Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-04 / 149. szám

MM* f*te$y€4álicéek ! Több kenyeret, több ruhát, több cipőt hoz a dolgozóknak a hároméves terv M A G Y A R;IK:ö:M HUN ..b&fA. ? a RT DÉLÖUNANITUll L A P 3 A i IV. ÉVFOLYAM. 149. SZÁM ara 40 fiilót PÉCS, 1947 JÚLIUS 4. PÉNTEK ÉVFORDULÓN A német hadigépezet már mtn. den eresztékében recsegett-ropo- gott, már csak a legnaivabb Do- nausender-hallgatók hitték és a legmegátalkodottabb hazugok hir­dették hogy a hadiszerencse még- egyszer a nácik javára fordulhat. A diadalmas szovjet csapatok a Kárpátok vonalát és Keletporosz- ©rszágot ostromolták, az olasz hadszíntér gyakorlatilag kikapcso­lódott és az invázió is cáfolhatat­lan ténnyé lett. Ez volt a helyzet odakint a nagyvilágban. ntbon pedig? Sztójayék bábkor­mánya minden erővel pumpálta a magyar vért és a magyar javakat Hitlerék boszorkány üstjébe. Min­den megmozgathatót és mindenkit, aki mozdulni tndott, felsorakoztat­tak, hogy pótolják a Don mellett elveszett magyar százezreket. A te Közép-EuTópa Kánaánjának, raktárait. kimerítette gazdasági erejét. Sebesültek ezrei özön-. lőttek haza a frontokról, házak i és gyárak omlottak össze! a légitámadások pörölycsapásai alatt. Minden segítő kéz kevés lett volna, hogy enyhítse a nem­zeten ütött sebeket. És a fasiszta mételytől megkergült országveze­tőknek ezekben a napokban nem volt más gondjuk, minthogy mi­képpen akadályozzanak meg orvo­sokat a gyógyításban, mérnökö­ket az építésben, munkáskarokat a gépek kezelésben, kereskedőket az amúgy Is eltűnő áruk szétosz­tásában, Iparosokat a Javak ter­melésében. Akárhogy is nézzük, még a fasiszta ideológia szem­pontjából sem volt ez többé nem­zetmentésnek tekinthető hanem csak a gyűlölet, a pusztítás, a sza- dizmus ördögi ösztönének fékte­len kiélése. E zen az utón jutottunk el a gettók felállításához és ezen az utón érkeztünk el Pécs tragikus dátumához, julius 4-hez, amikor négyezer magyart, csak azért, mert ők, vagy esetleg csak Hagyapáik, más rítus szerint imád­ták az Istent mint ahogy az Hitler Adolfnak és Alfred Rosenbeignek tetszett, vagónokba zsúfolva, kü­lönböző, emberek számára beren­dezett németországi sintértelepek- re szállítottak. Ami Pécsett 1944 julius 4-én történt és aminek tragikus folyta­tása Auschwitzban, Buchenwald- han, Bergen-Belsenben, Mauthau- senben és a többi náci-walpurgis telepeken játszódott le, azt itt részletezni feleslegesnek érezzük. Lényegét két adat pontosan meg­magyarázza: a pécsi deportáció napjától a háború befejezésig 10 hónap telt el. Ezalatt a 10 hónap alatt a Pécsről elhurcoltaknak nem kevesebb, mint 86 százaléka pusztult el. Vagyis: az ezen a na­pon elhurcolt mintegy négyezer szeméy közül nem egészen ötszáz tért vissza. Tíz ember közül egy. tfja hazatértek gyászolnak és velük gyászolnak azok is, akiket a faji törvények nem súj­tottak de akikből a fasiszta tanok nem ölték ki teljesen az emberi érzést. Nemcsak a rokoni bará tot ismerőst gyászolják a vérta­nuk ezreiben, hanem a magyar munkaerőt, a magyar orvost, mérnököt, munkást, kereskedőt, iparost. Azokat a kezeket, ame­lyek most az újjáépítő hősök ke­zével együtt lendülnének uj mun­kára azokat az agyakat, amelyek­nek tudása megkönnyítené a ránkváró feladatok elvégzését. Hiányoznak a segítő kezek a magyar haza felépítéséhez, mert tudjuk biztosan, hogy ezek segítő kezek lettek volna. Ezek­nek a kezeknek a gazdái ah áboru szörnyűségeiből nagy tanulságot vontak le. Megtanulták, hogy a tragédia ellen harcolni kell. A1 tragédia ellen védekezni kell. A tragédia lehetőségét meg kell szüntetni. M i volt a tragédia oka? Egyet, len ember, HitleT őrültsége? Nem. Az uralomra jutott eszmék a szabadságvágy megfojtása, a faj­gyűlölet egyszóval a fasizmus. Ha a tragédiát egyszersmindenkorra ki akarjuk küszöbölni, a fasizmust kell kiküszöbölni. Olyan társadal­mi formát olyan országot kell te­remteni, amelyben nem kerülhet soha uralomra a fajgyűlölet. Amely nem ismer ember és em­ber között születési helye, szár­mazása, vallása miatti különbsé­get, csak a tisztességes és tisz­tességtelen, a becsületes és becs télén fogalmak alapján osztályoz za a társadalom tagjait. Ez a nagy tanulság, amit a tör­ténelem legszörnyűbb tömeggyil­kosságából le kell vonnunk, ne­künk és mindazoknak, akik Mve kerültek ki a haláltáhorok mészár lásaiból. Mit akarunk? Háborút, halált, ' pusztulást, vérfürdőt — vagy sza- I badságot, békét, egyenlőséget de. ■ mokTáciát? A megmenekültek a dolgozó ! magyarok millióival együtt: az j utóbbit választják. És erre tesz­nek fogadalmat ma, mártírjaik emlékünnepén. A GF intézkedései a drágaság ellen Foltozott textilgyáriás, lábbeli és cukorbehozatal, leszállítják a legfontosabb közszükségleti cikkek árát Egységes Irányítás alá kerülnek az államosított bankok A kormány már most felké­szül arra. hogy a hároméves terv­vel kapcsolatban biztosítsa a dol­gozóknak augusetus 1-ére ígért életszínvonal emeléséhez szüksé­ges feltételeket — mondotta Vas Zoltán elvtárs a Gazdasági Főtanács főtitkára. — A G. F. jól tudja, hogy az életszínvonal emeléséhez nem elegendő a mun. kabérem-elés, hanem kellő meny- nyiségű készletet kell az első­rendű fogyasztási javakból is biztosítani. A G. F. ezért elhatároEta. hogy augusztus 1-én 1. felemelj az étolajadagot. 2. Fokozott ütemben gyártják a tipuscikkeket, tipusci­őt, tipustextilt. Ezenkívül ehszlovákiából 200.000 pár pőí C6e olcsó férfi-, női. és gyermek- strapacipőt hoz be a G. F., amit augusztus 5-ig lebonyo. litanak. 3. Fokozott ütemben folyik a cukorbehozatal is. A befő­zéshez szüksége« cukrot így minden körülmények között biztosítják. A G. F.-nek és a kormánynak az az álláspontja, hogy az ipar­cikkek árát a jövőben sem en­gedik emelni, sőt számos ipar­cikk árát leszállítják: intézked­nek továbbá a mezőgazdasági cikkek, különösen' a burgonya árának további csökkentéséről. Elfogadta a G. F. a bankok államosításáról szóló törvényja­vaslat szövegét is. Ennek értel­mében a Magyar Nemzeti Bank és az első kúriához tartozó nagy bankok áltial kibocsátott részvé­nyeket átveszi az államkincs ár. A részvényekért kártalanítást fi­zetnek. Az állami tulajdonba vett pénzintézetek egységes irá­nyítására a kormány háromtagú biizottságot létesít. Elhatározta a G. F„ hogy egy­ségesítik a kisiparosok készítette cipők árát. Ezeket a cipőket meg­különböztetés végett csakis var­rott talppal lehet készíteni. — Ezentúl tehá: háromféle áru cU pő lesz forgalomban: tipucipő, vurott-talpú kisipari és mértékre rendelt cipő. Elhatározta továbbá a G; F., hogy a mezőgazdaságot érintő kis. ipari munkadíjakat felszabadítja. „Európának önmagán kell segítenie“ A párisi értekezlet utolsó ülésén Molotov leleplezte a kisállamok függetlensége ellen irányu'ó „segély-javaslatot“ Aragon a magyar-francia kulturkapcsolatokról Budapestről jelnti a MOT: A Budapesten tartózkodó Louis Aragon, a kiváló francia iró és felesége csütörtökön a parlament épületében rendezett sajtófogadá­son tájékoztatta a magyar köz­véleményt budapesti benyomá­sairól. A két ország közötti kulturá­lis kapcsolatról szólva megálla­pította, hogy a magyar—francia szellemi kapcsolatok kialakulásá­tól olyan értelemben, hogy mind a két országnak azonos úton cs azonos elvek szerint kell halad­nia és fejlődnie. A szellemi kap­csolatok sók mindent meggyor­síthatnak, például a kcrskedclmi szerződést is. Általában Francia- ■ zaghan súlyt helyeznek arra, hogy a kulturális kapcsolatok ne legyenek egyoldalúak. A kultúrá- IRs kapcsolatoknak kétoldalú áramlat formájában kell fejlőd- niök. Ö maga ennek az elvnek feltétlen híve. • Tervga?dáli odásra készül Anglia is I.ondonból jelntik: Morrison, a titkos tanács lord- elnökc bcjelntettc, hogy Nagy britanniának is van 3—5 évre szó­ló terve, amelynek részleteit rö­vid sen közreadják. A három nagyhatalom külügy­minisztereinek értekezlete szerdán délután végétért.. Az utolsó ülé­sen Molotov beszédet mondott, amelyben kifejtette az angol— francia tervezet kritikáját és le­leplezte azokat a burkolt célkitű­zéseket, amelyeket ez a javaslat tartalmazott. A francia javaslat egész Európa számára gazdasági ] program kidolgozását tervezte, ho. í lőtt a legtöbb európai országnak 1 ma még nincs is saját nemzeti gazdasági programja. Külön szer­vezetet javasolt a francia javas­lat ennek az általános program­nak a kidolgozására és ez a szer­vezet hivatva lenne az európai ál­lamok erőforrásainak és szükség­leteinek megállapítására, a kulcs- iparok fejlesztésének irányítására és az amerikai segítség megálla­pítására. Ilyen formán ■j az amerikai gazdasági segítség kérdése ürügyül szolgálna az f angol és francia kormánynak arra, hogy az uj szervezet révén beavatkozzék az európai orszá. gok belügyeibe, beleértve a kulcsiparok fejlesztésének meg­határozását és irányítását is. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szer­vezet felállításával az európai or. szágok ellenőrzés alá kerülnének és egyes erősebb hatalmak érdé keinek megfelelően elvesztenék ' gazdasági é« nemzeti függetlensé­güket, hiszen az amerikai hitel elnyerése at­tól függne, hogy mennyiben en­gedelmeskednek az európai or­szágok ennek a szervezetnek. A szovjet kormány ezt az utat semmi esetre sem követheti A szovjet álláspont szerint Európának önmagán keM segí­tenie, kifejlesztve gazdasági ké­pességeit és az egyes államok közötti árucsereforgalmat. Az európai országok számára sok­kal döntőbb fontosságú az egyes országok nemzeti erőkifejtés© mint a másodrendű jelentőségű külföldi kölcsönre való szállítás. A szovjet kormány helyesli a nemzetközi együttműködés ki- fejlesztését, az érdekek kölcsö­nös tiszteletbentartása alapján, nem hajlandó azonban segítsé­gei nyújtani ahhoz, hogy bár­mely állam gyengébb és kisebb államok rovására rendezze saját ügyeit. Ezért a francia—angol tervvel szemben a szovjetunió hajlandó támogatná az európai országok olyan gazdasági együttműködését, amely az egyenlőségnek és a nem­zeti érdekek tisztelet bentar .ásá. nak egészséges alapján áll. Az angol—francia javaslat eredmé­nye azonban csak az lehetne, hogy Európát két réiszre szakítják, azoknak az országoknak a cso­portjára, amelyek hajlandók be­hódolni az idegen befolyásolásnak és azoknak az országoknak a cso­portjára, amelyek erre nem haj­landók. Atlanti hídfő lesz-e Franciaországból? Párisból jelenti a AFP: A párisi értekezlet záróülésével kapcsolatban a kommunista Hu- manité a következőket írja: Bevin és Bidault kijelentette, hogy foly­tatják a megbeszéléseket. A hely­zet súlyos. Vájjon Bidault hozzá­járulásé; adja Németország talpra- állitásához, lemend-e Franciaor­szág jóvátételi követeléseiről, en­i gedi-e, hogy Franciaországból at- I lanti hídfőt csináljanak és ha rá- i tér erűnek a politikának az u-.jára, 1 amely Eruópát szétbomlasztja, két | tömbre osztja azt és a háborús usizLók szándékait mozdítja elő. 'Ideje, hogy Bidault megálljon ezen az utón. Minden világosan látó hazafinak „Megállj”-* kell kiálta- ’ nia, mielőtt még késő lenne. Julius i2-re hívják össze az Európa értekezletet 9 Párisból jelenti a AFP: azok az európai országok, ame­Franica hivatalos körökben ki- lyek hajlandók közreműködni az jelentették hogy julius 12-én Páris. Európa megsegítésére vonatkozó ban nemzetközi értekezlete, hív- amerikai javaslattal kapcsolatban nak össze és ezen résztvesznek készült angol—francia tervben. Varga Bélát megfosztották állampolgárságától A Nemzetgyűlés tegnapi ülésén ismertették a miniszter- elnök átiratát, amely szerint a minisztertanács Varga Bélát megfosztotta magyar állampolgá rságától. Az átiratot további in. fézkedések megtétele végett az összeférhetetlenségi bizottsághoz fették áí. A délutáni ülésen Révész Mihály előadó már ismertette is a*, összeférhetetlenségi bizottság jelentését Varga Béla ügyéről. Az összeférhetetlenségi bizottság megállapította, hogy Varga Béla állampcVá'ságát elvesztette és m ivei a Neemzetgyűlésn«?k csak magyar állampolgár lehet a tagja, javasolja, hogy Varga Béla nem­zetgyűlési tagságát megszűntnek jelentsék ki. A nemzetgyűlés vi­ta nélkül -1 fn«i dta az összeférhetetlenségi bizottság javaslatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom