Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-01 / 98 . szám
3 Vlá t&i Éljen a harmadik szabad május elseje, a város és falu dolgozóinak ünnepe! >V. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM, PÉCS, 1947. MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK. A magyar május elsejére A felszabadulás óta a harmadik május elsejét ünnepli a magyar dolgozó nép. Azért mondok, hogy a magyar dolgozó nép, ®ert a május 1-e már régen kijött az ipari munkásság keretéül, ahonnan hat évtizede haladó díjára elindult. Május 1-ét nem- ^ak a gyárak, üzemek és bá- "yák dolgozói tekintik saját önjüknek, de a demokratikus pasatok, a haladó értelmiség, a kisiparosok, a kiskereskedők és diindazok, akik szorgalmas, ön- tudatos munkájukkal hozzájárulok hazánk újjáépítéséhez és fia- í®i demokráciánk megerősödéséhez. H a visszatekintünk az elmúlt két május 1-ére, számba- Vesszük azt a haladást, amit nemiünk ez idő alatt gazdasági és Politikai téren megtett, úgy büsz- ,n állapíthatjuk meg, hogy nem filéztünk rossz munkát. A fasisz- ,a rablóháború okozta pusztulás- ,°1 gazdaságilag oly gyorsan állí- °ttuk talpra népünket, hogy jog. Kiérdemeltük a világ elismert. Politikai téren sem végez- Qk rossz munkát Minden reményünk megvan arra, hogy a há- ború szörnyű pusztítása után önerőnkből is fel tudjuk építeni a dolgozó emberek íboldog, virágzó, erős Magyarországát. Nem kell ehhez más, (mint biztosítani a nyugodt, békés, rendszeres munka lehetőségeit. Ha ezt meg- terenVtjükv a 'többit elvégzi a magyar ipari munkás szaktudása és áldozatkészsége, a magyar paraszt szorgalma lés a föld iránt érzett szeretete, a magyar értelmiség, azok a tényezők, amelyek az elmúlt két esztendő folyamán az újjáépítés terén annyi csodát műveltek. D e éppen a béke, a nyugalom, a rend körül van hiba. Hiába akarnak a magyar dolgozók békét és nyugalmat, hogy gátak és korlátok nélkül szenteljék teremtő erejüket hazánk újjászületésének szolgálatába: a régi úri rend hívei egész mást akarnak. Nekik nem kell a nyugodt, teremtő munka. Nekik nem ke'l a falu és város dolgozó népének felvirágzása, ha azt a demokrácia adja. A maIrto: Rákosi Mátyás Párt hároméves tervet dolgozott fog ragadni arra, hogy zavarja a demokrácia^ építő munkáját, ot keltsen, hogy rossz munkát. Minden remé-gyar reakció minden eszközt meg hogy nyugta egymás elli rétegeket, eski két, ri? demokráci zette. Le; osztást, dasági és ez méltó élet lel elnyomott, kis millió koldust vők tajtékzó földosztás, de a politikai po|n:j rasztság ellen S úlyos hil a hogy as fedezésével és tásával már r e] ciót. A magya lenségei nem, nyen a hj után ú e n ____ __ti! ik ? ki, hogy begyógyítsa a háború ütötte sebeket és a mostaninak legalább kétszeresére emelje a munkások, a parasztok, az értel- ítsa a dolgozó miség életszínvonalát. Még jófor- itatja az össze- mán meg sem száradt a tinta tettü- ezen a terven, máris kezdődik ra magyar ellene a fondorlat, a fúrás. A ülőiét ve- reakció nem akarja, hogy bedőlik a föld- gyógyuljanak a háború ütötte se- ki a gaz- bek. A régi, úri rend híveinek rend alól nem kell a magyar dolgozó nép emberhez életszínvonalának javulása, a több eddig kenyér, a jobb ruha, a kulturál- Járom- tabb élet, ha azt a demokrácia eskü- adja. Ä reakció erőt merít abból, hogy külföldön is vannak szövetségesei. Sötét imperialisták, akik a saját országukban is gyűlölettel nézik a demokráciát, a nép uralmát, s akik világszerte megpróbálják, hogy báto. kítsák a haladás ellenségeit. Ezek szítják a népek közötti gyűlöle- (tet, uszítanak a demokrácia leg- íatalmasabb bástyája, a fasizmust kzétzúzó Szovjetúnió ellen. Erre V, gondol a magyar dolgozó, ami- tor május 1-én lobogó zászlóknak vidám énekszóval, százezres milliós tömegben tesz hitet a demokrácia, az emberi haladás mellett. T udatában van annak, hogy a harc, amely előtte van, még nehéz és áldozatos. De tudja azt is, hogy nincs olyan erő, mely megdöntheti a magyar demokrácia egészséges fejlődését és virágzását, amíg a munkásosztály egységes, amíg a falu és a város dolgozó népe szilárd szövetségben védi a demokrácia eddigi vívmányait és vele a magyar jövendőt. Az idei május 1-e a munkásegység, a munkás-parasztszö- vetség demonstrációja és egyben hitvallás amellett, hogy sokat szenvedett dolgozó népünk nem engedi a régi úri rend sötét híveinek, hogy zavarják azt a nyugalmat és békét, mely döntő előfeltétele hazánk ífelvi- rágozásának. Minél impozánsabb, minél fegyelmezetteb és öntuda- tosabb az idei május 1-e minden megnyivánulása, annál meggyőzőbben fog hírt adni barátnak és ellenségnek egyaránt, hogy a magyar né;> tántoríthatatlanul halad tovább a demokrácia útján, a boldogulás, a virágzás és az újjászületés felé. a szabadság munka ünnepe harmadik szabad május el- ünnepli a magyar munkás- ■ály, az egész magyar dolgo- nép, Sykor, a munkásmozgalom hetének idején csak kis cso- f°k, később azonban hosszú tcdeken kérésziül, évről-évre Ld hatalmasabb tömegekben ült fel a munkásság május lén az öt világrész városaiban, y hitet tegyen jogos követe- i mellett. Nem egyszer fordult hogy május elsején a mun- ság méltóságteljes felvonulai- ,az jumlkodó dsztályok go- {ápora i fogadta és szuronyok bégével oérbefojtották. tíiár- lfiyire is akarták azonban a Lhásmozgalom fejlődését fel- oztatni, törekvésük meghiu- ' A munkásmozgalom nem h meg fejlődésében s minden nagyobb és nagyobb sé- mutatták a munkásosztály ekoö erejét és harckészségét. *is munkáscsoportok az idők lamán hatalmas, ‘milliókat máló seregekké duzzadtak. azt igazolta, hogy a mun- °*?tály komoly politikai té- f°°é, hatalommá vált. Meg- súlya és szerepe a nemzet- Politikában különösen a tetunió — az első szocialista — megszületése következ- f \ Kivéve az imperialisták úl- Jüniogatott fasiszta Franco- 7?Zert Spanyolországban és ^szagot, ' f c* ma Európában ügyetlen sem, ahol a kormán y- z. ne lennének ott a mun- ^ztály, a két munkáspárt képviselői. Igen, a szervezett | munkásosztály ma már komoly \ politikai hatalom Európa országaiban és nemzetközi méretekben is. A munkásosztály érdekeinek figyelembevétele nélkül sem Európában, sem nem- zetközi méretekben nem lehet dönteni, nem lehet politizálni. Nálunk, Magyarországon is érezzük a nagy történelmi átalakulások kedvező eredményeit. A felszabadulás következtében végbemenő változások a magyar munkásosztály részére megadták a lehetőséget, hogy részese légyen a hatalomnak. Ez az ország, amely ezer éven keresztül kizárólag az urak birodalma volt, végre már mi — a magyar munkás- osztály — országa is. Ott vagyunk a kormányban, a parlamentben, az állam végrehajtó intézményeiben, a közigazgatásban, az ország külügyi, ipari, pénzügyi, kereskedelmi ügyeinek intézésében. A magyar demokrácia törvénybe iktatott jogokat adott a munkásoknak, amelyek lénye gbeDÚgóan megjavították politikai és gazdasági helyzetét. És ha ma még a munkásoknak az üzemekben, gyárakban és bányákban sok gonddal és bajjal kell megküzdeniük, úgy ez nem azért van, mert a demokrácia nem akarja tovább javítani helyzetüket, hanem azért, mert nem tudja ma megadni mindazt, ami életüket gondtalanabbá, szebbé és tartalmasabbá tenné. És nem tudja azért, mert a há< ai'tkedés, a gazdtttaßr /énen dilié# útjára lejt az ~ország. olyan mértéklM/i.EjnvítaÁk emel- II I"-II u ma, i;ir drums a mii nkásO^^li^BUmmmalái. A nagy változi^o^ ben a mai magyi már nem a |rjj é munkásosztály._ _ Igaz, teljes felsmoadulása me nem történt meg, de rálépett arra az útra, amely a szabadság teljes eléréséhez vezet. De nemcsak a munkásosztályt emelte pajzsra a magyar demokrácia, hanem a dolgozó parasztságot is. A fiatal demokrácia első gondja volt, hogy a földnélküli magyar parasztok javára döntse cl a földkérdést. Már az első hónapokban szétzúzta a magyar demokrácia a feudális f öld b i rto k tend szert és a nincstelen parasztoknak juttatta a földet és most, amikor az ujgazdák százezrei földet kaptak, siettéti a magyar demokrácia a telekkönyvezési, hogy végérvényesen és vissza, vonhatatlanul törvényerőre emeljük a földreformot. A telekkönyve zés lezárásával a magyar nincstelen, parasztok százezreinek _ , örök birtokába megy át a volt földesúrak földje. De nem elég csak földet adni az jgazdáknak, szükség van arral 5, hogy a magyar démokrácia | olyan anyagi támogatásban részesítse őket, hogy gyökeret verhessenek, hogy minden új- gazda erős és virágzó birtokkal rendelkezhessen. Amint az ipartelepeken szabad és jólétben élő munkásokra, úgy a falun jómódú parasztságra és virágzó mezőgazdaságra akar építeni a magyar demokrácia. A magyar köztársaság nem feledkezik meg a munkások és passziók mellett a dolgozó értelmiség, a városi kisemberek, kisiparosok és kiskereskedők érdekeinek a megvédéséről sem. A magyar demokrácia akkor lesz erős és megdönthetetlen, ha ezeknek a rétegeknek is biztos fejlődési és megerösödési lehetőséget nyújt. Alihoz, hogy ezt a nehéz feladatot megoldhassa, az kell, hogy gyors ütemben líjj áé p hlt-s ü k lerombolt országunkat. Ebből az átgondolásból indult ki a Magyar Kommunista Párt, amikor kidolgozta 3 éves újjáépítési tervét, Igenis tervszerű és átgondolt újjáépítésre van szükség, mert csak így lehet biztosítani azt, hogy az országot a népnek, a város és falu dolgozó népének és né a tőkéseknek építsük. Ezért nem véletlen, hogy az ellenség már elkezdte a harcot a 3 éves terv ellen. Azok, akik még mindig a régi világot szeretnék visszaállítani, nem akarnak tervszerű gazdálkodást, nem pediglen azért, mert jól tudják, hogyha a terv sikerül és a demokrácia gondtalanabbá teszi a dolgozók élötét, úgy végérvényesen elvesztették a csatát. A magyar dolgozó nép feladata, hogy minden akadályt elhárítson, amely veszélyeztetné a terv végrehajtásának elindítását és annak sikerét. Május elsején, amikor a magyar városok és falvak dolgozó népe, a szabadság és munka napját ünnepli, keli, hogy hitet tegyen a 3 éves terv mellett. Ugyanakkor azonban szükség van arra is, hogy ezen a napon a magyar dolgozó nép megértesse mindenkivel, akit ez illet, hogy nem engedi a 3 éves terv elgán- csolását és kész teljes erejével fellepni azok ellen, akik újjáépítés, jólét, rend és nyugalom helyett fejetlenséget es zűrzavart akarnak. Igenis, mi a nyugalom és a békesség légköréi akarjuk megteremteni az országban, mert enélkül nincs újjáépítés, nincs felemelkedés és nincs jólét. Legyen ezidén a május elseje a nagy újjáépítés, a 3 éves terv megvalósításinak hatalmas seregszémléje. Legyen ezidén május elseje a magyar dolgozó nép. a város és falu nagy és megbont hat at lar összefogása annak érdekébei hogy végre ez az ország a m gyúrok — a mngyu- kisembe —- boldog és szabad hazáj gyen. Idiua le
