Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71 szám)
1947-03-21 / 66. szám
^"r rÁ maufbauseni haláUábor fire feledi ítélkezett a pécsi népbiróság — Babarcon a régi gazda földet kap, a telepes pénzbírságot — A pécsi üzemek feladatai a 3 éves tervben — Az USA szenátusa a Truman-doktrina ellen. A MA G Y A R KOMMUNISTA PART OELDUNÁNTUL 11 A P 0 A IV. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 MÁRCIUS 21. PÉNTEK Március 21 Huszonnyolc évvel ezelőtt a »agyar dolgozók arra kényszerüllek, hogy kezükbe vegyék a halaimat és így próbálják meg a lehetetlennek látszót, — egy egész világgal szemben megmenteni a hazát. Elvesztette uralkodó osztályunk a háborút, az őszirózsás forradalom nem számolta fel a régi bűnöket, tétovázott, bizonytalankodott: annyi bűn, mulasztás halmozódott össze, hogy nem voltra más lehetőség, meg kellett pró-S hálkozni a proletár forradalommal.! A nemzet akkor csak ettől re-3 mélhette a talpraállását, területeinknek a külföldi imperialisták elleni megvédését. H iszen erről volt szó elsősorban. Az októbertől március 21-ig eltelt idő csak arra volt Jé, hogy tétovázásával felbátorítsál * régi rend hív at. Akcióba is lép-1 lak, hogy megbuktassák azt a| rendszert, ami pedig távolról semp elégítette ki sem a parasztokat,! sem a munkásokat. Hisz nem a$ dolgozók új rendszere volt ez, ha-jj nem arra vállalkozott, hogy a| feudális szemléletű magyar ural-| kodóosztályt demokratává neveiig Aranyhidat akart építeni az uralkodó osztály, a földbirtokosok, főpapok, nagykapitalisták számára, hogy a napos oldal egyik részéül, a feudalizmus oldaláról a napos oldal másik részére, a polgári demokrácia oldalára sétálhassalak át. Ám az urak nem akartak fétálni. Hiába látták, hogy sokkal inkább törődik velük az új rend- szfir, mint a dolgozókkal, hisz amíg nekik a tetszésük, a kegyük "tán futott, addig — nem is számítás nélkül — elhanyagolta a dolgozók jogos követeléseinek kisegítését. Ez a polgári próbálkozás tehát kudarcra volt Ítélve és fokozódó belső gyöngülését a bel- *ö bitangok arra használták fel, hogy megszervezzék erőiket eltelő és hogy kezére játszanak a külső ellenségnek is. Így történhetett aztán meg, hogy amíg az dj rendszer azt várta, hogy a volt Uralkodó osztály mégis meggondolja magát és a rendszer mellé áll, — kívülről és belülről felsorakoztak az ellenség erői, hogy megfojtsák ezt a demokratikus kísérletet De nemcsak * gyönge demokráciát, hanem az országot is P>eg akarták fojtani. A külső és * belső bitangok összejátszva meint le akartak vágni az országból egy darabot hogy ezzel tegvék életképtelenné a polgári demokráciát. M eg kellett menteni — ha nem is a polgári, gyemre, iétovázó demokráciát, — de az országot feltétlenül. Ezért vette kefébe a magyar proletárfátus a hatalmak Ezt a hatalmat arra kezdte használni, hogy megszervezte a magyar vörös hadsereget támadásba küldte és északon szét is fépte az Idegen Imperialisták láncát. Akkor, 1919-ben is a magyar dolgozókra hárult az ország megmentése. Fegyverrel a kézben kellett harcolni a megmaradásért. Ma 's a dolgozókra hárul az ország felépítése, hiszen ma ez az egyetlen lehetséges formája az ország megmentésének. De nemcsak a dolgozók döntő szerepe az ország megmentésében uz, ami a mai és az akkori idők Összehasonlításánál szemünkbe öt- fik, hanem még valami más is. A Pyugati reakciósok országcsonkító beavatkozása a belső bitangok segítségére váltotta ki a magyar Proletáriáfus forradalmi megmozdulásét. Huszonnyolc évvel kéNem idegen fővárosokra,hanem csak a magyar munkásságra, parasztságra és haladó értelmiségre alapozhatjuk a magyar külpolitikát Gyöngyösi külügyminisztert „A Vörös Hadsereg mint megszálló a leghumánusabb magatartást tanúsította A nemzetgyűlés tegnap a külügyminisztérium költségvetését tárgyalta. Padányi Gulyás Jenő előadó ismertette a külügyminisztérium eddigi munkáját. Sulyok Dezső felszólalása utná dr. Andics Erzsébet szólt hozzá a kérdéshez a Magyar Kommunista Párt nevében. Beszéde elején ismertette az elmúlt 25 év magyar külpolitikáját, amely kétszer vitte szakadékba a magyar népet, amelyet, ha meg akarunk maradni, tovább folytatni semmi körülmények között sem lehet. A magyar külpolitika sem Moszkvára, sem Londonra, sem Washingtonra nem nézhet, hanem elsősorban Budapestre, a magyar munkásságra, a parasztságra és a haladó értelmiségre. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a tartós béke előfeltételeit megteremtsük és a Duna völgyében biztosítsuk- a békés fejlődés lehetőségét. Öj szomszédunkkal, a hatalmas Szovjetúnió- val való meleg barátság egyik legfontosabb tényezője a magyar külpolitikának, mert ettől a nagyhatalomtól nem kis mértékben függ az, hogy az emberiség békéje biztosítva legyen. A továbbiakban megállapította, hogy demokratikus külpolitikánknak megvoltak a maga eredményei. Ezek különösen a dunavölgyi népekkel való viszonyunkban mutatkoztak meg. Különösen jó és szívélyes a viszony Magyarország és Jugoszlávia között és román viszonylatban is eredményeket könyvelhetünk el. Csehszlovák viszonylatban a helyzet nem kielégítő és a Magyar Kommunista Párt a legnagyobb eréllyel felemelte szavát a Csehszlovákiában történtek miatt és annak a véleményének adott kifejezést, hogy sem a magyar, sem a csehszlovák demokráciának nem használ az, ha tovább folyik a szlovákiai magyarok üldöztetése.' Andics Erzsébet beszéde végén hangoztatta, hogy a magyar külpolitika több eredményt tudna elérni, ha a kül- ügyi apparátust jobban átszűrné demokratikus elemekkel. A költségvetést elfogadja. Utána Buchinger Manó a Szociáldemokrata Párt nevében beszélt és kitért az amerikai jegy- izékre is. Kifejtette, hogy teljes mértékben értékeljük azt, • hogy Amerika ilyen nagy figyelmet és érdeklődést tanúsít a magyar demokrácia iránt. Annál is inkább értékeljük ezt, mert meggyőződésünk, hogy tengernyi vért és könnyet takaríthattunk volna meg, ha Amerika nem csak most ébredt volna tudatára, irántunk érzett érdeklődésének, hanem tíz évvel ezelőtt is ilyen figyelmet tanúsított volna ügyeink iránt. A felszólalásokra adott válaszában Gyöngyösi János külügy. miniszter többek között a következőket mondotta: A magyar külpolitika alappillére az — mondotta, — hogy Magyarország mindenekelőtt szomszédaival jó viszonyt teremtsen és hogy legnagyobb szomszédjával a Szovjetunióval a bizalom megnyerésére és megszilárditása után a magyar nép széles rétegeiben is megalapozott barátságot kell megteremtenie. A békeszerződések ratifikálásával az orsizág katonai megszállása alól belátható időn belül mentesülni fog. Az a szilárd meggyőződése, hogy a megszállás megszűnése csak jó és erősítő hatással lesz a viszonynak a Szovjetunióval való megszilárdításra. — Megállapítja, hogy a szovjet hadsereg mint megszálló alakulat azokkal a jogokkal, amelyekkel a fegyverszüneti egyezmény felruházta, a lehető leghumánusnbban. Magyarország függetlenségének', szabadságának, a magyar demokráciának és a magyar nép akaratmegnyilvánulásának messzemenő figyelembevételével élt. Nem szabad erről megfeledkezni akkor amikor arra kerül sor, hogy a 'szovjet hadsereg elhagyja Magyarországot. 343 háborús bűnöst kért ki Jugoszlávia Magyarországtól Stassen budapesti sajtónyilatkozata: Amerikában még az egyházi iskolákban sincs kötelező vallásoktatás Horthy, Kállay Miklós, Kereszfes-Ffccher Ferenc, Lahatvs Géza, Csatay La os, Dámoki Veress, Dövényi Nagy Lajos és Bonczos Miklós a névsorban Magyarország megsegítéséről „rezerválta»“ nyilatkozott A jugoszláv kormány budapesti missziója utján háromszáznegyvenhárom háborús bűnöst kért ki Magyarországtól. A kikértek között 195 a katonatiszt, csendőr és rendőr, 148 a polgári személy. A jugoszláv kormány az 1941--1944 években a Bácskában elkövetett háborús bűncselekményekről szóló hivatali» 'kiadványában nyilvánosságra hozta a kikért háborús bűnösök teljes névsorát. A jegyzéken első helyen Horthy Miklós szerepel. A magyar kormány részéről az angolszászoktól ismételten kikért háborús bűnöseink közült Bartha Károly voM honvédelmi minisztert, Werth Henrik vezérezredes, vezérkari főnököt és Dövényi Nagy Lajost találjuk a névsorban. A jugoszláv kormány kikérte vitéz Lakatos Géza vezérezredes volt miniszterelnökeit, Csatay Lajos volt honvédelmi minisztert, Gor- doni Novák Elemér és Nováko- vics Béla altábornagyokat. A névsorban a tizenkettedik: Dálnoki Veress Lajos. A közel százötven háborús bűnös magyar polgári személy listáján vezető helyen szerepelnek: Kiállay Miklöß volt miniszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc volt belügyminiszter, Bonczos Miklós államtitkár, a Sztójay-kormány későbbi minisztere. Stassen csütörtökön délelőtt fogadta a magyar és külföldi sajtó budapesti képvisellőit. A hozzá- int-ézett kérdésekre válaszolva hangoztatta, hogy magyarországi alapvető benyomása az volt, hogy* itt nagyon aktív és erőteljes újjáépítési munka folyik. Arra a kérdésre, hogy számithat-e Magyarország Amerika pénzügyi segítségére, a következőket válaszolta: — Amerikában erős tendencia van arra, hogy az egész világ fejlődését figyelemmel kísérjék és részt vegyenek az egész világ gazdasági életében. Miután még több gazdasági természetű kérdésre válaszolt, a jelenlevők megkérdezték tőle, van- e Amerikában kötelező vallásoktatás. Kijelentette, hogy a helyi kormányszervek által fenntartott iskolákban nincs kötelező vallás oktatás, sőt még az egyházak által fenntartott iskolákban is a szülők szabadon válaszhatnak, hogy kivánják-e gyermekeiket vallásoktatásban résesfteni, vagy sem. Újabb vádirat Vidovits ellen A MOT jelenti: A népügyészség háborús és népellenes büntettek miatt újabb vádiratot adót ki Vidovits Ferenc ellen. A NÉMETORSZÁGI brit övezet kommunistái bejelentették, hogy csatlakoznak a szocialista egységpárthoz. sőbb, éppen az évforduló napjaiban, tanuli vagyunk annak, hogv az amerikai nagytőke európai megbízottai megint csak beavatkoznak a magyar demokrácia bel- ügyébe, megint csak a reakció megsegítéséire. Most Kovács Béla összeesküvő és terrorbanda szervező személyén keresztül lehetne a magyar demokráciát fejlődésében megakadályozni vagy esetleg megfojtani. Most azonban egészen más a helyzet, mint 1919-ben és ezért nem fog ez a kísérlet eredménnyel járni. Először Is kétéves demokratikus életünk nagyon különbözik az 1918 végén volt demokratikus időktől. A dolgozó nép most nem tétlenül vár, mint akkor az urak megtérésére, hanem részese a ha-' tatomnak. Éppen abból az Időből tanulta meg, hogy mint kell jól és biztosan előre vinni a se^át ésJ az ország sorsát. Nem ingadozó,; belső gyöngeségektől szédülő polgári, hanem öntudatos népi demokráciát építünk ma magunk, — magunknak. Ä másik nagy különbség, hogy szabadságunkat annak a Szovjetúniőnak köszönhetjük, amelynek a magyar vörös hadsereg a középeurópai Íriszének a lekötésével segítségér volt. Akkor a magyar dől |.tól magukra maradva voltak kénvte lenek visszautasítani az országo megfojtani akaró nyugati beavat kozást, — most a dolgozók szí láTdsága mellett a szovjet hadse reg itteni képviselője veri vissz a beavatkozási kísérletet. Nem va gyünk egyedül. És még valami: sokat tanuítun 1919 március 21 hibáiból. A kom munisták pedig jól megtanulják leckét Egy hibát nem követne el kétszer. Akkori hibáink tanul ságait ma érvényesítjük. Ezek tanulságok, a mi megnövekedett és jól megszervezett erőnk, valamint szomszédunk, a Szovjetúnió támogatása biztosítja,, hogy ösz- szees-küvés, külföldi beavatkozás ellenére erősítjük és tovább építjük demokráciánkat. A háború idején a félelmében szükölő magyar reakció magán kívül ordította, hogy 1919 nem Ismétlődik meg még egyszer. Igazuk volt ebben, — 1919 hibáit mi magunk kerüljük el gondosan, hogy — ne Ismétlődhessen meg 1919 nagy, nagyon szép kísérletének bukása. Nem js fog megismétlődni. (lp.)
