Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98 . szám

1947 MÁJUS 1. ÚJ DUNÁNTÚL 11. A munka motorja: a SZAKSZERVEZET ahol a termetes, szervezés, a munkanélküliség, ® munkásjóiét, egyszóval a MUNKA minden kérdését kézben tartják és irányítják Tizennégyezer munkás, a bá­nyavidéken pedig ötezer bányász ^unkájának, fizetésének, életének *>rsát intézi a pécsi szakszerve- Ennek ia 19 erzer embernek J munkarendőrsége a szakszerve- **• amely ezt a nagy, nehéz jaunkát tizennégy hivatalnokkal TeSzi el. A saakszervezetet sokat gán- ®*°lják, a munkaadók számára ez »mumus“ és a nem öntudatos Munkásság néha elégedetlenkedik i.e- A szakszervezet a kő, amely ] 1 malom között őrlődik, ho­lt ez vigyáz a munkásság jele­lte és jövőjére. ^ kollektív szerződés. ennek rátartása, munkáselhelyezés, OTl ügyek, a termelés ellen­őrzése, a munkás szociális hely­zetének javítása mind a szak- szervezet dolga, de a szakszervezeti tagok még magánügyekben is ideszaladnak, mert pl. múltkor C z e 11 elvtárs­nak veszekedő, válópörös házas- társakat kellett kibékíteni. Bármi baja van a munkásság­nak, a szakszervezethez fordul, ha ia munkaadónak nem tetszik valami, a szakszervezetet gyötri. A munkaadóknak mindig sok a bér, a munkavállalóknak rend- azerint kevés. Most pl. a teljesít­ménybér körül folynak a viták és egymásután szállnak ki a bizott­ságok a gyárakba a teljesítmény­bér normájának megállapítására A munka frontjának hadirokkantjai h belépünk a szakszervezet .aJcsy-Zsilinszky utcai házába, ^földszinten az első helyiségek van a munkaközvetítő. Uj Dunántúl május elsejei a munkának áldoz a betű­zi; E'gysizerü ujságriportok és ,.pek tulajdonképpen a munkás >ól «Uv a- munkásnak a munka him­* lei iz»t éneklik. A legmegrázóbb, üszí ven találóbb himnusz, mert ? munka ad életet és ebből fa­fed az élet. en a munkaszámban másfaj­j? betűvel kéne nyomni a soro- '■ * a munkanélküliekről. & p írója úgy érzi, mert V A so- tudja, * munkanélküliség a legnagyobb szenvedés. ttemcsak azt Jfes kő körülmények’ miatt kény , kenyér, nemcsak azt, hogy a tudás, a 1*~ --------A" je lenti, hogy sak as kéz, arz agy és he­teién tehetetlenül parlagon verni, hanem ez a testi nélkülözéseken, a testi gondokon kívül a legsúlyosabb lelki szenvedést is jelent. Tudni és nélkülözni, akarni és. akadályozva lenni a legszörnyűbb dolog. Nem palotáról, jómódról álmodik a munkanélküli, csak egy kis biztonságot, életlehetősé­get akar és ez is elérhetetlen, holott joga van ehhez. Ha majd a három éves terv keresztülviszi azt, amit lefekte­tett, meg fog szűnni a legna­gyobb fájdalom és a legnagyobb méltánytalanság: a munkanélkü­liség. A május elsejei örömujjongás ban mindenki gondoljon a munka- nélküliekre és aki csak teheti adjon munkát, mert evvpl: életet ad. és azt, hogyan lehet őzen segí­teni, mert a munkásság érdeke az ának letörése. Sajnos, sokszor a munkásság is hibás. A nem öntudatos munkás nem Látja be, hogy a szakszer­vezet képviseli az érdekeit, a fel nem világosult agy még nem fogja fel, hogy a legnagyobb vívmánya a de­mokráciának a munkavédelem. Vannak munkások, akik azért, hogy pillanatnyilag többet keres­hessenek, összefognak a munka­adókkal. A munkaadók egyik trükkje, pl., hogy túljárjanak a szakszer­vezet eszén és meneküljenek az ÜB-től az, hogy hem érik el, ha szükség is van rá, a 20 főnyi munkáslétszámot, mert akkor nem kell ÜB-t választani. Ilyen­kor túlóráztatják a tizenkilencet. Sajnos, vannak munkások, akik nem látják be, hogyha ilyen trük­köknek „bedőlnek“, önmaguk alatt vágják a fát, mert a kö- eösségtől elszakadni káros és sa­ját érdekeik elárulása. ÜB! Összekötő kapocs a szak- szervezet és a munkaadó között. A munkaadók nem nagyon sze­retik az UB-t. Tekintettel erre, a szakszervezet tökéletesíteni akarja az ÜB rendszert, ahol nem felel meg, ott leváltja az UB tagokat. Alig van már aiz ÜB-k ellen panasz, de különböző UB tanfolyamokon már meg is . ne­velik őket. A munka rendőrségé­ben az ÜB az előretolt helyőr­ség. A hároméves terv térképei Szakszervezet székházában a falakon térképeid és grafikonok vannak. Üzemek térképei, hol vannak szakmaközi bizottságok, gnafikónoje a termelésről, hogy pontosan tudják, hogyan, hol, mit kell cselekedni. Etzek a grafikonok és térképek már a hároméves terv sugalmazására, a három éves terv sikeréért• készültek. A szakszervezet fedezte fel azt hogy Sulyokék hogyan akarták becsapni a bányászságot. Az ügy még rendőri nyomozás alatt van és a nyomozás érdekében csak annyit árulhatunk el, hogy ,,szö­vetkezet“ örve alatt vetették el a sulykot és öt-huuzonöt forin­tokat csaltak ki a bányászoktól. Suyokék sulyka ruhát, házat, toronyórát lánccal ígért. A nyo­mozás befejezése után részletesen ismertetjük ezt az ügyet. A szakszervezet tervezi, hogy a házhelyigénylők szövetkezetét a bányászszövetkezet mintájára megalkotja. De a szakszervezet­nek legnagyobb terve az, hogy fel fogja állítani a kollektív védőbizottságokat, mert 100 százalékig majdnem se­hol sem tartják be a kollektív szenződéseket. A szakszervezet székhazában mindig nagy a forgalom, az ud­var, a folyosók, a hivatali szo­bák tele vannak dolgozókkal és itt el is intézik az ügyeket. Aka­dályok, rossizindulat, megnemértés kíséri a szakszervezet munkáját, de megy előre az útján a töké­letesedés felé, mert e?vszf,r el kell érni azt, hogy a szakszer­vezet ne ia munka rendőrsége le­gyen, hanem csak a munka ellen­őrzője. Az út töyises, de cél­tudatos, a három éves terv si­kerei után érezni fogjuk: maguk­tól hullnak el a tövisek. A mun­kásság védelme a szakszervezet, de el kel! jönni annak az időnek, amikor a munkásságnak semmi­féle védelemre sem lesz szük­sége. dr. Gyepes Rózsa. A Szakszervezetek hőskoráról beszél az első szervezel! pécsi könyvkötő, vasmunkás, nyomdász Asszonyok várnak munkaalkalomra le^.!aP°ntn legalább 150 jelent- h, van a szakszervezeti munka- <1 jb’jönél. Ennek kb. a felét L-i^ják helyezni a bányában *í»y L-*J hp-,’.s töredéknek ipari munkára. Vjjí^ánvosmak, vagy kertészetbe :i s> munkára alkalmazását ke vi­munkanélküli Keresztül, v^öílbelül ezer "écsett ezeknek a legnagyobb * h u. n°‘ ^zek az asszonyok •aj- knní és a fasizmus áldoza K f^tn agy része hadigondozott. vagy még ezek miatt 5 fas[íí* meßölte a háború, vagy ^Jöhetett haza a fogságból az Halta iá. lugsti^uui ué itt áll a gyerekekkel, ke- k- f Eéll adni nekik. a munkaközvetítőben *>it asszonyokat: most Má- Vf etették a keresztre. Fiatal Mb megöregedtek, kisírt sze- Mt Cn az élettől való rémület, kai anyának az életfélelme sok­^ . XH«cfi*Á~AUU _l_________ , aáaa^e8razöbb; mint egy kato­d* én. . a halálfélelme. St ^.^egyetlenebb tud lenni, Skálái és míg az anya a .tth0a^>ZVctítöben tolong, addig ? gyerek éhesen hiányolja Aaríyát. i ^ e8többnek férje M----- elpusztult 1 s zál- a,n’ az beteg, az asszony- San az eltartása. ^J^zn,S' nc^öz ezeket a nőket el- Cfek 1 a magánvállalatoknál: fen cipőfelsőrészkészítők is ^Va^Sak, ebben még hiány két és „feketén“ vesznek fel kol­lektiven alul fizetett olcsóbb mun­kaerőket. Az ÜB: előretolt hely­őrség a dolgozók csatájában fen k -K a, varrónő, ezeknek na- ^rfod-?Lrészét tudják szalonban fei mu ian elhelyezni. Ha a? Vő ke»” .nSk kcnyeret akar­jp^ni. kénytelenek a vá- th,,„ akban rcsztvenni, ker­íetb ep .útidéi Cs várostakarításban. » T’to vn munkavállalónak törzs­^ a szakszervezetnél és ^%kál •a munkanélkülieknek $1», i Nélküliséghez hozzájárul e mt^y ? munkaadók egy derüli a szakszervezete­A szakszervezet vezetői Laka­tos, Czeft, B. Nagy elvtársak és „alvezéreik“ naponta 150—200 emberrel tárgyalnak, mindenhová •elnyújtják á szakszervezet kezét, ahol segíteni kell és a vidéket is járják, mert ott rosszabb a hely- eet, mint a városban. Kiszállnak gyárakba, összekötők az OTI, a hatóságok között. Fontos a szakszervezet munkájában a ter­melés emelkedése. A három éves tervbe akar be­illeszkedni a szakszervezet, en­nek alapjául a többtermelés ér­dekében racionálni kell a mun­kamódszereket. Ez a szakszervezet legfontosabb terve. Az árellenőrzés is a Szakszerve­zet egyik munkája a munkásság érdekében. Ha valahol hiba van, hatóságilag kiszáll a szakszerve­zet és mindennek megvizsgálja az okát. A közeljövőben hatal­mas ankétot tervez a helyi szak- szervezet, belevonja a termelési bizottságtól kezdve a főispáno­kon, a rendőrségen át a munka­adókat is. Ez az ankét a szak- szervezet önvizsgája lesz, ki akar­ja küszöbölni az önhibákat, meg akarja keresni a hibákat a ható­ságokban, s hogy a három éves terv kijelölt útján jobban ^ halad­hasson az akadályok elhárításá­val. Az ankét, mint a „munka rend­őrsége“ kinyomozza azt is, ho­gyan lehetett: a munkásság betartotta a kol­lektivet, a termelés emelkedett és mégis az árak is emelked­tek. Ennek az okát kell megkeresni A múlt század utolsó évtizedei­ben a magyar gazdasági életben mind erősebb fejlődésre indult az akkor még virágzó, haladást jelentő kapitalista ipar. A gyárak mind nagyobb számban épültek’ fel, egyre több munkást foglalkoz­tattak az üzemek, a parasztság egyes Tétegei mind nagyobb számban áramlottak a városokba, hogy ott az iparban elhelyezked­ve találjanak maguknak munkát. Azt remélték, hogy ipari mun­kásként jobb életet biztosíthatnak maguknak, mint a feudalista nagy földbirtokosok mértéktelen ki­zsákmányolásának alávetve a fa­lun, paraszti sorban. De az ijuar sem jelentett korlátlan lehetősé­geket. A tőkés elnyomás, a ki­zsákmányolás nagysága a kapita­lista gazdasági rend növekedésé­vel arányosan fejlődött, az ipari munkásságnak tehát meg kellett eredményeket elérnünk, hol nem. Annyit ki tudtunk vívni, — ami nem kis jelentőségű volt, — hogy a mi munkaidőnket is any- nyiban állapították meg, mint a nyomdászokét. Nagy szó volt, ez volt a legfőbb célkitűzések egyi­ke:'elérni a munkaidő csökkenté­sét. — A másik' legdöntőbb küz­delem a bérkérdés körül folyt. Itt is eredményes volt a szer­vezett munkásság erőfeszítése: bérünket annyira emelték, ameny- nyit a nyomdászok kaptak. Az elért eredmények egyre új és új munkástömegeket vonzottak a szakszervezetekbe. Lá|tták, meg­értették: egységben, szervezett­ségben van az atz erő, amivel jobb életet lehet kiharcolni... — A Horthy korszak urai ke­mény és kíméletlen eszközökkel találnia azt a szervezetet, _ame-1 korlátozták a szakszervezet mű­Iyiken keresztül saját érdekeit I ködését. Engem például elbocsá­bathatós védelemben tudja rcsee- siteni. Ez az érdekvédelmi szervezet a szakszervezet volt. De hallgassuk mög azokat, akik a régi harcnak küzdői voltak, hallgassuk meg a veteránokat, akik jóleső mosollyal, a jólvég- zett nehéz munkd és az elért eredmények tudatában mesélnek ,a régi, letűnt időkről... Amikor a Ifgno^obb eredmény a munkaidő szabályozása volt Farkas Ferenc elvtárs talán a legrégibb szakszervezeti tag Pécs városában. 72 éves most, 1903 óta tagja a könyvkötők szerveze­tének. Ott áll a műhelyben, örtg ke­zei ügyesen' irányítják a vágógép nagy bárdját, a hatalmas pnpír- tömiegek gyorsan darabolódnak szét a szükséges nagyságra. Leállítja a gépet, a székre ereszkedik, és mintha csillogó szemei a múlt/ködös távlatában kutatnának, mesélni kezd: —• 1904-ben én alakítottam meg a könyvkötőmunkások szakszer­vezetét. Rengeteg volt az clérni- valónk, nagy munka várt ránk Pedig de nehéz volt akkor dol­gozni .. ■. Minden megalakuló gyű­lésen két rendőrtiszt volt jelen, akik figyeltek, jegyeztek. Nehogy olyan szó hangozhasson el, ami sértené a gyárosok érdekeit) — Változó volt a szakszervezeti munka eredménye. Hol sikerült* tottak akkori munkahelyemről, mert én voltam az első, aki kö­vetelni mertem a megjáró fize­téses szabadságot. Visszatértem a szabadságról — és várt rám a felmondó levél. Farkas bácsi 72 éves, de örül. Mert megérhette azt, bogy a szakszervezetet már nem akadá­lyozza az államhatalom, hanem ellenkezőlep. támogatja. És a harc együtt folyik a munkásság, és az egész dolgozó magyar nép érdekeiért... Mert minden munkással erősebb az egész, és az egybekövácsolt- ság, a közös munka lehet csak biztosítéka a további sikereknek. Az első hollehtivszerződés Sehender Károly elvtárs a Szabadság nyomdában dolgozik. 1911. óta tagja a Szakszervezet­nek, a korrektúrákat javítja, mi­kor megzavarjuk munkájábn. — A célok azonosak voltak a múltban, és azonosak ma is — mondja. Csakhogy akkor a szak- szervezeti tag megbélyegzett em­ber volt. N — A nyomdászok szakszerveze­te élvonalban haladt, mi voltunk atz elsők, akik kollektiv szerző­dést tudtunk kiharcolni. Ez pedig nem kis erdmény volt, mikor a megélhetés, az emberi élet biz­tosítása volt a főcél. Ma ugyan­ezért folyik a harc. De most már nem elnyomottam nem megbé­lyegzetten, hanem szabadon. És ez a legnagyobb sikör, a legerő­sebb biztosítéka a további ered­ményeknek. Maradi tennivaló mára is A vasas mondja: érdemes volt küzdeni! A Sopiana-gyárban zúgó gépek, kalapácsok zaja, gépszíjaik csat­togása mellett, satupadnál dol­gozik Mester Károly elvtárs. 30 éve tagja a szakszervezetnek. A bölcsek nyugalmával formázza a mondatokat, amikor múltjáról be­szél: — A szakszervezeti munka volt az egyetlen lehetőség akkor, ame­lyikkel javítani tudtunk nehéz sorsunkon. Állandó bérharcok, küzdelem a munkaidő csökkenté­séért, — ez jcllemerzte az, akkori célokat. Nehéz harcok voltak, de a vasasok mindig az élen jártak ebben a küzdelemben. Érdemes volt. Ma már a szakszervezet egy­befoglalja az egész munkásságot, egységes erővel képviseli az egész munkásosztály érdekeit. A mun­ka ma is nehéz, de eredményes, — és még <\sak atzt mondhatom: minden munkásnak részt kell ven­ni a szakszervezetek munkájában. A múlt tapasztalatai irányt mu­tatnak, a szakszervezetek mai mű­ködésében is. Kollektív szerző­dések, törvények' és rendjeletek biztosítják a munkásság jogait, de a szakszervezetre még nagy feladatok várnak. Az egész mun­kásság panaszait orvosolni, egyes esetekben segítséget nyújtani, biztosítani a megszerzett jogo­kat, ellenőrizni, betartják'-e a munkaadók a törvényes rendelke­zéseket. További eredményeket elérni a munkásvédelem terén, erősíteni a szervezett egységet — mind-mind a Szakszervezet mai feladatai közé tartozik. De nagy munkát ad még a munkaközvetítés megoldása is. A munkanélküliség súlyos problémá­ját a szakszervezetek munkája igyekszik megoldani, munkát biz­tosítani a dolgozni akaró kenyér- tele neknek. Mert minden dolgozó köznek termelnie, építenie kell, hogy ez az ország újra virágzó gazdasági élettel rendelkezhessék, hogy az életszínvonal emelkedhessek, hogy erősödhessék, fejlődhessék az az demokrácia, amelyik minden dol­gozónak biztosítja majd az em­beri megélhetést. Fizért dolgoz­nak a szakszervezetek is: hogy a nagy cél a munkásság össze­fogásával mielőbb elérhető legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom