Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-27 / 169. szám

Ü 3 DUN A N T DL 1®€? JCSJU8 2? 5*1 százalékról 25 százalékra emeli tg munkások és szegényparasztok gyemiikeinek szám* arányát a közép- és felséiskolákbcm a hároméves terv A legnagyobb lépés, amit. a fel* szabadulás óta az újjáépülő ma­gyarság megtett, — a földosztás volt, A magyar demokratikus kor- mány ezzel a cselekedetével év­ezredes pert döntött el és a fej­lődés új korszakát nyitotta meg az ország dolgozói előtt. A felszabadulás előtti föld- birtokmegoszlásnak az „úri” Ma­gyarországon igen mély kulturális l képviselve: %-ban a lakos­ság között szegén yp a rasxtaág — —------— — 35 munkásság —- — — — — — — — 21.4 birtokos, kereskedő stb,------— — 43.6 következmén yei voltak. A dol­gozó szegény parasztságnak nagy tömegeinek nemcsak hogy földje nem volt, hanem hiányzottak is­kolái is. Ennek igazolására szol­gáljanak az alábbi hivatalos sta­tisztikai adatok. A háború előtti Magyarország főiskoláin és középiskoláin a la­kosság egyes rétegei így voltak %-ban a fő­iskolákon 1.5 3.9 94.6 Amíg léhál az ország lakossá- A kuJtúrfőlényére .annyiszor és ganak 56.4%-át. kitevő munkás és olyan „úri büszkeséggel", gőggel paraszti rétegek gyermekei csu-j hivatkozó háború előtti Magyar- pén 5.4%-ban részesültek föisko-' orszég tehát tízenkilencszeres iái kiképzésben, az ország lakos- PSllsiyt adott a birtokos, kereske- »ágárrak 43.6%-át kitevő rétegek i jó sth. réteg gyermekeinek a gyermekei 94.6% ban iutottak el] dolgozó osztályok gyermekeivel főiskolákra Sráz egyetemi hallgató közül te. hát csupán 5 volt munkás, és paraaztercdetfi, szegényparasztság — — — —------35 mu nkásság--------------—-----------21.4 birtok os, kereskedő stb.------— — 43.6 sze mben Megdöbbentően azonos volt az arányszám a középiskolákon is, %-ban a lakos­ság között % -ban a közép­iskolákban 1.3 3.8 94.9 A középiskolákban tehát éppen- úgy megvolt a tizenkilencszeres arány a birtokos és kereskedő ré­teg gyermekei javára, mint a fő­iskolákon. Az érettségihez vezető gimná­zium túlterhelt, tisztán elméleti alapon álló tanmenetével, meg­fizethetetlenül magas tandíjaival, megvásárolhatatJan tankönyveivel, tanszereivel, minimális számú kol­légiumaival olyan akadályok volt- iák. hogy ezeket a munkásság és parasztság gyermekei csak a leg­ritkább esetben tudták leküz­deni. Egyes rétegek számára a késői kiváltságok elnyerését nyotgálták a gimnáziumok. A munkásság gyermekeinek meghagyták a nyolcoeztályú, alacsonyszínvonelú elemit, meg a polgári iskolát mint , proliiskolát". a szegényparasztság gyermekei pedig olyan tanyai, vagy falusi iskolákba szorultak, ahol egy tanító tanított öt-hat különböző évfolyamot és sokhelyütt 6—12 éves korig 100 gyermek is ült egy osztályban. Demokratikus közoktatás azt. je­lenti, bogy az ország lakosságá­nak rétege egyenlő eséllyel vehet, részt az oktatás bármely fokán. Ennek a célnak elérését szolgálja a hároméves terv kultúrpedagó- giai vonalon, Azt akarja a három­éves terv, hogy ne csak klegyettUtödjék, de végleg el is tűnjön az a döbbe­netes aránytalanság, amely az úgynevezett „polgárság" és munkásság, parasztság gyerme­keinek értelmiségi pályák fele vezető iskolákon való részvé­tele között mutatkozott, A dolgozó 'sztályok gyermekei kulturális i' melkedésének, népi értelmiség kifejlődésének támoga­tására a hároméves terv messze­menően felkarolja a népi kollé­giumokat Ezek alapján három év múlva a munkás, és parasztszármazású közép- és fő­iskolai tanulók számaránya a jelenlegi 3%-ról 25%-ra emel­kedik. Három év alatt, az állami beru­házások és költségvetési kiadá­sok címén 24 millió forintot fordít a népi kollégiumok kiépítésére, 10.000 új közép, és főiskolai ösz­töndíjat létesít 11,430.000 forint összegben. A magyar magaskultúra ügyé­nek felkarolásához ezeken a szé­les, demokratikus, népi alapokon lát hozzá a hároméves terv. Nemcsak új országot, új gazda Ságot teremt, hanem új szelle­mű. új arcú magyarságot fa. Megszünteti a műveltek elszige­teltségét és elzárkózását, felszá­molja végre a nép és az értelmi­ség ellentétét, Ujjáneveli a régi értelmiséget és új értelmiséget hoz. Uj országot teremt: a nép­nek élő értelmiség és az értelmes nép országét. Gazdagabb és mű­veltebb Magyarországot. Béky Júlia ér. Hadifogolyszolgálat A Hadifogoly-fogadó Bizottság közleményei s Szabad utat a dolgozók gyermekeinek A népi demokrácia kultúipoliti- közigazgatási középiskolákban, teájának középponti gondolata: 10% kereskedelemi é« szővetke- ssabad utat a dolgozó osztályok zeti középiskolákban. Feloszlatják Mamin pártját Bukarestből jelenti az AFF: A kormányzó koalícióhoz tar tozó demokratikus pártok tömb jének politikai irodája pénteken este Groza miniszterelnök laká­sán a pártok valamennyi szerve tzeti képviselőjének rész.véreiével értekezletet tartott. Az értekez­let tagjai tudomásul vették a ha­tósági vizsgálat során beszerzett újabb adatokat. — Ezek alapján megállapítják, hogy a nemzeti pa- rasrtpárt tevékenysége ösazeewi- vés jellegű volt és elhatározták, hógy kérni fogják a nemzeti pa­rasztpárt feloszlatását. A kérést szombaton terjesztik a kormány elé. A kormány minisztertanácson dönt a kérdésről. gyermekeinek az értelmiségiek közé való felemeükedésrel Tudjuk nagyon jól, hogy ezt a feladató} kizárólag a kultúrpolitika eszkö­zeivel nem lehet megvalósítani. Ahhoz, hogy a vagyonos osz­tályok műveltségi monopóliuma megszűnjék, elengedhetetlenül szükséges a dolgozók anyagi helyzetének általános emelése, finnek biztosítása - hivatása kel! 'egyen a demokrácia egész pölitl- kájiTiaJt. De a kuliéi politika elő­mozdíthatja, vagv hátráltathat ja a cél elérését, Erre szolgál a hároméves terv nemcsak az általános iskola teljes megvalósításával, a dolgozóik középiskolájának kiszélesítésével, hanem az eddigi középiskolák gyökeres újjászervezésével. A középiskolai reform végrehaj­tásával 60.000 középiskolai ta­nulója lesz az országnak. A meg- vatósiuJás a következő lesz.: 20% gimnáziumok bah fog tanulni, 30% természettudományos középisko­lákban, 17% ipari középiskolái - ban. 17% mezőgazdasági középis- kólákban, 6% siöctálpo’iUkai és Revolverrel akart cechet fizetni a mulatozó vendég A budapesti rcndőrgyilLosság egyik tettese h érült a pécsi rendőrség kezére ? Rég nem láttak Pécsett Olyan mutatást, mim amilyet Újhelyi József budapesti lakos csapóit péntek este a Hullámfürdőben, Újhelyi, aki 2ő-én reggé! érkézét! Pécsre, egész napját fürdéssel, evés-ivással töltötte és szórta a pénzt. Estefelé hatalmas dáridót rendezett, amely a késő éjjeli órákba nyúlt, a cigányokká! hu­zattá, s mint mondani szokás, igazi dzsentrimódra „homlokukra ragasztotta a bankókat“. Záróráig mintegv 300 forintos számlát csi­nált. Amikor fizetésre szólították fel, a főpíncérre! vitatkozni kezdett majd revolvert rántott. Foksaniból útae levő hadifog­lyok: Óvári József Pécs, Patkó Gyula Pécs, dr, Reimíeld Miklós Pécs, Simon József Pécs, Sípos Já­nos Pécs, Szalai János Pécs, Sza­bó Ferenc Pécs, Zsoldos István Pécs, Neiwtnajer László Nagyként, zsa, Nagy József Siklós, Pestality Márkus Baja, Rátkai Lajos Vásá- rosdombó. Steller István Siklós, Stoger Sándor Baja, Schill inger Ádám, Szakáts Géza Kaposvár, Szundi Mihály Hird, Szőkíts Fe­renc Pécsvárad, Szakái József Mo­hács, Tendl László Nagykanizsa, Varga László Kaposvár, Varga Jó­zsef Kajosvár Wertmüller János Villány. Pécsié érkezett hadifoglyok.: Meid Károly Pécs, SzőSÓ-u. 36., Locza István Pécs, HaóapTód-u 12 , Fischer Ferenc Pécs, Esztergályoj János-u 74., Kusz János Pécsj Vilmos-u 64.. Cseri István Pécs, Antónia-u. 19,, Pusztai Kálmán Pécs, Majláth-tér 2/a., Juhász Já­nos Pécs, Sándor-utca 21., Kalmár Sándor Pécs Mária-u, 16,, Csór bics János Pécs, Mohácsi ou. 89v Nagy Sándor Maty, Kovács Já­nos Mohács. Fridrích János Sze- ben, Hajna István Beremend, Schmidt József Harkány, Otter- beín Lénárd Hidor, Kar József Nagyhicsérd, Srilavies József Or'Á varrtára, Vlssst János LAptód, Ró­naszéki Ernő Pécsvárad, K3*e Sán­dor Alsókőből, Erős Nándor Mó­lom, Juhász József Becefa, Jekli Miklós Irt, Mozer Ede Siklós, Györkó József Pécéháryatelep Ga- lacsik László KátoJy. A Szovjetunióból Pécsre érke­zett baranyai asszonyok: Kraper Jánosné Pusztakisfalu, Stéber Róza Pusztakisfalu, Less Győngyné Er- dósmecske. Hock Erzsébet Apát­var ásd, Keszfler Borbála Apátva- rasd, Hoc* Mária Apátvarasd, Fridrích Magdolna Fazekasboda, Guagi Teréz Apátvarasd, Penes Katalin Apátvarasd, Ditririh Mária Berk esd. Schlep Verona Apátvn- rasd. Merit Mária Apátvar asdj Schumann Magdolna Villány, Hock Józsefeié Erdösmeoske, Tiszt.li Jó­zsefeié Nagypeü, Viasz Henriimé Ivándáida, Autb Borbála 7. Drót­tal Mária Egerág, Fühler Anas Pereked, Koch Emma Pusztám« lom, Storcz Sva Fazekasboda. Frick Jakabmé Téseuy, Metczing Erzsébet Erdősmeedce, Gám Rozá­lia Fazekasboda, Vásames Péteraé Püspöklak, Trengüer Jánosné VB- lány, Schenk Hilda Fazekasboda, Schenk Jakahné Püspöklak, Huber Katalin ?. Krönung Mária ?. Brelt- neng Sva Fazekaeboda. Mellőzik a helyi bizottság szakvéleményét az íparrevizíó során Kereskedőkre sérelmes a minisztérium döntése személyzet segítségével, a rend­őrség érkezéséig ár tál mat Unná tette a gárázda fnulátoeót. Újhelyi a rendőrségen nagy hangon összeköt tetősei ve] fenye­getőzött, azonban az őrizetes cél. la reggelre ki józant"rótta, ««nyír«, hogy kihallgatható lett. Tiltott fegyverviselésért és hasz­nálatáért Ügye a statáriális bí­róság elé kerül. A pécsi rendőrség bűnügyi osz­tálya egyben megkereste a buda­pesti főkapitányság bűnügyi ősz irályát, hogy nőm ferhefö-e Új­helyi lelkiismereté: valami, miht- hogy kihallgatása során az a gya­nú merült fel ellene, hogy egyike A pincér azonban nem ijedt meg,!« legutóbb elkövetett rendörgyil- bánóm kicsavarta kezéből és «l kosság tetteseinek. A Pécsi Kereskedők Testűdet« nagyterme zsúfolásig megtelt Se­tényi József dr. kamarai fogal­mazó előadása «Hkalmávnil. Ter­mészetes ez a nagy érdeklődés, meat az iparigazol vány-re vízióval kap csőlátásán kiadott új iparigazol, ványok a helyi bizottság ja­vaslata ellenére a minisztérium­ból helytelenül kiállítva jönnek le, egyáltalán nem veszik figyelembe a javaslatokat, amelyek a. helyi ismertek alapján jöttek létre olyan 5 tagú bizottságban, mely­nek küldöttei kereskedőkből és a szakszervezet küldötteiből állnak. Dr. Selényl József részletesen ismertette az egye« üzletköröknek a minisztérium álltai most össze­foglalt névjegyzékét (nomenkla­tura'!, mely alapul szolgál az új tparigia.z0Iványok kiadásánál. A tévedések teljes egészében « nomenklatura helytelén elkéss! lése következtében látnak nap­világot és így annak ktigazftásáns fekteti a fősúlyt a Kereskedelmi és Ipar­kamara Erre vonatkozó részletes felter­jesztéséi . — mondotta dr. Seté­nyi, — a Kamara eljuttatta a mi­nisztériumhoz és így reanélhető, hogy a kerskedők érdekéi n«m szenvednek csorbát. Nagy hozzáértéssel megtartott előadás után Plesko András e Ka­mara vezetésével megbízott főtit­kár, mintegy prognaammot adott * Kamara jövőbeni munkája és vo­nalvezetése -:>ekin.tetébe<n. Rámu­tatott arra, hogy a Kamara nívójának emelése, és határozott, bátor, szakszerű ki­állása meg fogja hozni az ered­ményt a pécsi Iparos és keres­kedőtársadalom javára. A Kautaie vezetésében az érdek képviseleti szakszerűsége® Wül elsősorban is ? i demokratikus irányelveket ogom érvényesíteni — mondotta Plesko főtitkár, ke­reskedők zajos tetszésnyüvátii fá­sa közben, — ment az igiazi de­mokrácia kiépítése fogja meghoz­ni a kereskedő jobb életlehető­ségét is. A nomemtóaturávaS szemben el­foglalt elvj álláspontot Földe« György tesHfleti főtitkár ismer' tette és javuktéM egyhanguJtog eühítárostt a taggyűlés, hogy * KOKS»; központon és KÖKSz ke­rületében kereszten mozgalmat in­dít * sérelmek ómnál ásira, u*»jd *z adóközösségek helyzetét és « jövedelemtöbb letsdóval kapcsola­tos tudnivalókat ismertette. Az előadást dr. Kari Lajos ügy­vezető elnök köszönte meg az előadónak és meleg szavakkal üd­vözölte Plesk'o főtitkárt, akibe® megfelelően képzett, régi érdek- képviseleti szakembert nyert a e csi és kamarakerifleti iparos és reakedőtársadalom. 1849. július 27-én, évvel ezelőtt a segesvári csatatéren látták utoljám » mjs gyár szabadságharc lánglelkű költőjét, Petőfi Sándorti ... ,.A magyar nép sokáig nemtudott befenyogodni harcos szó­t-éUcir^dálm^Wv iunfk fiznl®*tek..ról*’ *°k«i bizonyítékot 1» veitek találni, hogy életben maradt és orosz fogságba került sincs ^ au°uban Jnfcm vo,tek döiriőek ée még ma Sóvári ütközetet " h’ZOnyltVa’ h0gy Pet6fí * , , A utp‘'n m^se™ ba«y^ masára Versel ittmarad­ellc'nff)rradal°m sete tudta meghamisítani gyújtó értelmüket. Az elnyomás idején száz évvé! ezelőtt leírt sza­vak erőt es hitet adnak a? elnyomottaknak, A felszabadulás után pedig ui lendületet, kedvet a szabad magyar nép hazájának friépitéeéhez­Mindennap délelőtt 10-12 .. * ________ — — — » ­vá lasztási tanoesade és délután 6—8 éra között a MKP székhazában (Rákóczi-út 68) Bármi észleleted van, fordulj odal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom