Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-29 / 96. szám
apssss » ÜJ DCNÄNTÜC A szlovákiai magyarok már dolgozni szeretnének, <*e ci Földhivatal lökésről sem gondoskodott számukra Kran ez Pál elvtárs meglátogatta a betelepítettek falvai* Vasárnapi számunkban röviden beszámoltunk arról, hogy Knancz ^fár» nemzetgyűlési képvi- *elö, Laky István rendőrfőkapi- tany és Kollerné megyei nőtit- wr végiglátogatták a Kisjakab- 'alvára, Magyarbólyba és Vil- 4®yba érkezett szlovákiai magva tokát A segitőrntinka azonban ezzel ®em ért véget: szombaton dél- után Krancz elvtárs és Kollerné '“’társnő Mais községbe látogat. a* el, hogy az ott elhelyezett Telefow; 1*HU. ' ««Telftvétel i á e. 10—1» '•edden—szerdán április 29—,ü> Csathó Kálmán nagy sikerű Magyar vígjátékénak uj kópiáj , Faszer is csemete ■ ^szereplők • lévőt P6J Szörényi ív«, Somlay Artúr, Dénes György Kiégései és: Montgomery és mrad* ^ JÖN: Fred Äs Imre Sgész évben íarsam 'hradokal Budapesttel egv •dőben Tiitotjuk be Előadótok: "étkernap é, 8, Ya*árnap i, 6, 8 Vasárnap d. e. % tf-kor Matiné fáik. IPOUO — Tel 20-46 Tel,: 20-46 Kedd— szerda, április 29—30 ^ tárfiai bátorság, a bajtársi hü- ség és egy áldozatos nagy szerelem hőskölteménye & flotta gyón Mindenek felett! í,v irgalma felvételek a tenger- sJaltiárók harcairól 1'ísrrrnplők : George Mgrpky, Pot O'Brien, Jan» Wyatt, Jackie Cooper jTíadások d. u- 8 és 8 Arakoi UJWftJU*l«fcz felelőn 1 S8-C* Keddtől—vasárnapig' Prilis 29—30, május 1—2—3- > A színes film uj csodája MOPEX film eiszaiiaH Keleti mesejáték >**r*pben : Marla MontSZ Pr|k* nary teeboikoior sztári °* John Hall. «* ui oagy j,. szerelmes színész' 'indéri .ztoek, mesebeli hangú 1st, bátor kalandok, édes háremtitkok p un 11 1 —. . . .1 »•*— 1'“'adások kezdete hétköznap ,fél 9 óra. vasárnap d.ú ü'11» d. u. fél 9, fát 6, fél 8 no'Pnap d. u fél 4, fél 8 és fel 8 órakor. Legkéte eWb j cs»éiküa böftöu JÖN Kezű László s*»mélv«* > féllópte szlovákiai magyarok panaszait ■ meghallgassák, elhelyezésük módjáról meggyőződhessenek. # Por üstzik a levegőben, szekerek zörögnek hazafelé az utakon, mikor Krancz elvtárssal és Kollerné elvtársnővel benyitunk az első kapun, abba a házba, ahová szlovákiai magyarokat helyeztek el. Az udvaron még bútordarabok vannak, öreg sublót áll a kapu közelében. Apa és fia éppen egy ágyat- állítanak össze, a belevaló dcsfzkát fűrészelik. Guttrei Kálmánt és szüleit költöztették ide, Szlovákiában nyolc hold földjük volt, de béreltek is még mellé A ház, ahová most kerültek volksbundista svábé volt. a gazda a nvila,sokkal nyugatra menc kült. Azóta sem jött vissza. Az elhelyezkedéssel meg varrnak elé gedv-e, el is hoztak magukkal mindenüket. A. kitelepítő hatóságod npm voltak gorombák, ilves. xrti csak kivételes esetekben for', dúlt elő. Az asnzony is beleszól ;i beszélgetésbe: — Alig várjuk, hogy dolgoz- hassunk. Nem akarunk se«n- nőből élni, magunk akarjuk megtermteni azt, amire szükségünk van. Knancz elvtárs érdeklődik mindenről, Kollerné taz asszonyoknak ad tanácsot. Búcsúzóul az útbaigazítás: ha valami panastzuk van. forduljanak a Kommunista Párthoz: amiben segíthetünk', segítünk’ Bora Vilmos családját keressük fel ezután. AlsóHzecvrrő! kerültek ide, de nagy baj van az elhelyezők közül. A 365-ös házat jelölték 'ki neki lakhelyül. — Családjuk bét tagból áll, de, a sváb a hatalmas házból csak két szobát akar átengedni nekik. A svábok miaguk összesen hárman laknak a házban, de mindannyian kü’ön szobában. Eddig a magyarok közül ketten nem tudtak elhelyezkedni, kint alusznak a szabad ég alatt. Az ólakkal is bajok vannak. A sváb gazda inkáb egy ludat helyez el egy ólban, de sehogy sem akar a szlovákiai magyar állatainak helyet adni. De nemcsak a sváb hibás, hibás a Megyei Földhivatal is. Mig a svábok ilyen bőséges lakásáldásban részesülhetnek még mindig, a magyarokat több esetben elhagyott, régóta lakatlan, ajtó-ablak nélküli házakba jelölik ki. A betelepítő bizottság pedig ilyen esetekben telhetetlen, mert a házakat a Földhivatal jelöli ki. Ezután az UFOSz elnökét és jegyzőjét keressük fel. Krancz elvtárs mindkettőjüket felvilágosítja: az UFOSz-nak és a község; elöljáróságnak is joga, de nem- esnk joga. hanem kötelessége is, hogy ilyen esetben erélyesen közbelépjen és biztosítsa a szlovákiai magyarok jogainak érvénye sitését. Az UFOSw elnöke még azt is elmondja, hogy mikor a házba magyarokat be akarták helyezni, megjelent Szigeti felügyelő úr, — aki egyébként „vitéz“ — és a behelyezést megakadályozta. A telepfelügyelönek a megyei hivatalból kiküldött Boda Géza a következő utasítást adta: — Ne avatkozzon bele a dolgokba. csak az íráshoz alknlmaiz- kodjon.J Azt pedig a falu lakossága is jól tudj«, mit jelent az, ha valakit kérvénnyel kell valahová beköltöztetni. Hosszú beteket, addig pedig nem lakhatnak a szlovákiai magyarok em- bcrlelcnül rossz körülményei között. Krancz elvtárs itt is megadja az utasítást, éjfél körül jár már az idő, mikor hazafelé indulunk. A szlovákiai magyarok hálás kéz- szorítással búcsúznak. Jól esik érezniük, hogy van, aki vigyáz rájuk, van, aki segítséget nyújt minden ügyos-biajon dolgukban. (a. t) Pécsi ianonc és háztartási alkalmazott megrázó szerelmi drámája Sem házasodhattak össze — együtt köveitek et öngyilkosságot Á vasárnapról hétfőre virradó éjjel P á 1 Lajos kisbicsérdi kertész, mivel lekéste a vonatot gyalog indult hazafelé a sínek" menten. A- Megyeri kitörőtől vagy 400 méterre — borzalmas látvány tárult elé: egy fiatal lánv holtteste feküdt « síneken. — A lány karja le volt vágva, a fej elgurult a testtől. Nem messze tőle egy fiatal férfi holtteste feküdt, rgjnek a karja is le voit vágva a feje alighogy a nyakon lógott, véres húscafat volt csak A fiú ijedten visszaszaladt Pécs re. rendőrért, rögtön kiszállt a központi ügyeletről a bizottság hogy megállapítsa, nü történhetett. Megrázó szerelmi dráma bontakozott ki a nyomozás során. — Tóth István 18 éves tanonc, egy pécsi mozdonyvezető fi«, beleszeretett Putz Katalin 17 éves kis háztartási alkalmazottba. A 18 éves fiú és « 17 éves lány össze akarlak házasodni, de a szülők ezt ellenezték. A két elkeseredett gyerek elhatározta, hogy közösen öngyikos lesz. Ahogy a rendőri nyomozásból rekonstruálni lehet, az történt, hogy lefeküdtek ;i sínre és várták h vonatot. A kislány « mellén levő keresztet szorongatta, meri a levágott kezében megtalálták a láncot és a keresztjét. Elrobogott a 11 órák Pestre tnenö vonat, ez véghez vitte « két szerelmes szörnyű elgondolását. A lány rögtön meghallt, de a fiú még > szenvedett. Mig a kisbicsérdi kertész rendőrért rohant, közben jött egy tehervonat, ennek * kezelője is észrevette a sínen fekvő hullákat. Megállította a tehervonaíot, amin véletlenül egy katonaorvos utazott, aki rögtön megállapította. mi történhetett. A rendőrség nagy apparsussul nyomozott az eset városszerte megdöbbenést keltett. Törvényszék! hírek » m 1 11 m ILL'!!.'! '""'VÜL............" ...... »■«' A pécsi törvényszék egycsbi- ’■ rója , Szieberling Dénes és Gö dÖny Józsefné pécsi lakosokat lopás vétségéért egy-egy havi fogházbüntetésre 'félte. Az elmúlt héten tárgyalta a népbirnság Barátb lános biliárd-’ gyulai kereskedő árdrágitási ügyét. .‘X tárgyalás során megállapítást nyert, hogy Baráth árdrágítást nem követett el. éiezért a bíróság őt a vád és következményei alól felmentette. Baranya megye telepeseihez, új gazdáihoz! A legutóbbi hetekben megmozdult a reakció az új gazdák, (telepesek) ellen. A Földbh «falban megbúvó cs telepfelügyelői köntösben me ködő reakciósok munkába kezd tek, oda azután még csatlakozik a „Független Kép“ is. „V3mi sarok“ cím alatt együtt támadja a telepeseket és az ú jgazdákat. Támadja a kitelepítő szerveket, leltározó és mentesítő bizottság okát, Minek ez a vehemens támadás? Miért nyugtalankodnak annyira? Miért sürgetik a magyar t telepesek kitelepítését? Tudjuk miért! Azért mert a reakciónak az a célja, hogy bizonytalanságban tartsa a telepeseket, új gazdákat. De nem akarnak nyugtalanságot a volksbundistáknak. Nem tudják elviselni, hogy a kitelep ítő szervek bizonytalanságban tartsák a volksbundoeokat; nem akarják hogy a volksbundosok helyébe Szlovákiából áttelepülő magyarokat lehessen elhelyezni a volksbund házakba Hanem a zt szeretnék, hogy a régebben telepített magyarokat telepítsék ki. Olyan propagandát terjesztenek, amellyel már jóelőre az a céljuk, hogy ellentétet szítsanak magyar és magyar körött. Ez nem fog sikerülni, mert a telepesek szívesen fogadják a Csehszlovákiából érkező magyar okát és azon lesznek, hogy az újonnan érkezettekkel együtt tu djsnak harcolni w demokrácia felemelkedéséért, és a demokrác ia ellenségei ellen --- a volks- bund és azok támogatói ellen is. , Felhívom Baranya megyéb en az összes telepeseket, hogy a nyugtalanító propagandának ne adjanak hitelt „hogy Magyar te-^ lépésekét kitelepítenek“. A Föl dművelésügyi Minisztérium úgy rendelkezett, hogy az eddigi _ telepes felülvizsgálat folytán kitelepítésre ítélt telepeseknek «'kitelepítését őszig elhalasztja, úgyis módot és «kaimat nyújt arra, bőgj’ ezek a telepesek is bebizonyíthassák, hogy a földreform törvénye szerint járnak el, műveljék meg földjeiket gondozzák állataikat és akkor mentesülni fognak cs ők is megmaradhatnak településükben. Egyetlen telepesnek sem szabad elhagyni helyét, hanem akik telepes-ellenes propagandát terjesztenek, azokat jelentsék és cl fogunk járni ellenük. Minden telepes folytassa nyugodtan munkáját, hogy biztosítani tudjuk — remélhető jó időjárás mellett — a jó termést. Krancz Pál nemzetgyűlési képviselő. „Az újjáépítéséért folytatott küzdelem hősi halottja“ Eltemették Vörös Mihályt, a vasast bányászszerencsétlenség áldozatát Tegnapelőtt délután 5 órakor nagy részvét mellett helyeeték örök nyugalomra a vasasi bányász szerencsétlenség áldozatát, Vörös Mihály bányamunkást A temetésen megjelentek a vasast és somogyi bányamunkások csaknem teljes számmal, valamint a többi aknák dolgozóinak képviselői, a központi és körzeti üzemvezetők és üzemi bizottságok és a szakszervezeti vezetőség. Már a kora délutáni órákban megtelt a gyászoló ház bányászokkal, akik utolsó kegyeletüket jötték leróni Vörös Mihály ravata'áhor.. Pontosan 5 órakor kezdődött a gyászszertartás, majd annak befejezése után megindult a gyász, menet a temető felé. A gyász- menet étén a vasasi MKP egyenruhás rendgárdistái1 mentek, kezükbe a MKP és a SzDP vörös- rÓBsás koszorúival. Utánuk a halott jóbarátai, majd a bányászegyenruhások csoportja következett. A bányászzenekar után a bányaigazgatóság, üzemi bizott. sági tagok és a szakszervezet vezetősége haladt. A koporsót és a mécseket vivő egyenruhások után a hozzátartozók és a széleskörű rokonság haladt, a menetet a bányászok végeláthatatlan sorai zárták be. A búcsúztatót Polápsi János mondotta el a S z DP Tcszér íl. — Beszédében hangoztatta, hogy Vörös Mihály a munka, mz újjá építés hőse volt.- ki munkával szorgalmival példaképe volt az öntudatos munkásnak. Elmondotta, hogy Vi.irös Mihály önként jelentkezett az éjszakai műszakra. A bányamentők mindent megtettek megmentésére de emberfeletti munkájuk hiábavalónak bizonyult. A munkásegység legtisztább megnyilatkozása volt a bányamentők munkája, hol a kommunisták épúgy, mint a szociáldemokraták mindent elkövettek, hogy megmentsék munkatársukat. Az egyház nevében Horváth Dezső búcsúztatta a halottat. — Hangoztatta, hogy a vasasi bányatelep és a falu lakói egyformán szerették a példás életet élt Vörös Mihályt. Most megrendülve állnak sírja felett, mert valamennyien barátot, jó ismerősi veszítettek el Vörös Mihályban Dér Mihály elvtárs a bánya szók névében 'mondott búcsúztató beszédet Vörös Mihály sír ja felett. Hangoztatta hogy min den bányász abban a tudatban szál! le « bány« mélyére, hogy nem csak a családja, és öbmaga kenyeréért kell küzdenie, hanem a hányaveszedelcm elhárításáért is. Vörös Mihály a családja fenntartásáért és az orseág újjáépítéséért folytatott küzdelmet lenn a bánya mélyén, ennek lett hősi halottja. Búcsúztató beszédét azzal fejezte be, hogy a pécsvidéki bányásztársadalomnak pédaképül szolgálhat Vörös Mihály eddigi munkája. A búcsúztatók elhangzása után a bánvászhmínusz hangjai mc’- lett helyezték örök nyugalomra Vörös Mihály holttestét. Aló íi „hóhért“ ahasztiák Pécsett Ma van a premierje Gyenes Rózsa ,,A mama férjhez - megy“ cinüi vígjátéknak. Városszerte nagy az érdeklődés nemcsak azért, mert ez a szellemes vígjáték szűnni nem akaró kacagást vált majd ki a nézőkből, d. mindenki kiváncsi arra hogy a kemény kritikus, a kérlelhetetlen ..puri- fikátor“. a vitriolos tollú Újság író, aki annyit vizsgáztatla mát a pécsieket,, most hogyan ő maga hogyan vizsgázik le. Barátok és ellenségek érdeklődéssel várják a bemutatót. — A jegyek elővételben fogynak.
