Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-01 / 98 . szám
»ff WÄJÖ5 I. vn POFANTÖÜ Lohnuiüun és uunkäsasövetkeset vesetői o hároméves tervről ....................■"■■- 111 .................................... ■ 1 .......... ............................ ■' sí Ö tletek, elgondolások konkrét munkaprogram Geiger Kálmán és Sugár Kálmán beszélnek arról, hogy mit keli, mit leket és mit akarnak megvalósítani annak a tervnek keretében, amelyért mindenkinek dolgoznia kell Ma mii nemcsak hivatalos fó-J leges új szempontok, amelyeket Rmokon, de a magánéletben is I a terv részleteinek helyi kidolgo- tgyre szélesebb és szélesebb kö-1 zásánál figyelembe lehet venni, tök témája a bárom éves terv,' A tervgazdálkodás bevezetése, — mondja Geiger Kálmán a Me-| csekíi likorgyár tulajdonosa, — amely gazdasági életünk új alapokra helyezésével, a termelés racionalizálásával \ dolgozók életszínvonalának emelését > van hivatva biztosítani. Mindenki « három éves terv. tői várta az őrsiét! gazdasági, tehát anyagi fellendülésével együtt a kulturális felemel ke- déet ua Igen érdekes és az egyéni meg látásokra, elképzelésekre jeliem zó kép bontakozik ki azoknak az «terjtiknak * soriból, «melyeit a három éves tervvel kapraiban *« egyes foglalkozási falsat képviselő személyektől kaptunk. Nemcsak az derű! ki Jtonban ezekből a beszélgetésekből hogy egyeseknek mi a vélc- ’’énye e három éves tervről, ba- tttn az Is, melyek azok ez esetamely a három éves tervben van lefektetve illetve kidolgozva a földreform befejezése útin vált aktuálissá. A tervgazdálkodás He. vezetését a magam részéről fel-, tétlenül fontosnak, halaszthatatlannak cs abszolút időszerűnek tartom. Miután mi még mindig agrár-ország vagyunk és a parasztság az 9 réteg, amelyik lényegében a legforradalmibb változásokon esett át, — feltétlenül fontos, hogy gazdálkodásuk tervszerűen irányított legyen mert különben özek a földhöziuttatot- tak könnyen elvéreznek A gyereket nem elég világra hozni, hanem fel is kell nevelni, sőt gondoskodni kel ar. ról is. hogy legyen miből felnevelni. Aki nem veszi ki részét, a nemzet ellen köve* el bűnt — Miben 14 tje » hároméves hasznát? — Osztatlan, igaz örömet hasz 5*1 akkor jelent majd ha nrin- H párt, minden ember kivétel Mlktü magáévjl tesz' és annak Jelemében dolgozik. Azért mon. hogy minden párt. minden Her, mert ü nemcsak az országgal, a demokráciával, de önmagunkkal szembeni kötelesség is, ha azt ■'k arjuk, hogy szabiidon é- a haladét törvóuyeltuk magf-le- lőap egy magasabb Vuitérnivén éljünk. Aa »ki láznál ja a hi. toméves tervet, illeive a terv. ?UdáIkodást, az hunt követ el * némtet ellen. . Mik a lehetőségek a bárom H« mrwe! kapcsol a :hin az i fáimmá terén? Éppen stz it&lszakmm élénk jMija annak, hogy a központi Hyitis mennyire fogfos, hiszen ** volt az az ipar, amelyet köz- fcfslégedésre legelőször, már a H'tban államosítottak. Erra a : ^tnina vonatkozója;.' még nem retesek a bárom éve* terv j;lö"do!ásai, bár ez az ipar igen részt vehot a tervgazdáJko- ?**«an egy rését a minőségi mt- ‘"»zdasigi termékek feldőlgozi- u'*‘. másrészt a minőségi áruk iJ,'öldro szállításival, amely akár (iHpenzációs alapon i* igen Hh foT0iJmat és fedezetet te Üet oJyan cikkek behozatalé- ’.♦«üben nálunk hiány van v •* különben máris folyamatban 'is M| a helyzet a termelési ^szer vonalán? ,Nagy lehetőségek rejlenek terme!ési módszer intenzifflt’á-1 (j5*. terén is. Erre kitűnő példa év"°ngyös és vidéke, »hol máz ^'*1 ezelőtt még egyáltalán nem vHett szőlő s ina ni ár országos (l!^Rylatban is az első helyen ^Qkmai kilátások t,"* Milyen lehetőségit vannak t, 'UJazakma terén a három éves 'Hen? ' Itt hogy úgy mondjam, bí- v...Vf* szempontból már meg is Wu!**- Több, mint száz szá- emelkedett a nzeszfeidoí- W* ’Porosok száma, ez azonban thT,, Menti a termelés azonos fedését, mert bár a háború előtti 120 likőr- gyárral szemben ma 250 működik, termelésben még mindig alatta marad a háború előttinek. Ennek oka az, hogy a szeszipar közvetlenül fogyasztásra termei és a közelmúlt gazdasági helyzet nehézségei miatt a felvevőképesség kevesebb. Ez is mutatja, milyen lehetőségek rejlenek az államgazdál- kodás szempontjából, ha nemcsak bel-, hanem külföldi fogyasztásra ts termelünk. Exportképesek azonban esik akkor leszünk, ha a háromé'e» terv keretén belül módot kapunk valódi minőségi termelésre. A kijl-, föld ugyanis csak minőségi ital.1 árut vásárol fel. De mert a szesz egyike azoknak az árucikkeknek, amelyeknek minősegét nemcsak a felhasznált nyersanyagok ha. nem az érésre szánt idő is sza bályozza meg kell adni a lehető, »éget arra, hogy az italgyárosok ne kényszerüljenek termelvénvei- ket idő előtt piacra dobni hanem megvárhassák azt az érési időt ami hazai italaink megfelelő cs előnyös külföldi értékesítéséhez feltétlenül szükséges. Ennek gyakorlati alapfeltétele, hogy a három éves terv keretein helül és éppen annak érdekében fináncpolitikánk is helyezkedjék tervgazdálkodási alapokra is és ne a pillanatnyi fillérekre, hanem a későbbi biztos forintokra nézzenek. Mit tervez a Munkások Szövetkezet A hároméves tervve.l leap lso latban kérdést intéztünk ,i Pécs Baranyai Munkás, Termelő, Értékesítő éa Fogyasztási Szövetke. zet vezetőjéhez. B u g á r Kálmán elvtársboz, aki nyilatkozatában nemcsak általánosságban foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, hanem konkrét tervek kidolgozásáról számos be. — Szövetkezetünk legfontosabb feladatát a 3 éves tervvel kapcsolatban abban látom, — mondta B u g á r elvtárs, — hogy • a dolgoeók jó és olcsó áruval való ellátását fokozatosan minél nagyobb mértékben tudjuk biztosítani. Ahogy a i éves terv keretében a dolgozók vásárlóereje fokozatosan növekszik, mindent cl a ka runk követni, hogy megfelelő mennyiségű' és minőségű áruval állhassunk rendelkezésükre. Elsősorban meglévő üzemeinket, cipőgyárunkat és kefeüzemünket kívánjuk továbbfejleszteni, de anyagi lebatőségemkhez mérten további termelőüzemek létesítése - is szerepel terveink között Amennyiben^ anyagi elöfe'téte leit biztosítani tudjuk, úgy már az idén megszervezzük termény és ta- karmányoeztályunkat. cs ' ennek keretében kívánjuk a városi dolgozók olcsó főzelék cs zöldség ellátását biztosítani. Bár későbbi, de fontos feladatunknak tartjuk a már meglevő fiókhálózatunk lényeges kibővítését, de természetesen ennek ütemét is anyagi lehetőségeink fogják megszabni. Már eddig is igyekeztünk tagjainknak minél több kedvezményt biztosítani és a legnehezebb időkben sokszor álltunk olyan áru cikkekkel rendelkezésükre, melyek csak áldozatokkal voltak beszerezhetők. Szövetkezetünk volt az egyedüli az országban, mely első»,E zászló alatt csak magyar és csak munkás eszmékért lehet küzdeni!“ Nemzetiózjnü zászlót avatott a Gyupjófonó munkássága az újjáépítés és munkás parcsztszövetség jegyében A munkás-paraszt szövetségnek megtestesülése a Baranyavárme- gyei Gyapjú termelők Szövő- és Ért ékesítő Szövetkezete. Ebben az üzemben a parasztok termclvé- nyeit dolgozza fel az ipari munkásság. A Szövetkezet novemberben alakult, U> szellemi és fizikai munkást foglalkoztat, ezek kettő kivételével munkáspártok tagjai. ** Április 29-én nagy ünnepe volt az üzemnek: nemzetiszinű zászlót avattak. Az emeleti munkatermet feJékesjtették piros fehér-zöld szalagokkal. virággal. Itt állt ti középen az új zászló is, büszkén és boldogan pillantottak rá az üzemi dolgozók. Fiatat leányok, fiúk, asszonyok és férfiak gyűltek ösk- sze. Sajá.t elhatározásukból vették a -zászlót és ez a legnagyobb öröm benne. Mint Mecseki Ferenc cl y társ megnyitójában mondotta: „az az igazi szabadság. hogy ott, akkor és úgv tar., tunk ünnepélyt, amikor mi azt elhatározzuk.“ . Páter Horváth Justus áldotta meg a zászlót. — „Jézus rocgszen tej te a munkát,'- — mondotta, — „hűveeo Ö » és József, uz ács is, munkásamberck voltak. É6 Jézus szerctetre tanította az embereket, fcn ezen a zászlóavatáson a krisztusi szeretetet akarom ittbagyni emlékül.“ Sümegi Mihályné elvtárs. az igazgató feleségű a zászlósivá. — „Üres anyag a zászló, ha nem füzünk hozzá egy gondolatot egy eszmét, melyet követni aka runk. Határozzuk el, hogy a mi (zászlónk a békességnek, az egymás megbecsülésének a zászlaja. Ha van közös zászlónk, legyen közös gondolatunk is, mert az egyén egyedül nem boldogulhat, csak a közösségben Ha kitűzzük ezt a célt a zászlónkra, akkor megvalósulhat a dolgozók szocialista családja.." • Sári Sándor gyönyörű virágcsokrot nyújtott át a zászlóanyának. „Megígérjük emellett a zászló mellett, hogy az egész világ dolgozóival békességben elünk.' a A jnunkisság nevében Vörös György l'B elnök mondott ünnepi beszédet és nemzetiszinű és vörös szalagot kötött a zászlóra. — Dz a zászló vezessen' ben nünket tovább az ország újjá- épitéiíben. De ez a zászló ne harcoljon »oha többé idegen ér dekekért. Ez a zászló magyar munkásoké. Alatta csak • magvar cs csak munkás eszmékért lehet küzdeni. Hirdesse ez a zászló a megbékélést, megbecsülést de hirdesse a demokráciát, aiz újjáépítést, a mun&ás-paraszt-értelmi- ségi szövetségot . — Mától kezdve nagyobb erővel indulunk ez újjáépítés nagy harcába, hogy megvalósítsuk a munkáspártok egyeztetett három éves álliunépítő torvét. legyen ez a mai napon meginduló erősebb harc eredményes. Soksok ctpber kíván ruhát, textilt.,, Legyen a ti munkátok eredménye a többtermelés, ami lenyomja az árakut!" Végül KissVJános elvtárs szó Iáit fel. — „A hároniszíníí zúsz- lók alatt" — mondotta, — „nagyon sok bűnt követtek el a magyar nép ellen, ezért azok a vezetők Felelősek, akik idegen érdekekért harcbakényszerítették népünket annak a zászlónak színe alá rejtőzve, amit 1848. óta legfőbb kincsének tart a magyar. A nép szivében ez a zászló, mint a 48-as szabadságcszmék zászlója élt. Ma a demokráciát "és a szabadságot jelképezi. * Mecseeki Ferenc záró»zavállán arra kérte az tizem dolgozóit, hogy ne felejtsék cl azt a szót: munkásegység, mert ez biztosítja az újjáépítés sikerét Aki résztvett «zen az ünnepségen, aki végighallgatta az üzeni 'dolgozóinak felszólalásait, mély és büszke örömet érzett.' Ezek a munkások, akiket évtizedekig szándékosan sötétben tartottak alig két évi világosság után, a legtisztábban a legélesebben látják mindazt, abiit a mulf vétett ellenük és amit a jövő vár tőlük. Hitet tettek a magyar do’gozó nagy szellemi kincséről. A hatalmas munka terem* falán kommunista és szociáldemokrata J plakátok sütkéreztek u késő dél- Sári Sándor a textilmunkások' utáni napfényben, mint a tnun- szakszervezetének képviseletében j kásegység ékesen beszélő jel- szólalt fel. — „Kívánom, hogy i képei. uek siatelt tagjai segítségért dpőhitel nyújtásával, és eazd a tél folyamán több mint kétezer dolgozó lábbeli el- 'átását segítette elő. Hogy terveinket valóra vál'ffis- suk és feladatainknak megfelel hessünk. szükséges, hogy azok, akik már tagjaink, újabb részjegyek jegyzésével és vásárlásaikkal munkánkat, támogassák, azok a szakszervezeti dolgozók pedig, akik eddig niég szövetkeuetünkbe ncmi léptek be, minél nagyobb számban, mielőbb jöjjenek , közénk. Ha ezt a dolgozók megértik és átérzik, hogy szövetkezetünk ..A dolgozókért dolgozunk!" — jel- ■ mondatának megfelelően valóban a dolgozókért dolgozik, ügy nincs semmi kétségem, hogy terveink valóraválnak és szövetkezetünk is hozzájárulhat a három eyes terv Siketéhez. Bérmálásra arany nyakláncok kérész ek, fülbevalók, svejci karórák egyek ajándéktárgyak előnyösen beszerezhetők Órajavi ások jótállásial Krimker és Sánta órásmesterektől, Jókai-tér 9 Felhívás * a pécsi ifjúsági szervezetekhez! A 'Pécs várost ifjúsági ■ 4fl a* bizottság május 2tán délután ft órakqr tartja alakuló gyűlését a MSzMT ■» Széchenyl-térl helységé- ben. A szabadművelődési felügyelő felhívja ar összes ifjúsági szervezeteket, hogy erre az ülésre képviselőiket feltétlenül küldjék el. X kistisztviselő éppenúgy elnyomva, kiszolgáltatva dolgozott a betevő falatért. mint az ipari munkás. Reggeltől késő estig görnyedt az íróasztal és az írógép fölé és hajlottá vált hátával reszketve figyelte, hojfy vajion a „főnök úr“-nak milyen kedve van. Szeme elromlott, háta meggörbült, ruhái kopottak, fényesek lettek, élete ki volt téve a munkaadó hangulatának, A mindennapi kenyérért folytatott j harcban felőrlődött az idege, tönkrement az egészsége, szol- I gaivá, alázatossá vált az egyénisége. Körmölt és gépelt, hajlongott cs Mzelgett: pedig hajlon. gás és hjzelgés helyett szervezkednie kellett volna és szer. vezetten harcolni érdekeiért. Ma már a kistisztviselők nagyrésze felismerte ezt a parancsoló szükségességet és tömörült a magánalkaimazottak szabadszervezetében. Sokap közülük munkáspártok tagjai lettek. Hiszen ők is kemény íjnun- Uával keresik meg a legszükségesebbet és tudják, hogy ar ő jobb sorsukat csak az elnyomottakkal az elnyomottakért folytatott harc hozhatja meg. Valaha május l. csak "Uz ipari munkásságé volt, de ma -már a k^izüs sors tudata odaállította melléjük a parasztsú got és a középosztályt is. A mai napon, amikor a munkát ünnepeljük, köszöntjük a dolgozó értelmiséget! Kívánjuk, hogy kiegyenesedett háttal és kiegyenesedett egyéniséggel, öntudatosan és tisztánlátón harcoljon érdekeiért. Kíván iuk, hogy felismerje: ott van a helye a dolgozók soraiban, mert azok érte is dolgoznak. Ébredjen rá arra, hogy neki éppen olyan < szüksége van a munkásságra.- mint annak őrá, együtt kell haladniok, együtt kell újjáépíteniük ezt az. országot és eevütt kell végrehajtp- niok az állam gazdasági és tár. sadalmi megújhodásának, hároméves nagy tervét. )
