Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)
1947-07-03 / 148. szám
2 0 J DüNANTOL 194? JŰLIUS S ASCII ne VÁRNAK és akiied váutaU... Pillanatfelvételek a pécsi állomáson a hadifoglyokat hozó vonat érkezése elÓtt Éjjel fél 11 ven Nemrég indult ki a pesti személyvonat, de az állomás lámpáit már eloltották. Csak a csillagok világítanak, meg egy-ikét belső lámpa fénye hull ki a perronra. Háromnegyed 11 órakor van a gyorsvonat érkezési ideje. Arra vár mindenki. Az arcok a nyugati láthatárt böngészik. A vasúti hordárok leülnek targoncáikra és végnélküli beszélgetésekbe kezdenek. Ismeretségek, barátságok szövődnek a várakozók között. Persze, a legtöbben hadifoglyokat. várnak. Ott ácsorognak a perron legszélén, hogy alsók legyenek, akik meglátják a vonatot és az érkezőké.. Elsők akarnak lenni, mert hiszen — ki tudhatja? — hátha wí száll le a vonatról, akit éppen ók várnak?! KIDOLGOZOTT KEZD, erős, szelid arcú néni várja a fiát. Popen délben kapott róla hírt, hogy Debrecenben vad és ké nap múlva hazajön Számítgatja, hogy mit telenthet ez? Ma mát, az üzenethozó indulása után két napra it hon lesz, vagy csak mához, az Ozenethozó érkezéséhez számított két nap múlva? — Valahogyan éreztem, hogy ez a nyár meghozza foglyainkat — magyarázza nekem. — pár napja azt is érez em, hogy most jön haza a .loz.si. Lejöttem minden vonat elé. Ma délben azonban nem éltem rá és éppen ma kaptam hfit -előle. A Magyar N5k iTemokraUku« Szövetségének au;s jött el megmondani az üzenetet. Az* üzente a Józsi: Rákosi Mátyás hazahozott... Az árnyékban hallgatagon állt cg*- Ratal lány. Most odájön hozzánk. — MAGÄNAK JO Schramo néni! De mi lesz az én vőlegényemmel? Hazajön-e ő is? Nem is merek arra gondolni, mi 'os' ha nem jón haza! — Miért ne jönme haza? — szólt közbe valaki. — Eiös, egészséges fiatalember volt, ha do’gozot:, nine® semmi baja. Ne kém már megjött, a sógorom, most még a férjemet várom. Azt mesélte a sógorom, hogy amikor az ő táborukból az első csoport el- indul:, a város valamennyi házát fellobogózták és orosz katona, zenekar kísérte őket az állomásra. Eelváltva játszották az orosz és ? magyar Mtnctuszt. sokat szenvedtél fiam.? Sokat, be- egeokedtél?" — „Nem anyukám". felelte a fiú, „egyáltalán nem voltam beteg. Nagyon jó dolgom volt. Dolgoztam és megvolt az élelmem, ruhám, pénzem, szabad időm.” — „De ugy-e sokan meghallak közöttetek?" — „Nem anyukám, amig ot: voltam, két év alatt csak ketten haltak meg. Az egyik már régen beteg volt és már úgy hurcolták el a nyilasok a frontra, a másik valami fertőző betegséget kapott." Az anyja, aki velünk is mindig veszekedett, rémhíreket, mesélt, egész szomorú lett. Erre a fia megkérdezte: „Miért vagy ilyen szomorú? Jobb lenne, ha szenvedtem, betegeskedtem volna?" — így van ez A rémhírterjesz- -.ók akarják magukat a legjobb magyarnak feltüntetni, aztán köz. ben éppen ók a magyarok legnagyobb ellenségei, IZGAIOMHULLAM fut végig a várakozókon, Feltűnik a láthatár szélén a vonat lámpája. Mindenki előresiet Fe szül. csönd van. A szivek a torkokban dobognak. Furcsa ez a némaság, Emberi életek, szenvedések, sírások, vágyakozások sűrűsödnek bele Egyetlen perc. Hosszabb, mint az elmúlt évek. A sokaságban két kis lány áll. Virág van a kezükben, ünneplő ruha rajtuk. Édesapjukat várják. — HOGYAN ISMEREM MEG apukát? — kérdezi aggódva az egyik. — Én nem ismerem még apukát Honnan fogom tudni, hogy ő az? Az édesanyja magához szorítja a kisleányt. — Majd én megmutatom. — súgja halkan, — én ismerem. 11 óra 52 perc. Berobog a vo nat. Az első kocsiban hadifoglyok ülnek. Illetve nem is ülnek, mind-mind siet a lépcsők felé A perrónon egvszene megszűnik a rend. Kigyulladnak a lámpák a várakozók megrohanják a hadifogoly kocsit.. Ä leszálló foglyok eltűnnek az ölelő karok rengetegében. Pécs a budapesti írók és művészek érdeklődésének középpontjában örömmel tapasztaljuk, hogy Pécs neve egyre gyakrabban szerepel a fővárosi lapok hasábjain. Bizonysága ez annak hogy Pécset „felfedezték“. Ennek a „felfedezésnek" ma már nemcsak úgy nevezett idegenforgalmi szempontból van jelentősége, hanem komoly jelei mutatkoznak egy egészséges irodalmi és művészeti decentralizáció kifejlődésének is. Mert egyéb okoktól eltekintve, ezt a célt kívánja szolgálni a két budapesti hetilap az Uj Magyar- ország és a Szivárvány álfái szombaton rendezendő matiné, illetve művészest is. Alkalmunk volt beszélgetni a Szivárvány munkatársával. Ga. ir.ásywé Halmi Sárival, aki ezzei kapcsolatban a következőket mondotta. — Müvésizestünknek. — melvet az Operaház legprominenscbb művészeinek, Orosz Julia, palán, kai Klári Fodor János és Nagy- pál László felléptével szombaton este rendezünk meg a Nádor étteremben — elsősorban az a célja,, hogy egészséges kultúr- kapcsolatot építsünk ki Buda. pest és Pécs között. Ma már egészen átment a köz tudatba az a felfogás, hogy Budapest után Pécs jelenti a tulajdonképpeni kultúrközpontot, Meg keli indulni az él'andó és rendszeres, a szó valódi értelmében irodalmat és művészetet jelentő érték-köz. vetítésnek a fövátos és a vidék közönsége közölt. Az Operaház legnevesebb művészei is ezért vél. laíkoztak örömmel és » legnagyobb lelkesedéssel erre «8: ok eióra. AZ OLVASSA QJ DUNÁNTOL"-T! Tévedés, vagy szándékosság — NEKEM MONDHATJA, én nem hiszem ezt el! — Fiatal- ember a közbeszóló, puha szövet, ruháján látszik hogy príma áru, elwöíciidű munka — Ezek a hazatért foglyok nem mondanak iga. zat. — Miért ne mondanának igazat* — támadtak *á az asszonyok, — Mi hasznuk lenne abból, ha hazudnának? Ha panaszkodnának: lobban becéznék, kényeztetlek őket szeretteik, nagyobb támogatást kapnának a közösségtől is. De ók az igazat mondják. Nézze meg őket, milyen egészségesek, derűsek, tisztánJátó-szeműek Ezek nem hazudnak nekünkI — Nem bizony. Sót! Ök cáfolták meg sorra a hazugságokat! NÁLUNK A SZOMSZÉDBAN v,era)ó‘t egv fiatal hadnagy. Kérdezte tőle a- édesanyja: „Ugy-e A zöldhitel igényléseket meghosszabbították A Pécs és Vidéke Hitelszövetkezet értesíti a gazdákat, hogy engerire és burgonyára július hó 15-ig igényelhető röldhitel. Tengerire 72 Ft, burgonyára 15 F:. költsön vehető fel a már közölt ^tételek mellett. (x) A Független Néplap tegnapi száma foglalkozik,« városi költ «égvetési vitával. Ott olvassuk ezt a mondatot:. „Kassay József az ipari villanyáram árának csökkentésére hívta fel a figyelmet Ilkii Pál erélyes hangon válaszolt a felmerült kívánságra“. így szól a mondat. Enneik a mondatnak a célja félrevezetés, elkenés. Csak az a kérdés, hogy tévedésből-« vagy szándékosságból. A dolog ugyanis a következőképpen történt. Ilku elvtárs beérődében leleplezte Rőth Pál államtitkár úr, * Pécsi Bőrgyár igaigatójának hallatlanul provokatív eljárását, amellyel. — összejátszva az Anyag- és Ar- hivatal uraival, — meg akarja károsítani a pécsi űdófizeítő kisembereket. Rőth Pál úr ugyanis elérte a tökéi, érdekek nagy védelmezőjénél, az Anyag, és Arhivatalnál, hogv a leeni gvobb pécaf üzerask. » Bőrgyár, a Zsolnay-gyár. a Sopian i olyan olcsón kapja az áramot a varastól, hogy arra a város egész egyszerűen ráfizet. Rőth Pál és Varga István urak szerint az a helyes, ha ezeknek a gyáraknak az áramot nem a tulajdonosok, hanem nagyrész. ben a város adózó kisembere veszi meg. Ezzel kellene a nagyüzemek profitját még ipbbgn növelni. így akarnak az urak még több haszonra szert lenni, így akarják a kisüzemek tulajdonosaival szemben a versenyt fokozni. Szóval — fgy akarnak gyorsan és duplán az adózók pénzén gazdagodni. Ilku olvtám ezt leleplezte és követelte, hogy a város vezetősége védje meg a kisemberek érdekeit a nagytőkések harácsolá- sáv«i szemben. Kassay úr arról beszélt, hogy a nagyüzemek villanyárának az árát le kell szállítani, mer) most töbebt fizetnek, mint a hor- hysta időkben. Ilku elvtárs erélyes hangon ezt utasflotta 'issza. Kijelentette, hogy a kommunisták sohasem fognak ahhoz hozzájárulni, hogy « gyárosok olcsóbban kapjanak ára mnt, mini a kisemberek, de abhoz sem. hogy a város ingyen, vagy félig ingyen adjon a gyárosoknak — nemzeti adomány, ként — áramot. „Ne növeljék a profitjukat a dolgozók karára. — mondotta Ilku elvtárs. — Ezt valóban erélyes hangon mondta. És aki nem a részvényesek érdekeit, hanem a város dolgozó népének érdekeit nézi, az feltétlenül igazat ad Ilku elvtársnak. m. k. Hadífogolyszoláálat A Hadifogolyiogadő B Kedden hajnalban Debrecenbe érkeztek: Sípos István Pécs, Fehér János Harkányfürdő, Horváth György Béremen d, Somogyi László Kaposvár, Daka János Nagyharsány, Desner János Kaposvár, Horváth László Nagykanizsa, Bátándi István Baja, Baumann Lőrinc Beremend, Bru- nvár Lajos Mánfa, Neiczer István Bőszénfa. Orsós Ferenc Bőszén- ta, Ambach János Liphöd. Ro- kányi József Báta, Becsei Jenő Bár' Nemes Lajos Hirics, Per- hács Béla Baja, Papp István Kárász. Pávics Károly Nagyhar- sány, Pávics Lajos Napvtótfalu, Ködbaum Lajos Nagykanizsa, Ktréaz Kálmán Old, Pintér Ferenc Kaposvár Rátkai Antal Hird. Jeszenovits János Nagy. baracska, Ponghó Géza Drávátok, Radványi László FelsődobLzottság közleményei: sza, Gömöri Béla Dunakeszi ^Kévé Lajos Nagymágocs. dt. Csát. aljai István Baja, Sebő Ernő Alsódobsza, Epich Ferenc Pécs, Gál Mihály Bár, Mozsonyitz János Dunaszekcső, Kassai Mihály Pécs. Kokály Ferenc Pécs, Varga János Kaposvár, Kovács János Kétely, Lauly István Pécs. Sebők János Vásárosdombó, Suhajda Ferenc Baja, Tolnai József Du- iiaihwrszti, Kovács József Old, Faragó Ferenc Nagyharsány, Friedl Józsetf Nagykaniizsa. Fischer József Beremend. Szerdán hajnalban Foksani fe- lőJ újabb hadifogolyszerelvény érkeztt Debrecenbe 1500 hadi- fogollyal a kaukázusi és. georgev- szki körzetből. A szerelvénnyel 02 liszt és nyolc munkaszolgálatos is érkezett. Ez aztán „kétoldalit“ szerződés! Beiru1 bój ielen+i a Tass; A Va.rada című lap jelent黫 szerint « brit kormány jegyzéket iróé-zett a sziriai külúgymL nisztériumboz. Ebben egyezmény megkötését javasolja, mely mindkét ország hadihajóinak kölcsönös lehetőséget biztosítania az angol, illetve sziriai kikötök látogatására . Megjegyzendő, hogy Szíria sem hadi-, sem kereskedelmi hajókkal nem rendelkezik. Zöld diót július 5-ig kg -ként 1 forint árban még átvesz a Mecseki Likőrözem, Felsőmalom-utca 25. Átvétel mindennap d. u. 2 óráíc Mint akinek elevenére léptek, úgy üvöltött, vUuurzott a t. Ház jobboldala a hároméves tervjavaslat tárgyalásánál. Hogy a hároméves terv törvénybeiktatisa éppen úgy nem tetszik Sulyok Dezsőnek, Pfeifler Zoltánnak és a többieknek, mint ahogy maga a hároméves terv nem tetszik neki, azon senkt sem csodálkozik. Hiszen a hároméves terv annyit jelent, hogy az ország fokozott tempóban épül újjá, még ívűiig úgy hogy a fokozott tér melós nem a nagytőke profitját, hanem a dolgozó nép életszínvonalát emelj majd Hál ez a nagytőke ügynökeinek fájdalmas, nincs mit fenni ellene. De ezek az ügynökök úgy gondolkoztak: a MKP kidolgozott egy életképes tervet? Annyi haj legyen! A koalíciós pártok közös programjukká avatták ezt a tervet? Annyi haj legyen I Mindettől á terv megvalósítását, élettéválásáf nyugodtan el iehet szabotálni, meg tehet hiúsítani. De ha ebből a tervből törvény esz, ha az ellene cselekvőket, a szabotálókaj nemcsak űjs ághasábokon. népgyftléseken, de bíróság előtt ts felelősségre lehet vonni és súlyosan el Is lehet Ítélni, ez már komoly dologi Ilyen körülmények között ezek a koalíciós pártok tényleg képesek és megvalósítják a MKP hároméves tervéti Es ez baj, rettentő haj... a bel. és külföldi nagytőkének és a parlamentben zajöngó ügynökeinek I Erről van hát szó, ezért a nagy kiabálás. És ezért csúszott ki pl. a máskor oly taktikus Sulyok Dezső száján a beismerés! „Ne a törvény» ismertesse az előadó, hanem a hároméves tervet!" Mert Igaz ugyan, hogy hónapok óta az. ország égész lakossága a legteljesebb figyelemmel kísérte, részleteiben megismerte, megtárgyalta a hároméves tervet és a közftletek, üzemek a maguk rész. lettervelt is kidolgozták hozzá, Sulyok Dezső kénytelen bevallani, hogy őt bizony nem érdekelte az, ami az országot érdekelte, ő bizony nem vette magának a fáradtságot ahhoz, hogv megismerje, miről is van hát szó, az ő egész ténykedése abban merüli ki, hogy elbuktatni igyekezett azt Ugyanilyen nyilt volt Pfeiffer Zoltán vallomása la, amikor kijelentette: „Ezt a törvényt legalább harminc napig kellene tárgyalni!" Persze, az mit sem érdékll Pfeiffer Zoltánt hogy harminc nap múlva már nem szavazni kell a hároméves terv felett, hanem a meg, vaósitáshoz hozzálátni. Illetve és helyesebben dehogy nesn érdekli! Hiszen éppen azért akar harminc napig tárgyalni, hogy harminc napon belül ne lehessen megkezdeni a terv megvalyósítását! És végül említsük még meg Vásárt István bírálatát is? Minek? Hiszen áz ő bírálata pontosan egyéves. Egy évvel ezelőtt ugyanő fejletté ki, hogy a stabilizáció megvalósíthatatlan, hogy a forint nem lehet jó, hogy stabtl pénzre nincs fedezetünk, Most ugyanezt a szöveget.ismételte meg a hároméves terv törvényjavaslataira átír* roclódiáv«). Hogy nem valósítható meg, bogy nem válhat be, hogy nincs elég fedezetünk hozzá. Nos, ostoba cigányauszony az. aki mindenki tenyeréből ugyanazt jósolja. 6» különösen ha a lósla •alva) olyan gyalázatosán tél ts sült már.., Elevenére tapintottak ennek a díszes társaságnak, ha* rívó! tozött, A törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés mégis elfoqadta, mert tudta, hogy — Mód Aladár szavat» jdézve — ha egye* képviselő uraknak nem ts, a magyar dolgozóknak igenis sürgős a hároméves terv. Érthetetlen csak az, hogy ha a magyar dolgozók és az üvöltöző urak elképzelései és érdekel ennyire ellentétesek egymással, mit keresnek 61^ még mindig a magyar nép képviseletének házában? Bizonyosak vagyunk benne, hogy erre a kérdésre a magyar következő választásokon. ^ gy. 1.)
