Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71 szám)
1947-03-22 / 67. szám
trj DUNANTÜE 1947 MÁRCIUS 22 Nagyarányú fasiszta diáktüntetés zajlott le Szegeden Huszonkét „vezért4* őrizeibe vett a rendőrség A március 19-én lezajlott fasiszta diáktüntetés 20-án megismétlődött. A reakciós szellemű egyetemi diákság összegyűjtötte a szegedi középiskolásokat is, hogy fasiszta jelszavak hangoztatása mellett tüntessenek a fakultatív vallásoktatás bevezetése ellen Előre megszervezett izgatás folyt a tiszaparti városban. Régi nyugatosok, leszerelt tisztek, B-listás tisztviselők, nyilas szellemű volt közalkalmazottak bujto- gatták a város fiatalságát és most a vallásoktatás! reformjavaslattal kapcsolatban megfelelőnek találták az időt arra, hogy a megszervezett diákokat felvonultassák a demokrácia ellen. A március 19-i tüntetést szétzavarták. Másnap reggel közel ezeTfőnyl diákcsoport vonult fel a Klauzál- térre és reakciós jelszavakkal hangosan Hintett. A tüntetők inzultálták és provokálták a járókelőket is, aminek hire olyan felháborodást keltett a szegedi gyárak és a villamosüzem alkalmazottai között, hogy leállították az üzemet és zárt sorokban a tüntetés megakadályoz«. ban addigra a rendőrség teljesen sára vonultak. Addigra azonban a1 helyreállította a rendet. Utána a rendőrség helyreállította a rendet, munkások a szegedi Szabadság- A belügyminisztérium sajtóosz- párt helyiségei elé vonultak. A tálya a következő hivatalos jelen- rendőrség közbelépésére azonban lést adta ki: „Szegeden március 20-án délelőtt 8 órakor megismétlődtek az előző napi diáktüntetések. A gyárakból kivonult munkásság a tüntetőket szét akarta zavarni, azonnem volt szükség, mert másfél óráig tartó felvonulás után a szegedi dolgozók elfoglalták munka helyüket és a rend helyreállt. A szegedi rendőrség huszonkét embert vett őrizetbe." A Novoje Vremla a nyugati fegyverkezési tömb“-ről Moszkvából jelenti a MTI: I szerint Belgium is csatlakozni akar A szovjet rádió foglalkozott a a nyugati katonai tömbhöz, só* nyugati fegyverkezési blokkal és] meg nem erősített hírek sezrint ismertette a Novoje Vremja erről j Dánia, Norvégia és Hollandia Is szóló cikkét. Miután Anglia és ] lépéseket tettek ebben az irány- Amerika egységesítette fegyver- ban. Görögország és Törökország kezését. majd Amerika és Kanada , ugyan nem nyugati államok, de az között megtörtént a fegyverek i ö fegyvereik standardizálása már standardizálása, a legújabb Reuter-: elég régen megkezdődött és Ame- jelentések szerint a belga honvé- rika Truman tervei alapján töké delem vezetői Londonba utaztak, hogy tárgyalásokat folytassanak az angol és belga fegyverek stan- dardizálására. Ügy látszik, ezek létesíteni akarja ezt az akciót. A Novoje Vremje végül megállapítja, hogy a nyugati fegyverke zési tömb ma már nyílt titok. Fel hfl fenem a pacsi szakszemien színhazai Régi és egyre égetőbbé váló problémája a szakszervezeteknek egy új, végleges, a kivánalmaknak mindenféle szempontból megfelelő szakszervezeti seékház felépítésének kérdése. Az általánosan ismert nehézségek folytán, — jóllehet a város adományával a telek-kérdés problémája megoldódott, — az építkezésekhez mindmáig nem lehetett hozzákezdeni. mert hiányzik a meginduláshoz szüksége« alaptőke. Tekintette! azonban arra, hogy úgy kulturális, mint a szakszervezeti élet fokozottabb kiépíse szempontjából halaszthatatlanul sürgős lenne az építkezés megindítása, a szakszervezet vezetősége tegnap délelőtt a városháiza kis- gyűlési termébe értekezletre hívta egybe a pártok, valamint a város és mérnökök, technikusok Amerika inkább a németeknek futtat élelmiszert, mini a jugoszlávoknah Londonból jelenti a Reuter: i kormány és az UNRRA kérését, A kommunista Daily Worker) hogy küldjön búzát a jugoszláviai azzal vádolja az amerikai impe ' éhínség elhárítására — írja a lap. realistákat, hogy éheztetésse! | Még nagyobb vétek, hogy Jugo- akarják megtörni a jugoszláv nép’ szlivia helyett Németország felé szellemét. F.vve! lehet magyaráz irányítják az UNRRA által az ni azt a tényt, hogy az amerikai I Egyesült Államokban vásárolt kormány elutasította a jugoszláv ’ burgonyával megrakott hajókat. Hidat épít a kommunista rendgárda Az áldozatvállalásnak és az újjáépítésnek igen szép példáját statuálta a MKP pusetakisfalusi szervezete. szakszervezetének néhány vezető tagját, hogy most már konkrét formában határozzák meg a tennivalókat. Lakatos József szakszervezeti titkár vázolta aizok’at az okokat, amelyek az értekezlet összehívását szükségessé tették majd rámutatott arra. hogy a szakszervezet belső ügyeinek rendezése mellett rendkívül amiatt is, hogy az egyre veszedelmesebb méreteket öltő munkanélküliséget megszüntesse, vagy a minimumra csökkentse. Az értekezlet egyhangúan elfogadta azt az álláspontot, hogy a szakszervezeti székház felépítési tervének most már konkrét kereteket és formát kell adni. Dullánszky Jenő, « mérnökszer. vezet egyik kiküldöttjének a technikai megoldással kapcsolatban elhangzott referátuma és javaslata alapján úgy döntöttek, hogy egy szükebbkörű bizottság még a mai nap folyamán kidolgozza a munkamenetet és letárgyalja azokat a módozatokat, melyeknek segítségével a legrövi- debb időn Íréiül meg lehet indi- tani az építkezést. Az elnöklő dr. Tamás György helyettes polgármester indítványára elhatározták, hogy ha fázisokban is, Címertan szaktekintélyeknek Hosszú ideje nem válaszol g a ttunk már a Függetleen Nép apróbb és nagyobb piszkálódásaira, nem, mintha nem lett vote* okunk éa alkalmunk, de mert lapunk hasábjait komolyabb dolgokra tartjuk fent. Amikor mondvacsinált vádakkal, kitalálásokkal bennünket „ugrat“, — egyszerűen nem ugrunk. Vannak azonban megnyilatkozások, amelyek felett nem lehet szó nélkül elsfklani, mert túlmennek az egyéni, párt, vagy napi problémákon és demokráciánk alapvető szempontjait sértik. A F. N. tegnapi számában — egy előző cikknek mintegy folytatásaképpen — interjút közöl egy „cimer és lobogókérdésben jártas szaktekintéllyel“ (úgy e, milyen szépen, alkotó an á* demokratikusan hangzik ez a címzés?) arról, hogy jogos-e, avagy jogtalan lobogóinkon a Szent Korona használata. És ez a cb»*r és lobogókérdésben jártas úr teljes szaktekintélyességével kifej*1 a következőket: 1. A címerkérdést legutolj ára 1915-be® I. Ferenc Jőzsef őfelsége királyi elhatározással rendezte és jogilag ez a rendezés van mindmáig érvényben. 2. A régi koronás címer használata tehát ma is nemet** megengedett, hanem egyedül ez a jogszert. 3. Igaz, hogy a Köztársaság elnöke és ennek nyomán 1 minisztériumok és más állami He tóságofc is áttértek a Kosáét])' cimer használatára, de a góthal almanach idézett cnaesettere kihangsúlyozza, hogy ennek a et merhasználatnak nincsen jogi alapja, hanem az tisztán a ténylegességen alapul, íme, ezek a F. N.-nek sz aktekintély hozzájáruló*«*! *«** megőllapításf«. Röviden és magyarul: GimerhasználatunkbanB* in a jogfolytonosság van érvényben, a Köztársaság elnökének, ' minisztériumoknak és államhiva falok pecsétje nem jogszerű. 1 paragrafusok szerint tehát nem is érvényes. CfmerkérdésekW’ kizárólag I- Ferenc József és törvényes jogutódai hivatottak d»®) teni. (Lásd összehasonlításul Donátb és Szentiványi vallomása1]1 Magyarországnak ma két miniszterelnöke van, Lakatos és Kállai'' ja igen, Nagy Ferenc is, de neki nincs jogi alapja, csak tény**' gességen alapul...) Hát ez az, ami ellen szót kell emelnünk. A F. N.-»®»' mint a „jogtlan“ címert használó Tildy Zoltán pártjának m tában kellene lennie azzal, hogy két esztendős törvényalkotás«11’ nem reformálhatta még meg az összes régi paragrafusokat. 5* azt is illene elismernie, hogy nem a címertörvény az a legsurr sebb problémánk, hogy azt a múlt munkás- és paraartell*11" törvényeit megelőzve kellene letárgyalni. Vannak itt sokkal toeabb dolgok, ugyebár... De Magyarországon körtársaság van (a szaktekintély dőrt se el, ogy jogilag-e, vagy csupán a (ténylegesség alapján). É* köztársasági elnököt, Schlachta Margit remek ötlete ellenére»*® koronázták meg. Lévén pedig a cimer az állam felségjeNén?*- nem fejezhet ki meg nem lévő államformát. Ami pedig a korona kivi zsgálásával elkövetett „eh11*]] gyalázást“ il'eti, lehet, hogy ez tényleg megtörtént. Akad**’; akik meggyalázták az elavult címert. De azok, akik több, #1»! rendezése mellett rendkívül egy «/endövel • wt" V6?"'Ä fontos az építkezés megindítása- címerét rakjak ablakukba, azok - nem jogilag, de tényleg*** — a Köztársaságot gyalázták meg. A háború pusztítása nyomán! elhatározta, hogy a két hidat a 1 községbe vezető útvonal két legrövidebb ,dőn belül roham- h ó ja rombpdölt, ennek követkéz- munkával rendbe hozzö l.lhatá. tében — letérve az országúiról rozásukaf tett követte és_ ennek — a szántóföldeken lehetett csak eredményeképpen a két újonnan koz’ekedni. Kedvezőtlen esős felépített hidat a holnapi nap időben a fogatok közlekedése a folyamán átadja a községnek. rombadölt hidak miatt majdnem lehetetlen volt a szántóföldeken. | de úgv kozdik el a székház epr A pusztafalusi szervezet rendgárdája néhány héttel ezelőtt Törvény javaslat egyes külfölden tartózkodó személyek állampolgárságuktól való megfosztását Rudapestről jelenti az MTI: Kajk László belügyminiszter « mzetgyülés csütörtöki ülésén ■«terjesztette azt a törvényjavas- itot, amely a külföldön tartóz- odó egyes személyeknek magyar llumpolgárságuktól való megfosz- isáról szól. A három szakaszból ,!ló törvényjavaslat megállapítja, nogy a minisztérium megfő.-,/thatja magyar állampolgárságától azt a külföldön tartózkodó magyar 'f) személyt,, aki ellen a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényben meghatározott valamely bűntett miatt nyomozás- van folyamatban ha a minisztérium felhívására annak közlését követő 30 nap alatt Magyarország területére nem tér vissza és itt a magyar hatóságoknál nem jelentkezük. tését, hogy a tömegmegmozdulá sok szempontjából egész Pécs részéről annyira nélkülözött hatalmas előadóterem elsősorban álllhasson 0 dolgozók rendelkezésére. Az alapkőletételt a dolgozók nagv ünnepére, május l-re tervezik. Ismerd meg a hároméves tervet! Tervgazdálkodás és magángazdaság A 3 éves tervet nem ismerők, főleg az önálló kistőkések, iparo. sok é>s kereskedők érzik ugyan a tervgazdálkodás bevezetésének szükségességét, de — rendszerint a múlt híveinek közvetlen, vagy közvetett befolyása alatt — idegenkednek a tervgazdálkodástól demenyezésnek, de egyenf**, számát, épít ia rá. Sőt, ami tőkés magángazdálkodókat irtó úgy ipari, meeöga-rdasági, kereskedelmi vonalon, a tettig, dálkodás egyenesen előnyé* **■ mukra, hiszen megszünteti » zíkót“ Míg eddig minden jf, mert úgy hiszik, hogy annak be-' gazda, kisiparos és kásker«^* , vezetése aiz egyéni gazdálkodás napról-napra szembenézett a és kezdeményezés megszűnését j mel. hogy mikor fojtja meg * ti jelenti. Pedig erről szó sincs. A 1 melyik egy kéz, kartell, *rí,!Lt kérdést úgy feltenni: tervgazdái.] vagy bank spekulációja, ™j. kodás, vagy magángazdaság, eleve egyszerűen saját tájékozat!*11. helytelen. A tervgazdálkodás nemcsak módot és lehetőséget ad a magángazdálkodásnak és kézmu S35TIPICSNÉI. este 7 órától össztánc « HŐEGYLETBEN. Gazdák ügyeimébe Még nem merült ki az állami műtrágyaakció A földművelésügyi miniszter által megindított kedvezményes rosok és kiskereskedők toljAji1 előtti kiszórása pedig úgy meny- i nek, akiknek közvetlen ér«*rfj, ga a piac helyzetét illetően’ tervgaizdálkodáson belül tt1*, tudja, mit és mennyit term«*^ minek és mennyinek keresR** számíthat. jh De ha meggondoljuk, e* is lehet másként. A gsz4*j”, tervnek magának is szátt^r kell a termelés minden áC*jlf, fennálló, nagy gazdasági é* sadalmi jelentőségű magán?3? f sággal. Meg kell találnia (»• MKP 3 éves terve meg i* ) lálja! — a módot arra, hwV magángazdaságoknak és m‘oií- vállalatoknak ezt a tömegét vétlenül érdekeltté tegyük **]*• szag újjáépítésében és a _ m- gazdálkodásba való beksPcS“ a- sál fejlődési lehetőséget biz* sunk számukra. A 3 éves terv korlátok**, ’^í- a harácsoló nagytőke ki«*’]#- nyoló törekvéseinek, de *'° (pl két biztosít a parasztok. ►*,*1 fűződik az ország gyors menyes újjáépítéséhezzás kát. holdanként legalább 30 kg-al, a szuperfoszfátnak a vetés műtrágyaakció keretét 0 baranyai gazdák még nem merítették ki, holott a műtrágyák kedvezményes ára mintegy fele a szabadforgalomban kapható műtrágyák árának. ..................................j„ ____ ,ltlJ, _______________ Ro sszul előkészített talajba, ömlesztve 30 Ft, papírzsákban fogalmak « mai Magyarot«*9^" vagy elkésetten vetett ősziek pedig 35 Ft. Utalványokat az ii- hanem egymást ki gészitü, ** megerősítésére szinte nélkülözhe. j letékes járási gazdasági felügye- i mást segítő társak lohetne tetten a pétisóval való ^eltrágyá I lö«i adnék az igénylőknek. ' építésben. nyiscgilcg, mint minőségileg nagyon fokozza a tavaszi vetésű növényeink terméseredményét. Pétisóból 100 kg 60 Ft. míg a .zr: és **'“ Tervgazdálkodás és gazdaság, magánvállalkozás szuperfoszfát mázsája vagonba1 nem összeférhetetlen. p
