Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)
1947-07-06 / 151. szám
UJDUN Mai ingyenes melléi lelünk telj es heti rád!ómusor 1 . .'A -M-'A G !! 1 A $ H n M M IJ N I S T fi p fi R T o ÉLD U 1 n a:n t ÍV. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Ara 40 iUlér PECS, J 947 JÜLIUS 6. VASÁRNAP Egy felszólalás három tanulsága A napokban, egyik pártnapun- kon — amelyen főleg külpolitikai kérdésekről szólt az előadás — a hozzászólások során egyik etr- •tnmk a kővetkező kérdést tette lel: — Miért van az, szerkesztő elvtárs, hogy amikor lapunkban a drágaságról írnak, az iparcikkek indokolatlan drágaságának klpel- lengérezése mellett szó kerül rendszeresen a piád árak magas voltáról is? Hiszen igaz, hogy ne- httnk, dolgozóknak Igen súlyos teher az élelmicikkek drágasága, de mindannyian tudjuk azt, hogy a Paraszt, aki a karján bedpell a piacra turnékéit, nem is adhatja olcsóbban. Munkájáért, terményeiért ő Is be akarja vásárolni amire szüksége van, kénytelen tehát a maga plad árait lehetőség szerint azokhoz az árakhoz arányosítani, *mln szükségleteit 6 maga be tudja szerezni Márpedig textil, cipő és az egyéb elsőrendű közszükségleti cikkek árához viszonyítva *zok a plad árak, amit ők szabjak meg, igazán nem túlzottak. Ezek csak a ml zsebünkhöz mérten túlzottak. Itt a baj. Ebből a keresetlen szavakkal elmondott eflszólalásból három tanulság adódott magának az előadónak is. fis ez a három tanulság olyan fontos, egész életünk, közszellemünk alakulására olyan sorsdöntőén jellemző, hogy feltétlenül nagyobb nyilvánosságot érdemel. 0 Mint említettük, a párt- napi előadás anyaga: külpolitika volt. És bár pártnapjainkon mindenkor teljesen szabadon terjesztik elő elvtársink véleményeiket, meglátás salkat, panaszaikat az őket érdeklő kérdésekről, általános tapasztalat, hogy a hozzászólások majdnem mindig ragaszkodnak a pártnapi előadás anyagához, hiszen az előadásra kerülő kérdések mind olyanok, amik érdeklik elvtársain kát, amivel kapcsolatosan mindig igen sok megjegyzés és kérdés vetődik fel bennük. De — ugyancsak nagy általánosságban — a hallgató elvtársak rendszerint azért is ragaszkodnak maguk is a zelhangzott előadás témaköréhez, mert tudják, hogy ha egyéb központi problémájuk is van, az elkövetkező pártnapok egyikén "9Y 's kimerítő alapossággal sor kertit annak megtárgyalására is. Ha ebben az esetben ettől a bevált szokástól eltekintett a felszólaló és más témakörre tért át, an- ^*k oka és jelentősége van. És ugy az ok, mint a jelentőség kézenfekvő. Oka az, hogy a drágaság mint minden dogozónak köz- problémája, amely felmerül, e otérhe kerül, bármilyen más témáról legyen is szó. És, hogy ez a probléma milyen nagyjelentősé- Pu a szemükben, az világosan meglátszott azon a feszült figyelmen, amellyel a többi jelenlévők reagáltak rá. .A felszólalás első tanulsága te- e.7 volt: ma, a hároméves terv elindításának előestéjén, közel a ^bi' forint elsőéves születésnapjához, mikor a mezőgazdasági és ’Pari termelési jelentések a termelés meredek emelkedéséről számolnak be, a termelő munkások legsúlyosabb problémája: a drágaság. Mondottuk azt is, hogy a I eá= I Pártnapi előadás és így a *—■■ felszólalás is városunk v egyik ipari üzemében el és maga a felszólaló kás *7. munhás volt. Ipari mun- tuhíia * S*>át bevallása szerint on bőrén súlyosan érzi a Gerő Ernő nyilatkozata: piád árak drágaságának minden terhét. És mégis, ez az ipari munkás nem büntetést, nem megtorlást kér a számára szinte megvásá- olhatatlan áron áusító őstermelő lejére, hanem megértést. Nem saját megélhetési nehézségeit hangsúlyozza ki, hanem azt, hogy a parasztnak, aki munkával termeli meg áruját, fáradtsággal hozza a piacra, szintén joga van arra, hogy munkája eredményeit élvezze és áruja ellenértékéért a maga szűk ségleteit fedezze. Az a tanulság, ami ebből adódik, lenyűgözően hatalmas. Emberöltőkön át Igyekeztek a múlt rendszer urai azon, hogy szembeállítsák egymással a munkást és a parasztot, hogy azok ne uraikat, ha. nem egymást okolják rossz sor- sokért. És taagdhatatlan, hogy ez az emberöltőkön át űzött mérgezés nem maradt hatástalan. És íme, alig két esztendő alatt, a tények cáíolhatatlan világos beszéde és a demokratikus élet felvilágo-ü sitó hatása aatt nemcsak az egy-| mással szembenállás szelleme tűnt, el, nemcsak a válaszfalak dőltek de, de kifejlődött közöltük a megértés, a legnemesebb munkásszolida- ritás. Igaz, az az elvtárs, aki az idézetteket mondta, egyike legkitű-j nőbb, legszorgalmasabb falujáró' inknak, aki így közvetlenül érzi és tapasztalja hétről-hétre a dolgozó parasztok gondjátbaját. De a, többiek közül nem egy évek óta nem hagyta el Pécs határait, ők is igy gondolkoztak, így érezték. Ezt bizonyította helyeslő bóloga-^’ tásuk. A Máv. nagyarányú tarifamérsékfést vezet be a városi dolgozók olcsóbb élelmiszerellátása, a mező gazdasági dolgozók beszerzései és a termelési lehetőségek kedvezőbb kihasználása érdekében A harmadik tanulság, az előző kettőből önként adódik. Az elsőrendű élelmicikkek5 ményt és az elsőrendű ipari közszükség-!! A Szabad Nép munkatársa felkereste Gerő Ernő közlekedésügyi minisztert és beszélgetést folytatott vele. — Van-e lehetőség arra, hogy a MÁV a maga részéről segítséget nyújtson a dolgozók élet- színvonalának emelésénél? — Feltétlenül van lehetőség, — jelenítette ki Gerő elvtárs — a közlekedésügyi minisztérium már hetek óta dolgozik a kérdésen. Ez év augusztus 1-től kezdve tíz százalékkal leszállítjuk a MÁV személydíjszabását, vagyis mindenki tíz százalékkal olcsóbban utazhat a vasúton, mint eddig. — És az áruszállítás? — Elhatároztuk, hogy a burgonya, a káposzta, a gyümölcs, a zöldség a jelenlegihez képest július 15-től szeptember 15-ig ötven százalékos díjszabáscsök- kiemtést kap. Ezzel az a célunk, hogy olcsóbbá tegyük a dolgozók számára e rendkívül fon tos tömegfogyasztási cikkeket A kenyérgabona vasúti díjszabásának húsz százalékos csökkentését határoztuk el. — Igen. A termelő és fogyasztási szövetkezeteik árui október 15-ig húsz százalékos’ kedvezményt kapnak. Hasonló kedvezményben részesülnek a' kisiparosok és kiskereskedők szövetkezet jellegű egyesülései és az ipari és kerskedelmi célokat szolgáló szállításaiknál. Ezeknek szintén megadjuk okt. 15-ig, tehát áz őszi nagyobb beszerzések és szállítások elősegítésére a 20 százalékos díj- mérséklést. — Lesz-e díjmérséklés a tűzi- fa szállításánál? — Itt mindenekelőtt meg akarjuk szüntetni az u. n. anyaggazdálkodási járulékot és ezzel olcsóbbá tenni a tűzifát. — A dolgozók számára kel'cmes meglepetést jelentenek a mi niszter elvtárs most közölt bejelentései. Mindez nagyon fontos az életszínvonal emelése sze ínp on t jából. Ny il vá n va 1 óan szükség lesz egyéb intézkedések re is más 'erületen. — Én a magam vonalán elkezdtem, — mondotta Gerő elvtárs — de az intézkedéseknek folytatódnia kell úgyszólván minden területen. Egyébként Pártunk, a MKP politikai bizottsága részletes tervet dolgozott ki a drágaság ellen az életszínvonal emeléséért. Az életszínvonal emelése nemcsak azért szükséges, hogy a dolgozók jobban és könnyebben éljenek, hanem azért is, hogy a köszöbön álló augusztus elsejével szívvel-lélekkel lássanak hozzá a hároméves terv megvalósításához. Mi Kommunisták tudjuk.hogy a nép lelkesedése és odaadása csodákat mii’ ' ’ De a nép csak akkor hajlandó teljes odaadással és lelkesedés, sei dolgozni, termelni,, alkotni, ha azt látja, hogy munkájának eredményét saját maga élvezi, nem pedig azok, akik maguk nem dolgoznak, csupán a profitot zsebelik be. Kell, hogy a nép az életszínvonal emelésén keresztül napról-napra erezz1': nem a nagytőkéseknek, hanem saját-magának építi az országot. leti cikkek drágaságának kérdése^ egymástól elválaszthatatlan. Mind) a kettő egyformán a dolgozókat sújtja. És mind a kettő egyformán] indokolatlan. A forint szilárd, a| termelés úgy ipari, mint mező-f gazdasági vonalon növekszik, áru, ügy a piacon, mint az üzletekbenjj bőségesen van és ínég bőségesebben lesz. Ha tehát a paraszt kénytelen drágán adni a munkásnak az élelmiszert, hogy meg tudja vásárolni a maga ipari szükségleteit, akkor a hiba máshol keresendő, nem a termelőkben, nem a fogyasztókban, sőt — mint a kö-l zelmultban lezajlott árrazziák eredménye bizonyítja —, mégcsak nem is a szerény haszonnal, becsületesen dolgozó kiskereskedőkben. A baj oka valahol ott van, azon a nem egyszer beiáthatatlanul szövevényes útvonalon, amit az áru befut, amíg az azt készítő munkás kezéből — gyárosok, nagvkeres- kedők és egyéb közvetítőkön keresztül — nyílt árusítású üzletekig eljut. Ez a kifürkészhetetlen út olyan, mint valami összeesküvés. Titok zatos konspirátorok komplikált, chiífre-kalkulációi szabják meg az árakat, amelyek ebben a kalkulációs útvesztőben állandóan nőnek; és dagadnak. És valóban, erről is van szó,] ha a drágaságról beszélünk. Gaz dasági összeesküvésről, amit a] dolgozók érdekében — városi és; falusi dolgozók érdekében egyaránt — ugyanúgy le kell leplez. — Kiapnak-e valami kedvez a falusi dolgozók? — Róluk sem feledkeztünk meg. Egyik fontos intézkedésünk, hogy augusztus 1. és szeptember 15 közölt nyolcvan százalékos kedvezményt adunk egyszeri oda és visszaút zásra minden falusi lakosnak a hozzá legközelebb eső városba és a kisvárosi lakosságnak a legközelebb eső nagyvárosba. Ennek a rendszabálynak az a célja, hogy a vidékieknek megköny- nyitsük a bevásárlást a nyár végén, és ősszel, amikor egy kis pénzhez jutnak. 1947. végéig ötven százalékos kadvez- ! ményt adunk tenyészállatok szállítására mindenkinek, ugyan csík otven százalékos kedvez- < ményt az újgazdáknak igás- í állatok, szarvasmarha és sertés szállítására. Ezenkívül az aratási munkára utazóknak szerszámait és a bérgabona szálli fására, valamint saját jegyükre 50—60 százalékos kedvezményt biztosítunk ez év szeptember 15-ig. Az újgazdáknak mezőgazdasági gépek, vetőmag és műtrágya szállítására ez év november 1-ig adunk minden tizenöt holdon aluli gazdának oda és vissza 66 százalékos díjkedvezményt, ha távolabb eső saját, vagy bérelt földjének megműveíééére utazik. — Lesz-e valami újabb kedvezmény a termelő és fogyasztási szövetkezetek számára? Még e hónapban letárgyalják az aj választási törvényt Egy harmadával kevesebb képviselőt választunk Budapesti értesülések szerint a; jában nem sokban különbözik az Függetlenségi Front pártjai a vá-j előzőtől: újabb tágabbkörü válasz- lasztási küzdelem tartamát a há-,*'íi roméves terv minél zavartalanabb megkezdése érdekében a lehető legrövidebb időre kívánják korlátozni s így lehetséges, hogy az új választásokat még a szüret előtt, de mindenesetre a ter- mésbetakarítási munkálatok befejezése után tartják meg. A -választójogi törvényjavas- Az új nemzetgyűlés valószl- lat előkészítése gyors ütemben fo- nüleg 300 képviselőből áll majd. lyik és a hét elején a koalíciós Egy-egy mandátum elnyeréséhez pártok vezetőinek értekezlete elé, tehát az eddiginél lényegesen több kerül. A javaslat jelenlegi forrná, több szavazat szükséges. tójogi megszorításokat nem tartalmaz és csupán a képviselővé választhatóság tekintelében hoz új rendelkezéseket. A törvényjavaslat a továbbiakban körülbelül egyharmad résszel csökkenti a nemzetgyűlés tagjainak jelenlegi túlraagas létszámát. Négy páriszónok a választási szövetségről a rádióban Budapestről jelenti a MOT • Vasárnap este 20 óra 20 perckor a választásról és a választási szövetségről beszélnek a rádióban Barcs Sándor, a Kisgazdapárt sajtó- és propaganda osztályának vezetője, Révai József nemzetgyűlési képviselő, Kéthly Anna, a képviselőház al- elnöke és Erdei Ferenc, a Paraszt párt főtitkára. Ezúton js felhívjuk elvtárs aínk figyelmét arra, hogy az előadás feltétlenül hallgassák meg. ni, fel kell göngyölíteni és halálra , kezdeni a hároméves terv meg kell ítélni, mint a politikai össze-; valósításának nagy művét. De le esküvőket hetetlenség minden evőt a terme Napjainknak egyik legfontosabb feladata ez. A dolgozók felkészültek és lelkesedéssel akarják megAnvag- és Arhivatal jóvoltából elnyert hivataos jóváhagyással meg ________m _____ __ hiúsítják azt, hogy a íokozolt terlésb e beállítani addig, amíg lan- melés eredménye azt a célt szolcolók, spekulánsok és árdrágítók ‘ gálja, amelyre hivatott: a városi; drágaság — így függ össze elvá önkényesen, de nem egyszer az és falusi dolgozók jólétének nőve- laszthatátlanul. R. Gy. 1> lését, A nemzet összeségének ügye — a hároméves terv — és mind«« dolgozó egyéni problémája — *
