Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-21 / 138. szám

3 ÜJ DÜNANTOL 1947 .rÜNTUS ZI A Gazdasági Rendőrség h'tjyctmébe ajánljuk! A vendéglős Ipartársulat vezetősége kizárással fenyegette meg azt a hét vendéglőst, akik leszállították a sör árát A Horthy és nyilas éra alatt bevált vezetők helyébe demokratikus vezetőséget követel a Szakszervezet Amilyen nagy örömmel olvasta a munkásság a vasárnapi lapok­ban, bogy a pécsi vendéglősök 1.30 forintra csökkentették a sör árát, ugyanolyan meglepetéssel vették tudomásul, hogy a pécsi vendéglős iparos'ársulat azokat, akik ebben az akció­ban résztvevők, az Iparíirsulat- ból való kizárással fenyegette meg. Azok ellen akiart ilyen szankciót alkalmazni, akik alkalmazkodni kívántak az országos viszonylat­ban kialakult árhoz és belátták azt, hogy a mai kisfizetésű mun­kás, tisztviselő és iparos nem fogyaszthatja a nyár folyamán ilyen magas áron a sört. Szakszervezeti vonalon sajnos már régóta tapasztalható a pécsi vendégláitipar merevsége. Nem tudjifk elképzelni, hogy ennek a társulatnak vezetői milyen for­mán óhajtanak bekapcsolódni az ország újjlSé pl hősébe. Világos, hogv a szegény tisztviselő, rmm kás és paraszt, aki teljesen ’e van rongyolódva a fizetéséért, vagy terményéért annyi pénzt sem kap, hogy fel tudjon öltöz- körülmények között, hogy drága sört fogyasszon. Mi úgy gondoljuk, hogy a ven­déglátóipar nem hoz nagy áldo­zatot akkor, ha árait mérsékli, a szegény ember, akinek még a létminimumra sem jut. A pécsi dolgozó társadalom ne­vében a Szakszervezet jegélc- sebben elítélj azokat a vezető­ket, akik a bét jóindulatú ven­déglőst — akik az árakat mér­sékelné akarták — támadják. A Szakszervezet már megtette a szükséges lépést, hogy a pé­csi vendéglős Ipartársulat ve­zetősége, amelyik a múltban a Horthy és nyilas éra alatt igen jól bevált, most eltűnjék, de véglegesen, a porondról Nem kívántunk ezzel az ügy gye! mélyebben foglalkozni, de mert a napokban ez az esemény bekövetkezett s leghatározottab­ban demokratikus vezetőséget kívá­nunk, melyben a három demo­kratikus párt elismert demo­kratikus tagjai legyenek a ve­zetők. Tarthatatlan, hogy olyan kezekben maradjon az Ipartár sulat vezetősége, akik árleszál­lítás helyett megfenyegetik azokat, akik a dolgozókon akar­nak segíteni az olcsó sörtel. Jó volna, ha a gazdasági rend­őrség is felfigyelne erre az ese­ményre és megindítaná az eljá­rást BEokka! szeemben, akik kényszerítik a vendéglősöket a most mér nyilvánvalóan indoko­latlanul magas sör ár fenntartá­sára. Mert ha hét vendéglős haj­landónak mutatkozott olcsóbb sört merni, nyilvánvaló, hogy anyagi veszteség nem érte vol­na őket, illetőleg meg így is megkeresték volna a hatóság áltál megáHamtótt százalékot. Hadiíogoíyszolgálat A Hadifogolyfogadó Bizottság közleményei: Megérkeztek A badifogolyszolgálat megbí­zottai szorgalmasan jegyeznek, június 20-án hazaérkezett S z i m- 1 er Imre Pécs, Karéliából, Gáb­riel Ottó Pécs, Felsömafcár ut­ca» 13., Gcorgiesböl. M isk óv­sz k‘i Imre Nagyárpád, a Kau­kázusból. Előtte vaió éjjel hazaérkezett: Kovács László Gyula Pécs, Kossuth Lajos utca fW, Kauká­zusból, M a g a j István Pécs, Ár­pád utca 71., Georgiesből, Nyár­fás R iohárd Pécs, Mária utca 35., Lemberg, 275/2. táborból, M i 1 e r á i Ferenc Somberek, Kampf t György Szűr és Be- n e Antal Szchény, Letwbergből. Dr. Mayerhoffer Sándor Pécs, Georgies 147-es táborból. Jövő héten főnnek A Foksaniban lévő és a jövő héten Debrecenbe érketző pécsi és baranyai hadifoglyok névsora: Varga Ferenc Pécs, Szenol Mi­hály Cscrdi, Bor Lajos H áss ágy, Ferenczi István Pécs, Herbert György Pécs. Gall aj Ferenc Pécs. Dzida István fuklós, Papsok Ti­bor Pécs, Ra»p János Bükkösd, Zsilli Ottó Dimaszekcső, Blazsdk József Mánia, Schnell Henrik Ófalu, Vajda István Pécs, Rere- mendi Dezső Nagyhars ány, Léva; Sándor Pécs, Törgyeki István Pécs, Szekeres J. Nagvt0.rfa.lt). Fiiksz Sándor Rózsafa, Kuliéi László Pécs, Martin T.áazió Pécs. Homer Gyula Pécs, fWertvégel Ferenc Németbőly, P,ázsió, Má­tyás Versen c, Kertész Ferenc Nagyrozvágy, K rauer Sándor Lányoséit, Hantos Kálmán Pécse, Kalász József Pécs, Fitmann F.nd re Mohács. Keresztvölgyí József Pécs, Lantos Géz* Pécs, Bőm vár Attila Pécs. Naponta három vonat hoz pécsi és baranyai hadi- foglyokat •«i „Ellenállási“ érdemet miatt „bt“ Biedermann 300 hold földet kapott vissza És mig az újgazdák iga erő hiány ban szenvednek, a „báró ár“ a vissza­vett ökröket hizlalásra fogta be hogy maid tő áron értékesíthesse történet a sók közül. ■ állatállományt. „Csak“ 100 bol- panasztok és a földes-' dat hagytak meg Biedermannak. Egy kis Szereplői: úr. A verejtékezők és a henvé-( lök társadalma Sajnos, » Föld j hivatal „jóvoltából“ nem ' rend \ kívüli esemény, dr annál kirí j vóbb példája ez az igazságtalanj juttatásoknak. / Nem indokolatlan az, hogy még ma is lehet hallani úton- űtfélcn, — azoktól, akiknek fáj a földreform, — hogy az újgaz dák nem művelik meg rendesen a juttatott földeket. Ezt termé­szetesen nem szabad általánosíta­ni, mert éppgn az úigazdák azok. akiknek a legnagyobb nehézség­gel kell megkiizdeniek, hogy föld­jeiket megművelhessék, és akik. — az akadályokat leküzdve, — meg is művelik. Kétségtelen, vannak olyan új- gazdák is, — elenyészően kevés számmal, — akik a nehézségeket nem tudják leküzdeni és ennek következtében földjeiket sem tudják olyan mértékben nriegmű. vélni, mint ahogyan kívánatos volna. Ezt azonban rajtuk kívül álló okokban kell kersní. Ékes bi­zonyságul és a fentiek alátámasz­tásom legyen szabad megismer­tetni báró Biedermann és az úi- gazdák esetét. * 1944-ben, miit minden nagy­birtokon, a föld rabszolgáinak, a cselédségnek, úgy „br“ Bieder­mann birtokon is a munkán kí­vül alig jutoW valami osztály­részül. Akkor még nem volt földreform és érintetlenek vol­tak a földesül kiváltságos jogai. A cselédség akkor még álmodoz­ni is alig mert arról, hogy saját földje lesz. * Ezért szinte álomszerűén való­ság lett. az 1145-ben bekövetke­zett földreform amely alapjában megváltoztatta az addigi viszo­nyokat. A „báró" Biedermann birtok is felosztásra korúit. Föl­det kaptak a föld addigi rab­szolgái. — saját földjük lett. Galambos pusztát szétosztották n cselédek és a néhány holdast liii/dák között, úgyszintén azj Ez. azonban niem elégítette ki Biede.mia.nrtt. HMó elején „nem­zeti ellenállásra“ való hivatkozás, sál kérelmezte a politikai bizott­ságtól, hogy kétszáz holdat csa­toljanak még a száz hold föld­höz. Kérése megértésre talált és röviddel a kérelem benyújtása után, — kívánságának e.leget is tettek. Addig míg az ügy e.l nem dőlt. a 200 holdra eső állatállományt elvették az újgazdáktól és füg­gőbe tették 8 ökör és két ló juttatását. Ez eddig természetes. De az már kevésbbé, bogy az igavonó állatokat Fekecs bodor­fái malomtulajdonosnak adták oda megőrzés végett, aki az iga­vonó állatokat darabonként 5 metermázsd gabonáért adta bér­be Kárász Lajosnak, a Kárász puszta tulajdonosának, aki tér. mészetesen meg tudta fizetni ezt a borsos árat a jogtalan bérbe­adónak. * 1947 május 15-én lejárt az ál­latok bérlrtidejc, igy a 8 ökröt és két lovat víssza­Buda pestről jelenti’a MOT: A Kossuth Akadémxi veztősége sajtófogadáson tájékoztatta a magyar közönséget az új magyar tisztképzésről. A sai :ófoga dúson megjelent Dinnyés Lajos minisz­terelnök is. Révai Kálmán ezredes a Kos­suth Akadémia parancsnoka el­mondta hogy az akadémia kitárja kapuit a munkás, paraszt és értelmiségi ifjak előtt, akik a katonai pá­hajtoHák a régi gazdához. „br.‘* Bi ed cr ma nah oz. A Galambos pusztai újgazdák csak a legnagyobb nehézségek áráin tudták az idén földjük ,egy- részét bevetni, mert nem volt igaerő. El kellett menniök ro­botba más gazdához, hogy eze* két az eredményekét biztosíthas­sák. Kaptak földet, a földreform során, kaptak állatokat, amit a későbbiek során elvettek tőlük. Most a legnagyobb problémáink: ígaeröt szerezni. És míg az ni- ga-zdák ezen gondolkodnak „br.“ Biedermann kivonja az ökröket a munkából, hizlalja azért, hogy majd jó áron ér­tékesíthesse. * Kérdéses lehet-e eaak után, kit iHetnck az igavonó állatok, — azt-e, aki hizlalja, hogy .jöve­delmét növelje, vagy pedig azo­kat, akijének létkérdés, olyan ér­telemben, tudnak-e dolgozni, vagy nem, hogy megkapják, mert nemcsak saját, hanem az egész ország kenyérellátásáról van szó. Ezt kellett volna figyelembe venni illetékeseknek, és akkor nem vitás, kinek a javára dön­töttek volna. „Br.“ Biedcrm ón­éra vagy az újgazdákéra. élőt! lyát élethivatásuknak választ­ják. A most követkor^ két tanévben egyéves tisztiiskolát és egyéves tiszthelyettesi iskolát tartanak. Tisztnek jelentkezhet mindenki, «ki legalább négyévi tényleges katonai szolgálatot 'eljesített, tiszthelyettesi iskolába minden csapattiszíiskolát végzett honvéd jelentkezhet 26 éves kori-ű, A Kossuth Akadémia egyébként a jövőben három évfolyamú lesz és teljesen államköltsége*. A Kossuth Akadémia kitárja kapui! a munkás, paraszt és értelmiségi ifjak A raegerbezőket meleg étel, az átutazókat Hadiíogolyotthou, a gyengélkedőket pedig 65 ágyas „üdöltető“ várja Aligha volt bejelentés az utób­bi időben, ami nagyobb rémhír- hadjáratot indított volna meg, mint a hadifoglyok hazajövetelé­nek bejelentése. Egymásután szü­lettek meg a ,,jólértesültek biz­tos forrásból származó“ hírei: „nem is jönnek haza. a hadifog­lyok ..„csak a súlyos betegek jönnek haza...“, „csak a legény­ségi állományúak jönnek ház«...“ Aztán, amikor már századosok is jöttek, kitalálták, hogy „a tőrzs­... Mindenki tisetek nem jöhetnek haza.“ Mindezen híresztelések megcá­folására nem érdemes szót vesz­tegetni. Legélénkebb cáfolat * hazatérő hadifoglyok egészsége, megbízható szava, mosolygó ar­ca. A naponta érkező foglyok egyöntetűen azt mondják. hogy rangra való különbség nélkül mindenki Hazajön. A pécsi állomásra naponta ha rom Hadifoglyokat hozó vonat hö be. vár valakit Sietve szállnak 1c * peoti vo­natról a környékbeli falvakból bejött piarasztasszonyok, hatal­mas kosaraikkal, bátyúikkal tör- nelí maguknak utat az állomás perronján. A vidékről bejáró diákok boldogan állapítják meg, hogy negyed kilenc van már és legalább egy órát elkésnek *z iskolából. A panasztasszonyokk»' és diákokkal azonban nem törő­dik senki, mindenki azt nézi, mikor száll 1c már a vonatról ez, akit ő vár. bt mindenki vár valakit, mégpedig nagyon mcsz- sziről: Szovjetoroszorgzágból. Az állomás perron ja tele van a hadifoglyok hozzátartozóival. — Egyetlen csoportot képeznek, be­szélgetnek. Elmesélik, kit vár­nak. Apát, fiút, férjet, vőle­gényt . .. Közben nem tévesztik szem .elől a vonat lépcsőjét. Hát- Ina éppen ő száJl le... Barna öLtönyös, bilgoricsiiztnás, sugárzóan egészséges, erős fiatal­ember lép le a vonatból Valaki felkiált: Ottó! Odasiet hozzá; „Szerbusz öregem! Nem találkoz­tál az apámmal?“ A fiatalember örömmel megrázza barátja ke­zét: ,Dc igen, Ozmánéban vol­tam vele utoljára Másfelé vit­ték, de hazajön, egész biztos!" Egy fiatal nő furakodik oda: ,,Gács századosról nem tud sem­mit?'' „Ö is más úton kerül ha­za.“ Valaki megjegyzi: „A törzs­tisztekre tíz évig is várhatunk meg!" A hazatért odafordul: „Nérn igaz! Most mindenki haza. jön!“ Naponta átlag 10—12 hadifo­goly érkezik Pécsre, nagyrészt vidékiek. A« állomáson állandóan kint van a népjóléti minisztérium három alkalmazottja, a Vöröske­reszt, MNDSz és a pártok kep- I viselői. Azok a hadifoglyok, akik­nek nincs Pécsett Hozzáféri ozd- juk, vwgv esetleg az úton meg­éheztek. azonnal kapnak ormi. Reggel kávét, vajaskenyeret, dél­ben levest., főzeléket, esetleg húst, vagy süteményt, este vagy a déli maradékot, vagy kávét és vajas- kenyeret. Atz élelmiszerellátást a népjóléti minisztérium fedezi. — Akiknek nincs hova menni, sz Eötvös utcai hadifogolyotthonban kapnak lakást és ellátást. A gyengélkedők részére ó5 ágyas „üdültetőt“ rendezett, be a Vöröskerevzt, a« iparost* nonciskolában. Eddig azonban még egyáltalán nem volt rá szükség, akik haza­jöttek, mind teljesen egészsége­sek voltak. A hadifogolyszolgálat irodáját állandóan felkeresik a badifo golyhozzá tartóz ók. Érdeklődnek, hogy kik jöttek ham, hoztak-e üzenetet.. Szabó Fenrencnc két gyermekes vasúti munkás éppen férjéről érdeklődik. 1044. augusz­tusában vitték a frontra, azóta sem volt itthon. Utoljára ápri­lis 4-i kelettel érkezett tőle le­vél, — Nem tudom, hogy haza­jön-e, — sóhajtott Srabóné, —* amikor kivi tték a frontra, ép­pen „kivették a fél gyomrát", — Dohát akkor a/, nem számított. — Ha áprilisban még őzt irta, hogy jól van, akkor biztosan él, egészséges és hazajön. Ha pedig egy kicsit gyöngébben jön ha­za, majd meggyógyítjuk mi! — mondják neki vigasztalóén. A hazatérő hadifoglyok, ha szükségük van rá, hat hónapig ingyen orvosi kezelésben ra- szesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom