Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-01 / 122. szám

A 0 J D U Nan 1 •-iRJS 1 Laky István rendőralezredes: „Segítsenek a dolgozók is az árdrágítók leleplezésében Miiből lelik? Az összeesküvő Béla családja Kovács 4 pécsi GR. eredményesen harcot a spekuláció ellen és nem cseh «* ,,kis feketézőket", hanem a nagybünösöket is utoléri A demokratikus rendőrség a felszabadulás óta eltelt két és félcsztendő alatt a politikai és gazdasági élet kialakításában igen nagy szerepet játszott. Az újon­nan megalakított rendőrség már eddigi működésével is bebizo­nyította, hogy harcos őre a ma­gyar demokráciának. Eleinte még kezdetleges eszközökkel, nem ki- elégítő felszereléssel, a szükséges technikai eszközök nélkül vette fel a harcot a magyar politikai és gazdasági élet ellenségeivel, AI a már. több mint két év táv­latában megállapíthatjuk: eddigi munkájával és fejlődésével be­bizonyította, hogy százszátzaléko. wn megállja helyét minden te­kintetben. A tanosztályokról a békebelinél is jóval komolvahb képzettséggel kerülnek ki * rend- őrök, ia tisztek tanfolyamokon sajátítják el a szükséges tudást, az egész rendőri szervezet nívó­ja és felkészültsége állandóan emelkedik. Eizt a felkészültséget az elért eredmények bizonyítják a leg­hűbben. Rendőrségünk Pécsett is bravúros nyomozások soro. zatával vívta ki a közönség el­ismerését. Most, a gazdasági helyzet változásával a rendőrség újra nehéz feladatot kapott: teljes súlyával részt kell vennie abban a küzdelemben, melyet a magyar demokrácia a három­éves terv sikerét megakadá­lyozni akaró 'őkés spekuláció­nak árdrágító kísérletei ellen folyt: t. Az egész országban megindult a harc a dolgozók megé'hctését ve­szélyeztető kísérletek ellen, és ebben a küzdelemben most foko- zottan vesz részt a gazdasági rendőrség is. Felkerestük Laky István rend- öralezredes elvtársit, a pécsi kapitányság vezetőjét, hogy rész­letesen megérdeklődjük, milyen feladatai vígnak Pécsett a gaz­dasági rendőrségnek — Pécsett négy nyomozó tel­jesít szolgálatot a gazdasági ősz tályon, — mondta Laky István. Tíz is kevés lenne, mert a nyolcvanezer főnyi lakosságú város mellett « pécsi járás hat­vankét községe is az ő hatás­körükbe tartozik. — Legnagyobb baj az, hogy a közönség nem érzi a gazdasági csoport munkájának fontosságát, cs nem segédkezik a lehetőségek­hez mérten. A forintvedők úgy szólván alig működnek, pedig az árdrágítás teljes leküzdésé­hez szükség lenne minden se­gítségre. Kötelességének kell. hogy erezze minden dolgozó a gazdasági cso­porttal való együttműködést, az árdrágítók azonnali feljelentését, a tudomására jutott rendelle­nességekre és szabálytalanságokra való figyelmeztetést. Fizze! is könnyebb lesz az a küzdelem, melyet a gazdasági rendőrség íj dolgozók érdekeben a spekuláció és az árdrágítók e’ien folytat — fejezte be Laky elvtárs. % fosztják ki a dolgozó hat A további felvi’ágosításokat Aba József rendőrfőhadnagy elvtárs, a bűnügyi osztály veze­tője adja: , — Arra törekszünk, hogy min­den esetben meg tudjuk állapí­tani, honnan ered az árdrágítás — mondja. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy pé'dául a drá- gán árusított liszt eladója és ve­vője ellen megindítjuk az eljárást hanem azt is kikut tjük. honnan sze­rezték a lisztet, melyik m-lom hozta a megengedettnél drá gábban forgalomba. Liszttel leginkább Budapest felé folyik « fekeiézés, a sűrű vonat, raizziák következtében azonban ma már ez is elenyésző mérté­kűre csökkent. — A hússal való fékefőzésnek — folytatja Aba főhadnagy — az az oka, hogy Pesten a hús árát a pécsinél magasabbra álla­pították meg. A pécsi hentesek így lehetetlen helyzetben vannak mert a pestiek az áruért na gyohh árat tudnak fizetni. Ha ez az árkülönbség megszűnne, ak kor a húsfeketézés a minimális ra csökkenne, mert az árdiffe­renciának csak a csökkentése is nizzai járna, hogy nem fizetőd­be ki a húst jnn.n Pestre szái- utani. Ma még az a helvzat. hogy a fentiek miatt a pécsi hentes sok esethen kénytelen ma gasabb árat fizetni, ha húshoz akar jutni. Természetesen mi az árdrágítók ellen minden esot- ben eljárást indítunk, d - fenti megoldás ebben a tekintetben is teliesen megszüntetné az árűüé- pé$t. — A textil, piHa, cipődrágítást úgy akadályozzuk meg. hngv ár­emelkedés esetén az emelkedett áru anyagból miniét és a számla másolatát felkühiiük Budapestre a gaizdasagi rendőrségnek. ahoi kivizsgálják hogy az emelés Jo­gos volt-e, nem történt-e akörül bármilyen visszaélés. Mc^öiiéník* ugyanis Ar- i-*. hogy kvvkftettkcdö nagyban ad j Far éra algtt ! megtanulhat táncolni. Mindén modern táncra megtanítja HERMANN Kíilfinó'ák megbesiélés szerint, ; u. e. 10-től. Lakás KossuthL-ut40 el kiskereskedői áron, vagy hogy a nagykereskedő is kis­kereskedői áron ad el. — Pécsett iiyen téren uagyobn visszaélések nem tapasztalhatók. Legtöbbször a kirakati árak meg­jelölését mulasztják el a keres­kedők. az elég szigorú bünteté­sek azonban megakadályozzák a nagyobb visszaéléseket ezen a té­ren is — fejezi be Aba főhad­nagy. A rendőrség tehát teljes erő­vel harcol a dolgozók érdekében az indokolatlan áremelkedések, a spekuláció ellen. Harcában azon­ban szüksége van a dolgozó tár. sada'om fokozottabb segítőkész ségére is. Az együttes munkának, az összeműködésnek eredménye nem lehet kétséges: még több és nagyobb siker abban a harc­ban, amelyik a dolgozók érdeké, ben az árdrágítók és a spekulán­sok ellen folyik. Sásdi Tibor. Olcsó ruhát, napközi otthont követelnek a falu számára A FÉKOSz parasztasszonyai A FfiKOSz-ban dolgozó pa- .«•»/tawonyok e hót elején íe- jer megye közegében tartottak nag\ gyűlést. A gyűléseken min­denütt para-sztasszony-szónokok mondották el a földműves nép, férfi- és asszony dolgozók kíván­ságait, A kilenc községben ha­tározati javaslatban foglalták össze a paraszt asszony ok követe­lését. A határozati javaslat követeli 3 kíméletlen harcot az árdrágí­tók ellen, akik az inflációs mil­liós-billiós világot akarják visz» szakozni. Követeljük — mondja a határozati javaslat, — hogy a inegfizetlietetlen iparcikkek áfát azonnal ts/állifsá'k le annyi­ra. hogy a dolgozók is megvásá­rolhassák. A magyar falu dolgo­zói az ipari munkássággal együtt kapjon olcsó ruhát, cipőt és ipar­cikket. Az. inflációban a falit és város dolgozóinak verejtékén meggaz­dagodott spekulánsok, valamint a háborús újgazdagok vagyoná­nak 75 száza'ékát vegyek igény- l>c a hárnniéver ♦ er\ céljaira \ essenek végei a régj vég t óm« adózásnak; minden egyes ember vagyona szerint fizessen adót. Követőijük. hogv minden egyes magyar falu kajijon nap közi otthont, ahol gyermekein­ket el tudjuk helyezni, mikor kinn a földeken dolgozunk. Fejezzék be minél előbb a földreformot, kapjuk meg miha­marább a telekkönyvi kivonatot, hogv a juttatott földek birtoká­ban senki se zavarhasson min­ket. s végre saját tulajdonunk­nak mondhassuk azokat. A nagygyűlések nyomán e köz­ségekben megkezdték a pnraszt- •iss/.onvcsoport megszervezését a FÉKOSz keretében. Nagylök köz­ségben már meg is alakult a pa­rii sztass/on vcsoport. A KUitgSKEPEl.Ml ALKALMAZOTTAK Júniusi mulatsága ma elveién 7 órai kezdet tel a Hullámfürdőben Ro$si ,idíJ esatén az összes termekbe^ Tavaszi, nyári ölfönyszöveí t opikól, koverkó és öltöny-ászon. Női divatstöyeiek színekben, sima és mintás női lenvásznak, delin, mosó és bélésáruk, füg­göny, átvető, tokaié és kelengyeáruk Benedek Károly cégnél Pécs, Ferenciek-u 8 sz. főári fényűzésben él a Kovács Béla ügye nem kis port vert fel az egész országban és szőkébb hazájában, Patacson. A patacsi gazdák megdöbbenve ér. fésülték annakidején arról, hogy a soraikból kikerült Kovács Béla hazaáruló lett. a demokrácia meg­döntésére szövetkezett. Mindenki­nek élénken emlékeznie kell arra, hogy Kovács Béla lefogatása kö­rül milyen nagy viták voltak, míg végül a szovjet megszálló hatóságok lefogták. A napokban ismét felvetődött Kovács Bé’lt ügye. Az azóta lemondott Nagy Ferenc miniszterelnök kérte a megszálló hatóságokat, hogy ba­rátját. Kovács Bélát adják ki Kovács Bélát ugyan nem adják ki, de a patacsi portáján család­ja és jóbarátai már betekkel ez­előtt ittak előre a medve bőré­re, bogy a Kisgazdapárt volt. fő. titkára nemsokára ismét vissza­tér a pólitikai életbe. A Kovács család nem sokáig bánkódott a családfő, a Kisgaz­dapárt főtitkárának letartóztató. sán. Hetenként kétszer bankettet tartanak a ióbárátok bevonásával patacsi ,,kúrián" És, hogy a régi tekintély feajr.­maradjon. még templomba is, —- ami a háztól kb. 300 méternyire van — autóval járnak a község lakóinak nem kis fel­háborodására. A Kovács család fényűzésére és arra. hogy meny­nyire elszakadt a néptől, — jel­lemző, hogy az egykori parasztasszony, aki azelőtt mag.) végezte cl a házi­munkákat, ma négy cselédet tart. Kovács kisasszony Pécsre a gaz­dasági iskolába autóbusz helyett a család autóján jár be és haiza A patacsi gazdák a történtek után felháborodottan szemlélik a Kovács család életét, ami egy­általán nem mondható csendes és szerény életmódnak. ami pedig kívánatos volna egy olyan csa­ládtól, melynek családfőjét haza árulás és népellenes bűntett miatt letartóztatták. De a bírálaton kívül felvetődik az a kérdés is. miből telik Ko­vács Béla családjának erre a fényűző életre? A mezőgazdaság májusi hitele Irta: dr. Antal Pál A május havi hitelgazdálkodás­ban hatalmas összegek sízerepel- nek a mezőgazdasági hitelek kö­zött. A szokásos és állandó me zőgazdasági hitelek, melyek kö­zött szerepelnek az újgazda hite­lek, a szántási hitelek, a pajzs- tetii akció, gyapjú bevásárlás, sth . ebben a hónapban 3é> milliót tesz­nek ki. A zöld hitelek közül ipari nö­vényekre, mint pl. kender és len, 2.5 millió, egyéb szerződéses mag­termelésre pedig 6 milliót irány­zott elő a Hitelgazdálkodásunk, az összes többi, tehát 31.5 millió a szokásos gazdasági zöldhite!, ami felvehető bármilyen mező- gözdasági. lábonálló terményre. Ezek közül V a hitelek közül 15.5 millió az OKfi-U keresztül kerül lebonyo­lításra a gazdák felé, 6 millió a vidéki intézetek Útján gabonára nyújtható előleg, 10 millió az MSzK-n keresztül közvetlenül, 2.5 millió ipari növényekre nyújtható hitel a gyárakon ke­resztül, 6 millió pedig magter­melésre nyújtható hitel, mag- termcléssel foglalkozó cégeken kérésziül. Ebből a hifeielőirányzathól 'átható bogy a termelési szer­ződést kötött gazdáknak viszony lag sokkal egyszerűbben és köny. nvebhen lehet hitelt nyújtani mer: a cégeken, vagy a feldől gozó gyárakon keresztül ezek a hitelek könnyen folyósíthatok. Természetesen tiejn lehet ki­zárni azokat a gazdákat, akik szerződéses termeléssel nem fog­lalkoznak. de ugyanúgy megvan a hiteligényük ,és jogosul tsáíjijk számos szempontból, mint a'le­szerződött gardáknak. éppen ezért a részükre- nyújtható hitel zz OKH és vi^Ui jpt íjt­mi összesen >15 milliót tesz fi Bar első pillanatra összeg.uzr- eurn í> 40 millióval ' szemben a 21 5 millió több mint a felét teszi ki az összes zöldbitelnek, nem szabad azonban elfelejteni hogv a 21.5 millióra rendkívül sok igény jelentkezik, míg 4 40 mii hóiból fennmaradt különbözetek tehát a 18.5 millió, amely a le­szerződött gazdák felé érvénye­sük a sBerződcsben kötött félté, telek mellett fog megvalósulni ezemet az összegeket olyan gaz­dák kapják, akik magtermelésre ipari növénytermelésre, vagy bármilyen más szerződéses tér mc'.csre vállalkoztak, természete­sen a holdankénti és nemzetgaz designok jutó hitclfiz.etés ennek megfelelően nagyobb összeget tesz ki, mint bármilyen más több: izö'dhitel. Lényegileg ebből az követke­zik, Hogy a tervgazdálkodásnak, ameli különösen a 3 éves terv kere­tein belijl bontakozik ki, egyik igen lényegei feltétele 3 terv nek megfelelő előirányzat, me­lyet részben éppen a szerződé se« termeléssel tudunk elérni. Napjainkban különösen a fo­rintstabilizáció óta egyre inkább hangoztatják, hogy a mezőgazda ságot a gazdasági életünkben, fő­leg a hiteligények elbírálása és folyósítása során gyakran háttér­be szorítják. Az ellenkezőjének bizonyítására példaképpen fel lehet hozni a fo­lyó évi május bavj hitelgazdálko dásj előirányzatot, mely szerint 112.9 millióból kereken 7é mii lió jut a mezőgazdaságra. Ez a hitelgazdálkodás mindenné’ •jobban bizonyítja, hogv a üiező gazdaságot nem szorítja háttérbe sőt ellenkezőleg nagymértékben segíti a kormány, F.zek a kormányintézkedések annál is inkább indokoltak mer* a küszöbönálló 3 éve« terv át menetére leghatásosabban ép pen a Hitelélettel lehet » terv- szerűségnek megfelelően beavat­kozni. Címváltozás ! 1 is/.1 plotiel óttp«item tisztel* vrvAimnf, Hogy ,J<5kav*fér 2. H E N T 7 KÁLMÁN ért* üzletéből Ferenciek-utca SZ* *lá költöztem­Szives támogatást kér Szabó József I látszerész mester \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom