Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-29 / 145. szám

WU* fitétMtjm wsAtpUk! Mai ingyenes mellékletünk teljes heti p á dIóműsor 1 .A M A- G Y \ P KOMM m 1 IS rm ,P A R T • 0 É LOUNANTULl L A P 3 A IV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 9 Ara 40 fillór pécs, 1947. jünius 29. vasárnap Póter-Pálkor A felvidéki parasztember azt tartja, hogy ezen a napon meg­szakad a búza gyökere. Nem nö­vekszik tovább, nem fejlődik, — most már csak érik. Várja a ka­szát. Az aratás megkezdődhet! A magyar paraszt életének, sor­sának gyökeres megváltozása nyil­vánul meg abban, hogy most Péter-Pálkor nem ezekkel az elé. gikus gondolatokkal játszunk. Most más annak jött el az ideje, hogy ezen a napon, az aratás kez­detén azt nézzük meg, mit fejlő­dött egy év alatt a magyar mező- gazdaság, növekedett-e és meny­nyiben az ország nemzeti jövedel­me, fejlődött-e és mennyit a ma­gyar paraszt gazdasági helyzete. Számadás ez a nap most már, a dolgozó nép számadása és az is marad. Csináljuk hát meg is a magunk számadását. Mifelénk sikeresnek mondható ez a termés. Az országban is vál­tozóan általában kielégítő. Azt je­lenti ez, hogy nemzeti jövedel­münk óriási összeggel gyarapszik. Érdekelte a horthysta időben a dolgozó népet a nemzeti jövede­lem növekedése? Aligha, hiszen Jól tndta, hogy ennek növekedésé­ből nincs semmi haszna. Ma ellen­ben a nemzeti jövedelem növeke­dése a dolgozó nép érdeke, neki ▼an belőle haszna. Alátámasztjuk még jobban a forintot és ami egé­szen új • magyar történelemben, a nemzet! Jövedelem növekedése a hároméves tervet indítja el. így függ össze a dolgozók élelszfnvo nalának emelése a nemzeti jöve­delem növekedésével. Ez az, amit elsősorban is gondolnunk kell Péter-Pálkor. De rögtön mellette a másik va­lamire: nem pusztultak el még azok az erők, amelyek azt szeret­nék, ha Péter-Pálkor nem a dol­gozó vetne számot munkájának eredményével, hanem az urak mérnék le a nekik hajtott haszon nagyságát. Péter-Pálkor ezután és mindig arra is gondolni kell, hogy a főidet, amin valóban magának arat a paraszt, harccal kapta és szüntelen éberséggel, ha kell harc­cal js kell megvédenie. Harcban kapta, amelyben mellette állott az ipari üzemek dolgozója és mellette áll, amikor azt védeni kell horthysta urak és új lakájaik tá­madásával szemben. Péter-Pál te­hát a munkás és paraszt egymás­ra utaltságának, harci szövetségé­nek ünnepe. Erre is gondolni kell. Lehetne arról is beszélni, bogy háború után nem értük volna el ezt az eredményt, ha nem osztjuk fel a földet. De ne beszéljünk er­ről, mert akinek még mindig ma­gyarázni kell, hogy az ország gyors gazdasági gyógyulását az Botrány a parlamentben A Kisgazdapárt politikai bizottsága válaszút elé állítja koalicióellenes képviselőit A nemzetgyűlés pénteki ülésen terjesztette be Dinnyés Lajos mi­niszterelnök a hároméves tervrő, szóló törvényjavaslatot ás tár­gyalására a sürgősség kimondását kérte. A Sulyok párt és a Pfeif­fer csoport olyan élesen támadta a javaslatot, hogy az elnöklő Kossá István nem egyszer volt kénytelen a viharcsengőt is meg tette lehetővé, hogy a szólaltatni. A hozzászólások után megkapta a földet és a beleszól saját sorsának alakulá­sába, — az már nem érdemli meg a szót. Beszéljünk inkább ezen a napon röviden arról, hogy milyen változás történt a magyar paraszt helyzetében egy év alatt. Ma egy éve még csak terveztük a stabil pénzt. Részben a tavalyi termes, ha gyönge is volt, tette lehetővé a stabilizációt. Jó forin­tunk lett, de sajnos, Igen alacso­nyan kellett megszabni a búza árát, ezenkívül a beszolgáltatás is sújtotta a gazdákat. Egy év alatt óriási változás történt. A mi pár­tunk vezére, Rákosi elvtárs köve­telte először a beszolgáltatás tel jes eltörlését, ha a termés köze­pes lesz. Tizenöt holdon alul nem is lesz beszolgáltatás. Ezzel ép­pen azokon az új gazdákon és földhöz juttatottakon segítettünk, akik eddig mindenkinél nagyobb mértékben viselték a terheket. De ezenkívül felemeltük a búza árát is olyan mértékben, hogy ezzel nagy mértékben összébb hajtottuk az agrárolló szárait. A termés javulásával javult te­hát az új gazda és az egész pa­rasztság helyzete. Ez jelenti azt, hogy most már magának arat a paraszt. Péter-Pálkor mégis csak jük. ez ű legnagyobb, amit most már' megállapíthatunk. (ul.) szavazást rendelt el, amely alatt egészen szokatlan jelenségek ját­szódtak le.. A kisgazdapárti képviselők egy csoportja a miniszterelnök által benyújtott javaslat fölötti sza­vazás előtt a folyosóra és a büf- fébe vonult, majd néhány visz­szatért közülük és a javaslat el­len szavazott. Közben a folyo­són egyes kisgazdapárti képvise­lők valóságos agitácdót folytat­tak a sürgősség megszavazása el­len. A szavazás során 102:47 arányban a Ház megszavazta a sürgősséget. A szavazás után a folyosón hangos botrány tört ki. A sza­badságpárti és pártonkivüli kép­viselők megjegyzéseket tettek a javaslat mellett szavazó kisgaz­dákra, majd egymás ellen úszí- tották őket. A hangos jelenetek során Sza. bó Ferenc hevesmegyei paraszt­képviselő kikelt azok ellen, akik a javaslat ellen szavaztak és han­goztatta, hogy vagy megbíznak a vezetőségben, vagy pedig elküldik őket. A parlamentben történteknek délután folytatásuk volt a Kis­gazdapártban. A politikai bizott­ság ülést tartott, amelyen el­határozta, hogy kedd délutánra összehozza a Kisgazdapárt kép­viselői osoportját. Az- ülés egyet­len tárgya: a pénteki nemzetgyű­lés eseményének megtárgyalása és tisztázása. A Szabadság értesü­lése szerint ezen az ülésen mind Dinnyés Lajos, mind Dobi István pártelnök a pártvezetőség névé. ben is felveti a bizalmi kérdést és válaszút elé állítja a koalíció, ellenes képviselőket. Magyarok arassák le a demokrácia első jó termését Belügyminiszteri rendelet biztosítja a magyar munkanélküliek aratási és cséplési munkálatoknál való alkalmaztatását i6 komlói bányász gyilkosai... Bányászküldöttség tiltakozása a NOT-nál Péntek délelőtt öttagú bánvász- küldöttség kereste fel Jankó Pé­tert, a NOT másodelnökét. A küldöttség felháborodva til­takozott a NOT legutóbbi íté­lete ellen. emlékiratot adtak át Jankó Pé­ternek: előadják, hogy Szeli Ist­ván műszaki főtanácsos és Ko­vács György százados, a komlói bányaüzem volt üzemi parancs­nokát a pécsi népbiróság 8, illet­ve 12 évi fegvházra ítélte azért, mert bebizonyosodott, hogy ők voltak azok, akik elhurcol- tatták a komlói bányászszerve­zet 16 vezetőjét és így közvetve halálukat okoe. ták, mert a németországi deportálásból csak hárman jöttek haza. Szeli Istvánt a NOT szabadon engedte, Kovács György bünte­tését pedig 2 évre mérsékelte. Mindinkább szaporodik azok­nak a NOT ítéleteknek a száma, amelyekkel ártatlan emberek gyil­kosait menekíti a népbiróságok- nak ez a legfelsőbb fellebbezési fóruma Méltán háborodnak fel a komlói bányászok, hogy 13 bá­nyászcsalád tönkretevői büntetés nélkül szabadulhatnak. A bankosokkal együtt a postások is sztrájkolnak Páriából jelenti a MTI: A postások szakszervezetének elnöksége szolidaritást vállalt a sztrájkoló bankalkalmazottakkal és felkérte az alkalmazóiakat, hogy a bankjellegü munkát -,/ün tessék meg. Ismeretes az, hogy a banksztrájk országos bizottság:' felkérte a postások szaksKcrvc zetét. foganatosítson . szolidáris in:ézkcdéscket. Ma szerte az országban az ara­tás ünnepét tartják. Beérett a ve­tés, arra vár a gabona, hogy le­arassák, kicsépeljék, megőröljék és megsütve odakerüljön a pa­raszt, a munkás, a dolgozó a magyar ember asztalára. Napokon belül megindul ez a munka Szükség lesz a dolgos kézre, hogy arasson, markot szedjen, kévét kössön, a kévéket keresztbe rakja. Munkát jelent ez azoknak akiknek nincs föld­., __ vagy olyan kevés földjük van , hogy abból nem tudnak bol­dogulni. Vártak is erre a munkaalkalom­ra a falu nincstelenjei, de vár­tak ellenségeik: a kulákparaszt és a volksbundista is. Már el is készítették a tervet, hogyan fog­ják kisemmizni a munkából, ke­resetből a magyar szegényparasz­tot. földmunkást. Hónapok óta foglakozunk az­zal a kérdéssel, hogy a kulákp .rasztok mezőgazdasá­gi munkákhoz ne olcsón is munkát vállaló volksbundistá- ka{ alkalmazzanak, hanem a FÉKOSz által kiközvetített mi. gyár mezőgazdasági munkavál­lalót Erre egyébként is kötelezi őket a 100,80<)'1Ö45, F. M. rendelet 5. szakasza. Ezt a rendeletet a vármegye minden falujában közrzétették. — Megismerte minden kulák, min­den munkaadó Mégsem tartották be mer* a volksbundisták fillérekért, sokszor csak az élelemért, — hajlandók voltak dolgozni. a kiközvetített béresek pedig csak a kollektív munkabér mel­lett vállaltak munkát. De a dön. tő gazdasági ok meilett igen fon­tos szerepet játszott az is. hogy igv a nekik sokkal kedvesebb volksbundisták dolgozhattak úgy pedig magyar nincstelenek intőt, •ak volna némi keresethez A Magyar Kommunista Párt, amely legjobban szívén viseli a falusi emberek ügyes-bajos dol­gait és első a segítségben is, amint általánossá vált a minisz­teri rendelet ilymódú kijátszása, kereste a megoldás lehetőségét. De nemcsak a MKP, hanem a dolgozó parasztság tömegszerve­zetei, az UFOSz és a FÉKOSz is régen sérelmezi ezt a kérdést és többször sürgette a földműve­lésügyi minisztériumnál a mielőb­bi orvoslást. Alz együttes és határozott kö­vetelésnek foganatja lett: a belügyminisztérium megerősí­tette korábbi rendeletét és kö­telezővé tették annak dobszóval és külön figyelmeztetésekkel való közhírré tételét minden faluban. A rendelet Szerint mindaddig, amíg a községben magyar mezőgazdasági munka- vállaló van munka nélkül, a munkaadók nem kérhetik a gazdasági munkaközvetítő iro­dától névszerint sem német nemzetiségű munkások közvetí­tését, sem ilyeneket közvetítés nélkül nem alkalmazhatnak. Gondot fordítanak a Szlovákiá­ból idetelepített magyarokra js, akiknek az első időben bizony, meglehetősen nehéz a soruk Ép­pen ezért a nagvgazdákn.ik erkölcsi kö­telességük elsősorban az idete- lepitett szlovákiai magyarokat aratási és cséplési monkábmi juttatni. Ezzel megkönnyítik számukra a kenyérgabonaszükséglet bieto6itá. sát is. Három szempontból nagyjelen, tőségű ez a rendelet, amelyet Pártunk, az UFOSz és a FÉKÓSz harcoltak ki. Elsősorban mun­kához juttatja a magyar nincste­leneket, keresethez segíti a szlo­vákiai magyarokat és végül meg­szünteti az egyre inkább terjedő fehér rabszolgaságot, a munka­erő éhbérért mló kihasználását. Igaiz ugyan, hogy a volksbundis­ták ezt szívesen tűrték, mert ilymódon rendszerint a kitelepí­tés elöl bujkáltak, a demokrá­cia azonban ezt nem tűrheti my». Aki dolgozik, munkájáért olvan bért kapjon, amilyet megérde­mel. amilyet a munkáltatók és munkavállalók kölcsönösen méi tányosnak fogadtak el a kollek­tív szerződés megállapításakor. Aki pedig úgy érzi, hegy csak úgy boldogulhat, ha hajlandó ke­vesebb bérrel megelégedni, ezzel a földmunkások munkai ebet ősé­géit ro»ntani: nem érdemel mun kát. Akit a demokrácia kitelepí­tésre ítélt, azt ki kell telepíteni és nem szabad tűrni, hogy áron alul vigye piacra munkaerejét. ... A demokrácia első jó ter­mése lese az idei. Az első igazi termést magyarok arassák le. Magyaroknak. Zárt ajtók mögött folyik a külügyminiszterek értekezlete Párisból jelenti a AFP: A három külügyminiszter pén­tek délutáni első összejövetelén elhatározta, hogy azonnal nekifog a Marshall-terv beható tanulmá­nyozásának Már az első ülés ko. moly munkában telt el. Azt, hogy a miniszterek a legkényesebb kér. dések megvitatásával kezdtek munkájukhoz, alátámasztja az a tény is, hogy már az első ülésen elhatározták a legnagyobb titok­tartást, legalább is az első ülések­re vonatkozóan. Mivel úgy dön­töttek, hogy a meqibeszbélések titkosak lesznek, a péntek dél­utánra terveztek s«j .óértekezletet sem tartották taeg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom