Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-28 / 118. szám
C J D ü N A N T 0 L 1947 MÁJUS — „A napi kenyér, napi kérdésen túl a jövőt kell nézni, a kollektiv közösséget“ mondotta Hajdú Gyű'a iparügyi államtitkár, a tiszteletére rendezett „egytál éleles“ banketten A pécsi Munkáskaszinóban dr. Hajdú Gyula elvtárs államti: kár negyvenéves jubileumát ünnepellek. Négyszáz ember jö't össze a társadalom minden rétegéből, hogy ott legyen egy olyan embernek ,e jubileumán, akit mindenki becsül. Megiható volt ez az ünnepség a szemlélőnek, mert ez nemcsak Hajdú Gyula jubileuma volt, hanem ünnepsége* az eléri harcok eredményeinek is. A mosolygó arcok és az, hogy olyan emberek, akik azelőtt távol voltak egymástól, most egy célért harcolva, családias közösségben együtt ültek, bebizonyította, hogy a Hajdú Gyulák harcának milyen sok értelme volt. Mindenki ott volt: a pártok, a város vezetői, de a legfontosabbak voltak a bányászok, akikkel Hajdú Gyula együtt harcolt és akik az ő személyében a maguk harcának a jubileumát ülték. A szemlélőnek az tetszett, hogy még az idegen vendégek is belesodródtak abba a kollektív szellembe, amely « Hajdú „cgy-tál éte- les banketten“ jellemző volt. Egy személyt ünnepeltek és mégis_ az egy személyen keresztül személytelen volt ez az ünnepség: az eszme, a harc ünnepsége volt. A Szabadság Dalárda elénckt!- te a bányászindulót, a Dalkör nevében Czenzer elvtárs köszöntötte Hajdú Gyulát. ÍGY KEZDŐDÖTT AZ ÜNNEPSÉG. Az Erzsébet-telepi MKP műkedvelők sz; váltak és előadják az „Áruié“ c. darabot, Ágoston György irta ezt a kommunista egyfdvonásost, amely a maga egyszerű őszinteségében, a becsületes, harcos érzés nyers, de tiszta művészi törekvésében meg- várzó tolt. Bányászok ültek a kaszinó kertjében és ta Hajdú Gyula elé tett jubileumi ajándékul adott miniatűr bányászlámpa kis fénye egyszerre olyan nagy világosságot terjesztett. Sok virág, mosolygó arcok: a demokrácia ünnepe volt. *• Szűcs József elvíárs a pécsi munkáskaszinó nevében köszöntötte Hajdú Gyulát, annak a kaszinónak a nevében, ahol a kiváltságosok jöttek össze és most a munkásság szórakozását és kultúráját szolgálja. Ennek az épületnek a rendeltetése, fel virágozása szintén Hajdú Gyula érdeme. Pál Polgári kényelem helve« a munkásmozgalom Nagv-Pécsi KomI! k u munis ta Szervezet városi titkára a párt és a megyei bizottság nevében üdvözölte Hajdú elv- társat és feleségéi Kifejtette, hogy Hajdú Gyula 40 éves munkája összefííződik a magyar munkás- niozsí ílorn történetével. Hajdú Gyulát, a munkásvezért az embert, majd megrajzolják mások, mondotta Ilka e’.vtárs, azt akarja csak végigvinni, hogy a munka'.mozgalom hogyan fonódott össze Hajdú Gyula életévei. 1907! Első -lendületét vette a magyar munkásmozgalom. Hajdú Gyula neui választotta a polgári kényelmet, hanem a mozgalom élére állt. 1918—IV! A hőskor. Ebben is részt vett és mikor a munkásmozgalom a föld alá kényszerü-.t, emigrált. 1944—45. Újra megjelent itt Hajdú Gyula, hogy tanítson és vezessen. Hajdú Gyula fiatal még, a MKP is az és _ ez az MKP. — a bánvászság számit arra, ^ hogy a fiatal Hajdú Gyula segíti, hogy továbbhaladjunk. Mert Hajdú Gyula meg fogja tartani a munkásságot, a bányász- ságot szeretedében, ide fog mindig tartozni. Nagy sikere volt K c s t r íí János alispán rövid, de velős felszólalásának. Köszöntő he: vett egy borítékot nyújtott át Hajdú Gyulának, amelyben 32 baranyai község kérvényét adta át, a 32 község villanyo- sítását kérte. A megye kérése, ők is tudják azt, hogy Hajdú Gyula .mindig harcol' és segít — a legszebb köszöntő volt. Dr. B o r o s s István főispán elvtárs levonta a tanulságokat Hajdú Gyula küzdelmeiből. Beszélt Pécs külön harcáról, hogy itt a demokrácia mindig szívügy volt. Utalt arra. hogy olyan ragyogó intellektusok, mint dr. Doktor Sándor és Hajdú Gyula mennyi áldozatot vállaltak, amikor vállalták' a társadalmi kiközösítést és műveltségükkel odaálltak a mim- kúskiizdelem mellé. Megható volt, amikor Seregély Ilonka nyolcéves kislány virággal és verssel köszöntötte fel H-.’jdu Gyulát. Az édes csöppség a meghatottságban elsírta magát, de könnyezett mindenki, aki tudta, hogy a kislány nagyapja Hajdú Gyula bátor harcostársa volt és mártírhalált halt a gyilkos fasiszták kezétől. A sze- pVgő csöppség szavaiban kísértett a múlt és ott állt jövő, «melyet a kislány friss, piros virágai szimbolizáltak. T u v s i t s Imre elvtárs a veterán emigránsok nevében köszöntötte barátját, Hajdú Gyulát, de elhozta a Magva r-Jugoszláv Társaság üdvözletét ik. Kérte hogy ő, aki mindig szerényen ott állt. de vezetett, most is maradjon meg irányítónak. Szűcs Istvánon- « MNDSz nevében, mint jótevőjüket üdvözölte Hajdú Gyula elvtársat: Lakatos esvtars a szakszervezet nevében tolmácsol tu jókívánságait és azt mondta, hogy több Hajdú Gyula kellene, akik' nemcsak szavakkal, de tettekkel is dolgoznak. Asszmann Jenő eivtárs. a; bányászkerület titkára 6200 kommunista bányász üdvözletét hozta. Elmondta, hogy annyi még az ellenség, még annyi a bányász- nélkülözés, de nem szabad elfelejteni hogy u demokráciáért küzdünk. Sok Hajdú Gyulára lenne szükség, mert olyan emberek kellenek!, akik a dolgozókért tettekkel állnak ki. Dr. Tamás György elvtárs. Pécs város nevében üdvözölte aiz.' ünnepeltet. Hajdú Gyula Pécs törvényhatóságának legrégibb tagja és 40 éve harcolt azért, aminek most megérte a győzelmét. Hajdú Gyula mindig építő kritikával élt és új utat mutatott. Ma is a város felemelkedéséért dolgozik és nemcsak városatya, de a város őszinte nevelő atyja is. Huszár István elvtárs nép- főügyész a Szoc. dem. párt nevében szólalt fel. Orszáögyarapí- tőnak nevezte Hajdú Gyulái célozva az 1918-as eseményekre, amikor mi/ emigránsok és Hajdú Gyula visszaszerezték Pécset. Novákovits elvtárs a pécsi dolgozók nevében köszöntötte Hajdú elvtársat és fogadalmat tett: ahogy ő nevelt - őket, ők is olyanná szeretnék nevelni gyéreikéikor, mint Hajdú Gyula. Dr. Hídvégi a kisgazdapárt me- rekeiket, mint Hajdú Gyula. A bányászok uégiévtizeá küzdelmének célja nagyobb darab kényéi és a jog; Dr. Hajdú Gyula í-paríigyi államiíllfáí a Mecsekszabolcsou összegyűli bányászok e nagygyűlés keretében ismertette a bánya* mozgalom történetét „Múltam nem politikai, hanem a munkásmozgalom szolgálata*4 A mecsekszabolcsí Hősök tere pünkösd első napján már délután ót óra előtt megtelt bánya- szókkal; akik Hajdú elvtárs nagygyűlésére jöttek ossz.- a különböző bánya t elepekről, K úifn y'u tiltván .(megnyitója után M érződi György elvtárs a nyugdíjasok nevében köszöntötte Hajdú Gyula elvtársat,- majd egy magya múlás úttökőleányka feí- köszüntője következett. Kusnyér Zoí'.tán bányafelügyelő fizikai és a .szellemi munkások ajándékát, egy kis csillét nyújtott ár. Hajdú elv társnak. ’Sánta Jánosáé elvtárs a ipéosujhegyi szervezet nevében, Potonyik János elvtárs e -Bánya- és Kohómunkások Szak- szervezetének központi vezetősége nevében emlékezett meg Hajdú elvtárs munkásmazgalmi tevékenységéről. Hajdú elvtárs megköszönte az üdvözléseket. Beszéde elején visszapillantást vetett a negv- ven évvel ezelőtt lezajlott gyűlésre. amikor ugyanezen a a téren beszélt először a bányászokhoz. Abban az időben még nem volt bányászszö- veís-ég és a bányászmozgalom Me- osekszábo’.Csról indult ki. Keserves és nyomorúságos küzdelem volt. amikor a sztrájkok sorozatával kellett küzdeni bánya-tulajdonosok és ommkásárulók aller. Ezután részlteiben ismertette *zt a négy évtizedes küzdelmet, melyet « bányászok vívtak. A szervezkedés célja: harc a nagyobb darab kenyérért. A szerb megszállás alatt a magyarságért küzdöttek a péesvidé- ki bányászok és e harc eredm-é- nyekértnen visszaállítottak a magyar közigazgatást. A forradalom bukása után ó bányászok visszajöttek a bányába. Hajdú elvtárs pedig huszondfevcs emigrációba kér.yszt _— Mig távol voltaim, akh figyeltem pécsvidéki bánd harcát — mondottba. — ^ érzés volt azt hallanom, bal pécsvidéki bányamunkássá)! tatja a küzdelmet és tap**5* tokát merített azokból a h-1! ból, melynek negyven éW- előtt játszódtak ie. Hajdú eivtárs ezután a . badulás utáni viszonyokat tette. Rámutatott arra, bogi küzdelem célja inn is: a ** és a jog. Nagyobb rianalb kenyér^1 azért kell küzdcnür.k, mart« fosztott ország nem tud nyír, adni. amennyi mondható. A jogért folyó hü*** pedig abból áflk hogy S ruokrácia adta jogaink®* védjük ,a re Jkc$ó íáinadáSj Ezután Hajdú elvtárs a ' kásegyseg szükségességét j húfyozta, rámi*n|tva arra, •még ma is vannak olyanok ' meg* akarják bontani a ság somit. A hároméves tervről 8 megdllapilotiai hogy flß ^ ■kráciánkat mind politikai- ■ gazdasági vonalon megszi’® Éppen ezért _ > 1 szükséges, hogy « bán^ egy embeiként vegyen hároméves terv ségre”'j ban, -jmi szebb s boldo?®^ vöí biztosit mindenki Hajdú -elvtárs szavait T nem akaró taps követe- j Kónya elvtárs röviden k® j tét mondott Hajdú elvtái^1,^ biztosította, hogy a bánV^ egy emberként -fog részHf a hároméves terv végrehad^ Ezután kultúrműsor z-ett. melynek ismertetés nap| számunkban foglald Hajdú Gyula válaszában és köszönetében újra a termékenyítő és útmutató kritikát gyakorolta. A régi harcos szocialista és kommunista társak között élményeit idézte. Akarat és hit fűtötte a régi harcosokat. Elmondotta, hogy 1907-beu állt a munkásmoz- galomha, mint szocialista. És a/ első nagy sztrájk idején beszéli először. » — Múltam nem politikai, mert a politika annyit jelent, mint taktikázni, spekulálni — emelte fel szavát Hajdú Gyula. — hanem « munkásmozgalom szolgálata. Nem politizáltam, hanem ősz» fályhkrcot vivtara, a munkás- mozgalomért dolgoztam. A pártbalépés a politizálás. — Politikusok azok. akik az áramlatot nézik, de amit mi csináltunk, az a mun- fcásmozgólom harca volt. A bánvászság volt a legjobban elnyomott prok-tártömeg; a bányászokkal indult és visszaérnie, kezett azokra, akik nein tértek vissza a harciból. Hajdú Gyula azt mondotta: hit nélkül nem leljet semmit sem csinálni. Megérti a vallásos hitet is, mert hinni keil. Boldog nem iehet más, csak az, akinek hite var. A hit adja az erőt. A napi kenyér, napi kérdésé« túl a jövőt kell nézni, a kollektív közösséget. Aki ebben nem hisz, boldog ember nem lehat. A mi hitünk: a szocializmus, az osztály né lküli 'társadalom. Visszaemlékezett a régi időkre, összehasonlította a mai időkkel, megköszönte IpártMílön-bség nélkül ajzoknak. akik folytatják nz osztályharcot. A múlt közös, — ha Van is a jelenben eltérés —, a jövő közös, mert ha nem lesz közös az osztályhkrcosok jövője: nem lesz jövő. Üdvözölte a nem személyeskedésnek élő, bánom a munkásérdekekért harc öló, kitartó, hitet tartó hf-rs ■íil becsületes dvtársakat. A re ndörzene-kar ünneplők •mellett act muzsikája (késő esti rákig maradtak együtt. OLVASSA A 2 . 01 OUNANT0l".TI Júniusi mulatság / RENDEZIK a kereskedelmi alkalmazottak A baranyai parasztság követe a bankok államosítását Krancz elvtárs a pünkösdi ünnepek sükalw*^ fcépéyűtesefeet és panasznapokat tartott a barátivá; falvakban A pünkösdi ünnepek alkalmával K r a n c z Pál eivtárs, megyei titkár, Ivándárda, Magyarbóly, La- páncsa, Mocska és Lippó községekben tartott népgvűléseket és panasznapokat. A népgyüléseken A tasvak lakosai pártkülön'bség -nélkül megjelentek. Nagy lelkesedéssel (fogatják m Ihároméves terv ismertetését -és Ígéretet tettek a rájuk vonatkozó részek megvalósítására. , hadifogoly kérdéssel kapcso- jóiban minden községben elhatároztak, hogy levélben, vagy táviratija« köszönetűket fejeik ki Sztálin -és Rákosi elvtársaknak.1 Nagy örömmel vették tudomásul -és támogatók a bankok államosi. támogattál';1 a bankok államosiJol emlékeznek még arra -az időre, — különösen a régi gazdák _ am-kor évente 1(—-18 ezev paraszt gazdaságot árvereztek el a bankárok. Követeli ezért a parasztság a btettkok mielőbbi áUatnoóitását, hogy így a hároméves terv anyagi (fedezete meg Jegyen és a parasztságot a bankárok többé ne tudják elnyomorítani. A panasznapokon sok panasz hangzott el Nagy Sándor, a Földhivatal villányi járási előadója ellen. Nagy Sándor állandóan a telepeseik ellen dolgozott és dolgozik. I,apuncsa községben pl. különböző címen vitetett el, annak eilenéf1 éppen ezen a határvidék a ijegnagyobb Blány <** álloTuányban. örömméj számoltak be dák arról, hogy mindé'’ alatnyi helyet megművelj vetettek és a termés jó nek ígérkezik. . A panasznap után ^ községben népünnepélyt . tek. A május elsején májuKfákat ledöntötték e~ itták a máj-usfa áldomás den háznál „kitáncolták juifát, a kjtáncolásban elvtárs is rcsztvott a szonnyial. , . Mindenütt a legjobb - ban ünnepelte pünkösd a baranyai falvak népeb^, az elkövetkező nagy n’J'ÍA aratásra és a IbárotneM.. augusztus elsejei meg*®, BefejcződőJt a Az 1 hétig tartó áR3j^ telező patkányirtás rm’ . befejeződött. Ezzel a város hatósága fém' í kossá« ifigyc-lmét. b°Sí. ( kott irtószer maradéka' 0 és az irtás ideje alatt sIáit dögöket elégetés o-t ^ vetve mélyen a föld«® ■ haladé-ktalanul semmis’ a patkány!yuleakát *,irrf
