Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-24 / 116. szám
ÜJ nUNANTOl 184? MjLrtJS 24 R HB tegnapi ülésén A Kisgazdapárt csatlakozott a MKP baranyamegyei agrárprogramiához Féltiívizsgálják a városba özönlő svábokat — Kölcsön az új és régi gazdacsaládok közötti házasságok elősegítésére Pénteken délelőtt a városháza kisgyülési termében ülést tartott a Nemzeti Bizottság. A tárgysorozat első pontjaként Keserű János alispán kijelentve, hogy miután a Kisgazdapárt azonos elképzelései voltak, illetve vannak Baranya tervgazdálkodására vonatkozólag, mint a Magyar Kommunista Pártnak és mert a . Szociáldemokrata Párt ilyenirányú elgondolásai mindmáig ismeretlenek, pártja nevében csatlakozott a Magyar Kommunista Párt kidolgozott, nyomtatásban is nyilvánosságra hozott bar.nyamc- gyci agrárprogramjához. Pártunk baranyamegyei agrár- programmjának részletes ismertetésére tért át ezután, tekintettel arra, hogy közbejött akadályok miatt az ügy előadója, Krancz Pál megyei titkár elv- társunk az ülésen nem jelenhetett meg. Az általunk kidolgozott és Ki'serü Jártos alispán által ismertetet* agrárprogramm főbb pontjai a következők: Az állatállomány feljavítása, zöldség- és gyümölcstermelés fokozása, amely szoros összefüggésben van ezen termékek értékesítésével: piac megszervezése, konzervgyár létesítése, stb. Fontos fel datának tekinti a terv a népbetegségek elleni védekezés megteremtését. különös tekintettel a tbc-rc. Gondoskodni kíván a közlekedési utak megjavításáról, a községek villamosításáról. Ebben a tekintetben Baranya megye első helyen áll az országban, mert 301 községe közül már 100 község villamosított. A telepesek helyhezkötööségc és a régi lakossággal való össize- olvasztás elősegítésére Keserű alispán javaslatot terjesztett be: Hasson oda a Nemzeti Bizottság, hogy telepesek és régi lakosok gyermekei között létrejött házasság esetén a népjóléti miniszter jutalmat adjon. A hozzászólások során d.r. Schuller Zoltán elvtárs azzal indokolta pártja, a Szociáldemokrata Párt baranyamegyei agrár- programmjának elmaradását, hogy mindaddig céltalannak tartják a többt. rmclésről beszélni, amíg a termékek piaca nincsen megteremtve. Ettől eltekintve, elfogadta és hozzájárult a megvalósításhoz, úgy ő, mint a Nemzeti Parasztpárt részéről felszólaló B a- 1 á z s bizottsági tag. Kéri Rezső elvtárs hozzászólásában leszögezte, hogy miután az ismertetett terv a MKP baranyamegyei agrárprogramja, elfogadja. Felhívta az alispán figyelmét a gyümölcs és bor minőség termelésére, mert a külföld csak minőségi árut vesz át. A népbetegségek elleni védelemnél megállapította, hogy a fiatal városi orvosok azért nem tudnak vidékre menni, mert sem megfelelő lakás, sem orvosi felszerelés nem áll rendelkezésükre. Ezeken a bajokon a hároméves tervnek, illetve programnak kell segítem. A telepesek és régi gazdák gyermekéi házasságának elősegítését célzó pénzjutalmat oda módosította, hogy az ne jutalom, hanem kölcsön legyen, amely eszköz lenne egyúttal az egyke elleni küzdelemre is akként, hogy • a második gyermek után a kölcsön ötvenszázalcka, négy gyermek után pedig az egész köl- csöp töröltessék. Keserű alispán viszontválaszában javaslatét cnz.rint módosította és azt ilyen értelemben fogadta el a Nemzeti Bizottság. Akiknek nem tetszenek az uigazdák Sárkány kisgazdapárti bizottsági tag javasolta, hogy a Földhivatal a kitelepített sváboktól tulajdonba vcftt jószágokbó’ ne csak az új, hanem a régi gazdákat is részesítse. Ez alkalommal a szokásos kirohanást intézte az újgaizdák ellen. Keserű alispán és G o t b á r MSzK igazgató felvilágosította, hogy a földművelésügyi mmiszter rendeleté sze rint vizsgálja felül és a jogtalanokat utasítsa ki a városból. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. T u r s i t s elvtárs a következő javaslatot tette: forduljon az NB a magyarhű svábok érdekében a belügyminiszterhez és kérje a jelenleg érvényben lévő kitelepitési rendszer megváltoztatását. Schuller Zoltán elvtárs hasonló szellemben szólalt fel. Hámori elvtárs kifejtette, hogy a javaslatot nem fogadhatja el, meri sok visszaélésre adna alkalmat Kereti titkár felvilágosításai után Kazár Andor dr. bírálta az egész kitelepítést, a kiadott rcndcletckct és azt a megál'.api tást tette, hogy a belügyminisztériumi nyomozók a biró cs a vádló szerepét töltik be. Nem tudja mit, de valamit tenni kellene. Javasolta: azok a voiksbund-Hs- tán felvettek, akik tagadják ilyen tagságukat, a NB-tól kérhessék ügyük vizsgálat tárgyává tételét. Kéri elvtárs hozzászólásában visszautasította Kazár Andor dr. megállapításait anus' - inkább, mert a nyomozók csak adatszerzők, — a határozathozat | a mentesítő bizottság feladata Miután a NB ebben már állást foglalt, nem lát okot újabb határozathoz. Kazár Andor dr. ezután módosította kijelentéseit és azt javasolta: olyan magyar nemzetiségük ügyét tehessék vizsgálat tárgyévá, akiket most vettek fel a volksbund listára, A NB úgy határozott, hogy felirattal fordul a belügyminiszterhez, kérve, engedélyezze, hogy a NB egyes igazságtalan esetek megszüntetése érdekében közbeléphessen. Záróünnepély Erzsébettel epen Az erzscbcttclepi MNDSz cso- . port hat hete tartó nőncvclési tanfolyamának záróünnepélyét és az Anyák Napját folyó hó 24-én, szombaton • déután 6 órakor rendezi meg. A kettős ünnepséget a pécsbányatelepi úti MKP székhazában tartják meg. A műsoron énekszámok, szavalatok és a pécsi egyetemi ifjak tánc cs ballada csoportja szerepel. Az MNDSz csoport a nagyszabású ünnepélyt a városi sza- badmüvelődcs keretében rendezi. ezek kizárólag az újgazdák támogatását szolgálhatják. Kéri Rezső elvtárs javasolta, hogy ezt az egész kérdést vegyék ie napirendről, mert nem képezheti a Nemzeti) Bizottság tárgyalási alapját.. Hegedűs gazdasági felügyelő felvilágosításai után a NB napirendre tért a javaslat felett. Czett József elvtárs terjesz- tett be ezután javaslatot azzal kapcsolatban, hogy itt a városban rengeteg bemenetűit sváb tartózkodik. Fázok különösen a szőlőkben, mint munkások, vagy háztartásokban, mint háztartási alkalmazottak, vagy a vendéglátó iparban helyezkednek el és dolgoznak' sokszor minden fizetés nélkül, lakásért és kosztért, csupán azért, hogy a kitelepítés alól megun, ncküljenck. Indítványozta, a NB keresse meg a közrendészeti hatóságokat, hogy az szigorú intézkedéssel vessen véget a svábok városba özönlé- sének, a már benUcvök ügyét Uira itt van a film pacsirtája: DEANNA DURBIN Vidám, zenés filmjének gime Csak neked dalolok! Kötelezővé teszik az építőiparban a teliesítménybért A MOT jelenti: A termelési tanács által kiadott és jelenleg érvényben lévő építőipari teljesítménybérrendszer — mint ismeretes — nem kölelezi az építési vállalkozókat arra, hogy feltétlenül aszerint fizessék munkásaikat. Ez azt jelenti, hogy a munkások az esetek nagy többségében kevesebbet kapnak, mint amennyi a normák szerint nekik járna. Az építési és közmunkaügyi minisztérium rendelettervezetet készít, amely a teljesitménybérrend- szer alkalmazását az építőipari árkalkulációban és a munkabérek fizetésében kötelezővé teszi. Pótlék a kisnyugdíjasoknak A nyugdíjak a bérekkel párhuzamosan emelkednek Budapestről jelenti az MTI: A minisztertanács legutóbbi ülésen tárgyalta a magánszolgálati nyugdíjak rendezéséről szóló rendeletét. A rendelet i nyugdíjak színvonalát a dolgozók bé- keszinvonalához köti. A jövőben a dolgozók élet*zin\oualának emelkedése ai Jómatikusan kihat a magánalkalmazotti nyugdijakra. A munkaképtelen kisnyugdíjasok érdekét szolgálja a degressziv rendkívüli nyugdíjpótlék, amelynek érdekében például a 100 forinton aluli nyugdíjasoknál a jogosultakat 50 százalékos pótlék illeti meg. A rendelet továbbá olyan intézkedéseket tartalmaz, amelynek a fasiszta időkben keletkezett jogosulatlan magas nyugdíjakat méltányos mértékre szorítja le cs gondoskodnak a hadifogoly és elh u reol t m a gi n álk a! m a z o ♦ ti k hozzátartozóinak méltányos nyugdíjellátásáról is. OLVASSA AZ ,UJ DUNANTUL"-T! Vallom: a no politizáljon cs harcoljon* Károlyi Mthályné nyilatkozik az Üj Dunántúlnak az emigrációról, a Szovjetunióról és a hároméves tervről Két napig Pécsett tartózkodott! Károlyi Mihályné Andrássy Katinka, a második magyar köztársa- ‘ ság elnökének a felesége. Az elnökasszony férjével majd. nem három évtizedes ’ emigráció után tért haza, ez alatt bebarangolta a fél világot, de eszét, bátorságát megcsodálták az egész világon, ahol tisztelték a baloldali bátorságot. Az elnökasszony szívesen állt az Űj Dunántúl rendelkezésére és hosszasan mesélt az emigráció éveiről. — Eleinte nehezen szoktam meg, nehéz volt az első idő. nagy volt a különbség aközött, amit itthon megszoktam, amiben éltem, de azután rájöttem arra, hogy a testi jólétnél fontosabbakat is kaphat az ember. Nagyon szegények voltunk. Sokat nélkülöztünk és ennek köszönhetem, hogy közelebb kerültem az emberekhez egészen máskép láttam az embereket mint itthon, ahol csak egy szűk körben mozogtam Az utolsó évtizedek legnagyobb élménye volt: az embereket igazán megismerni. Míg a kiválasztottak között éltem, sohasem tudhattam, ki a barát, de mikor az uramat sárral dobták Horthvék, raeg-gyalázták és szegény lettem, megismertem, hogy milyenek az emberek., ha nem tudok adni már. Az őszinte emberek közeledése többet ért. mint a sznobok barátsága. Ezért nem volt nehéz az emigráció, mert rengeteget kaptam, ha nem is materiális dolgozókat. Érdemes volt mindent feladni, ezért a tapasztalatért és azért a tudatér, hogy amit a férjem és én elkezdtünk tökéletesedve folytatódni fog. Előfordult Prágában, hogy még ennivalónk sem volt, reggel utolsó pénzünkéit csokoládét vettünk mert ez töm és elrontja az étvágyat. Amerikába egy szénszállító hajón utaztunk, mert másra nem volt pénzünk, pedig a férjem akkor súlyos beteg is volt, de minden rosszban az élményt élveztem és azt, hogy mind közelebb kerülök az egyszerű emberekhez. A sok megpróbáltatás erőt adott Horthyélk, majd fasizmus: elleni harcra, mert vallom, hogy * nő politizáljon és harcoljon. Mindig hittem abban, hogy elégtételt fog-unk kapni és most itthon, miután megkaptuk az elégtételt, az utolsó harminc évből csak az jut eszembe, ami szép volt. Hosszú bolyongásom alatt a legnagyobb élményem az volt, araikor mint egy francia lap munkatársa, a ,,Vu"-nál dolgoztam, elkerültem Oroszországba, 1932 volt akkor, az ötéves terv kezdeténél volt akkor a szovjet. Voltam Moszkvában, a Krimben, megfigyeltem azt az erőt, lelkesedés-, amely az ötéves terv kezdeténél fűtötte a szovjet népeket. Akkor kezdték építeni a nagy Velga-gá- tat. azóta rég felépült. Milyen szép volt látni érméig a nagy műnek az első téglalerakasait. Valahogy most a magyar hároméves terv előtt itthon látom feszülni azt az erőt mint ami ott feszült táttam ott a kezdetet, látom itt a kezdetet és hiszek a hároméves tervben. El kell mondanom, hogy Pécs oagyoo-nagyori tetszik nekem, férjem mondta, hogy jöjjek ide hogy milyen kulturált és szép város, mégis meg voltam lepve, mert ilyen szépre nem is számítottam Bár egy hónapig ittmaradhatnék. (gy. r.i KuUurház helyett — kocsma! „Illetékesek“ akiknek nem kell kultúra a faluba Felkerestük a szokásos vidéki körútjáról éppen hazaérkezett Krancz Pál elvtárs nemzetgyűlési képviselőt, megyei titkárt, és meg kértük, számoljon be vidéki tapasztalatairól. Krancz elvtárs a következőket mondotta: — Most jártam végig több olyan községet, ahová szlovákiai magyarokat telepítettek be. — A reakció aknamunkája álltaiéban oda irányul, hogy a régi telepesek és a szlovákiai magyarok között aiz ellentétek kiszélesedjenek. — Jellemző a reakciós „illetékesek“ működésére az a körülmény is, hogy sok esetben a betelepítésnél kuKúrházalívJ, vagy pártbáza- kart vesznek igénybe, amikor olyan báz is bőven állna rendelkezésre. melyben még ma is vidáman lakik a volksbundista sváb. A kultúrbázak elvétele komoly veszteség a falvaknak, a szlovákiai magyarok pedig nem óhajtanak eszközként szerepelni a községek kulturális életének megakadályozására. Hasonló eset történt Ujpetrén is — folytatja Krancz .elvtárs. — Ott a termelési bizottság elnökének segítségével Nagy Sándor földhivatali előadó a kultúr, házat elvette. A Földhivatal h. vezetője is a faluban tartózkodott és ellenezte a kultúrház igénybevételét. Papp Zoltán termelési bizottsági cinök azonban a falu főrcákciósa Nagy Sándorral együtt kieszközölte a magát a földhivatal megbízottjának ffondó dr. Gémesnél a kultúrház igénybevételét. I — Ehhez a reakciós gyülekc zetbez hozzátartozik a falu főjegyzője is, akt gyors intézkedésekkel teszi lehetővé, hogy a kultúrházból — korcsma legyen. Ezt a főjegyző úr annak éllenére erőltette, hogy « korcsmáros- nak nem is volt olyan sürgős '■> korcsma megnyitása. — Fontos még tisztánlátás végett megemlíteni — folytatja Knancz elvtárs — hogy a kultúr- házban demokratikus szervek, így a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is tartott a múltban összejöveteleket. A főjegyző űr azonban dr. Gémes segítségéve1 megtalálta a lehetőséget, hogy ledönthesse azt, amit a falu magának megalkotott. — Felhívjuk az ysszes telepe*’ községek újgasdáinak. valamin* a kojjjmunista pártszervezetek f* gyeimét arra, hogy a kul'túrházak elfoglalása nem megengedett dolog. ellenkezőleg, a Földhivatal táviratilag kapót* utasítást arra, hogy a párt- kultúrházakat más célokra ne® szabad igénybe venni. A demokratikusan gondolkodó falvak népe ne engedje meg- hogy a reakció aljas cselfogás®*' val még a parasztság kultúráj's fejlődése elé is akadályokat gördíthessen — fejezte be Knancz elv társ. SZTlPICBlto este 7 órától össztánc a nőegyletben.
