Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-01 / 98 . szám
1947 MÁJUS 1. ÚJ DUNÁNTÚL 11. A munka motorja: a SZAKSZERVEZET ahol a termetes, szervezés, a munkanélküliség, ® munkásjóiét, egyszóval a MUNKA minden kérdését kézben tartják és irányítják Tizennégyezer munkás, a bányavidéken pedig ötezer bányász ^unkájának, fizetésének, életének *>rsát intézi a pécsi szakszerve- Ennek ia 19 erzer embernek J munkarendőrsége a szakszerve- **• amely ezt a nagy, nehéz jaunkát tizennégy hivatalnokkal TeSzi el. A saakszervezetet sokat gán- ®*°lják, a munkaadók számára ez »mumus“ és a nem öntudatos Munkásság néha elégedetlenkedik i.e- A szakszervezet a kő, amely ] 1 malom között őrlődik, holt ez vigyáz a munkásság jelelte és jövőjére. ^ kollektív szerződés. ennek rátartása, munkáselhelyezés, OTl ügyek, a termelés ellenőrzése, a munkás szociális helyzetének javítása mind a szak- szervezet dolga, de a szakszervezeti tagok még magánügyekben is ideszaladnak, mert pl. múltkor C z e 11 elvtársnak veszekedő, válópörös házas- társakat kellett kibékíteni. Bármi baja van a munkásságnak, a szakszervezethez fordul, ha ia munkaadónak nem tetszik valami, a szakszervezetet gyötri. A munkaadóknak mindig sok a bér, a munkavállalóknak rend- azerint kevés. Most pl. a teljesítménybér körül folynak a viták és egymásután szállnak ki a bizottságok a gyárakba a teljesítménybér normájának megállapítására A munka frontjának hadirokkantjai h belépünk a szakszervezet .aJcsy-Zsilinszky utcai házába, ^földszinten az első helyiségek van a munkaközvetítő. Uj Dunántúl május elsejei a munkának áldoz a betűzi; E'gysizerü ujságriportok és ,.pek tulajdonképpen a munkás >ól «Uv a- munkásnak a munka him* lei iz»t éneklik. A legmegrázóbb, üszí ven találóbb himnusz, mert ? munka ad életet és ebből fafed az élet. en a munkaszámban másfajj? betűvel kéne nyomni a soro- '■ * a munkanélküliekről. & p írója úgy érzi, mert V A so- tudja, * munkanélküliség a legnagyobb szenvedés. ttemcsak azt Jfes kő körülmények’ miatt kény , kenyér, nemcsak azt, hogy a tudás, a 1*~ --------A" je lenti, hogy sak as kéz, arz agy és heteién tehetetlenül parlagon verni, hanem ez a testi nélkülözéseken, a testi gondokon kívül a legsúlyosabb lelki szenvedést is jelent. Tudni és nélkülözni, akarni és. akadályozva lenni a legszörnyűbb dolog. Nem palotáról, jómódról álmodik a munkanélküli, csak egy kis biztonságot, életlehetőséget akar és ez is elérhetetlen, holott joga van ehhez. Ha majd a három éves terv keresztülviszi azt, amit lefektetett, meg fog szűnni a legnagyobb fájdalom és a legnagyobb méltánytalanság: a munkanélküliség. A május elsejei örömujjongás ban mindenki gondoljon a munka- nélküliekre és aki csak teheti adjon munkát, mert evvpl: életet ad. és azt, hogyan lehet őzen segíteni, mert a munkásság érdeke az ának letörése. Sajnos, sokszor a munkásság is hibás. A nem öntudatos munkás nem Látja be, hogy a szakszervezet képviseli az érdekeit, a fel nem világosult agy még nem fogja fel, hogy a legnagyobb vívmánya a demokráciának a munkavédelem. Vannak munkások, akik azért, hogy pillanatnyilag többet kereshessenek, összefognak a munkaadókkal. A munkaadók egyik trükkje, pl., hogy túljárjanak a szakszervezet eszén és meneküljenek az ÜB-től az, hogy hem érik el, ha szükség is van rá, a 20 főnyi munkáslétszámot, mert akkor nem kell ÜB-t választani. Ilyenkor túlóráztatják a tizenkilencet. Sajnos, vannak munkások, akik nem látják be, hogyha ilyen trükköknek „bedőlnek“, önmaguk alatt vágják a fát, mert a kö- eösségtől elszakadni káros és saját érdekeik elárulása. ÜB! Összekötő kapocs a szak- szervezet és a munkaadó között. A munkaadók nem nagyon szeretik az UB-t. Tekintettel erre, a szakszervezet tökéletesíteni akarja az ÜB rendszert, ahol nem felel meg, ott leváltja az UB tagokat. Alig van már aiz ÜB-k ellen panasz, de különböző UB tanfolyamokon már meg is . nevelik őket. A munka rendőrségében az ÜB az előretolt helyőrség. A hároméves terv térképei Szakszervezet székházában a falakon térképeid és grafikonok vannak. Üzemek térképei, hol vannak szakmaközi bizottságok, gnafikónoje a termelésről, hogy pontosan tudják, hogyan, hol, mit kell cselekedni. Etzek a grafikonok és térképek már a hároméves terv sugalmazására, a három éves terv sikeréért• készültek. A szakszervezet fedezte fel azt hogy Sulyokék hogyan akarták becsapni a bányászságot. Az ügy még rendőri nyomozás alatt van és a nyomozás érdekében csak annyit árulhatunk el, hogy ,,szövetkezet“ örve alatt vetették el a sulykot és öt-huuzonöt forintokat csaltak ki a bányászoktól. Suyokék sulyka ruhát, házat, toronyórát lánccal ígért. A nyomozás befejezése után részletesen ismertetjük ezt az ügyet. A szakszervezet tervezi, hogy a házhelyigénylők szövetkezetét a bányászszövetkezet mintájára megalkotja. De a szakszervezetnek legnagyobb terve az, hogy fel fogja állítani a kollektív védőbizottságokat, mert 100 százalékig majdnem sehol sem tartják be a kollektív szenződéseket. A szakszervezet székhazában mindig nagy a forgalom, az udvar, a folyosók, a hivatali szobák tele vannak dolgozókkal és itt el is intézik az ügyeket. Akadályok, rossizindulat, megnemértés kíséri a szakszervezet munkáját, de megy előre az útján a tökéletesedés felé, mert e?vszf,r el kell érni azt, hogy a szakszervezet ne ia munka rendőrsége legyen, hanem csak a munka ellenőrzője. Az út töyises, de céltudatos, a három éves terv sikerei után érezni fogjuk: maguktól hullnak el a tövisek. A munkásság védelme a szakszervezet, de el kel! jönni annak az időnek, amikor a munkásságnak semmiféle védelemre sem lesz szüksége. dr. Gyepes Rózsa. A Szakszervezetek hőskoráról beszél az első szervezel! pécsi könyvkötő, vasmunkás, nyomdász Asszonyok várnak munkaalkalomra le^.!aP°ntn legalább 150 jelent- h, van a szakszervezeti munka- <1 jb’jönél. Ennek kb. a felét L-i^ják helyezni a bányában *í»y L-*J hp-,’.s töredéknek ipari munkára. Vjjí^ánvosmak, vagy kertészetbe :i s> munkára alkalmazását ke vimunkanélküli Keresztül, v^öílbelül ezer "écsett ezeknek a legnagyobb * h u. n°‘ ^zek az asszonyok •aj- knní és a fasizmus áldoza K f^tn agy része hadigondozott. vagy még ezek miatt 5 fas[íí* meßölte a háború, vagy ^Jöhetett haza a fogságból az Halta iá. lugsti^uui ué itt áll a gyerekekkel, ke- k- f Eéll adni nekik. a munkaközvetítőben *>it asszonyokat: most Má- Vf etették a keresztre. Fiatal Mb megöregedtek, kisírt sze- Mt Cn az élettől való rémület, kai anyának az életfélelme sok^ . XH«cfi*Á~AUU _l_________ , aáaa^e8razöbb; mint egy katod* én. . a halálfélelme. St ^.^egyetlenebb tud lenni, Skálái és míg az anya a .tth0a^>ZVctítöben tolong, addig ? gyerek éhesen hiányolja Aaríyát. i ^ e8többnek férje M----- elpusztult 1 s zál- a,n’ az beteg, az asszony- San az eltartása. ^J^zn,S' nc^öz ezeket a nőket el- Cfek 1 a magánvállalatoknál: fen cipőfelsőrészkészítők is ^Va^Sak, ebben még hiány két és „feketén“ vesznek fel kollektiven alul fizetett olcsóbb munkaerőket. Az ÜB: előretolt helyőrség a dolgozók csatájában fen k -K a, varrónő, ezeknek na- ^rfod-?Lrészét tudják szalonban fei mu ian elhelyezni. Ha a? Vő ke»” .nSk kcnyeret akarjp^ni. kénytelenek a vá- th,,„ akban rcsztvenni, keríetb ep .útidéi Cs várostakarításban. » T’to vn munkavállalónak törzs^ a szakszervezetnél és ^%kál •a munkanélkülieknek $1», i Nélküliséghez hozzájárul e mt^y ? munkaadók egy derüli a szakszervezeteA szakszervezet vezetői Lakatos, Czeft, B. Nagy elvtársak és „alvezéreik“ naponta 150—200 emberrel tárgyalnak, mindenhová •elnyújtják á szakszervezet kezét, ahol segíteni kell és a vidéket is járják, mert ott rosszabb a hely- eet, mint a városban. Kiszállnak gyárakba, összekötők az OTI, a hatóságok között. Fontos a szakszervezet munkájában a termelés emelkedése. A három éves tervbe akar beilleszkedni a szakszervezet, ennek alapjául a többtermelés érdekében racionálni kell a munkamódszereket. Ez a szakszervezet legfontosabb terve. Az árellenőrzés is a Szakszervezet egyik munkája a munkásság érdekében. Ha valahol hiba van, hatóságilag kiszáll a szakszervezet és mindennek megvizsgálja az okát. A közeljövőben hatalmas ankétot tervez a helyi szak- szervezet, belevonja a termelési bizottságtól kezdve a főispánokon, a rendőrségen át a munkaadókat is. Ez az ankét a szak- szervezet önvizsgája lesz, ki akarja küszöbölni az önhibákat, meg akarja keresni a hibákat a hatóságokban, s hogy a három éves terv kijelölt útján jobban ^ haladhasson az akadályok elhárításával. Az ankét, mint a „munka rendőrsége“ kinyomozza azt is, hogyan lehetett: a munkásság betartotta a kollektivet, a termelés emelkedett és mégis az árak is emelkedtek. Ennek az okát kell megkeresni A múlt század utolsó évtizedeiben a magyar gazdasági életben mind erősebb fejlődésre indult az akkor még virágzó, haladást jelentő kapitalista ipar. A gyárak mind nagyobb számban épültek’ fel, egyre több munkást foglalkoztattak az üzemek, a parasztság egyes Tétegei mind nagyobb számban áramlottak a városokba, hogy ott az iparban elhelyezkedve találjanak maguknak munkát. Azt remélték, hogy ipari munkásként jobb életet biztosíthatnak maguknak, mint a feudalista nagy földbirtokosok mértéktelen kizsákmányolásának alávetve a falun, paraszti sorban. De az ijuar sem jelentett korlátlan lehetőségeket. A tőkés elnyomás, a kizsákmányolás nagysága a kapitalista gazdasági rend növekedésével arányosan fejlődött, az ipari munkásságnak tehát meg kellett eredményeket elérnünk, hol nem. Annyit ki tudtunk vívni, — ami nem kis jelentőségű volt, — hogy a mi munkaidőnket is any- nyiban állapították meg, mint a nyomdászokét. Nagy szó volt, ez volt a legfőbb célkitűzések egyike:'elérni a munkaidő csökkentését. — A másik' legdöntőbb küzdelem a bérkérdés körül folyt. Itt is eredményes volt a szervezett munkásság erőfeszítése: bérünket annyira emelték, ameny- nyit a nyomdászok kaptak. Az elért eredmények egyre új és új munkástömegeket vonzottak a szakszervezetekbe. Lá|tták, megértették: egységben, szervezettségben van az atz erő, amivel jobb életet lehet kiharcolni... — A Horthy korszak urai kemény és kíméletlen eszközökkel találnia azt a szervezetet, _ame-1 korlátozták a szakszervezet műIyiken keresztül saját érdekeit I ködését. Engem például elbocsábathatós védelemben tudja rcsee- siteni. Ez az érdekvédelmi szervezet a szakszervezet volt. De hallgassuk mög azokat, akik a régi harcnak küzdői voltak, hallgassuk meg a veteránokat, akik jóleső mosollyal, a jólvég- zett nehéz munkd és az elért eredmények tudatában mesélnek ,a régi, letűnt időkről... Amikor a Ifgno^obb eredmény a munkaidő szabályozása volt Farkas Ferenc elvtárs talán a legrégibb szakszervezeti tag Pécs városában. 72 éves most, 1903 óta tagja a könyvkötők szervezetének. Ott áll a műhelyben, örtg kezei ügyesen' irányítják a vágógép nagy bárdját, a hatalmas pnpír- tömiegek gyorsan darabolódnak szét a szükséges nagyságra. Leállítja a gépet, a székre ereszkedik, és mintha csillogó szemei a múlt/ködös távlatában kutatnának, mesélni kezd: —• 1904-ben én alakítottam meg a könyvkötőmunkások szakszervezetét. Rengeteg volt az clérni- valónk, nagy munka várt ránk Pedig de nehéz volt akkor dolgozni .. ■. Minden megalakuló gyűlésen két rendőrtiszt volt jelen, akik figyeltek, jegyeztek. Nehogy olyan szó hangozhasson el, ami sértené a gyárosok érdekeit) — Változó volt a szakszervezeti munka eredménye. Hol sikerült* tottak akkori munkahelyemről, mert én voltam az első, aki követelni mertem a megjáró fizetéses szabadságot. Visszatértem a szabadságról — és várt rám a felmondó levél. Farkas bácsi 72 éves, de örül. Mert megérhette azt, bogy a szakszervezetet már nem akadályozza az államhatalom, hanem ellenkezőlep. támogatja. És a harc együtt folyik a munkásság, és az egész dolgozó magyar nép érdekeiért... Mert minden munkással erősebb az egész, és az egybekövácsolt- ság, a közös munka lehet csak biztosítéka a további sikereknek. Az első hollehtivszerződés Sehender Károly elvtárs a Szabadság nyomdában dolgozik. 1911. óta tagja a Szakszervezetnek, a korrektúrákat javítja, mikor megzavarjuk munkájábn. — A célok azonosak voltak a múltban, és azonosak ma is — mondja. Csakhogy akkor a szak- szervezeti tag megbélyegzett ember volt. N — A nyomdászok szakszervezete élvonalban haladt, mi voltunk atz elsők, akik kollektiv szerződést tudtunk kiharcolni. Ez pedig nem kis erdmény volt, mikor a megélhetés, az emberi élet biztosítása volt a főcél. Ma ugyanezért folyik a harc. De most már nem elnyomottam nem megbélyegzetten, hanem szabadon. És ez a legnagyobb sikör, a legerősebb biztosítéka a további eredményeknek. Maradi tennivaló mára is A vasas mondja: érdemes volt küzdeni! A Sopiana-gyárban zúgó gépek, kalapácsok zaja, gépszíjaik csattogása mellett, satupadnál dolgozik Mester Károly elvtárs. 30 éve tagja a szakszervezetnek. A bölcsek nyugalmával formázza a mondatokat, amikor múltjáról beszél: — A szakszervezeti munka volt az egyetlen lehetőség akkor, amelyikkel javítani tudtunk nehéz sorsunkon. Állandó bérharcok, küzdelem a munkaidő csökkentéséért, — ez jcllemerzte az, akkori célokat. Nehéz harcok voltak, de a vasasok mindig az élen jártak ebben a küzdelemben. Érdemes volt. Ma már a szakszervezet egybefoglalja az egész munkásságot, egységes erővel képviseli az egész munkásosztály érdekeit. A munka ma is nehéz, de eredményes, — és még <\sak atzt mondhatom: minden munkásnak részt kell venni a szakszervezetek munkájában. A múlt tapasztalatai irányt mutatnak, a szakszervezetek mai működésében is. Kollektív szerződések, törvények' és rendjeletek biztosítják a munkásság jogait, de a szakszervezetre még nagy feladatok várnak. Az egész munkásság panaszait orvosolni, egyes esetekben segítséget nyújtani, biztosítani a megszerzett jogokat, ellenőrizni, betartják'-e a munkaadók a törvényes rendelkezéseket. További eredményeket elérni a munkásvédelem terén, erősíteni a szervezett egységet — mind-mind a Szakszervezet mai feladatai közé tartozik. De nagy munkát ad még a munkaközvetítés megoldása is. A munkanélküliség súlyos problémáját a szakszervezetek munkája igyekszik megoldani, munkát biztosítani a dolgozni akaró kenyér- tele neknek. Mert minden dolgozó köznek termelnie, építenie kell, hogy ez az ország újra virágzó gazdasági élettel rendelkezhessék, hogy az életszínvonal emelkedhessek, hogy erősödhessék, fejlődhessék az az demokrácia, amelyik minden dolgozónak biztosítja majd az emberi megélhetést. Fizért dolgoznak a szakszervezetek is: hogy a nagy cél a munkásság összefogásával mielőbb elérhető legyen.
