Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-06 / 101. szám

Vitá$ putíMtjuH efytsufyeUk •' UJ DUNHNTUL a Nem a tőkéseknek, a népnek építi az országot tírutim leni | í - , A: *H G Y i mKOM MU N ISTA P Á P T D É L □ U N ÁNTUL! 1 A P3A ív. évfolyvÍm, 101. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 MÁJUS 6. KEDD „Ha a háborúban együttműködhettünk, miért ne tehetnénk ezt a békében is?“ Sztálin marsall nyilatkozata Harold Siassennek, az USA elnökjelölt jenek Hallják meg itt- és odahaza: Történelmi fordulóponton vagyunk, e két nép sorsának utján — mondotta Groza miniszterelnök Harold St a scent, az USA elnök- jelöltjét ez év április 9-én kihall-j tat és cm fogadta Sztálin genera - i iisszimusz. A beszégetés egyes részleteit Stassen tegnap hozta nyilvánosságra. Sztálin ennek a beszélgetésnek során alapvető problémákat vetett fel és olyan kérdésekben ismertette a Szovjet­unió állásfoglalását, amelyek nem­esek elvileg, de gyakorlatilag is nagyjelentöségüek nemcsak a Szovjetunió és Amerika viszonyá­ra, de az egész világ békéjére vonatkozóan is. A beszélgetésnek Stassen által nyilvánosságra ho­zott részleteit az alanyiakban is­me rjetjök: Lehetséges-e együttműködés két olyan különböző gazdasági rend­szer között, mint a Szovjetunó és az Egyesült Államok? — ez volt a beszélgetés egyik leglénye­gesebb problémája. Sztálin marsall erre a kérdésre a következőkben adta meg a feleletet: — Amennyiben nincs meg az együttműködés óhaja, még azonos gazdasági rendszer között is egye- netlewkeflés állhat be, amint az Németország esetében is történt. Az Egyesült Államok és a Szov­jetunió rendszere különbözik egy­mástól, de azért nem mi vívtunk egymással háborút és a Szovjet­unió nem is helyeselné ezt Ha a háború alatt együttműköd­hettünk, mtért ne tehetnénk ezt meg most is, a békében? — Ha az egyik fél nem óhajtja az együttműködést, ez annyit je­lent, hogy támadási fenyegetés áll ,fenn. Szükséges különbséget tenni az együttműködés lehető­sége és az együttműködés óhaj­tása között. Az együttműködés lehetősége mindig fennáll, de nem minden alkalommal van meg az együtt­működés óhajtása. Ha az egyik f^l nem kívánja az együttműködést, akkor össtetű- zést, háborút eredményez. Én állítom, hogy a Szovjetunió együttműködést akar. , — Az együttműködéá egyik fel­tétele, hogy ne bíráljuk egymás rendszereit. Mindenkinek meg van a jog« ahhoz, hogy olyan rend­szert kövessen, amilyet akar. Hogy melyik a helyesebb, azt majd a történelem dönti el. Egyesek a szovjetrendszert totá­lisnak nevezik. A szovjetnép vi- szoni monopolista kapital!/müsnal: nevezi az' amerikai rendszert. De ha mi egyrészt monopolis­táknak, másrészt totálisoknak mondogatjuk egymást, az nem vezet együttműködésre. Ha mi bírálatokká! szétválasztjuk v egymást, az propaganda. Én pedig nem propagandista vagyok, ha­nem valaki, aki a munkáját végzi. Ha a népek ki akarják cserélni rendszereiket, akkor ezt meg fog­ják tenni. — Amikor Rooszvelttel találkoz-, tűnik, hogy megbeszéljük a há. ború kérdéseit, nem nevezgettük egymást semminek sem, hanem megvalósítottuk az együttműkö­dést és levertük az ellenséget. — Nagy véleménykülönbségek vannak közöttünk — állapította meg Sztálin — de ami a távolabbi jövőt illeti, remélem megegyezésre tudunk majd jutni. Véleményem szerint nemzetközi ellenőrzés és felügyelet jön majd létre és ennek óriási jelentősége lesz. Az atomerő békés felhasz-. nálása hatalmas változásokat hoz majd magával. Ami az atomerő háborús célokra való felhasználá­sát illeti, az a kérdés, hogy a népek lelkiisme rétének megíele- 'ően fogják-e megoldani és hogy megtiltják-e alkalmazását háborús céloki a. (Meg keli jegyeznünk, hogy Sztálin fenti'nyilatkozatát az ame­rikai hírszolgáltató irodák jelen­tése alapján ismertetjük és iqv annak hitelessége még megerősí­tésre vár. Szerk.) Budapestről jelenti az MTI: A hunyadtnegyei öregdiákok, akiknek legnagyobb része szász- városi, egykori Kun Kocsárd kol­légiumban jártak, hétfőn délelőtt a budapesti Lónyai utcai refor­mátus kollégiumban találkozót rendeztek. Megjelentek a találko­zón az 1903-ban érettségizett volt diákok is. Ezekkel járta végig a kollégium nyolc osztályát Groza Péter román ministzerelnök . is. aki szintén eljött a találkozóra. Groza Péter nagy melegséggel emlékezett meg a régi szászvárösi Kun Kocsárd kollégiumról. — Hallják meg — mondotta emelt hangon Groza — aizok is, akik e falakon kívül vannak eb­ben az országban, azok is, akik túl vannak a szomszédságban, szokják meg. bogy történelmi for­dulóponton vagyunk e két nép sorsának nagy útján. — Hallják meg, hogy mi nem azért harcol­tunk egy életen keresztül, nem azért voltunk börtönben, hogy most leszereljünk ebben a harc­ban A mi generációnknak, amely annyi dicsőséges emelkedést és szomorú összeomlást c’.t át, mind­abból.. amit átéltünk, 1c kell von- -nia a követkei/tetést: Különösen magyar és román vonatkozásban legyen vége egyszer s minden. korra annak, hogy egyik nép si­kere csak-a másik nép ‘romlásá­nak- árán érhető el. A magyar és a, román nép nemcsak szom- ■szé>d népek, hanem együtt is lakó népek. Hangoztatta a román minisz­terelnök, kezdettől fogva azt az elvet vallotta, hogy az együtt la­kó népek minden vonatkozásban egyenjogúak. Ezért, mihelyt a kor­mányra jutott, megsemmisítette mindazokat a határosatokat, me­lyek a magyar iskolák bezárására vontkoztak. A magyar népi iskolák és ma­gyar középiskolák Erdélyben mind megnyíltak és Maróévá- • sárhelyen megkezdte működé­sét a magyar Bólyay Farkas egyetem, amely Románia egyik legszebb egyeteme. Amilyen mértékben sikerült el­érni, hogy a Romániában élő ma­gyar nép szabadon kulturális életet éljen és kulturális függet­lenséget élvezzen, abban a mér­tékben fogunk olyan atmoszférát teremteni Magyarországon, amely meghozza a kulturális közeledést — maholnap pedig a gazdasági szerződést. A jelenlevők lelkes tapssal fo­gadták Groza miniszterelnök be­szédét. Megmórgezte a csecsemőket, hogy ne zavariák éjszakai „nyugalmát“ Letartóztatták László Józsefnét, a pécsi szülészeti klinika ördögi lelkületű bábanövendékét Groza román miniszterelnök visszautazott Bukarestbe Budapestről jelenti az MTI:, és a kormány más tagjai. Groza Péter román miniszter-] Groza Péter miniszterelnök, aki elnök és kísérete hétfőn délután Nagy Ferenc miniszterelnök tár visszautazott Bukarestbe. Búcsúz- saságában érkezett, a pályaudvar tatásukra a pályaudvaron rnegje-* előtt eltépett a kivonult diszszá lentek Nagy Ferenc miniszterei-] zad sorfala előtt, miközben a nők. "Szakasits Árpád és Rákosi zenekar a román és a magyar Mátyás minisztereinökhelyettesek Himnuszt játszotta. Ez év április 28-ára virradó éj­jel László Józsefné és Lúd á- n y i Anna, mint bábanövendékek, ügyeletes szolgálatot teljesítettek a pécsi szülészeti klinikán. Tíz óva tájban az orvosi rendelet sze­rint egy beteg asszonynak ópiumot kellett beadni, amit László József­fé végzett. Ezt követően László^ Józsefné nem tette mindjárt vissza helyére az opiumos üveget, ha­rtem előbb az újszülöttek teáztatá- sáva szolgáló hárotndecis üvegben levő két deci teába nyolc csepp ópiumot cseppentett, bár tudnia kellett, hogy ez szigorúan tilos. Ezt azért tette, hogy éjszakai szol­gálatát enyhítse. A teával szintén a kórtermekben végimenve, a síró csecsemőket egyízben megteáztat- 'a. Éjfél után 1 órakor Ludányi ■Ann« váltotta fel, akinek meg­mondta, hogy nem kell a csecsemőket teáztat­ni, mert teájukba nyolc csepp ópiumot tett és így azok nyu­godtak. Eudányj Anna kötelessége ellené- re ezt nem jelentette azonnal az ügyeletes bábának, illetve orvos­iak, de a teából nem 1s adott a csecsemőknek. Reggel 6 órakor a csecsemők hömérőzésénél az egyik hába észrevette, hogy az egyik csecsemő rosszul van, Azonnai er­ősítette az ügyeletes orvost, '’gyanekkor észrevették, hogy Kiss Zsuzsa ötnapos csecsemő meghalt. László Józsefné ekkor megkérte Ludányi Annát, ne mondja meg senkinek, hogy ópiumot tett a csecsemők teájá­ba. Ennek folytan ezt sem László Józsefné, sem Ludányi Anna nem közölte az orvosok­kal. A beteg csecsemőt, akit azonnal első segélyben részesítették a szü­lészeti klinikán, a kihívott mentő­gépkocsin nyomban a gyermek- klinikára szállították, ahol Ludá­nyi Anna az ügyeletes orvos előtt beismerte, hogy László Józsefné a csecsemők teájába nyolc csepp ópiumot cseppentett. Ezt a gyermekklinika ügyeletes or­vosa telefonon nyomban közölte a szülészeti klinikával, ahol azonnal megvizsgálták az. ösz- szes csecsemőt. Ekkor még több­nél opiummérgezést észlellek. Ezek közül kettőt átszállítottak a gyermekklinikára, a többit pedig a szülészeti klinikán részesítették első segélyben. Az elrendelt vizsgálat nyomán végzett boncolás megállapítása szerint Kiss Zsuzsa újszülött halálát ge- nyes hörghurut. légcsőhurut és orrhárlyalnuut ökozta, amit azonban elősegített a boncolás | adatai szerint is, egy esetleges mérgezés, mert á betegség folytán amúgy megnehezítette a légzést. Az államügyészség felkérésére a vizsgálóbíró megejtette a vizsgá­latot a szülészeti klinikán. Ennek nyomán derült ki a fenti tényál­lás. amelyet a szülészeti klinika igazgatója a nyombaij megejtett vizsgálat alapján is tisztázott. A klinika igazgatója László'Józsefnét és Ludányi Annát, akik nem tar­toztak ugyan a klinika szószerinti éltelemben1 vett alkalmazottai kö­zé, mert csupán mint bábanöven­dékek teljesítettek ott szolgála­tot, — állásuktól azonnali hatály- lyal felfüggesztette. A vizsgálóbíró az elhalt csecse, mő belső részeit felküldte Buda­pestre az Országos Vegyészeti In­tézethez,. E vizsgálat eredményéről még nem érkezett értesülés. Kiss Zsuzsa halálát végered­ményben természetes halál okoz­ta, amelyet azonban elősegített az, hogy opiumos teával itatta meg László Józsefné. Az elhalt és a három súlyosab­ban mérgezett csecsemő koraszü- löttségénél fogva gyengébb volt. Ez á három súlyosabban és a többi könnyebben megbetegedett úiszülött 24 óra alatt egészségét teljesen visszanyerte. A vizsgálóbíró László Józsefnél nyomban előzetes letartóztatásba helyezte. A görög-török kölcsön az amerikai képvíselőház előtt Washingtoniból jelentik: Az ame­rikai képviselöház ezen a héten megkezdi a Görög- és Törökor­szágnak nyújtandó segély tárgya­lását. A szenátus a javaslatot már elfogadta. Az amerikai Gyáripa­rosok Országos Szövetsége, amely lényegében a Morgan Bankház és a £>u Pont-röszt irányítása alatt áll, javasolta a képviselőháznak, hogy Görögországnak ne kölcsönt, hanem ajándékot adjanak és a Törökországnak szóló összeget is „kedvező fizetési feltételek mel­lett" juttassák el kormányhoz. A Földközi-tengeren girkáló amerikai flotta Pieris altenger- nagy vezetésével Isztambul kikö­tőjébe érkezett. A tengernagy egy sajtófogadáson kijelentette, hogy „nem mint politikus, hanem csak mint tengerész tartózkodik Török- országiban". Egyben bejelentette, hogy az amerikái hajóhad más egységei befutottak Pyreus görög kikötőbe. Jugoszláv vízídelegáció Magyarországon A jugoszláv szövetségi népköz- társaság a ha,tármenti vizikérde- sek megtárgyalása és rendezése ügyében hét tagú vizidclcgáeiót küldött Magyarországra. A bi­zottságok tárgyalása a legtelje­sebb megértés jegyében zajlott le és sikerült minden fontosabb kérdésben megegyezésre jutni, — Trianon óta a jugoszlávokkal több ízben folytak vizügvi, tár­gyalások, de végleges megegye­zésre nem került sor és emiatt a drávai liajózási ut kiépítése terén semmiféle munkálatot nem lehetett elindítani. Ab előkészí­tő tárgyalások megállapodásait remélhetőleg rövidesem mindkét kormány jóváhagyja és akkor megkezdődhetnek a munkálatok, amelynek haszna elsősorban az árviaveszedelemben mutatkozik majd. A további tervek szerint viszont lehetővé szeretnék tenni a vízi hasznosítást a mezőgazda ság és ipar céljaira, valamint a drávai viziút megépítését is létre akarják hozni, hogy ezt a vidéket is he lehessen kapcsolni a nem­zetközi vízhálózatba. $

Next

/
Oldalképek
Tartalom