Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-02 / 174. szám

!9« AUGUSZTUS S ÜJ DUNÁNTÚL A vidéki kiskereskedők esete a kereskedelemügyi minisztériummal As iparreviziónál a minisztérium nem veszi figyelembe a vidék adottságait és megbénító a kiskereskedők működését Vasárnapi számunkban már rö­viden megemlékez ünk arról a sérelemről, amely a Kereskedelmi Minisztérium részéről « vidéki kcreskedőtarsadalmat érte, A kér­dés azonban olyan nagyjelentősé­gű és megoldása annyira halaszt­hatatlan, hogy érdemes rá vissza­érni és bővebben foglalkozni vele.- APOLLO ­Tel.: 20-46 TeL; 20-46. Szombat - vasárnap, auguic'us 2—3 Edgár Rica Burioughs rzetizie:ós dzsungel-re< énve fiímen Világsikert arateti •isö Tartan-film 1 Tarzan győz! Az őserdők legyőzhetetlen fiának ezer küzde'me vérengző 'eee- v<* lakkal éa vérszom's? ben- srülöttekkel "ősrer epében ; Heraus». &TÍH, 9z olimpiai győztes atléta A KÉSDOBÁLÓ PffhM, Mebláry. SiwneH Stfwsl karaalMé tréfája Előadások kezdete hétköznap S — 8 órakot faaárnap 4 — 6 — 8 órakor A sérelem az iparnevizióva! kap. csolatban állt elő. Mint ismere­tes, az infláció idején igen sokjn tódultak a kereskedelmi pályára, nem a tisztes munka fejében ke­resett haszon, hanem a konjunk­túra kihasználása által remélt tisztességtelen nyerészkedés ked­véért. végző ötösbizottság működése ez­után abban állt, hogy a revíziót a textil-, bőr- és cipőszakmákban hajtotta végre, a többi szakmák ban új igazolványra kellett ja­vaslatot tenni. Ezeket a bizottsá­gokat a Kereskedelmi és Ipar­kamarák, u KOKSz kerületek és fa Szakszervezetek bevonásával Ezeket az elemeket eltávolitani alakították. Hónapokig tartó gon- a dolgozó kereskedő társada- dós és lelkiismeretes munka után, lomból: ez volt az ipsrrevizió a Kamarákon keresztül javasla- célja. ) tot tettek új iparigazolványok A férgese nagyjából tavaly aug, kiállítására, a Kereskedelem- és elsejéig elhullt. Az iparreviziót Szövetkezetügyi Minisztériumnak.-1 ..nomenklatura*1 megfojtja a vidéki , kereskedői Uranian «.MSZKmüZ leien iC-00 ®w?u*ztus 2-től 10-ig, 9 napig * METRO-filmgyár kimagasló büszkesége. ^át 4s félórát előadótokban Sidney Franklin 'egjobb produkciója Mrs. MINIVER Színmű A* angol kőzépoirtá'v hős: éposza "linden Idők legnagyobb film:e ^ősrej^pt,^,, az ni Garbó, töt l*‘án annál it több ; Greer Gar- partnere Waller Pidgeon * ctodálatos filmet minden l^a* művészetet kedvelő nézőnek nem szabad és nem ’ehet elmulasztani Amerikában évekig látszották e Mís. WIHI7E t híradó , Előadások kezdete: ^«tnap v»sí 4 - fái t órakor rn»P: fél 4, - á és fái 9 6 Időközben azonban a Kereske­delemügyi Minisztériumban elké­szítették a nomenklatúrát (szak­lista), ami teljesen mellőzi a Pé­csi Kereskedelmi és iparkamará­nak a gyakorlati éleinek megfelelő javaslatát: Ez e nomenklatura s legtökéle­tesebb Hozzá nem értéssel ké­szült és tönkretenné a vidék kereskedelmi életét teljes egé­szében, A textílszakmát például fel akatja bontani: 1. Sző' öttárukereskedésre. 2. Kötöttárukereskedésre, 3. Divat- árukereskedésre, 4 Ruhakereske­dőire. 5. Fehérnemű-, kelengye- ős vászonkereskedésre, 6. Cumi. zott textil- és sportruházati szak­üzletre, 7. Zsák-, zsineg- és pony­vakereskedésre, 8. Ipari Fonal­kereskedésre, 9. Függöny- és kézi- munkakereskedésre, 10. Kalap- kereskedcsre, 11. Lakberendezési textilkereskedésre is számos al­csoportra. Minden, csak egy kicsit is hotz- záértő ember előtt világos hogy ezt a széj jelbon tás: nem lehet vidéki viszonylatban megvalósíta­ni. KOBOLD-MOZI MECSSKSZÄBOLC8 S,oi»l)»l'»«l«nup, R«S- í filmsiker ■ Cifra nyomorúság Főszereplők t fintor Erzsi. Ur»y, Wály Gerő HÍRADÓ TelefonelÜjegrtéif: 16*411 Előadások kezdete: szombaton este 8 órakor vasárnap A 5, A 7 és V*9 órakoi fcővetf*«**« mn»OT t Asszonyok a börtönben Szombat— vasárnap augusztus 2—3 BOBSZÉKYFERENC ro»unk népszc/ü énekművésze cigányzene kísérettel szebbné - szebb magyarnótékat énekel minden előadás keletében. A kíséretet a kitűnő hegedűművész, KÓrédv Jancsi. ^Opianoe-söröző cigányprímása és tenekara szolgáit»!. Ezt követi Amerika vii< legnagyobb filmsikere & vacsora vendén Metsző gúny, éles szatíra, fölényes perszitlázs főszereplők, Bette Davis és Ann Sheridan ^ Műsormegváltés cim?n 50 tíllÓr .egyeukint h*di*ok: aétkoznap 1 ás 8 órakoi, vasárnap S, il és 8 órakor ­___A* utolsó előadás a kar th s ly is égb e n •Ni H egyek hősei a i évtizedek óta kialakult szo­kás, hogy a fenti üzletköröket a vidéki textilkereskedő textil gyűjtőnév alatt együtt gyako­roltak Néhány riasztó példa A Kereskedelemügyi Miniszté riumniak ez a teljesen elhibázott és a vidéki kereskedőkre nézve hallatlanul sérelmes intézkedése a gyakorlatban egészen elképesztő helyzeteket teremtett. Mint Föl­des György, a Kereskedők Testületének főtitkára, lapunk munkatársának elmondotta, pécsi viszonylatban is számos felháborító eset történt. Előfordul1: többek között, hogy az a kereskedő, — mondta Föl­des György, — aki évtizedek hosszú sora óta textilméteráru Fő cikke inellett a vidéki követelmé­nyeknek megfelelően ponyvát és zsákot hozott forgalomba, új ipar­igazolványát csupán az utóbb kö­zölt árucikkre, tehát ponyvára, srsákra és zsinegre kapta meg. (Erz a kereskedő Pollák Ignác, a Hirsch és Pollák cég beltagja volt, aki 1909 óta, mint a város egyik legrégibb üzletének tulaj­donosa, lexti'árusítássa! foglalko­zik. Ponyvát és zsákot elenyésző mennyiségben, mellékeikként áru­sított. Természetesen nem nyug­szik bele ebbe a döntésbe, banem az illetékes szerveken keresztül megpróbál érvénvt szerezni az igazságnak.) Előfordult az is, — mondja to­vábbá Földes György, — olyan kereskedőnek, aki főcikként kész ruhát árult és mellékesen foglal­kozott textilméteráruval a Kereskedelemügyi Miniszté­rium az új iparigazolványt csak a másodrendű cikként gyako­rolt textllméteráruru adta meg és nem adta meg a készruhára, ami évek hosszú sora óta a ke­reskedő fő üzletkörét képez'e (Beszéltünk a Fórum divatház tulajdonosával akit ez az intéz Ki rágalmazza a vasuSasságo! és ki hazudik ? Idézetek egy feleslegesen elmérgesedő vitához A Dunántúli Népszava 1947 július 29-i keddi számának első oldalán „Veszélyben, a dolgozók kenyérellá ása“ háromhasábos fő cím és „Vasutasok liszthadserege" közeim alatt szóról szóra a kö­vetkezőket írta: A lisztfeketézők 90 százaléka vasutas. Ingyen utaznak, in­gyen viszik családtagjaikat a liszt lelőhelyére és van olyan nap- amikor többszáz budapesti vasutas veti ró magát a baranyai mai rookra." A Dunántúli Népszava ugyanennek a cikknek „A ttagype- trrdi in flagranti“ közcíme alatt szóról szóra a következőke: irta: „Ilyen volt például a nagypeterdi molnár esete is, aki egy­szerre tizennégy feketézővel alkudozott, amikor berobogtak az ud­varra a GR és a közellátás emberei, Az okos molnár mindenki­vel kiszórafta a zsákból a lisztet és a tizennégy vasutast felzavarta a malom padlására. Itt találtak rájuk a GR emberei. Felvették jegyzőkönyvet, átkisérték a molnárt az ügyészségre, onnan két bet tnuíva — bizonyítékok hiányában — szabadon engedték, mert a tizenöt vasutasnál csak üres zsákokat és bőröndöket (aláltak. s valamennyien azt vallották, hogy csak átutazóban lévén „tanulmá­nyi kiránduláson voltak a malomban“. Az Uj Dunántúl 1947. július 31-i, csú'örtöki számában A vasutas szakszervezet visszautasítja a Dunántúli Népszava rágal­mait“ cím alatt helyt adott — mivel azzal teljesen egyetértett — a vasutas szakszervezet válaszának. Ebben szóról szóra, a követ kezűket írja: ,.A pécsi vasutas szakszervezet erélyesen visszautasítja ért a vádat, mintha a Feketézők «0 százaléka vasutas volna, A vasút* soknak sem az idejük, sem az anyagi körülményeik és nem utolsó sorban a munkásöntudaíuk sem engedheti meg, hogy feketézze nek.“ •' / Ugyanebben a cikkben lejjebb: ,.A vasutaséig zömét feketézőknek, tehát a dolgozók i& az ország ellenségeinek beállítani olyan rágalom, amely nen^zolgai hat más célt, mint elvonni a figyelmet az igazi bűnösökről.“ Ugyanennek- a cikknek befejezése pedig így hangzik: ,.M.i vasutasok nem feketéztünk és nem is feketézünk. Elsők voltunk nemcsak a feketézés elleni küzdelemben, hanem az or­szág újjáépítésében is, most pedig elsők akarunk lenni a hároméves terv végrehajtásában, És ez lesz a leghatásosabb válaszunk min. den ilven rágalomra. DÉR JÓZSEF a vasutas szakszervezet megyei bizalmija és a Szabad Smakszer- vezetek választmányának agja“ A Dunántúli Népszava 1947 augusztus elsejei, pénteki szá­mában „Fájó szívvel“ kezdetű giosszájában a következőket írjar „Azt állítani, hogy egy szociáldemokrata lap az összvasutas- ságot lisztfeketézőknek állitta he, ehhez a legnagyobb fokú bor- nirtság kell.“ Ugyanezt :t glosszát a Dunántúli Népszava a következőkép­pen fejezi be: „És higyjék el az Uj Dunántúlék; a tisztességéé vasutasok túlnyomó többségben vannak, még akkor is, ha az Uj Dunántúl azt igyekszik belemagyarázni a köztudatba, hogy 90 százalékuk feke­téző, (llctve gerinctelen I“ * Szóról-szóra idéztük a cikkeket. Hogy ki igyekezett „bete- magyiaráznj a köztudatba“, hogy a vsutasok zöme, pontosabban 90 százaléka feketéaő, azt a fenti idézetek alapján minden vasutas és valamennyi olvasónk minden kétséget kizáróan megállapí hatja. Hogy ki rágalmazta a. vasutasságot és aztán, hogy a rágal­mazás következményei alól kibújjon, ki hazudott egészen szemér metlenül, azt a vasiutasság megítélésére biazuk. _________________________i_______________________________ artási, fehérnemű, függöny és egyéb vegyes textil forgalmából kedés érintett. Elmondotta, hogy | fedezi több, mint 15 esztendeje foglal- Forgalmának fő cikkeiből tehát koznak készruha árusításával. Az , ¥zcrüeD kizárták. Iparkamarán és a Kereskedők oJ Testületén keresztül próbálják a De hasonló döntések történtek döntést megvgUoztatni.) :a fűszerszakmában, vas- és fém­Megtörtént például, — amint áru-, bőrkereskedések terén. WKP közbelépe.i a vidéki hereskedőh érdekében Ez a nomenklatura, amint a kereskedők előre féltek tőle, üz- letkörszükítést jelent a kereske­delem számára. Tudatlanságból, vagy tudatos rosszszándékkal kö. vették el, nem tudjuk. De tiltakozunk a kiskereskedők, a dolgozó kisemberek nevében az ilyen és ehhez hasonló intézke­dések ellen, amiket a Kereskedelemügyi Mi­nisztériumban, gyakorlati szem­pontokkal nem ismerős „illetéké- sek“ követnek el. Amint ez a felháborító keres- kedőc’lenes intézkedés nyilvános­ságra HltOtt, ■ ■ ■ '' '■ Földes György mondja, — hogy ikedekm- és Ssovetkezetűgyi Mi­megkapta ldész ruhára az új ipar-1 niszténumnak, hogy igazolványt, aki havi 5 ezer fo , a vidéki kereskedőtámadalom rintos adóját textilméteráru, ház í súlyos orvtámadása helyett in kább a kereskedők mielőbbi végleges leigazolásával törőd­jék, nehogy kereskedést folyta hassa­nak népbíróság által elitéit embe­rek is, mint ahogy az « valósé o- ban megtörténik. Tizenegyedszer ítélték el lopásért üzv. Mészár Imréné, született Bácsi Zsófia 37 éves pécsi lakos, akit a pécsi törvényszék 1943-ban lopás büntette miatt szigorított dolog-házba utalt, onnan kiszaba­dulva Sásdon 1947 június 1-én Tormái Lajos sásdi lakostól elvitt egy öltöny Férfiruhát és egy gyap jupuuloveit A lopás elköve­tését beismerte, ittasságává'; vé­dekezett A törvényszék arra való tekintettel, hogy lopásért éa egyéb vagyon elleni bűncselek­ményekért már tízszer volt bün­tetve, a vádlottat szigorított do­logházba utalta, amelynek legrövi­debb tartamál 4 évben állapította meg, Az ítélet jogerős. a MKP pécsi szervezete Szalon- tai Elek elvtárs, kereskedelem- és szövetkezetügyi osztályfőnök­höz fordult, hogy a kellő lépé­seket Rónai Sándor miniszternél tegye meg a vidéki kiskereske­dők erdőkében. Addig is, amíg a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Ke­reskedők Testületé áltaf benyúj­tott javaslatot elfogadják és el­rendelik, hogy a kamarai ötös bizottság javaslatát teljes egé­szében íigyelcmbevéve, a helyi viszonyokat és a valódi üzlet­kört mérlegelve, orvosolják a se­re. meket, az: ajánljuk a - Keres-

Next

/
Oldalképek
Tartalom