkából tekintélyes részt a kisiparral kell elvégeztetni és a kiskereskedőknek nagyobb szerepet kell juttatni fejlődő kereskedelmi életünkben, mint eddig. Természetes az, hogy mindez a nagykereskedők, ax áruházak, a Ezt mi tudjuk és vállaljuk », mert mi jómódban élő kisemberek országát akarjuk felépíteni Az értelmiségről szólva. Farkas Mihály kifejtette, hogy a Magyar Kommunista Párt tisztában van vele, hogy az értelmiség nélkül, vagy az értelmiség dien az országot felépíteni nem lehet és éppen ezért baráti kezet nyújtott s magyar értelmiség felé pártá'lásra való tekintet nélkül. Nem kérdezzük: „melyük pártba tartozol!“ a döntő az, bogy becsületesen építsen és dolgozzon « magyar nép érdekében. A haza függetlensége a legszentebb torvény Ezu;áo Farkas Mihály - elv.1 társ a külföldi kölcsön kérdéséről beszélt, rámutatva ama, hogy szívesen használnánk fel külföldi segítséget az onszágépitő munkához, de « külföldi tapasztalatok az; bizonyítják, bogy a dollár- kölcsönöknek polgárháború és a függetlenség feladása az ára. Már pedig nekünk, kommunistáknak a haza függetlensége a legszentebb tör. vény. Csak független nemzet lehet szabad és boldog s ezért mi. magyar kommunisták mindönkivé' szemben kivéted nélkül, megvéd- jük a magyar haza függetlensé- 0ét. Függetlenségünk eladása nem lehet a magyar újjáépítés útja. (Élénk helyeslés.) Nem kell nekünk doJüárért eladni az országot. Van pénz ebben az országban is elég. azoknál, akik az infláción és háborún milliókat harácsoltak öasze. Az ő politikájuk taszította hábo rúba aiz országot, az ő leikükön, a gazdagok lelkén szárad az, hogy hazánkat feldúlta a háJború. fizessék meg tehát az újjáépítés számláját ők, a gazdagok (Viharos taps.) Amikor látták, hogy külföldi kölcsönről alig lehet komolyan beszélni, azt mondották, hogy akkor meg kell adóztatni jobban a magyar munkást, parasztot és városi kisembereket. Mi azt mondottuk, hogy nem. Igenis meg kell adóztatni, de nem a munkást, parasztot és városi kisembereket, hanem a gazdagokat. Farkas Mihály eLvtáns ezután visszautasította a reakdónak azt a vádját, hogy mi erőszakosak vagyunk. Nem erőszakosak vagyunk, csak erélyesek és határozottak, ha a nép érdekeiről van szó. .Szent Istvánt is zsarnoknak nevezték, mert erélyesen és határozottan «tervezte meg a magyar álltamat. Ezer év igazolta az ő mélyét és határozottságát. Az ejnberiség fejlődésének tör. ténelme arra tanít b érmünké hogy országokat, nemzeteket csak erélyes, határozott pártok vezetői tudtak megmenteni a fenyegető veszedelmektől. Mi. magyar kommunisták busz kék vagyunk arra, h-ogy az»al *7 eréllyed és határozottsággal harcolunk a magyar jiép ügyéért, amilyen erővel és határozottsággal harcoltak a magyarság szabadságáért Szent István, Rákócz Ferenc, Dézsa György, Hunyod János, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor. A nemzeti zászló a mi lobogónk Bennünket az utóbbi időben azért is kritizálnak, mert jelvényünkben ott díszeleg a piros- fehér-zöld szán. Azt mondják nekünk, hogy átfestettük magunka; s ez csak választási trükk Ez nem igaz. Mi magyarok voltunk, vagyunk és maradunk Büszkén vall juk magunkénak a piros-febér. zöld zászlót, amelyet igaz, hogy 25 esztendőn keresztül Horthyék bemocskoltak, de most itt áll tisztán. <\ demokrácia lobogójaként. Aizt is szesnünikre vetik, hogy emplomokat építünk, javítunk és békességben akarunk élni az egyházzal és a papsággal Ezt mi tudatosan tesszük és ezen senkinek a kedvéért 'nem változtatunk. A MKP a szabadság pártja e mint Ilyen, megvédi a vallásszabadságot is. Amíg ebben az országban erős Kommunista Párt van, addig teljes vallás- szabadság is lesz. Mi szívből mi a népszerű‘■len i-Hb feladatot vállaltuk, nehogy a stabilizációi újabb pénzbőség ingassa meg. Eizt kívánta a stabilizáció, a nemzet érdeke, ezt írták elő nekünk a mi nemzeti hagyományaink. És a hároméves tervet sem pártérdekből hanem a dolgozók felemeléséért, az életszínvonal meg javításáért, a magyar haza erő. sítéséért vállaljuk, követeljük és valósítjuk megA műit és jelen alapján egyaránt joggal kérdezhetjük: kiknek a hagyományai valóban nemzetiek, kik a hazafiak, ők vsgy mi! A ielismeres, az elvhűség, a teltek pártja óhajtjuk, hogy a demokrácia és az egyház kezet fogjanak egymással. (Úgy van!) Beszéde végén Farka» elv- társ örömének adott kifejezést annak, hogy a rendőrség és » honvédség a belső rendnek és nyugalomnak, az ország függetlenségének fegyveres biztosítékai ilyen szép szóimnál vesznek részt a Kommunista Párt nagygyűlésén., A hallgatóság lelkes ünneplése közben mondott köszönetét Sztálin marsallnak a hadifoglyok ba- zsábocsá fásáéi- és kihangsúlyozta, hogy e MKP azéirt harcol, hogy ne legyen többé soha háború é« ne legyenek többé hadifoglyok. Ezért kell minden öntudatos magyarnak a Kommunista Pártra szavaznia. A sors akarata, hogy első lettt a szavazóoédulán is, mint ahogy elsők vagyunk az ország újjáépítésében. Gondoljanak elvtársaink egy kátyúba jutott szekérre. Ilyen szekér volt a magyar haza. Beálltunk négyen., a négy koalíciós párt ebbe a «sokérbe, hogy kirántsuk a kátyúból. És egyszerre osak azt kellett érezni, hogy a négy közül a legerősebb ahelyett, hogy velünk együtt előre vife vőlna, hátrarúgta a szekeret. S amikor nem ment a régi emberekkel, szükség lett arra hogy új embereket fogjanak be, új választás alapján. Ennek a választásnak lesz tehát a feladata, hogy a szekér élé olyanok kerüljenek, akik nemcsak kiabálnak, de rántanak, húznak, hogy az a szekér seabed legyen és meginduljon a maga egyenes» felfelé vezető útján. Sokszor halljuk, hogy a MKP nem a szavazatainak megfelelő 17 százalékos befolyást gyakorol. Ez igaz is. A mi befolyásunk munkánk arányának megfelelőin nem 17 száaalőfcos volt. Tizenhét százalékos erővel elértünk sokkal többet, min* ami 17 százalékos alapon megváló si tható lett volna, de hogy mindent elérjünk, ebbe a az kell, hogy a választásokon mi erőnk, * a mi súlyunk 17 Hajdú Gvufa az igazi nemzeti hagyományokról Farkas elvtárs beszédét szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel köszönte meg a Széchenyi teret zsúfolásig megtöltő és az egész beszédet állandó éljenzéssel kísérő hallgatóság Ezután Hajdú elvtárs emelkedett szólásra. Beszéde elején rá mutatott arra, hogy az ellenzéki pártok felelőtlenül ígérgetnek, ígérgetéseik mögött azonban csak a saját egyéni érdekeik szolgálata húzódik meg. Eddig sem törődtek mással csak a maguk jólétével és mint a Pfeiffer-féle ügyvédek, a maguk számára fasisr avédelemntd eddig is bő aratás- biztosítottak. Ezek a pártok a múlt időket, az úri Ma. gyarorszégot akarják frftámaszta- tvi. Azt mondják ők, hogy a‘ Kommunista Párt veszélyezteti nemzeti hagyományainkat. Csakhogy az, amit ők nemzeti hagyomány alatt értenek nem a nemzetnek hanem egy elnvomó kasztnak l hagyományai. Nekünk, kommunistáknak megvannak a magunk nemzeti hagyományaink és azokhoz ragaszkodunk F-z-'k a nemze:i hagyományok itt Pécsért is gyökeret vertek és sokan a jelenlévők még élénken emlékeznek rájuk. A mi nemzet; hagyományunk az, hogy amikor az egykori imperialista szerb hadsereg Kent állt Pécs v árosé - nan és magának követelte egész Bárányé’, mi kijelentettük, hogy magyarok voltunk, vagyunk és a magyar népi köztársaság tagja; akarunk maradni. És az is nemzeti hagyományunk hogy nemcsak szavaltunk magyarságunkról, hanem amikor kellett .cselekedtünk is. l.eáHtafc a bányák, a gépek Pécs város öntudatos munkásainak köszönhette ez az ország azt, hogy ez az országrész magyar maradt. Ez a ml érdemiünk, a mi diáda ltplt azokkal szemben, akik ha zaáruló módon árúba bocsátották Nekünk, a magyar dolgozóknak. I észt a területet isolyan sztrájkot szerveztünk, amilyenhez foghatót a dolgozók alig produkáltak. A bányászok felrobbantották a síneket és ennek volt köszönhető, hogy Pécs város és Bananya megye magyar maradt. A nemzet érdeke a pártérdek elóít A mi hagyományaink mutat koz- tak aíkkor is, amikor a felszabadulás bekövetkezett. Akkor is, mi, magyar kommunisták álltunk oda a munkások elé és azt mondottuk, ha nagy a nyomor, a nélkülözés, ha nine* élelmiszer, mégis dolgozni, termelni kell, mert csak így tudjuk a* ország vérkeringését megindítani. Ez a feladat nem volt népszerű, éhező embereknek munkáról prédikálni. Miért tettük ezt? Pártérdekből? Párt-szempontból köny- nyebb let: volna demagóg módon a nyomorra hivatkozna. De a MKP a pártérdeket alárendelte az egyetemes nemzeti érdekeknek, mert ez o mi nemzeti hagyományunk. A mi hagyományunk az is. bogy amikor a felszabadulás után az; mondottuk: a magyar történelem a paraszt csalások története A És százaléknál sokkal nagyobb tegyen mert minél nagyobb lesz ax erő. kétszer«, vagy háromszoros lesz az eredmény. Azért, mert a mi pártunk a felismerés, az eívhfiség. a tettek pártja. Hajdú elvtárs «aztán vitába szállt azzal a beállítással, aroriv a két munkáspártot úgy kívánj« szembeállítani egymással hogy az egyiknek 75 éves muttjira hivatkozik. míg a másik létét csak * felszabadulás óta számítja. Hajó« elvtárs rámutatott arra. hogy ez a 75 éves múlt nemcsak M egyik, hanem mind a két munkáspártnak. az egész raagys' munkásmozgalomnak köréi múltja. És a pártok külön történetéről csak a két párt szétválása, 1911 óta lebet beszélni. Azúrra természetesen mindegyik párt küíöo- külön viseli a felelősséget a mag« történetéért. De csak azóta. Mi « munkaaagysége-t nemcsak legszentebb kötcíeseégiinknek imnerjük, de a legnagyobb ősz»» teaéggel, * legtisztább njeígyé ződéssel akarjuk is. Közös * múltúnk és a jövőnk vagy közös lesz, vagy nem lesz jövőnk. A „pécsi kisemberekhez“ Engedjék meg, vök, — legyem vége ennek, parasztnak földet kell adni. földet adtunk. Azt mondották- hogy mi magántulajdon ellenségei vagyunk s az igazság az. hogy mi adtunk magántulajdont a parasztnak. Itt sem pártérdek vezetett bennünket. hiszen parasztok akkor még nem voltak sorainkban. A magyar kommunistákat oly távol tartották a zsundárok a paraszttól, hogy a magyar paraszt tulajdonba juttatásával nem szolgálhattunk pártérdeikeke-, hanem a nemzet egyetemes érdekeit. — Akkor sem pártérdeket szolgáltunk, amikor a stabilizáció; Rákosi elvtárs meghirdette. Nép saerűbb lett volna követeléseket felállítani, min- arra bimi a mun. kásságot, hogy mondjon le jogos igényeiről, munkájának ellenér fékéiről, de CSONKA BANDI A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ VOLT KEDVENCE, KEDDEN UTOLJÁRA LÉP FEL A „Korzó ' kávéházban BELÉPŐDÍJ NINCS! Hajdú tíbrtáa» —, hogy e«y pár szót szóljak Pécs város kispolgároknak nevezett: kisembereihez Emlékezzenek vesse», hogy ezelőtt 30 esztendővel, amikor választói joga a munkásnak még nem volt, akkor ott a Szigeti városban a Horváth Jóskák, a Griiffaton Miklósok, Kispop Mukk. Mihálovics Andrások megválasztottak bennünket a törvényhatóságba, akkor, amikor sehol az országban szocialista nem volt törvényhatósági tag A következő választásokon, a Budai városban, & Blázscwicsok, Má- ricsok, Kaszaipovücsak, Máravicsok é« a többiek, a nagy bosnyák réteg, az addigi két szocialistához, Szabó Józsefhez é* Hajdú Gyulához hozzáadtak még ötöt Itt volt a mi összeköttetésünk Pécs város kispolgáraival, akik érezték, bogy a kisiparosok igád támasza mi vagyunk, a magyar kommunisták Azért mondom, bogy kommunisták, mert bár akkor még nem volt külön kamrmrniate párt, de én. aki a ledbensőbb bartásógbon voltam a sajnos már nem élő Szabó Józseffel, nyugodtan állítom, hogy ha élne, úgy amint én ő is itt lenne a mi táborunkban, e Kommunista Pártban. Ezután emlékeztetett azokra, akik számára a politikai szószék nem istent mást, mint lehetőséget a demokrácia gyelázásána, akik a szólásszabadságot hiányolják ebben az országiban, holott a demokrácia nekik a múltjuk miatt politikai joguktól megfosztot.taknak is tehetővé tette, hogy szólásszabadsággal visszaélve magát a demokráciát gyaláazák. Keresztényi szere tétről papolnak ezek és amnesztiát követelnek nem riadva vissza a történelem meghamisításával felhozott érvtől sem. Megfeledkeznek, bogy egy köztiszteletben, közsszerctetben állott embert, aki csak’ gyógyított és tanított, 25 év után, SO éves kora- ban hurcoltok fegyházba és nem engedték szabadon aztán vem, Bánókor ott megvakult. Aki ennek tudatában amnesztiát köve el. ah. bf>! nem a keresztényi szeretet., hanem a reakció szeretete. beszél. Beszéde végén felszólította a a hallgatóságot, hogy szavazzon a KaniiTMiniistn Pártra. A ^hatalmas tetszéssel fogadott .beszed után a nagygyűlést Kranciz mondotta Pál megyei titkár elvtár» bundáé szavai zárták be, majd a jeterá®" vők a binváazz cnekar Jtisérttt* mellett elénekelték ax fatomaeí0- nAlét. Beiratások a p écsi egyetemre A pécsi tudományegyetem jogos áMwmtudományi, valamint <*' vostudományi karán Pécsett, to" vábbá ex evangélikus hittudományi karán Sopronban a beiiratkó- sások az 1947—48 tanév I. t*‘ évére 1947 szeptember hó 5áőJ 15-ig tartanák- Az előadási szeptember hó ló-ár kezdődne“0 Az etvamgéJikus hltrudománó- továhbá a jog- és áHamtudoinánÓ karra a heiraííközófcnalk felvételén nőm kell külön folyom oda tok hanem az iW«rté(k.ei5 kor dékáni h1' vatálában kell beéktatásrác vége'* jelentkezniük. A heiktoti»^ születési anyakönyvi kivonató0 eredeti érettségi bizonyítványt j* a tandíj megáfiapftásho* * sűrűid*- közmunkaváítságának Igazo'i*4, máj egyetemeikről átim-tkoeéík»*'' pedig távozási bizonyítványt * be kell mutatmiok. A tanulmányú* megszakítása esetén hatósági e*' kőlcsi bizonyítvány is beanirt«:*'''' dó. Indokolt esetben utóláS09 beiratkozásra engedélyt szepta*’’' bér 30-ig a rektor ad. A be»1'®!' koz áj közelebbi részletei ügy*' ben az egyetemi hirdetőtáblák?11 kifüggesztett beiratilnozási h;r<n' lések nyújtanak bővebb tijfk^' tatást. Internátus és menza űSVf, ben a Diákjóléti Hivatal ad világosít ást. Kiváló nyári tüzelő Atágynjfani való papírhulladék ' .-jikoTjkéoi 3 rejtjel 8 órától délutár 1 óráig kapható a S'abfdsag lUiomnaiifi Munkácsy M.-utca l*1
