Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-18 / 87. szám
trj DUNÁNTÚL 1947 ÁPRILIS IS í 2 Á mezőgazdaságot közelről érintő hales- iparok államosítását kéri a N B az illetékes kormányszervektől IA hároméves terv keretében gőzfürdő létesítését kéri a várostól — Részletesen foglalkozott a Megyei Földhivatal munkájával — Javasolja a mezőőrök létszámának felemelését és magasabb fizetési kategóriába történő sorozását Csütörtökön délelőtt a városháza kisgyűlési termében ia Nemzeti Bizottság kéri Rezső elv- társ elnöklete mellett ülést tartott. Napirend előtt, — aiz előző nemzeti bizottsági ülésen elhangzott felszólalásokkal kapcsolatban dr. G a r a d n a y 'Béla tanácsnok ^ — a város közellátási ügyosztályának vezetője számolt be és adott igen értékes felvilágosításokat a tejellátás terén mutatkozó visszásságokról. A jelenleg érvényben levő rendelet értelmében ugyanis az a helyzet, hogy jólehet bőséges tcjbehozia- talra lehetne számítani, a termelők nem tudják a várod dolgozók szükségletét kielégíteni, mert a rendelet értelmében tökéletesen ki vannak szolgáltatva a kapitalista ösz- szetételü és érdekeket védő TETEOSz. illetve OMTK-nak. A szigory megkötöttség mellett tehát hiába van bőséges tej a termelőknél, azok nem kerülhetnek a városi fogyasztókhoz, mert nincs rá mód és lehetőség. Mindezen bajok megszüntetése érdekében a közellátási kormány- biztos indítványára, melyet Ga. radnay tanácsnok terjesztett elő, a Nemzeti Bizottság úgy hiatáro. >zott, hogy felirattal fordul a közellátás- ügyi miniszterhez, kérve: sürgősen tegye szabaddá a tej árát és forgalmát. Ezután napirendi első pontként S z ii c s József elvtárs terjesztett be javaslatot a Megyei Földhivatal munkájának felülvizsgálása tárgyában. Ezzel kapcsolatban m gjelent az ülésen Boda Géza dr. tanácselnök. a Megyei Földhivatal veizetöje, aki részletesen beszámolt az eddig elvégzett munkáról. Baranya élen jár a iöldrelormmal kerpcsotatos munkálatot* terén Mindenekelőtt egy általános képet nyújtott a földreformról baranyai vonatkozásban. — Ezek I szerint Baranya 326 községéből mindössze 6 község volt, amelyiket nem érintett a földreform. Ezekben a községekben sem elkobozható földbirtok, sem pedrg igéhylő nem volt. A 320 baranyai községből te- Ickkönywezve van 08 község. Az egész ország területén te- Iekkönyvezeft 227 községnek, tehát több, mint a kétharmadáé a baranyai községek teszik ki. Ezenkívül telekkönyvezésre készen áll 47 község. A műszaki munkálatok feldolgozását 157 községben fejezték már be, így Baranya első helyen áíl a földreformmal kapcsolatos teendők elvégzése terén. A földreform által érintett 320 községből 160 magyar, 140 pedig német lakosságú. A 160 magyar községből mindössze 9 van még hátra, ahol el kell végezni a szükséges teendőket. A sváboktól lakott 140 községnél az a helyzet, hogy ezek közül rm'ndezideig mindössze 2° községben történt meg a kitelepítés. ami nagyrészt hátráltatta a földreformmal kapcsolatos munkálatok befejezését. Mind ezek ellenére, — már ezekben a községekben is kb. a jövő hónap közepéig elkészülnek a munkával. Ácsokban a községekben, ahol a kitelepítés nem történt meg. — ott már IS köz. sédben elvégezték a megváltott földek t 'ek könyve zés át. A telekkönyvezésiéi azonban még nincsen befejezve a földreform nagy munkája — folytatta beszámolóját Boda Géza tanácselnök. zct a Földhivatal hatáskörébe tartozó telepít.ügy élők munkájánál? Köztudomású ugyanis, hogy a telepfeliigyelők, — akiknek javarésze nvugatos tisztekből került ki, — a telepesek kárára dolgoznak és a sv.ábság előnyös helyzetbe juttatásét segítik elő. Boda tanácselnök válaszában kifejtette, hogy jóllehet a telepfelügyelőket az Országos Tanács helyezte be állásaikba, mégis konkrét visszaélések megállapít tása esetén, — saját felelősségükre már többet eddig is leváltottak. Tekintettel azonban arra, hogy Baranya 320 községére mindössze 22 telepfelügyelő van beosztva, már maga ez a stzárn. is igazolja, hogy nem képeik-1 úgy ellátni munkájukat, ahogyan kellene. Ezután Schuller Zoltán dr. elvtárs* terjesztett be javaslatot a műtrágyagyártás és behozatal, az állati oltószerek gyárfásának államosítására, valamint a gépolaj forgalombahozaialának ellenőrzésére vonatkozólag. Részletesen megindokolta, hogy nemzetgazdasági, de szociális szempontból is milyen nagyjelentősége van ezeknek» a mezőgazdaságit generaliter érintő ku!cs- iparoknak az államosításra. — A javaslatot a Nemzeti Bizottság .egyhangúan elfogadta « ennek érdekében az illetékes kormány, szerveknél a megfelelő lépéseket, a legrövidebb időn belül megteszi Beszélt ezután Schuller elvtárs a mezőőri kihágásokról, melyek okát főként abban látja, hogy egyrészt kevés a mezőőr, másrészt ninfesenek felszerelve a megfelelő védelmi eszközökkel. Indítványozta, hogy a Nemzeti Bizottság fordo'jón a város tanácsához, emeljék fel a mezőőrök számát, a belügyi kormánvizatot pedig kérjek, tegye lehetővé, a mezőőrök fegyverrel történő ellátását. Ezzel kapcsolatban Szűcs elvtárs hangsúlyozta, hogy . miután a mezőőrök számára túlalacsony fizetési kategóriát állapítottak meg, kérje a Nemzeti Bizottság számukra a fizetésrendezést, mert teljesen lehetetlen vakmi, hogy 180-200 forintból egy család meg tudjon élni. mikor az egy magányos ember számára sem elegendő. Az elnöklő Kéri Rezső elvtárs indítványára hozzájárult a Nemzeti Bizottság annak a javaslatnak a város vezetőségéhez történő előterjesztéséhez is, mely se érint: a város létesítsen a Balokánv- fürdő területén ingyenes strandfürdőt a dolgozók számára, úgyszintén a város különböző helyein állítson fel négy tnss- fiirdőt, hogy a munkából hazatérőknek alkalmuk és mód juk legyen felfrissülést és üdülést nyerniük. Indítványára kéri a Nemzeti Bizottság azt is, hogy' a város a hároméves terv keretében gőzfürdő létesítését, illetve építését határozza el. Egy rendelet és ami mögötte van Prológus: Az ember kiváncsi és szeretne a jövőbe látni. Fiz a jövő titkait fürkésző vágy soka, kát nagy művek aklotására, tudományos elméletek kidolgoz«, sána ösztönöz. Sokakat azonban dezés, leltározás, becslési mun kálatok. Itt az a haj, hogy özeknek1 a munkálatoknak iaz elvégzésére kevés a munkaerő. — Mindössze négy tisztviselőt állítottak erre a vonalra. Ez természetesen igen k vés, Ina f i g y el e mb e v essz ük azt, hogy egy’ ember naponta 7—,10 ház leltározását képes csupán elvé gőz ni. A felső vezetés most próbái valami anyagi fedezetet teremteni arra, hogy ezekn ek a tisztviselőknek a létszámát felemelhessék, mert különben hosz. jött Petrovics Julia 19 éves pécs- bányatelepi cigány leány, aki megígérte, hogy lerántja a leplet a jövendőről. Ám az istenek titkaiba férkőzni nagyon n.héiz. A látnok közölte PánczéInéval, hogy csak úgy tud jósolni, ha értekeit, aranynei,mijét egy párna alá rejti. De a jövő tudása mindent : megér. 'Pánezé!né eleget tett a ■cigánylány kérelmének. PetTOvics Julia eltávozásakor az értékeket magáhozvette. TI. fejezet: Úgy látszik, Pán- czélnc bonnija megsokszorozta szú évekig eltartana munkájuk.) Petrovics Julia képességeit. Ger- Szücs elvtárs kérdést intézett. gelics Métyásné pécsi lakosnak Boda tanácselnökhöz, mi a hely-' megmondotta, hogy fogságban egy fövendőmondó cigány elfut a törvényszékig Batyut akart „szenteltetni“, — egy évi börtönre ítélték levő fiát Jóskának hívják. A fia után vágyódó anya ezután már fenntartás nélkül hitt a leánynak. De a tudásért ar< áldozatot be kell mutatni. Petrovics Julia közölte Gergelicsnével, hogy minden értékét batyuba kell kötnie, hogy ezeket megszentelhesse és Pécs városa körül végigvigyc A hiszékeny anya beleegyezett. Petrovics Julia olyan alaposan körülvitte“ a batyut, hogy visz. szavinni elfelejtette. Biztosan el- szédiit a „körözésben“. III. fejezet: Pál Rozália háztartásbeli aikalmaizott ezekután a csodatételek után nem kételkedhetett Petrovics Julia képességében. Az ügyes jós kérésére ő is batyuba kötötte értékeit — és ő sem látta viszont azokat. Epilógus, A pécsi törvényszék azonban nem hitt Petrovics Julia ragyogó tehetségének. Egy rendbeli csalás, egy rendbeli lopás bűntetteiért és egy rendbeli csalás vétségéért egy évi börtönre ítélte. Ki tudta volna ezt megjósolni? csak a jósnőhöz csábit el. I. fejezet: Pánczél Lajosné pécsi lakos is szert tte volna tudni, hogy mi vár rá a titokzatos és Hiányzanak még; a házhelyren-; rejtelmes jövőben. Éppen kapóra Van a magyar társadalomnak egy rétege, mely helyét keresve tétován bolyong a" demokráciában. Ez a kispolgári réteg, mely képzelt „úri“ rangját elvesztette és osztályöntudat nélkül, vezető nélkül, helyes érdekeinek felismerése nélkül a demokráciával «izemben közönyös — még gyakrabban ellenséges magatartást tanúsít. A kispolgárok nem látják, hogy helyük ott van a munkások mellett, akikkel együttdolgozva, saját jobb jövőjüket is ki tudnák harcolni, ök „nem szimpatizálnak“ a proletárokkal a nyomortanyák felett csak könnyeket ejtenek, de nem lendül kezük és agyuk a sc- gités, a javítás felé. Kétségtelen azonban az, hogy ma a tisztviselők, a kistisztviselők nagyon kevés fizetésért dolgoznak. Életszínvonaluk a háború előttihez viszonyítva rendkívül alacsony. Jövedelmük a legszükségesebbre — élelemre, lakásra, villanyra — elég, — ha ugyan elég. Váratlan esemény, születés, házasság, betegség, halál már felborítja a szerény költségvetést. A 4Ó-es évek elején alakult meg az Országos Tisztviselői Bctcg«egé!yezési Alap, — az OTBA, hogy a tisztviselők OTI-.ia legyen. A munkásbetegségi biztosítástól eltérően azonban csak az orvosi' kezelést biztosítja tagjainak és ez, — a,, drága gyógyszerek mellett — elvesztette jelentőségét. És rnig a kispolgárság közönyös a demokráciával szemben, addig a munkások tudják, hogy a kispolgárok is áldozata: a fasizmusnak és igyekeznek sorsukon javítani. Molnár Erik elvtársunk, a munkásság bizalmából kinevezett népjóléti miniszter tudja és ismeri a kistisztviselők szomorú helyzetét. Eizért született meg március 31-én 73.100 1947. számú rendeleteí amely az OTBA tagok részére 50 százalékos gyógyszerkedvezményt biztosított. A rendelet kihirdetésének napján, március 31-én tépett életbe. Azonban * gyógyszert vásárló 'tisztviselők megdöbbenve vették észre, hogy a rendeletet egyetlen gyógyszertár sem teljesíti. Hogy miért? Ezt nem tudjuk. Ennek kivizsgálása az illetékesek feladata. Mi csak levonjuk a következtetést: lássa be a kispolgárság, lássák be a tisztviselők, hogy saját társadalmi osztályuk nem képviseli az ő érdekeiket. (Hiszen a gyógyszerek többségükben polgári származásúak.) A polgárságnak rá kell jönnie arra. hopv nagyobb darab kenyeret, jobb módot csak a demokrácia boldogulásáért harcoló, jobb, életsizinvonalért küzdő, államépítő hároméves terven dolgozó munkásosztállyal együtt tud elérni. Kétezer új foldüiSvesszeveffeezet kapcsolódik be a szövetkezeti munkába A Földművesszövethezeteh választmányi ülése határozati javaslatot fogadott el a vagyontárgyak juttatásával kar csőt atos kérdéshen Az új szövetkezeti törvényjavaslat nemzetgyűlési megszavazás után a Földinűvesszövctkeizetek mozgalma még inkább erőteljesebbé vált és most megtartott vármegyei választmányi ülésen Iközcl 100 földművesszövetkezet .Váli-Rzt mányi tagja köszöntötte az új szövetkezeti törvényjavaslat elfogadását. Moharos József a Földműves, szövetkezetek Orsz. Központjáénak kiküldötte tájékozhatta a választmányt és. mélyen megvilágította azokat a kötelességszerü feladatokat, melyeket csak fegyelmezett., összefogó és önzetlen munkával lehet majd megoldani. Az új szövetkezeti törvény folytán az egyé forró sző vétke- «éti munkába 2000 földműves- szövetkezet kapcsolódik be, melynek hatalmas erkölcsi és szövetkezeti súlya igen nagy biztosíték lesz a nemzet gazdasági vérkeringésének egészséges szövetkezeti kiépítésiben. A 3 éves tervgazdálkodás sző, vetketzefi programját ismertette ezután, melyet igen nagy tetszésnyilvánítással fogadott a hiallga. tóság. A szöv.tkezcti ■együttműködést hangoztatta, komoly pilléreket jelölve meg a 2060 földművé,sszövetkezetet, melyet nem a tőke érdekeltség, hanem a nemzet szegény parasztjainak szövetkezeti törekvés keltett életre. A íöldmüvesszövetkazetek jövőbeni terveiről és kiépítéséről beszélt, melyek mind inkább meg erősítették a hitet arra vonatkozólag, hogy termelő parasztságunk nagy szerepet fog biztosítani majd magának abban, hogy termelvé- nyeit szövetkezeti alapon önmaga értékesítse, termelését és mezőgazdaságunk átállítását pedig nem a kényszer, hanem a termelés helyes érdekeinek felismerése folytán önmaga fogja kívánni. Gerzovjts József m «Tógazdasági mumkafrl-ügyelö tárgyilagos, őszinte szavai úpv hangzottak, mind mikor egy földműves polgártárs szól paraszt társaihoz. Vörös László UFOSz megyei titkár, majd Dombóvári Imre vár. megyei ügyvezető tájékoztatása után a választmány egymásután fogadta cl a határvati javaslatokat. melynek legkiemelkedőbb egyike z volt. hogy . a választmány kéri a Megyei Földhivatalt « vonatkozó Vendeletek értelmében a földművesszövetkezetne k juttat and ó vagyontárgyak kérdésében a juttatási határozatot adja ki. Megelégedett arccal távoztak a választmányi tagok, mert érezték, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom megerősödött tartalommal megy és dolgozik tovább. Felépítik a Lánchidat Május elsején Budapesten kiállítás nyílik meg. Ezzel kapcsolatban a közlekedési minisztérium meg kezdi a Lánchíd újjáépítését szolgáló társadalmi mozgalom megszervezését. Április 27-én a köztársasági elnök összehívja az újjáépítési mozgalom 48 tagú elnöki tanácsát, Gerti elvtárs pedig megalakítja az 1848 tagból áfló végrehajtási bizottságot. Ebben részt- vesznek a Kossuth híd emlékéremmel kitüntetett építői és a Szabadság hid mérnökei és munkásai. A Lánchidat a tervek szerint elkészültének 100-ik évfordulóján, 1949 november 13-án ad" ják át a forgalomnak. -
