Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-17 / 86. szám

fMleláífai tQyuüfyUk! ] i UJ DUIMNTÜL Uj'éépíteft országban új életet teremt a hároméra tara! A M4GTM KOMMUNISTA PÁRT DÉLDUNÁNTULI LAP 3 A IV. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM Ara 40 fillór PÉCS, 1947 ÁPRILIS 17. CSÜTÖRTÖK Halálra ítélte a népbiróság Dalnoki-Veresst, Donáth Györgyöt és András Sándort Szenfmihlí ssy Istvánt és Arany Bálintot ételfog tigtani kényszermunkával sújtották Huszonhataapos tárgyalás után rendkívüli érdeklődés mellett hir­dette ki a népbiróság külön ötös- tanácsa szerdán az ítéletet az ösz- ezeesküvők bűnperétoen. Kilenc óra 30 perckor nyitotta meg Jerikó Péiter tanácselnök a tárgyalást és miután bevezették a vádlottakat, azonnal megkezdték az ítélet kihirdetését. E szerint a külön ötöstanács bűnösnek mondta ki dr. Donáth György volt országgyűlési képviselőt, Dálnokl Veress Lajos nyugalma­zott vezérezredest, Szentmik- lóssy István nyugalmazott ve­zérkari őrnagyot, András Sándor nyugalmazott vezérőrnagyot, Szentiványi Domonkos rendkí­vüli követ és meghatalmazott minisztert, Arany Bálint gépész- mérnököt, Kiss Károly műszaki tanácsost és dr. Héder János magántisztviselőt az 1946:VII. t. c. 1. §. 1. bekezdésében üt­köző bűntettben és ezért dr. Donáth Györgyöt, Dálnokl Ve­ress Lajost és András Sándort kötéJáltall halálra, Szentmlklóssy Istvánt és Arany Bálintot élet­fogytiglani kényszermunkára, Szentiványi Domonkost 14 évi fegyházra, Kiss Károlyt 12 évi fegyházra és dr. Héder Jánost 11 évi fegyházra ítélte. Bűnösnek mondotta ki a kü­lön ötöstanács Berkó István ve­zérkari alezredest. Sóvári Tiha­mér vezérkari ezredest és Fü- löp József vezérkari ezredest az 1946. évi VII. törvénycikk 1. §. második bekezdésébe ütköző bűntettben és ezért Berkó Ist­vánt 8 évi minimális tartamú kényszermunkára. Sóvári Tiha- mért hét évi minimális tartamú kényszermunkára és Fülöp Jó­zsefet hat évi minimális tarta­mú kényszermunkára ítélte. Végül bűnösnek mondotta ki Várkonyi László vezérkari őrna­gyot az 1946. évi VII. törvény­cikk 8. §.-ba ütköző vétségben és ezért egy évi fogházra ítélte. Várkonyi László kivételével az elítélt vádlottakat még poli­tikai jogaik gyakorlásának 10 évi felfüggesztésére és vagyo­nuk elkobzására is Ítélte. Majoros János gépészmérnök ügyében a különtanács hatáskö rénekhiányát. állapította meg és úgy határozót, hogy Majoros ügyét érdemleges elbí­rálás végett a népbiróság ren­des tanácsához teszi át. Az ítélet rendelkező részének kihirdetése után Jankó Péter ta­nácselnök az ítélet indokolását is­mertette. indokolás s Az elítéltek a hatalom átvételére törekedtek Az ítélet indokolása szerint a főtárgyaláson elhangzott, a lénye­get érintően egyöntetűnek mond­ható vallomás alapján ez a hetes társaság bizonyos célkitűzéseknek maga eltőt tartásával az éppen érvényesülő politikai erőtényezők befolyásolásán keresztül a hata­lom átvételére törekedett. A pép- bíróságnak a nyomozati adatokon túlmenően, a vádlottak főtárgyalá- sán elhangzott vallomás alapián egyéb adatok is állnak rendelke­zésére. A vádlottak a felszabadulás utá­ni viszonyokkal szemben elégü- letlenséget, bizonyos változtatni akarást éreztek. Kezdetben ez az állásfoglalásuk bizonyos ta­pogatózó, felmérő, Informatív jellegű tevékenységre szorítko-, zott, később azonban már Do­náth György Tévén 1946 tava­szán határozottabb formát öltött. Ez a határozottabb forma preg­nánsan jelentkezik a Donáth ál­tal 1946 nyarán készített, hat gépírásos oldalt kitevő elaborá- tumban. A vádlottak egyöntető vallo­mása szerint ezzel a hat olda­las elaborátummal szemben a társaság tagjai részéről semmi­féle ellenvetés nem nyilvánult meg. Ezen felül A hat vádlott által elvi alapul elfogadott dolgozat leglényegesebb ami nyilvánvalóvá teszi, hogy ez ellentétben állt az 1946. évi első törvénycikkben lefektetett állampolgári jogegyenlőséggel. Az indokolás továbdlb részében hangsúlyozza a népbiróság, hogy a vádlottak célkitűzése a minden­kori politikai helyzethez képest adódott. Ugyancsak a vádlottak vallomásából megállapítható, hogy a katonai szervezkedés azt a célt szolgálta, hooy eszközként szerepeljen adott pillanatban ah­hoz, hogy a mai demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság helyébe a lehető ségekhez képest valami mást ültessenek. A katonai szervezet létesítése ki­fejezetten tervezett akciójuk alá­támasztásának célzatával létesítte- tett. A katonai szervezkedés el­határozása kifejezetten közösségi vonalon történt. Tildy Zoltán: Nem a szolgák és utak országát akarjak felépíteni, hanem a dolgozókét Budapestről jelenti az MTI: Tildy Zoltán, a magyar köz­társaság elnöke és hitvese szer­dán délben megtekintette az El- zett lakatárugyár váci-uti telepét. A köztársasági elnök és kísérete az üdvözlés után tüzetesen meg­tekintette a lakatgyár egyes üze­meit, behatóan érdeklődött a munkamenet, az exportlehetősé­gek és a termelési eredmények iránt. Végigjárta a gyár szociális berendezéseit, majd Tésztvett a gyár dolgozóinak a kultúrházban rendezett bensőséges hangulatú ünnepségén, Tildy Zoltán köztársasági el­nök válaszbeszédében örömének adott kifejezést, hogy a külföld­ről hozzánk érkező látogatók egyöntetűen állapítják meg, hogy az európai országok közül mi járunk elől az újjáépítésben és minden külföldi a csodálat hangján szól a magyar nép él- niakarásáról. Az újjáépítés ed­digi sikereit elsősorban a dol­gozó millióknak köszönhetjük, Vannak azonban még elégedetle. nek és zúgolódók, akik* lekicsinylik a demokrácia alko­tásait és ezieík legfőképpen azok köréből kerülnek ki, akik sem a szellem erejével, sem fizikai munkával nem járultak hozzá az újjáépítés munkájához. A demokrácia ellenségei nem tud­nak belenyugodni abba, hogy mi komolyan vesszük az emberi jo­gokat és nem akarunk többé jog­talan és megalázott dolgozókat látni. Nekünk olyan országot kell teremtenünk, ahol szellemi és fi­zikai dolgozók egyaránt otthon érzik magukat. Nem a szolgák és urak országát akarjuk felépíteni, hanem a dol­gozókét. Az egyenlő emberek szabad or­szágát akarjuk és meggyőződé­sünk, bogy hamarább épül fel aiz ország, mint azt a hitetlenkedők és kétkedők gondolják. Amit a vádlottak cselekedtek, az a demokratikus államrend, majd a demokratikus köztársa­ság ellen iránult. A büntetések kiszabásánál a népbíróság az egész vonalon je­lentős súlyosbító körülményként mérlegelte azt, hogy a vádlot­tak támadása a fiatal demokra­tikus magyar államrendet akkor érte, amikor egy háborúból, amelybe bűnös elhatározások r'. - r„j0i vitték bele, vesztesként kikerül- ^Allaraolf 1 ykövíé is ven a haboruvesztesnek, az or- E-gyesuu ^ ___ Sz tálin fogadta Marshall amerikai külügyminisztert Moszkvából jelenti az AFP: Sztálin kedden este 10 órakor fogadta Marshall amerikai kül­ügyminisztert. A megbeszélésen nésztvett Molotov szovjet kül­. , . . . , .. , I A külüavminiszteri értekezlet S? kleben ágy /».«..go. .»'«■ donítanak a találkozásnak. ki­tartalma, hogy az 1945. év őszén' tartott nemzetgyűlési választást ki-[ fejezetten akiként minősíti, mint' amely csupán arra lett volna jó, hogy a választók többsége a Kis­gazdapártra való szavazással a fennálló rendszerrel való ellenőr­zését juttassa kifejezésre. Ezen felül Horthy Miklósról, mint ide­gen fogságban lévő alkotmány as államfőről emlékezik meg. Október 16-nak történelmi je­lentőségét főként abban látja, hogy a jogfolytonosság és az államrend megszemélyesítőjét, az államfőt kiszolgáltatta a né­meteknek. A vádlottak minden to­vábbi különösebb indokolás szüksége nélkül teljes bizonyos­sággal szembehelyezkedtek a de­mokratikus államrenddel és a demokratikus köztársasággal. De ezen felül ennek a hetes tár­saságnak a tagjai valamennyien előbb-, vagy utóbb tagjai voltak, illetve lettek az úgynevezett Ma­gyar Testvéri Közösségnek. A Magyar Testvéri Közösség nevű társulásinak legelsőrendü célkitű zése a magyar fajnak a hatalomra- jv itatása Magyarországon. Nem kétséges, hogy a hatalomra jutta- tottakkaí szemben a hatalomra nem jutottak mindenféle vonat- . kozás'ban hátrányosabb helyzetben a vádlottak azt is vallják, hogy i keH h legyenek. en«ek az elaboiátumnak az elvi j ' .... .. alapján állottak, azt hallgatóla- A hatalomra íutlatandokai faji gosan elfogadták. 1 ismérvek szerint hatarolták el, nek súlyos hátrányával és ne. hézségeivel, sőt ezen felül nagy tömege az előző rendszer lelki mételyezettségével küzd. A vádlottak az ítéletek ellen fellebbeztek. emelik, hogy a találkozót Marshall kérte és ebből arra következtetnek, hogy a külügyminiszter ettől a köz­vetlen beszélgetéstől várja a külügyminiszterek értekezletén felmerült nehézségek elsimitá­A két államférfi egyébként már régóta ismeri egymást. Washingtonból jelenti a Reuter Az amerikai távbeszélő alkal­mazottak bérharca második he­tébe lépett. A 340.000 alkalma­zottat képviselő bizottság' ked­den este elutasította a döntőbí­róságra vonatkozó javaslatot. A népbíróság külön ötös tanácsa megkezdte Holly Gábor volt újságíró és társainak demokrácíaellenes bűnügyét Az orosz hadsereg elleni terrorcselekmények végrehajtására készüllek és a köztársasági államforma megdöntése után a királyság kikiáltóvá' tervezték honvét­Budapestről jelenti a MOT: A népbiróság külön ötös ta­nácsa szerdán kezdte tárgyalni Holly Gábor volt újságíró és tár­sainak a demokráciaellenes bűn­ügyét. A vádirat szerint Holly Gábor volt ujságiró és Vattay.Vajkay Zsolt elektro­technikus mint vezetők társaik­kal polgári és katonai szerve­zetet állítottak fel még 1945- ben azzal a céllal, hogy az orosz haderő mögött partizán­tevékenységet fejtsenek ki, ter­rorcselekményeket hajtsanak végre és propagandát indítsa­nak a Szovjet ellen. A szervezésnél azt a mesét ta­lálták ki, hogy a mozgalom mö­gött Vörös János vollt delmi miniszter áll. Felállították a 2. Rákóczi lö­vész zászlóaljat és úgy akar­tak fegyverhez jutni, hogy orosz katonákat támadnak meg és fegyverüket elveszik. Terv­be vették a magyar fővárosban felállított orosz katonai emlék­művek lerombolását is. Ez a szerverek edés már 1945-ben meginduK és 1946 márciusában kapcsolódott be Vattay-Vajbai Zsolt. Ettől kezdve a szervezke­dés újiaibb célokat tűzött ki ma­ga elé és pedig elsősorban a köz­társasági államforma megdönté­sét és a királyság kikiáltását. Terveik között szerepelt vezető államférfiak elfogása, akiket gróf Sigray és Mindszenty Jó­zsef hercegprímás somogyme- gyei birtokán akartak őrizni addig, amíg kiszabadítják az internáltakat és ezek felhasz­nálásával egyesülnek a jugo­szláv Mihajlovics tábornokkal és együttesen megindulnak Bécs irányából a főváros el­len, hogy a hatalmat átvegyék. A szervezet tagjai esküt tettek ia szent koronára és a királyság­ra. — A szerdai napon a vád­lottak kihallgatása folyt és ez minden valószinüség szerint még csütörtökön folytatódik, de ak­kor már a tanuk kihallgatása is megkezdődik. __ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom