Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-22 / 139. szám
9 ÜJ DUNANTOL 1947 JÜNIUS 22 Nem lett eleget beszolgáltatást kötelezettségének Eljárást indított a rendőrség a szentlőríncí gazdasági iskola ellen Még a mull év fisáén hosszú riportsorozatban foglalkozott az Új Dunántúl a szentlörinci gazdasági iskolával. Feltártuk az ottani visszaéléseket. Akkor nem történt intézkedés a tanárok kicserélésére, így bekövetkezhetett az, amiről ma egyszerű rendőrségi hír számol be. A szentlörinci gazdasági iskola a földreform során 200 kai. bold földet kapott mintagazdaság létesítésére. Ez a pécsi és szabadszentkirályi országút mentén terül el. Ugyanakkor Tarcsapuszta cselédjei is juttatásban részesültek, de csak 5—10 kataszteri holdat kaptak. Házhelyet pedig Tarcsa- és Keresztespuszta között. Ezek a házhelyek azonban egészségtelenek vol. tak, mert lápos és mocsaras vidéken terülnek el. Az újgazdák látva, hogy az iskola nem műveli a földjeit, kéréssel fordultak a Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy házhelyigényüket az országút mentén elégítse ki és a tangazdaság részére 100 kataszteri holdat hagyjanak meg, amit aztán rendesen meg tud művelni. A tanár urak azonban más véleményen voltak. Az állították, hogy „rendesen gazdálkodnak". Hajlandók voltak a Termelő Bizottság vé. 'reményét kikérni. A Termelő Bizottság meg is tekintette a földeket. A bizottságban benne volt a tangazdaság igazgatója, a termelő bizottság elnöke és két kisgazdapárti tagja. Ez a törvényes rendelkezéseket sértette tehát megismételték a vizsgálatot, ebbe már belevonták a többj párt képviselőjét is, gondosan ügyelve arra, nehogy véletlenül szakértő kerüljön bele. így ez a bizottság is csak félmunkát végzett. A MKP helyi titkára azonban tisztában volt azzal a veszéllyel, melye.t a közellátás szempontjából a kihasználatlan 200 hold jelent. Fáradságot nem ismerve, megtekintette a tangazdaságot és az ott észlelt visszaélésekre felhívta a rendőrség figyelmét. A rendőrség lefolytatta a nyomozást és megállapította, hogy a tangazdaság tulajdonát képező egyik kukorlcagöréban nagymennyiségű (kb, 30—35 g) napraforgó olajosmag fekszik kies épeletlenül és tönkremenve. Ugyancsak nagy százalékban romlott állapotú, júniusban kicsépelt szójababot és muharmagot találtak. Beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget A súlyos bűncselekmény elkövetéséért a felelősség elsősorban Szölgyéni László gazdasági iskolai tanárt, a tangazdaság vezetőjét, másodsorban pedig Várhegyi Józsefet, a közvetlen főnököt terheli. A Rendőrség az eljárást megindította. 500 Forint iuiaiom aki a Grünberger féle fotólaboratórium Barcsról 1944- ben elvitt felszerelésének nyomára vezet. Diszkrét értesítések: Weinberger. Budapest, Wogymerö'U 8 A nők tanuljanak meg élni a demokrácia-adta ajándékkal, — az egyenjogúsággal Mikor egy leánygyermek az u. n. „középosztálybeli" családban megszületik, első öntudatlan cselekedetével csalódást okoz szüleinek, akik egyöntetűen így sóhajtanak fel: Csak leány! Es ez a sóhajtás pecsétel meg a leánygyermek nevelését és későbbi egész életét. Ott, ahol fiúgyermekek is vannak a családban, a kislányok mint másodrendű családtagok szerepelnek, A leánygyermekek mindig háttérbe szorulnak fiútestvéreikkel szemben. Ha a család szűkös anyagi viszonyok között él, elsősorban mindig a fiúk szükségleteit elégítik ki és csak másodsorban a lányokét. A leányokat a szülök, különösen az édesanya állandóan figyelmezteti, hogy nekik nem minden szabad, ami a fiúknak meg van engedve, nekik szerényeknek, engedékenyeknek kell lenniük, mert ők csak lányok. Az iskoláztatás szempontjából is csak a második helyet foglalják el a lányok és sok tehetséges leánygyermek nem tanulhat tovább, mert még abban az esetben is, ha fiútestvére ke- vésbbé tehetséges, a szülők elsősorban Őket taníttatják, mondván, a fiúnak okvetlenül kenyeret kell adni a kezébe, a leány meg majd csak férjhezmegy. A leányokat az iskolában olyan szellemben nevelik, amelyből állandóan kitűnik, hogy ők tulajdonképpen „másodrendű létivek" a társadalomiban és a „teremtés koronája": a férfi. Ennek következtében a lányok többsége (kevés kivétellel) csupán kötelességiből tanul, tulajdonképpen egyáltalán nem érdekli tanulmánya, nine* benne semmiféle ambíció, nem akar pályát választani, hiszen neki csak egy célja lehet, amit állandóan a fülébe duruzsolnak: — minél előbb, minél jobban férjhezmenmi. Általában még ma is az a felfogás, hogy a leányok jövője, megélhetése legalább úgy _ biztosítható, ha féi jhezmennek és férjük eltartja ökot. Ilyen nevelés és az életre való ilyen előkészítés következtében természetesen « leányok egyetlen vágya, hogy térj hezmenjenek, mert azt hiszik, hogy ezáltal az élet minden problémája megszűnik számukra, hiszem leset férjük, akit szeretnek-és aki eltartja őket. Ha kijárták az iskolát és állásba kerülnek (mert csak kényszerből teszik ezt), állásukat csupán átmeneti foglalkozásnak tekintik, mert állandóan ott lebeg előttük a végcél: a férjhezmenés. Munkájukat nem tekintik hivatásnak, nem igyekeznek magukat abban a szakmában, melyben dolgoznak továbbképezni, elvégzik kötelességszerűem, — mint az iskolában, — munkájukat, miközben a mesebeli királyfiról ábrándoznak, aki majd megváltja őket a szürke, hétköznapi robot, tói. Mint fiatal tisztviselőnők nem gondolnak és nem is gondolhattak eddig arra, hogy ha tanulnak, igyekeznek, ők is lehetnek cégvezetők, igazgatók, eszük ágába sem jut, hogy versenyezzenek a férfiakkal, akik 'előttük, mint fei- söbbrendű lények állnak, mert hisz gyerekkoruk óta így tanították őket. Nincs önbizalmuk, szerényen félreállnak a férfiak htjából és ezt egészen természetesnek és magától értetődőnek találják, hiszen utóvégre ők csupán nők, másodrendű állampolgárok, akik talán még hálának is azért, hogy a legalacsonyabbrendű, gépszerü munkát bízzák csak rájuk és ezért még fizetnek is. Egy szép napon azonban a Iratai magyar demokrácia váratlan ajándékot ad a nőknek: egyenjogúságot,. A fentiek szerint felnőtt leányok és asszonyok kicsit csodálkozva, d.c inkább közömbösen és értelmetlenül fogadják az ajándékét és egész egyszerűen nem tudják, mit kezdjenek vele. Van' olyan is, aki mosolyog rajta és átmeneti dolognak tek’nti az egészet. Legtöbbje azonban közömbösen megy el mellette, nyugodtan folytatja eddigi életét és még csak'gondolatban sem foglalkozik azzal, hogy vájjon mit ts jelent az egyenjogúság, milyen előnyöket és milyen kötelességeket hozott a nők számára. A demokrácia ugyan megadta az egyenjogúságot a nőknek, de a férfiak minimum 80%-a csak mosolyog rajta, nem tartja ko- molv dolognak, egyszerűen nem tudja és nem ts akarja elképzelni, hogy a nő, aki születésétől lógva haláláig Végigkíséri életét és Úgy. Szólván csak azért van a világon, hogy gondozza, kiszolgálja és kényelmét biztosítsa, most éppen olyan, vele egyenrangú lény lett, akinek talán nem is éppen a legfőbb gondja, hogy részére a mindennapi ebédet megfőzze és lyukas harisnyáit megsitoppolja. így tehát, minthogy sem a nők, sem a férfiak nem veszik komolyan ezt az egyenjogúságot, marad minden a régiben. És még sem, még sincs egészen így! Mert azért mégis akad a nők között egy maroknyi élcsapat, amely átlátja a helyzetet és minden törekvése odiairányul, hogy a nők egyenjogúsága ne csak pa pároson legyen, meg, hanem a valóságban is. ök tudják, hogy a határtalan közömbösség és nemtörődömség ellenére a haladást megállítani nem lehet. Mit kell tehát térni? Felébreszteni a nők ön. tudatát és önbizalmát, elsősorban a dolgozó nőkét. Megszervezni és tanítani kell őket sok olyan dologra, amit az, iskolában nem tanítottak. Hiszen Magyarország lakosságának 60%-a nő és a magyar parlamentben vaj jón hány nőkép. viselő akad? Alig egynéhány. Tehát férfiak képviselik ott túlnyomórészt a nők érdekeit is és vájjon helyesen képviselik-e Nem tudnák-e a, nők úgy saiát mint gyermekeik jogait jobban megvédeni, mint a férfiak. Erősen hisszük, hogy ka a parlamentekben mindenütt legalább 50%-ban lennének nőképviselők, ügy tényleg nyugodtan alhatnánk, mert a nők, akik talán legtöbbet szenvedtek j a háború okozta nyomortól, kör- | műk szakadtáig védelmeznék meg a békét és nem kellene újabb háborútól rettegnünk. Sok-sok képzett, tanult nőre van szükség, akik bátrak, öntudatosak, tapintatosak és olyan diplomáciai érzékről tesznek tanúságot, mely túltesz a férfiakén. Meg vagyunk ■győződve róla, hogy van sok ilyen nő Magyarországon, de talán au még ők maguk sem tudják, hogy milyen képességék szunnyadnak bennük. Ébredjetek hát fe! „Csipke- rózsikák" évszázados álmotokbólI Nézzetek körül, új világ született számotokra, amelyben sok munka, sok kötelesség és sók öröm vár rátok! A. T. Elfogták a „Fekete kéz“ bandavezérét Pénteken délután 5 órak or Sípos 111. Ferenc próbifrénciőr felismerte és eifógta Péstszcutlőrin- ccn az Üllői utón Csikós Károlyt, a Krámer ügyvéd elleni rablótá- niadjm tettesét, akit mint a „fekete kéz“ banda vezérét egy bét óta kérés a rendőrség. Hadiiogolyszolgálat A Hadifogolyfogadó Bizottság közleményei; Pénteken az éjjeli vonatta! Pécsre érkezett M t k ló s i Dezső főhadnagy Mekényes. a 349/5 számú hadifogolytáborból. Tegnap reggel Pécsre érkezett: D ö m ö s Imre Mecsekalja, Georgien 7147. sz. táborból, Kovács László zászlós, Pécs, Esztergályos János utca 69.. a 4147. sz. táborból és Braun Antal Pécs, Kisfalud) utca 5,, Minszk 7168. sz. táborból. A csütörtökön este Fokiamból Debrecenbe érkezett pécsi és baranyai hadifoglyok névsora: Kálvári Károly Pécs, Szöllő u. 15 1, 182/4. — Thuró Ádáan Palota- bozsófc, Állomás u. 223, 405, — Bódi Dezső Máriagyű-d, 162/8.'-— Spenkler Antal Felsőmindszent, 430/1 — Kovács Béla (Ferenc) Vajszló 182/8 — Szegerdi Dezső Pécs, Sz. Bertalan utca, 280/14. — Varga József Kistapolca 430/1,— Budai Ferenc (1909) Pécs Szabadság u, 20. 198/1 — Staub Mihály Lovászthetény, 223/4, — Pfeil Péter Ladánybeoe. 329, — Staub Ádárn (János) Püspöki)adasd 182 — Hórnan Ferenc (Ádám) N'agy- nyárád 430/1. Horváth Géza Dinnyeberki 193 — Okos Antal Diósviszló 323/13, Udvari Ferenc Püispökszenterzsébet 198/4, — Koleszár János Mohács 432. — Nyers József Vajszló 430/4, — Visthaller József Palota- bozsók 182/6. — Seiberling Ferenc Somberek 253/4 Nagy József Pécs Kert utca 44, 280/19, — Papréti János, Komló Szentimre telep. 193/1, Révfalvi József Pécs, Per. czel utca 27, 280/4, — Duzsi Sándor Hird 198/1, Medczing Miklós Nénjetaaárok 280/3, — Csordás Ede Oroszló 198/1— Vogl Adolf Beremend 275/256, Klein Sándor Hosszúhetény 198/1 — Tóth István Pécs, Mohácsi ut 87. 256/2. * « Verb György Feked, Fábián Géza Sellye, Vargha Sándor Kis- blesérd, Fekete Gyula Kaposvár, Gergely László Pécs, Balogh Gyula Kaposvár Buzsákj u. 5. Barton András Vókány, Petényi István Pécs, Fogler József civil, Német- bóly, dr. Gereben Zoltán Pécs, Váradi Antal ot 13. Kamarás Sándor Pécs, Kárpát József Pécs, dr. Marton József Pécsvárad. Mii- fényi Miklós Pécs. — Vadász Ödön Kaposvár, Vizy István Kaposvár, Békés Ádám lelkészfőhadnagy Kisnyárád, Bíró Sándor Kaposvár, Muhi Emil Pécs, Láng József Pécs, Ihászi László Nagy- Simgcr József Liget. harsány, Üzenetet hoztok: Dr. Erdélyi László Debrecen Wcrbőezi u. 14 alatti lakos üzenetet hozott dr. Baranyai Kálmántól feleségének, Kaposvár, Péiuz- ügyigazgatóság. Láng József Pécs üzenetet hozott Mcrcz Józseftől feleségének Szülök, Somogy megye. Tatár Józseftől apósának Pécs Malom, Papp Istvántól szüleinek, Pécs. Dr. Grünberger Ferenc Kapuvár Sopron megye Zengei Bélától feleségének, Pécs Magyar u. 3 — Jónás András Hatvan Hajdú u. 5. Gulyás Józseftől feleségének Mohács. Kazinczy u. 37. — And- rássy Győző Beretyóúifalu, Ady Endre u. 1. Sólyomí Sándortól feleségének, Péosvárad, Raksányi Györgytől feleségének Nagykani- tzsa, Csengeti u. 16. — Dómok Imre Budapest, VIEL Rákóczi ut 13. Farkas Józseftől szüleinek Pécs. — Györkő Ferenc Maty, Faragó Ferenc szüleinek Maty. Pajpp József Mágocs üzeni hozzátartozóinak, hogy jól van, Írjanak Moszkva Krasznij Kreszt Pocstovj Jascsik 435/5 címre. • Moszkvából jelentik: Martin László feleségének, szüleinek éj) rokonainak (Pécs Táborköz i sz.) üzeni, hogy jól van és választ vár a következő címre: Moszkva,, Rraszraik Kreszt Pocstovj Jascsik 148/4, Állami tankönyvrendelet A magyar demokrácia kulturális fejlődése jelentős állomáshoz érkezett az állami tankönyvkiadásról szóló rendelettervezet elkészültével. A rövidesen megjelenő rendelet értelmében az 1947/48. iskolaévtől kezdve az egyetem kivételével, valamennyi iskolában csak a köz- oktatásügyi miniszter kiadásaf*sn megjelent tankönyvet stábod h ammálni. Ha nincs ilyen tankönyv, akkor átmenetileg az eddig engedélyezett tanköynvek használhatók. A rendelkezés természetesen nem érinti a hit- és erkölcstan könyveket. A szakiskolai tankönyvöket ez illetékes minisztériumok adják ki. A Népi Kollégiumok ügye immár országos jelentőségű. 194* július 10-én indították e! ezt a mozgalmat a Győrffy kollégisták. Hármas cél lebegett szemül; előtt. Az első az, hogy megteremtsék a népi ráfogok — munkásság, parasztság és szegény értelmiség — gyermekeinek a tanulás anyagi feltételeit. A* eddigi rendszereik szónokollak a nép úgynevezett ,,feleatneléteérőj“, de jóformán semmit sem tettek érte. Ha a népi kollégiumok nagy gondola lát komolyan veasíük. elsősorban az anyagi bázisokat e lakást, megfejelő élelmezést, a tankönyveket, a ruhát, tandijot keli előteremtenünk, Máeodsorhan ennek a mozgalomnak kell biztosítania * vollem* értékek kiválasztását is. A népi rétegekből a legjavát, at nrravalókat, a tehetségeseket kell kiemelni. Az elmúlt idők contra- Helectíójával szemben meg kell t cremtenünk az egészséges ki\ Iosztódás) .Ezt a feladatot úgy végzik el a népi kollégiumok, hogy — kiváló tanulmányi eredményt követelnek tagjaktól. Végül pedig a szakmai műveltség mellé a népből jött Ifjúságnak oly szellemet kell adni. mely a demokrácia küzdelmeit nem közömbösen és nem is csak roköaszenvvel nézi, hanem a küzdelemből ki is veszi részét a demokrácia oldalán. Megtanulja rendszerünket kritizálni, a hibák kiküszöbölésére módot ajánlani de itt sem áll meg, hanem maga fogja az első lépéseket Megtenni a szögletek letörésére. Ezt a hármas célt az új U épi köUögiumokban sikerült ál* tobbé-kevésbbé elérni és au az omzágban már 69 népi kollégiumunk van. A szervezési és vezetési munkákat mind fiatal egve. temisfák végzik, akik megmutatták, hogy a magyar ifjúság nem vesztette el hitét, képes alkotni és, hogy ennek az ifjúságnak legjobbjai a demokrácia mellett állanak és nem a reakció táboré. ban- Major Sándor.
