Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-15 / 158. szám

\ Ma ingyenes mellékletünk: Ä Bányász A. MA Gv A Ó K 0 M M U N ISTA P Á RT D ÉlDU NA N T U l I LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM HTO 40 fillér PÉCS, 1947 JÚLIUS 15. KEDD Julius 14-ét ünnepelte tegnap Páris és vele együtt a világ minden szabad­ságszerető népe. Annak a nap­nak emlékét, amelyen 158 évvel ezelőtt felkelt a francia nép, hogy lerombolja a feudális ön­kényuralom leggyűlöltebb bör­tönét, a Bastillet. A Bastillere dobott tűz csóva láogbaborította egész Franciaországot, bevilágí­totta egész Európát és jeladása lett a szabadságért, egyenlőségért testvériségért megvívott forradal­mak egész sorának. 1789-ben a harmadik és negye­dik rendet elnyomó hűbéri arisztokrácia ellen együtt indult rohamra a feltörő kapit d-Vm- s a parasztság és az alakulóban lévő munkásosztály. Szövetségestársak voltak a közös elnyomó elleni harcban, de amikor az arisztok­rácia uralmát megdöntötték, a harmadik rend szembefordult szövetséges társaival és ismét rab- í nyeképpen megalakult nemzet­Itt az új választójogi törvényjavaslat Egy mandátumhoz 14.000 szavazat heti — Szavaznak a hazatért . hadifoglyok is — Húsz év a választói korhatár A belügyminiszter sajtóosztálya Az országgyűlés megbízatása négy közli: I évre szól. A képviselőket részben A belügyminiszter javaslata' a pártok választókerületi lajstro- alapján a választójogot tartalmazó mán kell általános, titkos, köz- 1945. évi VIII. törvénycikk hatály- vetlen választójog alapján meg­bán marad. A jelenleg a nemzet- gyűléshez benyújtandó törvény javaslat csak olyan kiegészítése­ket tartalmaz, amelyeket az 1945 óta eltelt időben az or­szág fejlődése és a közben fel­merült események tettek szük­ségessé. A belügyminiszter tör­vényjavaslatát a pártközi érte­kezlet elfogadta. IA javaslat értelmében az 1945. I évi VIII. törvénycikk alapján megtartott választások eredmé ságba vetette, a kapitalizmus rabságába. A hármas jelszót el­árulták a Szabadságot szabad rablássá, az Egyenlőséget osztály- cin vornássá festették át a gya­korlatban. És a dolgozóknak a szép jelszavakból nem maradt más, csak a Testvériség, a dol- i?o*ók testvéri szolidaritása az új klzsákmányolókkal szemben. A parasztság az új osztáiytár- fadalomban alig jutott jobb helyzetbe, mint volt a feudaliz­mus alatt, amely ellen pedig ő viselte a harc legnagyobb súlyát. Nem szabadulhatott fel. mert természetes szövetségostársa, a munkásság még gyenge volt és szervezetlen. Ma már a dolgozók két nagy a haladó értelmiséggel közös táborba tömörült. Amit a Bastille lerombolása nem való­síthatott meg, azt valóraváltja a népi demokráciát építők egysé­ges akarata, amely elég erős ah­hoz, hogy kivesse sorai közül azokat, akik cssrk eszközül akar­lak Felhasználni. gyűlés megbízatásának megszűné­sével a nemzetgyűlés jogköre az egykamarás országgyűlésre száll át. Az országgyűlési választásokat a jelenlegi nemzetgyűlés felosz­latásától számított 60 napon be­lül kell megtartani. választani úgy, hogy 14.000 érvényes szavazatra egy képviselői megbízatás essék. Hatvan képviselőt országos lajst­rom alapján választanak. Egyes szavazókörökre 600 szavazó esik, de minden egyes község, ha ennél kevesebb szavazója is van, saját szavazókört alkot. Minden 20. életévét betöltött magyar állam­polgárnak választójoga van. A hazatért hadifoglyok hadifog­ságát nem lehet olyan körül­ménynek tekinteni, amely az azt megelőző állandó lakóhelyet megszüntette volna. A Magyarországra áttelepített­szlovákiai magyaroknak is van választójoguk, ha leigazolták őket. Kiknek nincs szavazati joguk zárva a választójogból i akik 1945 október 31-ig nem tér­Magyar Közösségben I ‘ek vissza nyugatról, akik a számlálólap kitöltésénél valótlan adatokat közöltek, vagy lényeges adatokat elhallgattak. A törvény­javaslat pontosan körülirt kere­ten belül intézkedik az internál­tak és a rendőri felügyelet alatt állók kategóriájának választójogá­ról. Ki van > .az, aki . a ) I tisztséget, vagy válasz-tmányi tag­ságot viselt, az 1945, évi VIII. törvénycikk 9. pontjában felsorolt szervezetek választmányi tagja, vagy pártjainak nemzetgyűlési képviselője volt. Nem szavazhatlak az áttelepí­tésre kötelezett svábok, a felosz- latot szervezetek vezetői, kivéve ha azok 1941 június 22-e előtt tisztségükről lemondtak és azután demokratikus magatartást tanúsí­tottak, azok a köztisztviselők, aki­ket demokráciaellenes magatartá­sukért szolgálatukból elbocsátot­tak, a kényszernyugxüjasok. vagy a magánvállalatoktól politikai okok miatt elbocsátottak, továbbá, Kik nem jelölhetők Nem választhatók a nyilaske­resztes párt, a hungarista mozga­lom, a magyar nemzetiszociálista párt, a népakarat párt, a kaszás- keresztes és magyar megújulás párt tagjai, országgyűlési képvise­lői, képviselőjelöltjei, valamint azok sem akik a Nemzeti Egység Pártjának, vagy a Magyar Élet Pártjának képviselői, vagy kép­viselőjelöltjei voltak. Végül az sem, aki fasiszta irányú hírlapnak vagy folyóiratnak főszerkesztője, felelős szerkesztője, főműnk« tára a, vagy kiadója volt. Milyen pártok indulhatnak Az olyan párt, amely az el­múlt nenuzetgyűlési választáson még nem vett Tészt, a választást megelőző 15 napig a választóke­rület székhelyén működő válasz­tási bizottság elnökéhez ajánláso­kat köteles benyújtani. Ajánlási joga csak annak van, aiki az illető választókerületben választási jo­gosultsággal bir. Az ajánlásokat hitelesíttetni kell. Ha a válasz­tási bizottság elnöke megállapítja, hogy az ajánlások a törvényes rendelkezéseknek nem felelnek meg, a jelölést visszautasíthatta, vagy egyes kifogásolt személyek neveit törölheti. A határozat el­len az érintett párt vezetősége az Országos Nemzeti Bizottsághoz felszólalhat. A választásokban' résztvevő pártok választási szö­vetséget is köthetnek. Ha a multi választáson elismert pártok lép-; nek választási szövetségre, ezeketi a többi pártot megelőző sorazá-l mok illetik. A szövetségen be-j lül a pártok sorszámát is sorso-i lássál döntik el. Az országos lista Olyan személyek is választ­hatnak. akik a kormány engedé­lyével nagyobb csoportokban munkateljesítés, vagy üdülés cél­jából külföldre távoztak. Az így leadott szavazatokat a nagybuda­pesti választókerületben leadott szavazatokhoz kell hozzászámolni. Az országos lajstrom alapján feli­osztásra kerülő képviselői meg­bízatásokat úgy kell felosztani a pártok között, hogy az országos lajstrom alatt csak olyan pár juthat képviselői mandátumhoz, amelyre országosan legalább 80 ezer érvényes szavazat esett fel- ­___________________________ té ve, hogy az illető párt legalább egy választókerületben legalább egy képviselői megbizatáshoz ju­tott. Ha a választási szövetségre lépett politikai pártok elnyertél? az országosan leadott érvényes 1 szavazatoknak legalább 60 száza- ’ lékát, az országos lajstrom alap- ■ ján felosztása* kerülő képviselői • megbízatások 80 százaléka, ha pe-' dig az országosan leadott érvé­nyes szavazatoknak legalább 75' százalékát nyerték el, úgy az or­szágos lista valamennyi mandá­tuma őket illeti az országosan rá­juk esett szavazatok arányában. RÁKOSI MÁTVÁSt A falu és a város életszínvonala közt ne legyen különbség Rákosi Mátyás miniszterelnök- helyettes vasárnap a MKP birety- tyóujfalui szervezetének nagygyű­lésén az időszerű belpolitikai kér­déseikről tartott beszámolót. Beszéde elején a hároméves tervvel foglalkozva kijelentene, "úgy a háború ütötte sebek be- Eyógyitásán túl weg akarjuk valósítani, hogy a *j1u életszínvonala ne külön bözzék a városétól. A régi m •mindenkorra le kell lépniö'k a rend híveinek egyszer­®agyar élet színpadáról. Ébersé- Rúnket egy pillanatra sem szabad «altatnunk, annál kevésbé, mert ®jyan jelenségek mutatkoznak a «sgazdapártban, hogy J^agy Ferenc, Kovács Béla és Varga Béla hívei nem tudnak beletörődni a változott helyzet­be. A Kisgazdapártban működik egy Alkotmány védő“ frakció, mely szeretne mindent fo'v ütni. az összeesküvők abbahagy ot •hol iák. Ezt a csoportot a hátlérböi | Rajta leszünk hogy a választás szabad és tiszta legyen. A MKP és a többi koalíciós párt viszonyával foglalkozva kü­lönösen a Szociáldemokrata Párt: te! való kapcsolatunkat emelte ki. Mindaz, amit a magyar demokrá­cia eddig elért, elsősorban a két munkáspárt egységének köszön­hető. Sulyok ék és Pfeifferék mozgatják. Ezekre le fog sújtani a detno- ) k rác irt vaskezc. Különösen azok­ra, akik gyújtogatással próbálják megzavarni a hároméves tervet és az újjáépítést. A gyújtogatások a régi úri rend híveinek reménvveszet'ségét és kétségbeesését mutatják. De sem politikai gyújtogatok, mint Sulyok, sem az olyan segítő­társai, akik a Hoffer vagy a Gamz gyárat felgyújtották, nem tudják megdönteni a demokráciát. A közelgő választásokról szól­va megállapított Rákosi elvtárs, hogy a nemzet arra kérdésre ad választ, hogy kiket támogat: azokat-e, akik újjáépítik az or­szágot, vagy azokat-e, akik 1944- ben a szakadékba lökték a hazát és most gyújtogatással akarják újra romhalmazzá vál­toztatni. Ezekre a választásokra még le­hetőleg a szüret eiő;t sor kerül. Szerdára összehívták a nemzetgyűlést Budapestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: Szabó Árpád, a nemzetgyűlés elnöke ezúton közli a kép­viselőkkel, hogy a kormány kívánságára a nemzetgyűlést július 16-án, Szerdán déli 12 órára összehívta. Az ülésen a kormány elő­reláthatólag benyújtja a nemzetgyűlési választásokról szóló tört. vényjavaslatot. Tito üzenete a magyar néphez Károlyi Mihály látogatása után tovább fejlődni. Mindkét nemzet Tito tábornagy üzenetet küldött igazi népi demokráciát akar lét- a magyar népnek a magyar rádió rebozni. útján. Az üzenetben Tito tábor­nagy kifejezte azt a véleményét. hogy a magyar—jugoszláv viszony m.t már olyan fejlődési fokot ért el, hogy komoly alapot je­lent mélyebb kapcsolat megte­rem íéséhez, A két nép egységes abban a tö­rekvésben, hogy békében kíván Jugoszlávia boldogan látja, hogy a magyar újjáépítés jelentős eredményeket mutat fel és a magyar nép azon az úton van, hogy minden idegen beavatko­zástól szabadon élhessen. Az üzenet köszönti a magyar né­pet és ezt kívánja, hogy az új­jáépítésért folytatott munkáját sikeT koronázza. Mi magyar kommunisták. jta leszünk, hogy ez az e a jövőben még erősödjék. Ezután a párisi értekezlet kö­rüli kérdéseket tisztázta; befeje­zésül pedig a szomszédos nép: demokráciákkal való barátság szükségességét húzta alá. Ezekben a*z országokban a Kommunista Pártok mindenütt vezc főszerepe: játszanak és gondoskodni kell ar­ról, hogy a MKP j választások eredményeképpen erőben és be­folyásban növekedjék, meggyor­sítsa hazánk újjáépítésének üte­mét és ezzé' fe’snrakozzék a szomszédos népi demokráciák mellé. Elsőbbség a volt hadifoglyoknak Az építés, és közmunkaügyi mi­nisztérium a hazatérő hadifoglyo­kat előnyben részesíti a 3 éves terv kapcsán keletkező munka­láp! vek betöltésénél. Különösen a szakmunkásokban belül Számit a minisztérium a most hazatérő hadifoglyokra, akik kö­zött nyilván sok szakmunkás 1« akad, de továbbmenően a szüksé­ges átképző tanfolyamok keretén igen nagy hiány lesz a követ­kező években. Ez a felismerés arra indította az építés, és köznuvnikaügyi minisz­tériumot. hogy ezekben a szak­mákban, amelyekben munkaerő­hiány várható, megszervezze a legközelebbi időben a munkaerőképzést és kodás átképzést. j irják. a volt hadifoglyok számára el­sőbbséget kíván biztosítani. A hadifoglyokat ilyen - szempont- ól számba kell venni. Az építés­éi közmunkaügyi minisztériumnak a debreceni hadifogolyfogadó- áüomáson kirendeltsége van. A* 'leérkezőket a munkáé rógazdál. szempontjai szerint ossz*-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom