Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-27 / 169. szám

üj dunantül: im? jösíds » Baranyai őrjárat Herfngek Kelemenéknél Kultur ház a kocsma helyén Orvos a* MKP, pártházban és egyéb érdekességek a ma még gondokkal küzdő Magyarszéken, amelyből a hároméves terv hereiében virágzó, gazdag magyar falu lesz Magyarszék, mely három község egyesítéséből keletkezett, el- feledten húzódik meg a kaposvári országút mentén. Ott jártunk és megtudakoltunk egyet-mást. AZ AUTÓBUSZ NEM SZE­RETI AZ UTASOKAT. Ez a tény a közlekedés visszás, ságában csúcsosodik ki. Gyakran előfordul, hogy a pécsi «utóbusz megtelve robog át a falun és faképnél hagyja a reá várakozó­kat. — Rendban van. Ahol nincs hely, ott ne keressI Mégis, a nem egyszer fontos, sőt életbevágó ügyben utazni kívánók, — ilyen, kor szépen hazaballaghatnak A MÁVAUT intézkedjen ki­segítő járatról, vagy keressen olyan megoldást, mely valóban megoldás. ALL A MALŐR ALL A VITORLÁJA, vagy inkább a kazánja, mert a helyi malom nem szerez be tüzelőt és így a gazdáknak három négy községet kell átkocsizniok. míg megőrleltcthetik gabonájukat. Követeljük, hogy a hatóságok sürgősen „fú'tsenek be“ ennél s molnárnál. HAT BIZONY ESD KELLENE — állapít ja meg Fodor Ferenc. «7 1 IFOSz h< lyi elnöke. Azonban az esőn kívii! egyéb is elkelne mert. ha egy közös darálót sze rezhe nének, az sok-gondot meg. oldana. Aztán még II —13 soros vl tógépekben van niagy hiány. Csak az észszerű termelés ja- viihat a helyzeten, mert a vidé­kei; a természet csúnya táncot jár . Szőlőben, tavaszi árpában ÖO százalék. Kúrában meg 50 szá- zalék volt a jégkár. Reméljük. — mondja - a ka rosultakiat mentesítik a beszolgál­tatás alól, Hisz amúgv is baj van m adókkal MiéTt csak gabona 'ram lehet lefizetni? Más termény . v*gy pénrt is el kellene fogadni adó fejében. Aztán megrozsdásodva hever három, « sváboktól elvett vil- 1-ainymotor. adják ki ezeket fel használásra ar UFOSz-nak és i Földműves Szövetkezetnek. A PARTHAZBAN ORVOSI RENDELŐ van, — válaszolja érdeklődé sünkre valaki, ki éppen az orvon ho* igyekszik, hogy kisfiához ki­hívja, lg«n ám, - kezdünk eJ vitat­kozni, — de ki van írva, hogy MKP magyarszéki szervezetének yárthrl vi/sége. Csak volt. — Dönti cl a ' ’fát az orvoshoz igyekvő. A Kommunista Párt önkén! lemon, dott helyiségéről, hogy „ Pécsről jött orvos oda beköltözhessen A falunak orvos kell. A helyi párt­titkár Inkább a aajit lakásában rendezi meg a pártnapokat, de legyen a falunak orvosa, SZÉL ELLEN NEM LEHET, — állapítom meg magamban, mi­közben kísérőin elmeséli a jegyző történetét, mely egyszerűségében is tanulságos, Gertig Károly jegyűd ez év tavaszán jött a faluba. Tényke­dését úgy kezdte, hogy összehívta a partokat tanácskozásra, de a Knmmunistia Parinak ,.elfelejtett“ meghívót küldeni. A jegyző úr politikai beállítottsága ellenére is tárgyilagos ember. Ezt a ..feledé, kenységet" C9a(k egyszer gyako­rolta, mert belátta és elismerte, hogy Magyarszék és még ezer és ezer magyar falu hegynek in­duló, vagy pusztákon vezető út- íá«. • azegényjpaniset akadozó szekerét a legnagyobb odaadás­sal a Magyar Kommunista Párt segíti. Ma már az MKP is kézhez kapja az esetlege« tanácskozásra szóló meghívót. Jó is a pártok között az összhang. MAGYARSZÉK HÁROMÉVES TERVÉRÖL beszélgetünk Kántor György elvtárssal. a párt helyi titkárával Tervbevették a következő mun­kákat: I. Egészséghás építése. II. A járdák megépítés". 01. Kultúrhá- rat szeretnének a község jelenleg nem használt kocsmái» helyén, IV. Az általános iskola kibővíté­se, V. A községnek nincs köz­tere, ezért egy már kijelölt, tel­ken szeretnének Szabadság terei létesíteni, hoi a felszabadító Vö rös Hadsereg tiszteletére emlék­művet emelnének. Magunk részéről kívánjuk, hogy e tervekből mihamarabb valóság legyen. A MAGYAR SZAMARA OLVASHATATLAN, cifra német betűkkel van ki írva egy jómódban épült hái/ ka. pújára: Hering Antal. Kelemen Lajos újgazda is itt lakik. Családjával együtt 10 hói- dat kapott. Szorgos munkával meg is művelte. Mos- is várni kell rá. mert a termést hordii be. Hoúmp lesz a csépié* Fáradtan ereszkedik a székre és bizony csüggedi a hangja, mi­kor beszélni kezd: a telekkönyve zésről, melyet a vidéken még el sem kezdtek és addig még a sa. ját holmiját sem adhatja el, hogy újait, vagy szükségesebbel vegyen helyette. Könyvet rak elénk, melyet a hatóságok álUtorUl ki a beszol­gáltatásokról. Tavaly ennyi ter­ményt kellett leadnia: ' 510 kg gabonát, 510 kg burgonyái, __ 166 kg olajosmagvat és 62 kg élőálla­tot. A beszolgáltatási kötclozett- ségének eleget tett, bár burgo­nyát úgy kellett vásárolnia, mert még a beszolgáltatandó mennyi­ség sem termett meg. Ezeken ki vül még havi 60 fonni adót kel! fizetnie. Az idén 90 százalék jégkára volt. mégis kitartóan dolgozik tovább de már nagyon szeretne végre egyedül lakni, meri a liá zat még tíz Hering nevű volks bundista svábbal kell megosztania. Nem hiába 'ran a kapura kiírva, hogy Ff ering. úgy is vannak összezsúfolva Reméljük nem sokáig, KOHOLT VADAKRA adja meg a választ utolsó láto­gatásunk, melynek során felkeres­tük Fent Gyulát a község espe­resét, Hosszú kőfal kerítette nagy kert mélyén áll az otthonos pa­rókia. Az esperes úr mosolyogva mondja. hogy semmi panasza sincs, a legjobb vißzony van a község demokratikus szervei és körte. A kommunisták például roham­munkával állították helyre a Szentháromság szobrot. Meg jegyezzük, nem ez volt az egye­düli rohammunka a községben A mecsckszabolcsi bányász, falu járók is voltak itt. Százával javítot­ták meg a szerszámokat, ruhákat, cipőket és még feloorolhatatlan sok holmit. A faluban mosolyogva mesélik. Olyan szorgalommal dolgoztak, hogy még enni is elfelejtettek a nagy sietségben. AUGUSZTUSBAN INDUL A HÁROMÉVES TERV Magyarszék, mely most elíeled- ten húzódik a kaposvári ország­út menten fejlődni és szépülni fog Három év múltén virágzó mező gazdaság, és jómódú parasztság fogja jelképezni Magyarszéket és falvaink egész sorát. Egy napos műsort ad a r Pécsről Folyó hő 51 -én csütörtökön, a imgyar Rádió, t rádióhallgatók nagy nyilvánossága elé viszi vá fosunkat. Egész napos rádióműsor keretében, bemutatásra kerülnek Pécs intézményei, kultúráiig és művészi élete, mindaz, amit kul túráiig, gazdasági és társadalmi té­ren, az országnak, aiz utóbbi idő­ben különösen megbecsült, me- csek.al.jai nagy centruma reprezen­tál. Kora reggeltől késő estig, elő­adások, helyszíni közvetítések, hangversenyek, színes képek kö­vetik egymást a programban, amelyet a ríros kultürábs ügy­osztályának megbízásából és a Rádió igazgatóságának felkérésére a Batsányi Társaság, a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság és a Munkás KulitúrwövetMg állított ösaze, A program részletes ismer teljésére « közeljövőben vissza­térünk. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJEK TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZAMOT« ASSZONYOKI HADIFOGOLY HOZZÄTARTOZÖK! HAZATÉRT HADIFOGLYOK! Az MNDSz Pécsett, a Széchenyí-téren F. HÓ 27-fiW DÉL­UTÁN FÉL 6 ÓRAKOR, rossz idő esetén a színházban nagygyűlést rendez, mélynél» előadója! B&jk Lászléné a MNDS* '»rszápos főtitkára Mindenkit, aki szivén viselt a hadifoglyok »őrsét, szeretette* várnak egész sorát. -1 ^ A paragrafus nem hajlandó lecsapni az árdrágítókra 4 pécsi GR. 298 esetben indítóit eljárási, az ügyészség Baranyában 400 vádiratot! készített, de a bíróságon még azt sem tehetett meg- á lapítani, hogy hány marasztaló és hány felmentő ítéletet hoztak Ut nap múlva augusztus elseje. Ma éppen úgy várják a dol­gozók, mini tavaly ilyenkor, amikor augusztus elseje az infláció végét, a stabil íorinl születését jelentette. A legfontosabb kérdés ma a drágaság. Tavaly augusztus óta körülbelül 40 százalékkal emelkedtek az árak. Ebben igen nagy szerepük volt a feketézőknek, árdrágítóknak és hasonló jómada- raknak. A dolgozó nép tudta ezt és azt is tudja, hogy a drágulás elleni védekezésnek egyik legjobb módja, ha a drágítókat meg­büntetik és elveszik a kedvüket egyszer s mindenkorra attól, hogy a dolgozó nép keservesen szerzet! filléreivel spekuláljanak KOMMUNIST AKI FIGYELJETEK NAPONTA LAPUNK PÁBTÉLET ROVAT ATI A Gazdasági Rendőrség, mely a nép érdekeit védi, megszakítás nélkül folytaMa is a harcot a lel­kiismeretlen feketézők ellen. Még­sem szűnik meg a felidézés, a drágulás. Mi ennek az oka? Ennek felderítésére három utaj. tűztünk magunk elé. Elhatároztuk, hogy elmegyünk a Gazdasági Rendőrségre, az Ügyészségre és a Törvényszékre a kővetkező három kérdéssel: 1. A Gazdasági Rendőrség hány árdrágitól, feketézőt adott át az ügyészségnek? 2. Az ügyész­ség hány árdrágító, feketéző ellen emelt vádat? 3. A Tör vényszék hány árdrágítói, feke­tézőt Ítél el? Az első út a rendűi ségm veze tett. Pillanatok alatt megvolt a kimutatás részletesen, hogy fél- havonként hány áidrágítást, hány a közellátás érdekeit veszélyez­tető cselekményt leplezett le 1947 január 1. óta a rendőrség Pécsett. Eszerint a Gazdasági Rendőrség pécsi rendőrei ez év január elseje óta 298 árdrágítást és a közeílátás érdekeit veszélyeztető cselek­ményt derítettek fel Pécsett. Ezek közül 35 olyan súlyos voU, hogy azonnal letartóztatást kellett eszközölni. Valamennyi ügyet át­adták a következő szervnek: az Ügyészségnek. Az ügyészségen mar nehezeb­ben ment a dolog. Az ügyészek közül kelten szabadságon vannak, tészletes kimutatás nincs. A dol­gozó ügyészektől azonban meg­tudtuk, hogy vármegyei viszonylatban, — tehát nemcsak Pécsett, — kö­rülbelül 400 vádemelés történi árdrágítók és feketézők ellen. Az Ügyészség tehát elkészí­tette a vádiratot, az ügy a Tör­vényszékre kerül. Ez az a hely. ahol aztán megfeneklik az ügy is. de a riport is. Először az uzsora egyesbíró «zo- bájába mentünk. Ott találtuk az egyik törvényszéki jegyzőt. Elő­adtuk a kérdésünket, de 6 csak a fejét csóválta. — „Nincs kimutatás, nem tud­juk megmondani, lehetetlen. Ha nagyon kíváncsi, menjen az Igazságügyminisztériumba de ott Is csak márciustó] kezdve tud­ják megmondani. mert csak azóta küldjük a kimutatást.” Persze, az első visszautasításra nem lehet megh átválni. Megkér­deztük: ninos-e valaki mégis eb­ben az. irdatlan nagy épületben, aki tud valamit mondani? Átküld­ték a másik szobába, egy másik tisztviselőhöz, ö is nagyot) ud­varias volj és elővett egy csomó összekötött iratot. „Ebből esetleg megtudhatjuk, de sokkal jobb lenne ha a jegyző listáját lát­nánk." Erre visszamentünk a jegyzőhöz, elkértük a listáját. — Ez a lista nem jó. — mondta a jegyző úr, — mert ebben csak az egyesbírói ítélet van meg és különben sem tudjuk megállapí­tani, bogy melyik ügy végző­dött felmentéssel és melyik Íté­lettel. Nem tudjuk, hogy a tanács hány ítéletet hozott, mert éppen táigya. lás volt és nem beszélhettünk a jegyzővel. De egy bizonyos: az ügyeket nem osztják el 74:326 arányban egyesbíró és tanács kö­zött. Ennyit még igy, laikus gon­dolkodással is meg tudunk álla­pítani. Mi végigjártuk „ három kéidiés útját. Most azt kérjük, hogy az olvasó gondolja végig a követ­kező kérdéseket r 1, Miért éppen a Törvényszék nem tud felvilágosítást adni ab- ban a kérdésben, amire az előző két hivatalos szerv igen gyor­san tudott válaszolni? 2. Mi történt azokkal az ügyek­kel amiket a rendőrség átadott az ügyészségnek és az ügyész­ség vádat emeli a törvényszé­ken. csak éppen Ítéletre nem került sor? A kérdésre mindenki adja meg maga a választ. M3 csak azt sze­gezzük le, Hogy a demokrácia alapja a jő gazdasági élet. Az. emelkedő életszíjravoooa) alapja a jó forint és az olcsó textil, élei tniszer, cipó, könyv. A hároméves terv megvalósításának alapfelté­tele, hogy gazdasági életűnket megtisztítsuk a feketézőktől ár- drágitoktól, a közellátás érdekei! veszélyeztetőktől. A rendőrség jó mainká* végez Kíméletlen kézzel csap le a dol­gozó nép ellenségeire. Az ügyész ség pontosan elkészíti a vádira tot. A vádirat a törvényszékre kerül és aztán jön a tárgyalás. Ha jön. A tárgyalásra felvonulnak a védőtanuk. Ilyenkor felmentés a vége. Esetleg kevés a védőtanu Ilyenkor a védelem új tanuk ki­hallgatását kéri és a tárgyalást elnapolják. Az is előfordul, hogy marasztaló ítéletet hoznak, 15 napi, egy havi fogház, 50—109 forint pénBbüntetés. „Legzoaezabb" esetben egy-kót bavi börtön Per­sze a vádlott legtöbbször felleb­bez. Mié.rt ne? Mindenesetre közöljük: a pécsi törvényszék uzsora egyeábírája 1947 január elseje óta a fel, mentésekei is beleszámítva 74 ügyben hozott ítéletet. A hároméves terv megindításáig öt nap van hátra, Ot nap kevés Idő. De ahhoz elég, hogy az igazságügy min tartó rí um rendet teremtsen. Ahhoz elég, hogy a törvényszék erélyesebb kézzel nyúl­jon az elé kerülő ügyekhez. A dolgozók türelmének is van határa. Ha sokáig vissza­élnek vele, ha nagyon megtelik a pohár, végetéT ez a türelem. Fi­gyelmébe ajánljuk ezt mindenkinek, akit Illet. s*. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom