Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-15 / 133. szám

ÜJ DU NAN TO I 184? rfrjkfTUS is -i Ax m koncessziók kiadása elé Tcrvizerű szinházpolitikát — szervezeti m űsorpol it lkát! Az uj társadalmi teltételek a régi „szórahozfatóüzem“ örökös válsága helyett a színház szervezeti és lényegbeli megújhodását igénylik Vannak, akik azzal indokolják | kérdést a színigazgatók ötlet­A vidéki színigazgatói engedé­lyek kiadására most kerül sor * kultuszminisztériumban. Nem közömbös tehát, ha éppen özek­ben a napokban foglalkozunk a magyar színházkultűra kérdésé­vel s megpróbálunk rámutatni azokra a bajokra, amelyek a fel- szabadulás óta eltelt idő alatt * színház, így közöttük a pécsi színház úgynevezett „válságát' kirobbantották. De megpróbálunk egyúttal rámutatni azokra a lehe­tőségekre ia. amelyeknek segít­ségévei) a színházak a maguk •ulajdonképpeni célját és értel­mét megtalálhatják. Mert valljuk meg őszintén, színházaink legtöbbje nem állott hivatása é« rendeltetése magas­latán. a színigazgatók a magyar színházkukúra történé- J szerű, egyéni elgondolásai a tébcin fennálló kétségtelen ha­nyatlást, hogy a színházak azért jutottak ilyen helyzetbe, mert a közönségnek nem kell, — el­szokott tőle s atzon keseregnek, hogy amíg ki nem fejlődik az az új társadalom, amelyikre tá­maszkodni lehet, számolni is kell bizonyos mérvű hanyatlással Ez az érvelés főként a szírtigazga tók köréből indult ki, akiknek ha igazuk van is az új társa da­lom kialakulására vonatkozó megállapításaikban, semmiesetre sincs igazuk abban, hogy a szín­házaik hanyatlásának okát kizá­rólag ebben jelölik meg. ezzel magyarázzák. Nézzük meg közelebbről a kér­dést. Vadászterület vagy huttárlórum ? Mi törtéint a felszabadulás óta Magyaroszágon? Megkezdődött egy roppant át­alakulási folyamat, amelyik nem­csak azért nagyszabású, mert új életformát terem tett, hanem ab­ban is elhatároló és új korsza­kot nyitó, hogy alapjaiban változtatta meg a társadalom arculatát 'és egé­szen új, a régitől merőben el­térő, különböző élet- és világ- felfogást eredményezett. Ez a társadalmon belül megin­dult tisztulási folyamat termé­szetesen csak akkor lesz teljes, ba az egész magyar társadalmat átitatja ennek a megújhodásnak benső, morális kényszere és ha m a fokozott demokratizálódá.'- minden irányban, nemcsak paragrafusokon keresz­tül, de a lelkekben is érvénye­sül maid. Ez az átalakulás vonatkozik a színházlátogató közönségre is, de vonatkozik elsősorban azok­ra. akik bizonyos tekintetben a kultúra irányításával vannak meg­bízva: a színigazgatókra. Mi volt a helyzet ezen a té­ren a múltban? A színházak élére az esetek kjil enc venk iäene százalékában olyanok kerültek, akik kellő hoz­záértés, a magyar kultúra iránti felelősségérzet és művészi ko­molyság nélkül azt egyszerűen magánvállalkozásnak, üzletnek tekintették s úgy a művész! szempontok, mint a tagok szo­ciális védelmének félrerúgásá val Csak mohó üzleti érdekeik vadászterületét látták egy-egy szánházi „üzemben“ Megszűnt-e a közönség érdeklődése Sajnos, ebben a vonatkozásban még ma is kevés változás tör­tént. hiszen a színházak legtöbb­je igyekezett megtartani „szóra- kozrató-üzem“ jellegét és hogyha ez az üzleti vállalkozás ma már nem bizonyult jó tőkebefektetés­iek, az erre irányuló törekvés éeffnosak gazdasági Okok követ­keztében, háném a koreszmék kényszerítő hatása alatt kialakulóban lévő és új­jászülető társadalom ellenálló erején hiúsult meg. Színházművészetünk, mint min­den szellemi organizmus, sok ösz- nzetevőből adódik. Ezek között a közönség kérdése mellett első­sorban a ínűsorpoltika kérdésé a legfontosabb. Rebizonyosodott, hogy ma már nem lehet silány áperettéfldcel, irodalmi szempont­ból ia kétes értékű „alkotások­tól“ közönséget toborozni s színházba. Az emberek, n dolgozók nagy tömegei Igénylik ma már a mű­vészileg értékeset. 6 éppen inert at általános gaz­dasági helyzet következtében kényszerítve vannak a „takaré­kosságra", nagyon is megnézik, miTC áldozzák oda keservesen megszerzett filléreiket. Nem igaz az, hogy meghalt a közönség érdeklődése a színhá­zak iránt. felénk cáfolata ennék a budapesti NemeZti Színház és a Madách Színház, ahol éppen a helves tnűsörpolitika következtében so­hasem volt probléma a „közön­ség“. mért állandóan zsúfolt há­zak mellett játszottak De, hogy mennyire elsőrendű követelmény a műsor helyes ftsszéállkásának kérdése, bizonyítja, hogy még olyan színház iá, amelyik nem adott úgynevezett „mélyen járó problémákkal“ foglalkozó dará­ból, csupán arra törekedett hrtjo- a szórakozásban is értéket nyújt­son. szintén néni küzdött „kö­zönség gondókköl" Ilyert volt a Művész Színház Szervezeti színház — szervezett közönség Az elmúlt két M tanulságai | és művészi szftwmalst. a követel-1 lyes rriűsnrpoliH'kát. Nem be­lebet bírtan elengedhetetlen nénv tehát- biztosítani minden ezt a valóban egész kulturéie- löni'mények között atz irodalmi' tünkre döntő fontossággal ján kitervelt megoldásokra bízni, Szükség van a tervszerű irá­nyításra ezen a téren is. A műsor megváiogatásában fel­tétlenül központi támogatásban keli részesíteni a színigazgatókat. Ennek a kérdésnek a megoldása pedig a Művészeti Tanácsra tar- tozik. Követeljük, hogy a Művészeti Tanáé« h dadéktalanul készítse, cl az előadásra ajánlható szín­darabok jegyzékét, mert csak így lehet biztosítani a demokra­tikus kultúrpolitika megköve­telte színvonal elérését. És csupán az ilyen irányítás mel­lett dolgozó színházak érdemlik meg úgy aiz állam, mint a vá­ros, vagy egyéb köziiletck foko­zott anyagi támogatását, anyagi független ítését. Biztosak vagyunk afelől, hogy a műsorpolitika helyes alkalma­zásával aztán nem lesz gond a közönség megszervezésének, illet­ve színházat-mcgszeréttetcsének kérdése sem. A még mindig liberális men­talitásban élő. üzleti beállított­ságú nzính á 7. válla I k ozások után végre ki kell alakítani azt az új, tánsultabb, demokratikus szellemű színművészeti organi­zációt, amelyik önzetlenül mű­vészeink és a közönség mellé áll akkor is, ba ar, nem jélent számára túlságosan nagy anyagi előnyt. Annál is inkább, mivel ez cldbh-úfohh j-t egyetlen út lesz, mely anyagilag is beválik Forrón vajúdik, és .alakút --,ín- házótetúttk iv mint minden, ami a szellemi élethez tartozik ©Síén, a világon De tehetségéi,fik nagy száma és a demokratikus kultúr­politika felelős tényezőinek bé- csüfetes törekvése remiénv és bár tosíték area, bogy már a lefikö zelebbi idők meghozzák estén * térén is a legjobb éredménvekét Aláírt, hogy ez sikerül ifin, vár­luk á Művészeti Tanács halász - hatatlanul sürgő* intézkedését a műsorterv össz>eä.lli fására vonat­kozólag. Nagy Ferenc és a lordok háza A tegnapi. /apók beszámoltak érről, hogy Négy Ferenc, * para.szfin/í/j és a felelAttégreoonös elöl gyáván. külföldre szökött összeesküvő az angliai lordok hétén keretttm régéi, matté meg Tildu Zoltánt, a magyar köztársaság elnökét. A lord V Art sít tártnak címzett lenéi szerint « köztársaság, el­nököt *zt.él lehatott rábírni, hogy a bolyén maradion, hogy megfenyegették Oroszországba deportál ássál." Hogy Négy Ferenc levele az utolsó betűig szemenszedelt hazugság, azt egy részről Tildy Zoltánnak az ezzel kapcsok, los nyilatkozaté, másrészt pedig maga az a tény is bizonyítja. hogy aki Magyarországon ól, végignézte és világosan látta an­nak a politikai válságnak a megoldását, mellyel kapcsolatosan a külföldön olyan hihetetlen rágalomhadjárat indult el, az Nagy Ferenc levelére csak azt válaszolhatja: ez IS hazugság! Nem lehet azonban szó nélkül elmenni amellett a tény melleit, hogy Nagy Ferenc lepelét a lordok háza egyik tag­jának írta. Éppen ezért nem. árt megvizsgálni: milyen szere­pet játszik a lordok háza. az angol politikai ékeiben? Erre leginkább egy néhány nappal ezelőtt meg jelent újságcikk ad­hatja meg a választ. A cikk szerint a lordok háza leszavazta a kormányt a szállítmányozás államosításáról szóló törvény­javaslat tárgyalásakor. Mit jelenteti volna, milyen érdekeket szolgált volna Angliában a. szállítmányozás államosítása? Két­ségkívül a dolgozókét. Kik nem. akarták az államon test f 4 nagytőkések, a bankárok. » trösztök, konszernek, monopó­liumok: nagyik azok, akik a magánkézben lévő angol vasuta­kat, hajózási vállalatokat kezükben tartják. Hogyan akarták megakadályozni az államosít ást? Egyszerűen úgy, hogy a lor­dok háza a törvényjavaslatot leszavazta. Es itt látszik meg, mi. is a, lordok hÁtának feladata az angol politikai életben. Kétségkívül ugyanaz, ami például ná­lunk a felsőházé volt: biztosítani az. uralkodó osztály, a nagy­tőkések és a főldcsurak érdekeinek védelmét. Nálunk ugyan annakidején maga a képvisclőház is kizárólagosan az ö érde­keiket képvisdlte, de biztonság kedvéért azért a képviselőház nyakára ültették a felsőházat, amelynek tagjai, a hercegek, grófok, bárók, iparmágnások, földesurak és az egyházi reakció magasrangú képviselői biztossá tették, hogy Magyarországon törvénnyé valóban csak 'az válhat, ami az 3 érdekeiket szol­gálja. ami az ö céljaiknak megfelel Angliában a lordok háza még ma is ezt. a szerepet jéfstsa. És Nagy Fetehi, aki a magyar parasztság képviselet, ben került a miniszterelnöki székbe, ezt a lordok házát használta fel arra, hogy rágalmait a magyar köztársaság elnökére és ezzel ter­mészetesen magára a magyar köztársaságra is szórja. Ez a melegnek és közelinek látszó kapcsolat ismét bebizonyítja, hogy Nagy Ferenc nem a parasztokkal, hinein a hercegek grófok, bankárok és iparmágnások körei tartóit fenn régi ét bensőséges kapcsolatot. A magyar köztársaság, a magyar demokrácia azonban erős volt ahhoz, hogy az eddigi országáruló törekvésekét meg­akadályozhassa: éppen olyan vagy még erősebb lesz á jövő­ben is ahhoz, hogy a megszökött házaáridók szennyes rágalmait megcáfolja, és éppen, a magyar demokrácia erősödésével azok valótlanságát bebizonyítsa. Sását Tibor. A katonai „D“ osztály újabb bravúrja: Elfogták a dunántúli Hungarista Ifjúsági Mozgalom vezetőjét A katonapolitikai osztály péési sterVé újáf>b bravúrt Hajtott vég. re. Ezúttal a bon véd! égeny*ég só. iáiból emelték ki égy VéáZélyéá fasisztát. Kéavékéntétték V é 1 é s AMirást, a dutiántúlá Húfiéparlst.á Ifjúsági Mozgalom vezetőjét. Felvételek a dolgozók gépipari középiskolájára az 1947-48 tanévre A pécsi áJLami felsőipariskolán szervezőit dolgozók gépipari kö­zépiskoláján az 1947—48. tanév­ben új 1. osztály nviliik • még. :! melyre felvehetők mindazok, akik válatnely hazai nvilváiios jtP gú iskola Vili. vagv középiskola vagy középfokú iskola IV. osztá­lyát sikeresen (-'végezte. 3k éléf- cvét a beiratkozás időpontjáig betöltötte, de IS évesnél még nem idősebb, az iskola tanitás- térvénék megfelelő iparágak va­lamelyikében (lakatosipari. ko­vács,ipari, Szérelőípáfi. műszeré- sieti segédlevélre!, vagy Wtirika- könvvvel igazott IcgTább 3 évi szakba vágó gyakorlattal rendelke­zik) 11.130’1945. M E. sz. rend bíró 4 szakasza 1 és 2. bekezd és valamely foglalkozási ágban ál­landó jellegű leenyérkere.ső mun­kát végez. A dolgözók iskolájának I. osz­tályában felveheető ez is, aki az (I) bekezdésben előírt iskolái vég­zettséggel nem rendelkezik ugyan, de a középiskola vagy közép­fokú iskola I-MV. osztályának iá un ástérvében ine.gAllápifott i«. mermnyagot itiagánszrirga’ornbó) elsajátította .V ilyen személv mácvar nVélvből. törfónfclr.mbő|. fö-dra jeböt, szárrvtan-rnértanból íSS" *"** **k­Eziránvú felvételi kérelmek legkésőbben augusztus 1-lg *dsn. dók be a felsoiparlskola igatt»«­tosaganai. Val«* András fot4-tvn ős ttMten Győrött fékété. nyáks* pártMOlgá. latos ögyéniniiiában ÁfpátteáVfK karsavalaggaj járt, ős a fegyveres pártszo1g<ya fosoknak tetrórcmkle- kedeték véairebajtéafet adott uía. sítáeofeat ífofcreműködőtt a dunán. bili ifjúság Német órsíágba Való kiburrölásánál i*. Vaj1ó®8sa sie­ti rot csak Győrből több mint BÓh fia­tal leventét kényszexített át a határon fegyvereseivel. 3'Nős András skkór tflíadóssze 19 övé« Volt, A nyoraótás meéfáTlapítótta, hogy Győrben Vélés András aláírással fasiszta pUkátök idlónitok még, »úiélyék át ifjúságot báréba jtó lították a Szóvjétúaftíó ollén _ A Hatat tefróritWa a feláftabadu. lás után jtt bujkált a Dunántúlon. Amáfkor tudomóst szpfzétt arról, hogy a ■ endőrsp| már a nVomá bán van. önként jeléntkérvs t-c •íl't a demokratikus honvétfaégbe. A hadsereg kötelékében nem ta­lált »ókáig snenedéketi mert a kátűáóe» működé' ,,D' t&er- vok hamarosan léfüleltóV A . D ’ osatáív pnuselapot késaít a bar) sereg minden egyes tagjáról és lehotette.nsié leszi, hogy nem r da való elemek veszélyeztessék a de mokratikus honvédség fejlődését Park Mozi kert helyiségének ÜNNEPÉLYES IMIECIiNlYiTÄSA MA este 9 érák er

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom