Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98 . szám

I 1947 MÁJUS 1. ÜJ DUNANTÜL 5 Akik két fcahtuv cidgaxHok Munkások az iskolapadban A inutiká&ticeuindi&aK, közigazgatási ia^faigamokaH és fnuft osegge-tunett a napi mimka ctvégzést után készül u$ feladataiba az i4 ésJteUntiéfy A tudás a magyar közéletben j egyetemen bizonyítják be ráter­évtizedeken keresztül olyan hato­lom volt, melyhez csak az ural­kodó osztályok anyagilag jól el­látott gyermekei, a dzsentri ivadé­kok, a kiváltságosak juthattak. A felszabadulás ezen a téren is döntő változásokat hozott. A de­mokrácia megnyitotta a tu^ás kapuit a tanulnlvágyó dolgozók előtt. Es a dolgozók — éltek és élnek a tanulási lehetőségekkel. Tanulnak és az örök klshitűek és kétkedőik legnagyobb csodálko eása és meglepetése ellenére Igen tó eredményeket érnek el. De a am csak a tanfolyamokon, az meltségüket. Az elmélet megszer­zése után a gyakorlati szellemi munkában is megállják helyüket. Ez pedig döntő fontosságú, mert a magyar államapparátusban még ma is igen nagy számban talál­hatók olyan elemek, akik nem hajlandók a demokráciát szolgálni. E téren teljesítenek fontos felada­tot azok a népi erők, akik szív- vel-lélekke! szolgálva a demokrá­ciát, nagy súllyal vesznek részt abban a munkában, amely az Délután hat óra van, mikor vé­gi gsietünk az egyetem udvarán. A gazdasági helyzet itt is változáso­kat okozott: a valamikori virág­ágyakba most hagymát és más veteményeket ültettek. A jogi kar hűvös emeleti folyosóján ele­ven élet zajlik: a munikásegyetem hallgatói várják az előadás, meg­kezdését. Ma ár. Krisztics Sándor tart előadást. Megkérjük mondja el tapasztalatait a munkásegve- temről, a hallgatók felkészültségé­ről, az elért eredményekről. — Csak a legjobbakat mondha­tom a munkásegyetem hallgatói­ról — mondja dr. Krisztics Sán­dor.’ — Előadásaimat egyetemi nívón tartom, minden hallgatómat ismerem és meglátásom szerint az elért eredmények, a figyelem és a szorgalom terén a hallgatók kifogástalanoknak mondhatók. Sőt, a tanulást komolyabban fogják fel, mint a rendes egyetemi hallgatók. Ha össze akarnám hasonlítani az elért eredményeket, akkor azt kellene mondanom, hogy a mun­kásegyetem hallgatói legalábbis nagyon erősen megközelítik a ren­des hallgatók befogadóképességét. A tanfolyam elvégzése után jó jogászok lesznek, kitünően meg­állják majd helyüket, az életben. A hallgatók az előadóteremben várják az előadások megkezdésé!. Halkan beszélgetnek az anyagról, többen jegyzeteiket hasonlítják össze. - v Az egyik padfean őszhajú, idő­sebb hallgató tanul. Vágó Kál­mán állami tanító elmondja, hogy mi a célja a tanulással: —Bővíteni akarom a tudásomat, nagyon szép dolgokat tanulhatok itt, A tanítók a múltban ki vol­tak zárva az egyetemről, most a demokrácia módot adott a tanu­lásra. A bölcsészeti karon is meg • kellene szervezni a munkás- taafolyamokat, hogy ezzel is jelenlegi hallgató: az eddigi tan­folyamok között a legjobb ered­ményeket mutatják fel. — A tanfolyam segítségével ki ­emelik a népből azokat a tehetsé­geket, akikből kitermelődik majd az az új erő, amelyik a magyar szerepe! í'Á KI ERŐS EMBER... József Attila verse TI fi ki --ins ember, erő« az ő dolga. Vagyok én a magtim bűsultató dolga. A'em oittek tanácsba, pillék háborúba. Nem megyek tanácsba, megyek háborúba. Erős az én színem s vagyok éhes. rongyos — Sem akarok lenni én már éhes, rongyos. Inkább akarok, csúf, iapodobt holt lenni, Méginkább új rendben magam ura lenni Csúf halottak sírja kivirágzik szépen, Csúf halottak sírja csak besüpped szépen. De ki győzésig élt, följebb jut virága, Szabad szeretőknek eljut a virága. Jut az én virágom dalos szabadoknak, Tetszik is akkori finnyás szabadoknak. Tetszhet is, ma harc az igazoknak rendje S igazok harcának győzelem a rendje. közéletben igen fontos tölt be a jövőben. Akik tanulnak és akik tanítanak A közigazgatási tanfolyam leg­fiatalabb hallgatója F reib er Fe­renc szölőniunlkás. Falun szerőtne élni, jegyző akar lenni. Másod­szor jár már a tanfolyamra, még nem töltötte be tizennyolcadik életévét. Addig pedig nem kaphat bizonyítványt. Zsinkó Rozália bájos, fiatal leády. Érett komolysággal beszéT: — Négy középiskolát végeztem, gyors, és gépírni is tudok. A tan­folyam elvégzése után álláshoz szeretnék jutni, özvegy édesanyá­mon kell segítenem. Kívánjuk, hogy* sikerüljön állást szereznie! Munkások parasztok, haladj értelmiségiek tanulnak itt. Mer? a demokrácia módot, lehetőséget, alkalmat adott nekik erre. Érde­kes esetek fordulnak elő: a muukásliceumra apa a leányá­val Iratkozott be, a közigazga­tási tanfolyamon együtt tanul térj és feleség, testvér testvér mellett ül a padban a munkás­egyetemen. Éjjel tanulnak, öten vesznek meg egy könyvet, szájuktól vonják el a falatoi —de-tanulnak. Sok eset. ben minden cél, minden terv, min­den szándék nélkül: magáért a tudásért. A tanfolyamokon dia­dalmas erővel bontakozik ki a magyar dolgozó (minden képes­sége. Bebizonyítják, hogy érettek és alkalmasak a legnehezebb szel­lemi munkára is, hogy szilárd tartóoszlopai, erős támaszai lesz­nek az épülő demokráciának. Az egész magyar közvélemény büsz­kén figyeli őket és'szeretettel kí­ván nekik jó tanulást — továbbra is. \ * Öe nem lehet szó nélkül el­menni az előadók munkája mel­leit sem.-'Sok esetben teljesen ön­zetlenül,. minden anyagi érdek nélkül vállalják a tanítás nehéz munkáját. Megértik a ’nagy célt és szívesen állnak annak szolgá­latába. Tudják, hogy munkájukkal a demokrácia egyik legfontosabb feladatát teljesítik, amikor. tevé­keny részt vesznek egy új, de- mok’atikus értelmiség kinevelésé­ben >9 • ti Az Hiúság kezében fartia a jövő kormány her ekét* Látogatás a Tanoncottbonban, a leendő szakmunkások kösStt Az egyik ebédlőben tele van­nak a falak rajzokkal. Egyik 'te­hetségesebb, mint a másik. Az alkotó művészek: P l e s 7, Antal, Hidegkúti Dezső, Balázs Gyula, Hidasi Lajos, a Tanonc- ílthon lakói. s * ♦ Plesz Antal építőiparist® diák, szülei sásdi kőművesek. Legtöbb képén barátait rajzolja. Ennek egyszerű magyarázata: minden képért félkiló kenyeret kap. Arra pedig nagy szüksé­ge van. A képekbe minden tehetségét, művészetét beleviszi. A fiúk ,,megszólalásig“ olyanok életben, mint a rajzokon, pedig — mint mesélik — alig egy negyedóráig rajzolja őket Plesz. De a legjobban mégis plakát- tervezete tetszett. Egy suhanó, modem autó fölött áll a diada1- roas, erős, sugárzóan szép ifjú és kezében tartja a kormánykere- ket. Szemében hit és elszántság. Minden ifjúsági egyesület, amely hittel és elszántsággal dolgozik a jobb jövőért, zászlójára tűz­heti ezt a jelvényt. Az ifjúság kezében tartja a , jövő kormánykerekét. Munkaruhát osztottak, de nem a tanoncohnah 32 ifjú lakik a Tanoncotthón­ban, iparos és kereskedőtanoncok, diákok. Az otthon vezetője Leng- vári István tanár. Havonta 90 forintot kell fizetni, de a tanon- cok kedvezményt is kapnak, és sokak helyett az. üzem vagy a gyár tizet, ahol dolgoznak. Aiz étkeztetést a városi konyha látja el. Bizony, a fiatal gyomrok­nak. nem kielégítő teljesen ez a koszt. De a legnagyobb baj nem ez. hanem a munkaruha hiánya. Nincs munkaruhájuk, rongyok­ban kell dolgozniuk. Pedig volt már Pécsett UNRRA munka­ruha osztás. Ök nem , kaptak belőle! Nagy nehézségek. apró kívánságok Közigazgatási tanfolyam és munkásficeum Ugyanazon az emeleten, egy másik tanteremben a közigazga­tási tanfolyam hallgatói hallgat­ják a már megkezdett előadást. É é c t. e 1 i András elvtárs, a , köz- igazgatási tanfolyam vezetője és D o m b a i Miklós elvlárs igazgató beszélnek a tanfolyam céljáról és jelentőségéről. Dr. Tárná* György elvtárs, h Polgármester a tanfolyam szellemi vezefóje. Csői ősz Jenő vár»: ;öjegyT,ő tartja a mai előadást, a egagilisabb, legáldozatkészebb előadóinik egyike. — Éppen ma kezdődőt! meg a ni,:nkrt»lic«um is. Három hónapig 'ar'. A tmmkalervet.' a hallgatók kívánsága saerint állítottuk össze. A kultuszminisztérium a tervet jóváhagyta. A líceum párhuzamos lesz a közigazgatási tanfolyam­mal, cél a kulturális nevelés, a köz- igazgatási és jogi alapismere­tek alapos elsajátítása. A tantervbén földrajztól a társa­dalomtudományokon keresztül az irodalomig, művészetig és törté­nelemig minden megtalálható. A munkásliceum elvégzése után a hallgatók beiratkozhatnak a mun­kásegyetemre. Az előadókat, pár­tokkal való tárgyalások alapján jelölték ki.-köstük van dr. Szabó Pál Zoltán és 11 k u Pál elvtárs is. — A közigazgatási tanfolyam Megkérdeztem az egyik > fiút: miért Laksz a tanoncottbonban.? Keserű volt nagyon a válasz: különben a réten kellene aludnom, heti 20 forintból nem jut ele­gáns lakásra és drága kosztra. Csak itt kapunk szállást. Erről a válásiról eszembejut, hogy ma pyilt meg Budapesten a, Tanonc és Ifjúmunkásotthon Építő Mozgalom ipari vására. A vásár jövedelméből szerte az or- Igy dolgoznak azok, akik fizi- szágban, a fővárosban és vidéki kai munkájuk mellett szellemi fel- j városokban egyaránt ilyen tanonc- készültséget is akarnak szerezni, I otthonok létesülnek majd, ahol hogy a tudás nagy hatalmával is i otthont talál az. aki „különben felfegyverkezve harcolhassanak J a réten alhatna“. Sok-sok ta- tovább a legszentebb célért: az ’ noncötthonnak kell állnia, hogy új demokratikus Magyarország j ezek az ifjak, akik kezükben felépítéséért. j tartják a kormánykereket, fedél Sásdi Tibor alatt alhassanak. Notórius betörő dgányba&dát fogott e! a rendőrség Autón üldözte a pécsi rendőrségI őket, de elmenekültek, mire a azt a cigánybandát, amely az utóbbi időben sorozatos lopásokat követted el. A banda vezetői Petrovics János, Sárközi Istvánná, Kolompár Júlia vá­sárlás trükkje alatt textilüzletek­ből végszámra emelték el az áru­kat. Egyik helyen tettenérték j rendőrség a károsult költségére taxira pattant és rövid üldözés, után ártalmatlanná tette a cigá­nyok tolvajbandáját. A pécsi bűnügyi osztály mun­kájának szép eredménye az, hogy nemcsak a tettest fogták el, de 'egtöbbször a holmikat is vissza- szerzik. . A fiúk reggeltől-estig dolgoz­nak. Fáradtak, kimerültek a mun­kától. Egyetlen szórakozásuk ed­dig a ping-pong asztal volt, amin, — sajnos, egyszerre csak ketten játszhatnak. Most kaptak egy rádiót, amiért ismét köszönetét mondanak a Horgas cégnek. A rádióval csak az- a haj, hogy ál­talában — túlkiabá^ák. Két kívánságuk' van. Mindkettő megvalósítható, ha egy kis sze­retet és segítőkészség érvényesül. Az Otthonnak van egy /fürdője de ez nincs üzemben, mert ja­vítanivaló van rajta. A fiúk meg­csinálnák, de nincs anyagjuk és eszközük. Ezt szeretnék, ha va­lahogy megoldódna. Ez az egyik. A másik: a zene. Hangszert szeretnének, hogy zenét tanul­hassalak. Hegedűt, tangóharmó- nikát a legjobban. Érzik, hogy van tehetségük hozzá. » Ra.izórára kellett menni a fiúk­nak, mikor ott voltam — és a riport , miatt elkéstek a ra jtórá­ról. Ezúton kérek bocsánatot « késés miatt a tanár úrtól. De ezen az clmultsztott órán leg­alább mi tanultunk. És a leckét — sorainkon keresztül — felad­juk mindazoknak, akiket a jövő szakmunkásainak sorsa érdekel. Szegény munkás és paraszt- szülők gyermekei laknak itt. De valamennyien Ferenc történetét mesélik, amikor megkérdezem, hogy ki van a legrosszabb hely­zetben. Ferenc székely gyerek és Pé­cseit volt inas a háború utolsó hónapjaiban. Mikor a felszabadí­tó Vörös Hadsereg közeledett, a visszavonuló csapatok Aszúkkal hurcolták az akkor 15—16 éves gyereket. Fogolytáborban volt, nemrég jött haza. Most megint inas. Szüleit négy éve nem lát­ta, nem hallott róluk semmit. Heti 20 forint fizetése van. Fzt le kell adnia a tartásért az Ott­honban. Ruhára, szórakozásra, pi­henésre nem marad semmi. elősegítsék népi pedagógusok nevelését. . A másik padban fiatalember ül. Előtte vaskos könyv, kezébe te­metett arccal olvassa. Kertész Jánosnak hívják, vasesztergályos- segéd, a Sophiana-gyárban dolgo­zik. A könyv, amiből tanul, dr. Kriszti cs Sándor „Politika" c. könyve. — Már régóta jogi pályára sze­rettem volna menni — mondja. — A múltban egyrészt anyagi körül­ményeim miatt nem tudtam tá­gulni, másrészt pedig azért, mert nem volt rá semmi ’.ehetőség. — Nagy nehézségeim vannak a könyvek beszerzése körül. A méregdrága árakat nem tudjuk megfizetni. Sokan úgy oldják meg, hogy csak jegyzeteket készítenek, de az is előfordul, hogy öten kö­zösen vesznek meg egy könyvet. Tdőnk is kevés van, sokszor bi­zony az éjszaka is könyv fölött görnyedve talál bennünket. És mégis, a munkás tudja, miért tanul: Kertész János eddigi vizs­gáival csak kitűnő és jeles ered­ményt ért el! Mellette fiatal lány ül, Rajnai Mária, A közír,unkanyilvántartó hivatalban dolgozik, apja rendőr. Négy középiskolái végzettsége van. — Szükségem van a tudásra ;— mondja. Jobban tudom majd vé­gezni eddigi munkámat és később szeretnék a rendőrségre kerülni. Csak a demokráciának köszön­hetem, hogy most tanulhatok, a múltban már az anyagiak hiánya miatt is elképzelhetetlen volt egyetemre járni. G érd ősi József nyomdász, a Szabadság-nyomdában dolgozik. — Nincs különösebb célom a i tanulással, de érdekel a jog. AI múltban senfmi lehetőség nem voltl a továbbképzésre, most élek a lehetőséggel. Sokszor éjjel is ta­nulok, de meg is van az ered­mény: eddigi vizsgáimat kitűnő és jeles eredménnyel tettem le. Az egyetem zent kapui megnyitnak .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom